Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-17 / 243. szám

október 17, csütörtök S. oldal IDEIGLENES OTTHONBAN Nem éppen örvendetes, de ért­hető, hogy szeptember óta hoz­závetőleg 15 százalékkal csök­kent a kiskunfélegyházi könyv­tár forgalma. Akkor költözött át ugyanis a város közepén álló régi otthonából, a nevezetes Hattyú-házból mostani helyére, tár, a Petőfi és a Móra Mú­zeum foglalja majd el. A könyv­tárnak pedig akkortól fogva kü­lön ifjúsági kölcsönző terme is lesz. Legfeljebb az aggasztja a könyvtáriakat, hogy az építke­zéssel késlekednek. Terv sze­W Es mégis lesz falu! a Kiskun Múzeumba. Kevésbé forgalmas ponton, fele akkora helyiségbe ritkábban látogatnak el az olvasók. Főképp az új olvasók szervezése megy most nehezebben. De a könyvtár olyan régi hí­ve, mint a képünkön látható Viczkó Miklós bácsi, ide is épp­oly sűrűn betér. Dicséretükre szolgáljon, a könyvtár dolgozói mindent megtettek, hogy barát­ságos környezetben fogadhassák átmeneti otthonukban is az ol­vasókat. Az ideiglenes szállás miatt azonban mégsem bánkódnak. Előreláthatólag egy évig lesznek itt, s azután visszaköltöznek majd a megszépült Hattyú­házba, megnagyobbodo t állan­dó otthonukba. Az ottani régi lakótársak másutt kapnak he­lyet, s az egész épületet a könyv­rint már szeptember közepén hozzá kellett volna kezdeni a munkához. Ha sokáig húzódik, aligha nyithatják meg ünne­pélyesen kapuikat az olvasók előtt 1964. augusztus 20-án. ül pedagógiai kiadványok A Tankönyvkiadó gondozásában két fontos, új pedagógiai kiadvány jelent meg. A napközi otthoni ne­velés kérdéseivel foglalkozó 230 oldalas könyv a napközis feladatok jobb ellátásához ad sokoldalú tá­mogatást. A középiskola kollégiumi nevelés kérdéseit ismertető több mint 250 oldalas könyv tulajdonképpen ta­nulmány-gyűjtemény. A kollégiumi nevelés sajátos feladatait, legjobb módszereit tartalmazza. Ütépítő masinák szabdalják egyengetik a föld szikkadt, bar­na testét. A kukoricatábla hul­lámzó, sárga erdejéből új házak nyújtják piros cserepes tetejüket hetykén az ég felé. Ott, ahol a kopár, homokos talajba egyelő­re csak gaz és királydinnye ka­paszkodik, büszkén áll a sok­ablakos, vonzó épület: Petőfi- szállás tavaly épült művelődési otthona. A pusztaságból már alakul, bontakozik az új falu. — Ki hitte volna? — Fekete István községi párttitkár szavait jóleső öröm hatja át. Igazság szerint betegállományban lenne, de azért mindennap felpattan motorjára, szétnéz: mi újság a környéken? — A hitetlenek azt mondták: „Sose lesz itt még vil­lany sem.” Nos, 1959-ben fel­épült a tanácsháza, az iskola, bevezettük a villanyt, elkészült a művelődési otthon, és az idén, ha minden jól megy, 1 kilomé­ter hosszúságban az aszfaltos út is,.; — A kezdeti nehézségen, el­lenálláson már túl vagyunk — szól közbe Pallagi János, a községi tanács vb-titkára —, de a neheze még hátra van. össze­állítottuk — 25 éves távlatra — a község rendezési tervét, ki­jelöltük a házhelyeket — jövő évben már meg lehet kezdeni az építkezést. Máris sokan je­lentkeztek. Izgalmas, gyönyörű, sok mun­kát, még több kitartást köve­telő idők — amikor egy pár há­zas, ifjú község kezdi bontogat­ni a szárnyait. Vágyak, elkép­zelések, viták sűrűjéből tisztán, merészen kristályosodik ki a megvalósítást jelentő elhatáro­zás: itt fásítunk, ide parkot va­rázsolunk, ezt a szakaszt utcá­nak jelöljük ki. A község két újdonsült utcáját nemrég ne­vezték el, az egyik Kossuth, a másik Ady nevét viseli. És már a névadásnál összecsaplak a nézetek. „Petőfi utca' legyen!” — kar­doskodtak a nagy alföldi költő petőfiszállási hívei. A szőrre - ból végül is az Ady-pártike­rültek ki győztesen, és azzal az ígérettel, hogy a következő ut­cát majd Petőfiről keresztelik el. A vita, ha mosolyogtató is, arra vall, hogy az itt élők nem közömbösek községük sorsa iránt. Számukra semmi nem érdektelen, ami itt történik. Va­jon ez a lelkesedés, figyelem ki­terjed-e a művelődési otthon munkájára is? SZÉLJEGYZET EGY SIKEREIK’ M utatős eredmény hívta fel ismét figyel- * ■ műnket a Kecskeméti Állami Zeneisko­lára. Az intézet 31 tagú ifjúsági zenekara Dóm­ján József vezényletével a Budapesti Zenei He­tek keretében nagysikerű hangversenyt adott vasárnap a Zeneakadémián. Műsorukon Sugár Rezső Rondo zongorára és zenekarra című műve szerepelt. Korszerűt, újat nyújtani — ez a tö­rekvés érződik ki ebből a hangversenyből, mint ahogyan ugyanez az elképzelés fémjelzi az is­kola oktatási programját és hangversenyterveit. Erről beszélgettünk az iskola igazgatójával, Ádám Józseffel. Számokat hallottunk, amelyek önmagukért beszélnek. Évente 450 hallgatóval foglalkoznak. A tanévben hat nyilvános növen­dék-hangversenyt rendeznek. Az intézet tanárai havonta két alkalommal házi bemutatót tarta­nak, amelyet szülői értekezlettel kapcsolnak ösz- sze. Eseménynaplókat, szakfelügyelői bejegyzése­ket nézegetünk. Üjságkivágások, fényképek, me­leg dicséretek igazolják, hogy ebben az épület­ben példamutató nevelői munka folyik. Az ered­ményeket látva és a jövő terveit ismerve joggal merül fel az a gondolat, hogy a város és egy­ben a megye kulturális vérkeringésének fontos tényezője lehetne a zeneiskola. É s itt a gondokra terelődik a szó. Problé­mákra és gátló tényezőkre, amelyek hát­ráltatják a merészebb szárnyalást és megnehezí­tik a tervek végrehajtását. — A legnagyobb gond — mondja az igazgató __ az épület ügye. A fejlődés alapvető követel­ménye a korszerű oktatásnak megfelelő tanépü­le t. Ennek hiányát egyre jobban érezzük ... Örömmel látjuk, mint épül napról napra az ének—zenei általános iskola a város közepén. Az elképzelések szerint mellette az Állami Pin­cegazdaság jelenlegi irodahelyiségeiben kap majd helyet később az Állami Zeneiskola is. Ez min­den tekintetben megfelelne a követelményeknek. Ily módon még több tanulni vágyó fiatal szá­mára lenne hely az iskolában. Emellett még más kérdések is terítékre ke­rülnek. Egyet feltétlenül ki kell emelnünk: — Nagyobb társadalmi súlyt kellene adni a zeneiskolának — mondotta Ádám József —, hogy városunk vezetőinek körében is visszhang­ra találjanak törekvéseink. Szeretnénk, ha sű­rűbben ellátogatnának hozzánk, rendezvényeink­re, hangversenyeinkre. A z iskola bizony meglehetősen visszhangta- lanul dolgozik. Pedig munkájukra jellem­ző, hogy a mai tanárok közül többen itt kezd­tek ismerkedni a zenével, majd amikor felső­fokú intézményekben diplomát szereztek, visz- szatértek ide. Vonzó volt számukra az itt ural­kodó szellem, s a lehetőségek is, amelyek kö­zött külön kell tnegemlítenünk a zeneiskola nyári, immár hagyományos hangversenyeit. — Visszatértek amellett hivatástudatból is, hogy szőkébb pátriájukban neveljék a jövő zenész­nemzedéket. A 18 tagot számláló lelkes, tettre kész — na­gyobb részt fiatal tanári kar és a 450 növendék megérdemli a segítséget, hogy szép terveiket maradéktalanul valóra válthassák. GAZSÖ ENDRE — A művelődési otthon mű­ködése óta — válaszol Farkas Béla igazgató — észrevehetően csökkent az italbolt forgalma. A múlt évben 32-en tanultak a dolgozók általános iskolájában, 34 tanyai ismeretterjesztő elő­adást tartottunk, összesen 1100 hallgató előtt. Színjátszó és bábcsoportunk részt vett a já­rási kulturális szemlén, a bábo­sok második, a színjátszók har­madik helyezést értek el. Tsz-akadémia, KISZ-munka? Az arcokat árnyék felhőzi. Ta­valy kettőt ütemeztek be, a Szabadság Tsz-é nem ' sikerült. Oka? A vezetők hanyag, meg­törődöm magatartása. A Béke Tsz akadémiája is csupán azért sikerült, mert a járási pártbi­zottság egyik munkatársa vette kezébe az irányítást. Az idén azonban hallani sem akarnak akadémiáról a tsz-ek vezetői. Nem készítették el a kulturális tervüket sem. Ügy látszik, a tagság igényesebb, okosabb vezetőinél. Szorgalma­san járnak a dolgozók iskolájá­ba, számos hallgatója akad a vöröskeresztes tanfolyamnak, az ifjúsági és a szülők akadémiá­jának, nézője a tv-nek és telt házat vonzanak a művelődési otthon műsoros rendezvényei, valamint a Kecskeméti Katona József Színház előadásai. Saj­nos, az ifjúsággal némi bajok vannak. Nagy részük vidéken dolgozik, a KISZ-szervezet pe­dig nem nagyon támogatja a művelődési munkát. ígérték ugyan, hogy az idén rájuk is számítani lehet, remélhetőleg be­váltják szavukat. A művelődési otthonnak szorgos segítőtársak­ra van szüksége, hogy maradék­talanul valóra tudja váltani az 1963—64-es évad kulturális ter­veit. A tervből nem felejtették ki a tanyán élőket sem. Számukra érdeklődési körüknek megfelelő kiselőadásokat tartanak a ta­nyai iskolákban. Jókairól, az erős kezű Mátyásról, az 1848-as szabadságharc jelentőségéről, az élet keletkezéséről, továbbá me­zőgazdasági témákról, mint például: a hibrid vetőmag és használata, a szőlőtelepítés nagyüzemi követelményei. A programban értelmiségi és könyvankétok, kiállítások és gyermekfoglalkozások is szere­pelnek. Rövidesen honismereti szakkört is alakítanak. Munka tehát van bőven. Fon­tosságát pedig minden egyes embernek meg kell érteni. A község jelene és jövője az itt élők kezébe van letéve. A fel­adat: virágzó életet, kultúrát teremteni a királydiny- nyés pusztaságon — nem köny- nyű, de nagyon megtisztelő. Az alapot már lerakták. Kinőtt a sivár homok új termése: a köz­séggé lett Petőfiszállás első házai. Közöttük ott magasodik derűsen és hivogatóan a mű­velődési otthon szép, korszerű épülete. VADAS ZSUZSA 10 000 forintos rejtvény pályázatunk tizedik rejtvényét közöljük. A meg­tett kérdésekre a helyes választ to tószer ü megfejtéssel: l, x vagy 1 beírással kel! megadni. Az első forduló szelvényeit szerkesztőségünk címére: Kecskemét, Szabadság tér 1/a címre kell október 25-én, pén­tekig leadni vagy beküldeni. A bo­rítékra írjuk rá: REJTVÉNYTOTÓ. A pályázatokat kéthetenként díjaz­zuk, és akik pályázatunk mind a négy fordulóján — akár néhány szelvénnyel is — részt vettek, azok között műsoros est keretében oszt­juk majd ki a főnyereményeket. Biztosítsa a postás kézbesítőnél vagy a lapárusnál előre a lap példányait! Pályázatunkon a Bajai Hírlap, a Félegyházi Közlöny, a Halasi Hírek és a Kalocsa és Vidéke hetilapok olvasói is részt vehetnek. Egy sze­mély több szelvénnyel is pályázhat. Egyik költőnk ,,A bugaci csárda tisztele­tére” című verséből idézünk: „Négy rongyos fal, kémény, csikorgó ajtó Bogárhátú fedél, nyitva, mint akasztó, Egy földlyuk melletted, ott van a csábító: Előtted leásva egy vastag bitó.” E sorokat melyik, a XVIII. században élt költő írta? Amadé László Bessenyei György Orczy Lőrinc 2 Az 5000 forintos gépkocsi nyeremény betét­könyvek negyedévenkénti sorsolásánál hány könyvenként sorsolnak ki egy-egy gépkocsit? ... 1000 1 2000 3000 könyvenként A Grassalkovichok volt palotája. Kérdé­sünk: Ma melyik városi tanácsunk székel benne? A kiskunhalasi 1 a bajai x a kalocsai 2 A beküldő neve: ................................................ Po ntos címe: ................................................................................. TI PP TIPP Bekül ióné! »r»í»*** **

Next

/
Oldalképek
Tartalom