Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-16 / 242. szám

2. oldal 1963. október 16, szerda Algéria a békés határkérdés megoldását reméli As ENSZ-kösgyűlés Dél-Rhodesiáról határozott A szöuli „választások66 MAROKKÓI kormány­csapatok a légierő és páncélosok támogatásá­val hétfőn közel 100 ki­lométer mélységben behatoltak Algéria terüle­tére. Egyes helyeken egész nap állt a heves harc, de az algériai katonák kitartottak állásaikban. A támadásban marokkói részről több ezer kato­na vett részt. Bár — mint Bouteflika algériai külügyminiszter megállapította —ez az akció az ENSZ-alapokmány, a bandungi elvek, az Arab Liga alapokmánya és az afrikai egységről szóló megállapodások súlyos megsértését jelentik, Al­géria változatlanul reméli, hogy békésen meg tudja oldani a viszályt. Az arab államok egy része, így Tunézia, máris lépéseket tett, hogy közvetítsen a harcban álló felek között. Algéria bejelentette készségét egy Marokkóval folytatan­dó értekezleten való részvételre. Algéria közöl­te, hogy a támadás kérdését az afrikai egység­szervezet elé terjeszti, s foglalkozik azzal a gon­dolattal is, hogy a Biztonsági Tanácshoz fordul. Marokkó a határa közelében algériai területen levő gazdag érc- és olajlelőhelyek irányában vo­nul előre, és saját területének tekinti azt, bár az összes korábban kiadott térképek algériai te­rületnek tüntetik fel. Hasszán marokkói király egy nyilatkozatban érintette az algériai—marok­kói határviszályt. A király is hangsúlyozta, hogy kész tárgyalásokba bocsátkozni Algériával és bé­késen megoldani a „gyarmatosítóktól örökölt” határkérdést. KILENCVEN szavazattal kettő ellenében elfo­gadta az ENSZ-közgyűlés a Dél-Rhodesiáról szó­ló határozati javaslatot, melyet Tunézia nyújtott be 44 afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország ne­vében. A határozati javaslat szerzői felszólítják Angliát, mindaddig ne adja át a fegyveres erők feletti ellenőrzést a dél-rhodesiai kormánynak, amíg olyan összetétele nem lesz, mely a lakosság minden rétegét képviseli. Jelenleg a kormány csak a fehér kisebbség érdekeit védelmezi és annak a szószólója. A határozati javaslat sür­geti Angliát, haladékta­lanul léptesse életbe az ENSZ-közgyűlésnek Dél- Rhodesiával kapcsolatos korábbi határozatait, melyek kimondják, hogy meg kell szüntetni a most érvényben levő fajül­döző alkotmányt. Október 16-án kezdődik egyéb­ként az ENSZ-ben a kínai kérdés vitája. Rod­riguez elnök bejelentése szerint a korábbi elkép­zelésekhez képest két nappal később tűzik napi­rendre a Kína ENSZ-jogainak helyreállításával kapcsolatos napirendi pontot. DEL-KOREÄBAN, mint ismeretes, megkezdőd­tek az elnökválasztás eseményei. A TASZSZ kommentátora ezzel kapcsolatban rámutat, hogy az alkotmányos hatalom látszatát akarják kelte­ni azzal, hogy a katonai vezetést polgári veze­téssé alakítják át, és valahogyan stabilizálják a politikai helyzetet. Imweretes, hogy az 1961-ben bekövetkezett katonai diktatúra uralmának két éve politikai és gazdasági káoszt hozott és nagy elégedetlenséget keltett a koreai lakosság köré­ben, valamint a nemzetközi közvéleményben. — Augusztus utolsó napjaiban zajlott le a válasz­tási komédia első felvonása. Ezekben a napok­ban a katonai junta vezetője bejelentette kilé­pését a hadseregből és polgári ruhát öltött. Ez­zel egy időben azonban tömeges letartóztatások­ra is sor került, a katonai vezetők igyekeztek eltenni láb alól még meglevő politikai ellenfe­leiket. Washington azt a látszatot igyekszik kel­teni, mintha az elnökválasztások az USA beavat­kozása nélkül mennének végbe. Arról azonban igen sokan tudnak, hogy az Egyesült Államok a megszállás óta 5.4 milliárd dollárt fektetett Dél- Koreába, s így nyilvánvalóan érdekelt abban, hogy ugyanaz az irányvonal érvényesüljön az ország vezetésében, mint eddig. Dél-Korea tehát megszállott ország marad, zűrzavaros gazdasági helyzettel, és az óceánon túli gazdák hű kiszol­gálói maroknyi csoportjának politikai önkényé­vel. Ezen a mostani választási komédia nagy hűhóval beharangozott demokratikus jelszavai ellenére sem óhajt változtatni. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Adenauer visszatért a képviselői padsorba, Erhard kormányáról tárgyalt Dobsa János, az MTI tudósí­tója jelenti Bonnból: Kedden délben rendkívüli ülést tartott a Bundestag a kancellári székből távozó Ade­nauer búcsúztatására. Az ülés elején Gerstenmaier, a parla­ment elnöke felolvasta Lübke köztársasági elnök levelét, ar­ról, hogy elfogadta Adenauer lemondását, amely október 15-én lépett hatályba. A formaságok után Adenauer helyet foglalt a kormánypárti képviselők első padsorában. A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében felszólít­ja Adenauert, hogy a kancellári székből való visszavonulása után tanúsítson „méltóságteljes maga­tartást”, ne igyekezzék korlá­tozni az Erhard-kormány cse­lekvési szabadságát, ne gyűjtse maga köré a párton belüli el­lenzéket, például Schröder kül­politikájának bírálóiból. A Német Békeunió a kancel­lári őrségváltással kapcsolatban kiadott nyilatkozatában hangsú­lyozza, hogy Nyugat-Németor- szág válaszút előtt áll, s az Er- hard-kormánynak nem szabad tovább folytatnia Adenauer bél­és külpolitikáját, hiszen az egész világ azt várja, hogy mélyreható változások történnek majd a kormány összkoncepció- jában. Erhard, a CDU kancellárje­löltje, hétfőn egész nap tanács­kozott az FDP vezetőivel és végül megállapodott velük a még vitás személyi kérdések megoldásában. Kiszivárgott hí­rek szerint Erhard elfogadta az FDP-nek azt a követelését, hogy Mende, a párt elnöke, az al- kancellári tisztségen kívül az össznémetügyi minisztérium ve­zetését is átveszi az új kor­mányban. Az eddigi össznémet­ügyi miniszter, a CDU-párti Barzel, az áttelepültek ügyeivel foglalkozó minisztériumot vezeti majd és az eddigi áttelepülés- ügyi miniszter, az FDP-hez tar­tozó Mischnick kiválik a kor­mányból Ez a megállapodás viszont méregbe hozta a CDU ultráit, akik azt szerették volna, ha az össznémetügyi miniszter a cso­portjukhoz tartozó Barzel ma­rad. Kedden reggel Bonnban olyan hírek terjedtek el, hogy Barzel tiltakozásként egyálta­lán nem akar tárcát vállalni az Az államcsíny után hata­lomra került dominikai katonai junta, hogy megerősítse ingatag helyzetét és hatalmának a tör­vényesség látszatát adja, beje­lentette: 1965 közepén elnök- választásokat rendez az ország­ban. A Dominikai Köztársaság kü­lönböző politikai és társadalmi körei visszautasítják a katonai juntának ezt a javaslatát és kö­vetelik az alkotmányos rend visszaállítását. Erhard-kormányban, sőt, a CDU szélsőjobboldali csoportjának néhány tagja azzal fenyegetőzik, hogy nem szavaz Erhardra a kancellárválasztáskor, ha Barzel kimarad a kormányból. Erhard kedden délután bizalmas meg­beszélésre magához kérte Bar- zelt, hogy rávegye: vállalja az áttelepü lésügyi tárcát. A befolyásos Forradalmi Ke­resztényszocialista Párt nyilat­kozatot tett közzé, amelyben kö­veteli a junta haladéktalan le­mondását. A napokban a feloszlatott kongresszus két kamarájának titkos ülésén dr. Juan Casano- vast, a Dominikai Forradalmi Párt vezetőjét „ideiglenes ál­lamfővé” választották. Juán Bosch kormányának megdönté­séig Casanovas volt a szenátus elnöke. TANÍTÁSI nap az ensz-ben — Fiam, ba ilyen összeférhetetlen vagy, ki fogtak küldeni az osztályból... A dominikai katonai junta manőverei Hurrá! Jól tájékozott helyről szár­mazó hír szerint a francia hadsereg megkapta az első atombombákat, s azt az első négy Mirage típusú repülő­gépet, amelyek ezeket a bom­bákat szállítani tudják. Hur­rá! Régebbi közlésekből tud­juk, hogy a kormány ötven ilyen repülőgépet rendelt, s ezeket hamarosan le is szál­lítják. Még egyszer: hurrá! így legalább nem unalma­sak a külpolitikai hírek. New Yorkból úgy is csupa szelíd tudósítás érkezik, az ENSZ közgyűlésén egyetlen hidegháborús téma sem sze­repel. Gromiko és Kennedy barátságosan tárgyaltak to­vábbi egyezmény lehetőségei­ről és Genfben hamarosan ismét folytatódnak a lesze­relési tárgyalások. Mennyi egyhangúság! Párizs azonban gondoskodik a fűszerről: ne csak megnyugtató közlemé­nyek lássanak napvilágot az újságban. Igaz, e napokban a Flóra nevű hurrikán több ezer em­ber életét oltotta ki, az észak­olaszországi gátszakadás is ezrek halálát okozta. Semmi­ség — mondja a francia kor­mány, mi olyan bombákkal szereljük fel magunkat, amely közül egyetlen egy zsebre vágja a Flórát, a gát­szakadást és a szkopljei föld­rengést együtt. \ annak természeti csapá­sok, amellyel szemben nem tud védekezni az ember. Ilyen a hurrikán és a földrengés. De vannak csapások, amelyek ellen tud és akar védekezni. Ilyen az atomháború. A moszkvai egyezmény a véde­kezés első lépése volt, de Pá­rizsnak ez nem tetszett. Meg­irigyelte a Flóra dicsőségét. T. I. Népszavazás a választási reformról? Az osztrák parlament új ülésszaka előtt Több hónapos nyári szünet utón szerdán kezdi meg őszi ülésszakát az osztrák parla­ment. Vitákban nem lesz hiány — az első napra 44 interpellá­ciót jegyeztek be a képviselők — az osztrák bel- és külpoliti­ka legégetőbb kérdéseit azon­ban a két koalíciós partner — a Néppárt és a szocialisták — átmeneti fegyvernyugvása elle­nére, előreláthatóan nem fog­ják tudni megoldani a képvise­lők. Az egyik legjelentősebb közülük a választási rendszer reformja. A szocialisták azt ja­vasolják, hogy a képviselők szá­mát emeljék a jelenlegi 165- ről 180-ra. az eddigi 25 válasz­tókerület helyébe pedig kilenc lépjen — Ausztria kilenc tar­tományának megfelelően. A mandátumok számának emelé­se elsősorban a nagynémet irányzatú Szabadelvű Pártnál: jelentene előnyöket, amellyel a szocialisták — ha a Néppárt új, szélsőjobboldali vezetőivel nem tudják elfogadtatni köve­teléseiket — a Néppártot ellen­zékbe szorító kormánykoalíciót terveznek. A szocialista válasz­tási reformjavaslat — bár „a mandátumok igazságosabb el­osztásáról” beszél, antidemok­ratikus. Azt az előírást tartal­mazza ugyanis, hogy csak az a párt jusson mandátumhoz, amely a szavazatoknak legalább öt százalékát elnyerte. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az Osztrák Kommunista Párt, amely a legutóbbi válasz­tásokon 136 000 szavazatot ka­pott, a következő választáson ismét nem juthatna parlamenti képviselethez. Az osztrák kormány keddi ülésén egyébként a néppártiak elutasították a szocialista javas­latot, s minden bizonnyal szin­tén leszavazás várja a refor­mot a parlamentben is. Nem kisebb viták várhatók Ausztriának a Közös Piachoz való társulása kérdésében is, amelyben — bár a társulásnak a maga módján mindkettő hí­ve — a módot és a méreteket illetően nem csekély ellentétek vannak néppártiak és szocia­listák között. Fontos határozatok az egyetemes zsinat ülésén Az egyetemes zsinat részvevői kedden 2103 szavazattal 19 el­lenében jóváhagyták, hogy a papok a katolikus esküvőkön, temetéseken, keresztelőkön és más szentségek kiszolgáltatásá­nál a latin nyelv helyett mo­dern nyelveket használjanak. A zsinat másik határozatával az utolsó kenet elnevezést „a betegek kenetére” változtatta, hogy érzékeltesse: nemcsak ki­zárólag a halál előtt szolgáltat­ják ki az említett szentséget. A párttitkár noteszében lapozgat A fiatalasszony elment. Barátsággal, megelégedetten: kisgyermeke bölcsődeügyét elin­tézi a párttitkár. Károly Antal elvtárs is jókedvűen húzza ki az íróasztal fiókját; jólesik, ha másoknak örömet okozhat egy kis segítséggel. Ilyen hangulat­ban apró szépségeket is észre­vesz az ember. Vidáman pillant ki az őszi napfénybe, és talán a megvilágítás hatására, a nyer­gesújfalui Viscosa gyárban dol­gozó fia jut eszébe. Ö is most kezdi a napot. Aztán a keze ügyébe került, kis papírlapokra gépelt beszá­molót tartja pár pillanatig a párttitkár. Mosolyog magában. A rövid, frappáns felmérést Farkas László a legutóbbi ter­melési tanácskozáson ismertette. Előtte van az igazgató nyugodt bazsalygása, mellyel a beszámo­lót átadta. Ez a kis párbeszéd előzte meg. — Szükség van még rá, Farkas elvtárs? — Szükség. — Nekem is. Jó, ha a párt- titkárnak is van belőle. Majd visszaadom — nevetett az igaz­gatóra, és eltette a papírokat. Azóta néhányszor megfordult már nála — a beszámolóval —, de mindig újra magával hozta. Legutóbb így köszöntött be hozzá: „Ma azt vizsgáljuk meg közösen, igazgató elvtárs, meg- volt-e az elmúlt hónapban — arányosan elosztva — a napi 250 mázsás teljesítmény? A be­számoló szerint év végéig ennyit kell elérnünk, hogy eleget te­gyünk a tervnek, s meglegyen a nyereségrészesedés. Beszélges­sünk arról is, miben segítsen a pártszervezet?” Nagyon jók ezek az együt­tes fejtörések. Farkas elvtárs olyan típusú vezető, aki egy lé­pést nem megy tovább egy-egy kérdéstől, míg pontosan ki nem dolgozták a megoldást. A beszá­moló ott van előttük, majdnem mint egy menetrend. Egyikük sem udvariaskodik, ha hibákat kell feszegetni. Azt kell éppen megtervezni, hogyan szabadul­janak meg tőlük. A párttitkár most odébb tette a beszámolót. Azért ott lesz az legfelül. Emlékeztetőnek min­den napra. Ma nem erre lesz szükség, hanem a saját jegyzet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom