Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-07 / 209. szám
XVIII. ÉVFOLYAM 209. SZÄM Ara 60 fillér 1963. SZEPT. 1, SZOMBAT Negyvenkét szélesvásznú filmszínház Nincs akadálya... Tizenkétezer előadás A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat eredményei és tervei Az ősz beálltával megélénkül az érdeklődés a filmművészet iránt, de különösen a községekben és a tanyavilágban élő dolgozók csak akkor keresik fel szívesen a mozikat, ha azok biztosítani tudják a megfelelő esztétikai, géptechnikai, kényelmi és egyéb feltételeket. Hogy milyen sokat tett és tesz még ebben az évben a látogatottság emelésért a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat, arról szép eredmények és biztató tervek tanúskodnak. A vállalat első és legfontosabb feladatának tartja a hálózat rekonstrukciójának következetes végrehajtását. Ehhez a járási, községi tanácsok jelentős anyagi támogatást is nyújtanak. Ennek köszönhető, hogy ebben az évben elkészült a tiszakécskei és kiskunmajsai kultúrkombinát — mindkettőben mozi is működik — és a szabadszállási új, szélesvásznú mozi. A vállalat az elmúlt hat évben 11 községben létesített új, szélesvásznú filmszínházat, továbbá 100—200 ezer forintos beruházással korszerűsített számos elavult községi mozit. A mozik további szakmai fejlődésének egyedül járható útja a nagyarányú normál-, illetve szélesvásznú-átalakítás, mivel a keskenyfilmes mozik üzemeltetési színvonala már nem felel meg a nézőknek, nem beszélve arról, hogy ezeken a helyeken nem tudják megtekinteni az egyre nagyobb számban megjelenő széles változatú filmeket. Még ebben az évben szélesvásznú lesz a baj ászén tistváni mozi, és Lakiteleken, Akasztón, Géderlakon elkészül az új művelődési otthon, ahol szélesvásznú filmszínház is helyet kapott. A régi keskeny mozit szélesvásznú váltja fel Szeremlén, Csátalján és Foktőn, ezzel a megye normál mozijainak száma 52-re, a szélesvásznú vetítésre alkalmas filmszínházak száma pedig 42-re emelkedik. Jelenleg egyetlen község sem akad, ahol ne vetítenének filmeket és még az idén felújításra kerül a gátéri, keceli, tiszaújfalui és tázlári mozi. A nagyarányú hálózatfejlesztés eredményeként a vállalat 1963. I. féléves bevételi tervét 106,5 százalékra, látogatottsági tervét 109 százalékra tudta teljesíteni, amely meghaladja az országos átlagot. A látogatottság kedvező alakulását segítették elő a játszási renden felül megtartott előadások is. Megyénk filmszínházai az első fél évre tervezett 16 000 előadás helyett, közel 17 000 előadást tartottak. De gondoskodtak az ifjúság filmellátásáról is. A mozik 94 iskolával kötöttek szocialista szerződést, mintegy 600 ifjúsági előadást tartottak, és több helyen bevezették az ifjúsági bérletet. Ezt a jól bevált, hasznos módszert alkalmazzák az idei oktatási évadban is. A mozi és a közönség közötti jobb kapcsolat kialakítása feltétlenül megkívánja a reklám, a szemléltető propaganda színvonalának emelését. A látogatottság további alakulása megköveteli a „fehér foltok” felszámolását, megoldásra vár a tanyák és tsz-ek filmellátása. Ennek érdekében a moziüzemi vállalat megállapodást kötött a megyei tanács mező- gazdasági osztályával, melynek értelmében a nagyobb és gazdaságilag erősebb tsz-ek a rendelkezésükre álló kulturális alap egy részét keskenyfilm-vetítőgé- pek beszerzésére fordítják. Ha sikerül a megyében legalább 20 tsz-szel megállapodást kötni, ez évi 100 000 látogatót jelentene. Eddigi teljesítményei alapján méltán sorolják az ország legjobbjai közé a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalatot. — Eredményei, a hátralevő idő-- szak sokrétű, gazdag tervei azt bizonyítják, hogy a mozilátogatók örömére újabb jelentős fejlődésre számíthatunk. A Tiszakécskei Permetező- gépgyárban a termelési kimutatás teljes termelési rovatába az első fél év végén 430 ezer forintos tartozást jegyeztek fel. Júliusban a szocialista munkaverseny lendületének eredményeképpen az adósság már 225 ezer forintra csökkent. Vízhányó József, a gyár igazgatója örömmel újságolja, hogy az átmeneti kisebb-nagyobb alkatrészhiánytól eltekintve nincs akadálya a zökkenőmentes termelésnek. Azt tervezik, hogy ígéretükhöz híven december 15- ig befejezik az éves tervet. Közülük Pálinkás János gépésztechnikus — bal oldalt — nevét külön is megemlítik, aki a technikum elvégzése után egy éve mint anyagnorma-ké- szítő látja el kifogástalanul feladatát. Az ifjú szakember jelenleg a műhelyből nemrég felkerült Zoboki Sándort tanítja az anyagnorma-készítés fortélyaira. Koczó Ferenc lakatos — jobb oldalt — átképzősként kezdte, ma pedig egyik legügyesebb kezű szakmunkás. Selejt nélkül dolgozik, teljesítménye 102—103 százalék között váltakozik. Laczkó Lajos szocialista címért küzdő brigádja — alsó képünk — szárítószekrényeket, tartályokat, csőköteges hőcserélőket gyárt. Az utóbbiból augusztus végén öt darabot szállítottak a Kőbányai Gyógyszerárú- gyárnak. A brigád tagjai a kiadott rajz alapján megbeszélik az újabb munkával kapcsolatos szakmai követelményeket és a legcélravezetőbb munkamódszereket. Venesz — Pásztor Külföldi kertészeti és szőlészeti kutatók Kecskeméten Pénteken az önálló hazai kertészképzés százéves jubileumi ünnepségein részt vett külföldi vendégek 18 főnyi csoportja látogatást tett a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. A vendégek sorában — akik közül többet a napokban avatott díszdoktorává a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola — ott volt K. F. Vigyenyin professzor■, a micsurinszkiji kertészeti főiskola rektora, Hriszto Daszkalov, a Bolgár Tudományos Akadémia alelnöke, Johannes Beinhold, a berlin-gross- beereni kutatóintézet igazgatója, Werner Bauch, a drezdai kertészeti és szőlészeti főiskola tanszékvezető professzora, V. Staubéra, a brnói mezőgazda- sági főiskola kertészeti karának dékánja, J, Ghena, a bukaresti szőlészeti főiskola dékánja és a belga R Lecrenier, a Nemzetközi Kertészeti Egyesület alelnöke. A küldöttséget elkísérte megyebeli útjára dr. Somos András, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektora, dr. Probocskai Endre, a főiskola tanszékvezető professzora, valamint Kürthi Imre, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatóságának igazgatója is. Dr. Mészöly Gyula Kossuth- díjas, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója üdvözölte a vendégeket, ismertette az intézet történetét és az itteni kutatási tevékenységet. Köszöntötte a jubileum alkalmából a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát, és dr. Somos András rektornak átnyújtotta az intézet és a Kecskeméti Felsőfokú Kertészeti Technikum emléklapját. A vendégek ezután az intézet laboratóriumát, majd az új paradi- csommagnyerő üzemét tekintették meg és elismeréssel nyilatkoztak az ott látottakról. A vendé^k Kecskemét városa nevezetességeinek megterdn- tése után a Szőlészeti Kutató Intézet likiteleki telepére utaztak. Itt Horváth Sándor, az intézet homoki osztályának vezetője köszöntötte őket, majd Kurucz Andrásnak, a telep vezetőjének kalauzolásával megtekintették a telepen nemesített csemegeszőlő parcelláit, valamint a korszerű szőlőművelő eszközöket. A külföldi szakemberek a késő délutáni órákban Debrecenbe utaztak.
