Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-07 / 209. szám

t. oldal 1963. szeptember "1, szombat A II. Tilágliáboríí csendes évfordulója Bonn törekvései as enyhülés ellen Látogatás után De Gaulle és Kennedy HALKAN, szinte ész­revétlenül vette tudomá­sul a világsajtó: a má­sodik világháború kitö­résének majd negyedszázados évfordulóját. Szomorú évforduló ez és egyben komor emlé­keztető arra is, hogy ma már sokkal tökélete­sebb eszközökkel rendelkezünk egymás elpusz­títására, és még sokkal több vér folyna egy új háború kitörése esetén. A második világháború tanulságai úgy látszik, nem vésődtek be elég mélyen egyes bonni politikusok agyába, mert folytatják az enyhülés elleni, a nemzetközi lég­kört mérgező politikájukat. Jóllehet Bonn mai helyzete megkívánja, hogy főbb vonalakban lé­pést tartson a hivatalos amerikai politikai irány­zattal — ezért írták alá végül is az ismert hu­zavona után az atomcsendegyezményt —, mégis a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló tö­rekvések unos-untalan szembetalálkoznak egyes bonni hidegháborús politikusok ellenirányú ak­cióival. A Német Szövetségi Köztársaság kormá­nya azt á nézetét hangoztatta, és olyan nyilat­kozatot akart Moszkvában átnyújtani, hogy az atomcsendegyezményt az egész német nép nevé­ben írta alá. Ezt a nyilvánvaló provokációt uta­sította vissza a szovjet kormány először azzal, hogy nem vette át a szóban forgó jegyzéket, majd pedig nyilatkozatban bélyegezte meg az NSZK kormányának lépését és figyelmeztette a bonni politikusokat, milyen veszélyekkel járhat ez az út. A háború nyomán — és éppen a hitleri Né­metország által kirobbantott háború nyomán — két Németország jött létre. Az egyikben tőkés visaonyok uralkodnak, a másik kollektív társa­dalmi rendszert épít. Tudomásul kell venni, hogy egyiket sem szüntetheti meg erőszakkal a másik. Azt, hogy Németország egysége végül is milyen társadalmi alapokon jön majd létre, azt csak maga a német nép döntheti el. S ez bizony­nyal nem a tőkések és agresszív politikusok Né­metországa lesz. BAR, HRUSCSOV elvtárs magánszemélyként látogatott Jugoszláviába, ma már senki sem ne­vezi „üdülésnek” azt az utat. melynek során a szovjet kormányfő két hét alatt háromezer kilo­métert tett meg az országban, öt köztársaságot, számos várost és üzemet látogatott meg, három nagygyűlést tartott, nem beszélve arról a renge­teg beszélgetésről, melyet a jugoszláv vezetők­kel, vagy egyszerű dolgozókkal folytatott. Ma még korai lenne lemérni a látogatás eredmé­nyeit. Várható azonban, hogy számos kérdésben, amelyre vonatkozóan az elhangzott nyilatkoza­tok a teljes egyetértést tükrözték, a két ország tevékenyen együtt fog működni. Ezt vonatkoz­tathatjuk mindazokra a nemzetközi problémák­ra, amelyekben a két kormány álláspontja azo­nos, továbbá a szocialista országok között kiala­kuló munkamegosztásban való részvételre is. A látogatás gyakorlati kife­jezésre juttatta a Szov­jetunió Kommunista Pártja elvi álláspontját, mely egységes egésznek tekinti a szocialista vi­lágrendszert, és mindent elkövet a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdí­tására. A szocialista világrendszert a szocializ­must építő országok állandóan növekvő csoport­ja alkotja. Ezek az országok társadalmi jelle­gükből kifolyólag dialektikus egységet képeznek. Ezeket figyelembe véve, ebben a szellemben erő­sítette a látogatás a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatait és ezen keresztül az egész szocialista világrendszert. KEVESEN számítottak arra, hogy Anglia mel­lőzése és az atomcsendszerződés elleni akció utón, de Gaulle most Délkelet-Ázsióban is bor­sot tör Kennedy orra alá. A francia elnök a múlt héten felemelte szavát a Dél-Vietnamban érvé­nyesülő külföldi befolyás ellen és kifejezte Fran­ciaország készségét, hogy „támogatja” a dél-viet­namiakat, ha önállósítani kívánják magukat. Amerikai hírügynökségek a nyilatkozatot az amerikai kormány arculcsapásának minősítették, hiszen senki előtt sem volt kétséges, hogy de Gaulle milyen befolyásra gondol. Nem valószínű, hogy a francia elnök a nyilatkozat kapcsán ko­moly formában gondolhatott Franciaország viet­nami befolyásának újbóli megerősítésére. Azt azonban nagyon is számításba vehette, hogy ko­moly akadályokat gördíthet az amerikai kor­mány dél-vietnami elképzeléseinek megvalósulá­sa elé, és ezt a körülményt felhasználhatja né­mi zsarolásra saját európai politikai elképzelé­seinek megvalósításánál. Az amerikai kormányt komoly kutyaszorítóba hozta a dél-vietnami helyzet. „Washington és Diem saigoni kormánya közötti megoldatlan helyzet további alakulása komoly kihatással lesz az Egyesült Államok ázsiai tekintélyére” — írja szeptember 3-án a New York Times. Az amerikaiak vállalták, hogy megváltoztatják a Diem-rendszer buddhistaelle­nes elnyomó politikáját. Ha Diem most felülma­rad Washingtonnal szemben, mit szólnak Ame­rika gyengeségéhez más ázsiai országok? Ha vi­szont segélymegvonással kényszerítik Diemet po­litikája megváltoztatására, akkor ez egyenes be­avatkozás valamely „önálló” állam belügyeibe. Belső erőkkel végrehajtott direkt akció kétélű fegyver, bár a CIA már kísérletezett ilyen vál­lalkozásokkal Vietnamban. Persze, a probléma alapvetően abból adódik, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya gyökeréig rothadt diktatórikus rendszert támogat, mely fennmaradását csak a terror állandó fokozásával tudja biztosítani. És ebben az esetben végül is nem sok választás marad Washington számára mint az, hogy vég­sőkig támogassa ezeket a torz kreatúrákat, akik bukásuk esetén magukkal ránthatják pártfogói­kat is. EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Újabb kalóztámadás Kuba elleu A kubai fegyveres erők mi­nisztériuma közleményt adott ki és ebben bejelenti, hogy Kubát újabb kalóz-légitámadás érte. A közlemény hangoztatja, hogy szeptember 4-én éjszaka két is­meretlen jelzésű repülőgép ha­tolt be Las Villas tartomány fölé, amikor a helyi katonai lé­gi támaszpont tűz alá vette a gé­pet, s az menekülni kezdett. A következő nap hajnalán 4 óra körül ugyanebben a térség­ben újabb két repülőgép jelent meg. A kalózokat tüzérségi üte­gek tüze fogadta. A kalózrepü­lőgépek menekülés közben bom­bákat dobtak le. A támadás kö­vetkeztében Santa Clara városá­ban egy tanító meghalt és há­rom gyermeke megsebesült. Néhány perc múlva a kubai fegyveres I erők vadászgépei ugyanabból a térségből két má­sik léglökéses repülőgépet űztek ki. A kubai fegyveres erők mi­nisztériumának közleménye megállapítja, hogy e provokatív repülések minden kétséget ki­záróan szoros kapcsolatban van­nak egymással. A léglökéses repülőgépeknek az volt a ren­deltetésük, hogy fedezzék a ko­rábban megjelent repülőgépek bűnös tevékeaységét. A közlemény hangsúlyozza, hogy a provokációért az Egye­sült Államok kormányára hárul a felelősség. A közlemény fi­gyelmeztet arra, hogy hasonló esetek megismétlődése komoly következményekhez vezet, mivel a kubai kormány nem hajlandó eltűrni a kubai nép ellen irá­nyuló kalózkodást. Juan Mari Braz, a Puerto Ri­co függetlenségéért küzdő moz­galom főtitkára a Prensa Latina hírügynökségnek adott nyilatko­zatában közölte, hogy az Egye­sült Államok 12 Puerto Rico-i támaszpontján zsoldosokat képez ki egy Kuba elleni támadásra. „kozmikus“ motorkerékpáros Vjacseszlav Gyomin moszkvai siketnéma motorkerékpáros 200 115 km-t tett meg gépével a Szovjetunióban. Gyomin 1982. április 12-én rajtolt, Jurij Ga­garin űrrepülésének évforduló­ján, s azóta akkora utat tett meg, mintha űrhajóval ötször körülrepülte volna a Földet. A „kozmikus” motorkerékpá­rosnak az leghőbb vágya, hogy útinaplóját a világ első űrha­jósának, Gagarinnak ajándékoz­hassa. **** '**1/ — Ne csodálkozzék uram, állandóan újabb orrokat . Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Megerősítette a Magyar Nép- köztársaság és a Mongol Nép- köztársaság között aláírt kon­zuli egyezményt, a nemzetközi kereskedelmi választott bírás­kodásról szóló európai egyez­ményt, valamint a Magyar Nép- köztársaság kormánya és a Gö­rög Királyság kormánya között a polgári repülés tárgyában alá­írt egyezményt. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kádár János elvtárs Jugoszláviába látogat Kádár János, a magyar for­radalmi munkás^—paraszt kor­mány elnöke, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Joszip Broz-Titónak, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége főtitkárá­nak meghívására a közeli na­pokban nem hivatalos látoga­tásra Jugoszláviába utazik. Legalább 15 000 vasúti kocsit kell kirakni vasárnap A MÁV számolt azzal, hogy szeptemberben rendkívüli szállí­tási feladatokat kell megoldani, az igények azonban még a várt­nál is nagyobbak. Szinte kivé­tel nélkül minden üzem, minden iparág üres vagonokat kér. A sürgős igényeket kielégíti a vasút, még többet tudna azon­ban szállítani, ha — sokszor éppen azok az üzemek, amelyek követelik az üres kocsikat — gyorsabban raknák ki a vagon­ból az árut. Még mindig sok a tennivaló, különösen az éjjeli és elsősorban a vasárnapi kira­kás terén mutatkozik elmaradás. Ezen akar segíteni a MÁV. mégpedig sürgősen. A hét vé­gén nagyon sok gyár, üzem ra­kodott és irányította a vagono­kat rendeltetési helyükre. Ezek­nek a vagonoknak egy része vasárnap érkezik meg a cím­zettekhez. Ha nem rakják ki vasárnap, hétfőre nem lesz elég kocsi és ennek következtében újabb nagyarányú nehézségek jelentkeznek a szállításban. Ezért a MÁV a vasút történeté­ben példátlan feladatot tűzött ki: munkaszüneti napon, vasár­nap, legalább 15 000 vagon ki­rakását. Ennek a célkitűzésnek megvalósításához azonban össze kell fognia a MAV-nak és ■ szállitta toknak. A MÁV a maga részéről meg­tette az intézkedéseket. „Moz­gósították” a vasutas társadal­mat a vasárnapi nehéz fel­adatra. A vállalatoknak is meg kell tenniök azonban a magukét. Meg kell szervezniük a kirako­dást, hogy vasárnap 0 órától 24 óráig az iparvágányokra és az állomások rakodótereire ér­kező vagonokat azonnal — min­den időpontban — kirakják. A MÁV azt kéri az érdekelt üze­mektől, hogy mindenütt szer­vezzék meg a rakodóbrigádokat, szükség esetén más munkakör­ben dolgozók bevonásával. Erre egyébként — mint a tárcaközi operatív bizottság ülésén a mi­nisztériumok képviselői bejelen­tették — az ipari tárcák vezetői utasították az irányításuk alá tartozó vállalatokat. Az elője­lek szerint tehát megvan a le­hetőség arra, hogy vasárnap csúcsteljesítmény szülessék a vagonok kirakása terén. (MTI) Hírek sorokban BIRMINGHAM. Az alabamai Birmingham néger lakosságát képviselő ügyvédek a bíróság­hoz fordulnak, hogy kieszközöl­jék a kormányzó „kérésére” be­zárt három iskola munkájának zavartalan folytatását. Wallace alabamai kormányzó, mint isme­retes, azért záratta be az emlí­tett iskolákat, mert egy szövet­ségi bíróság ítélete értelmében ezek most megnyitották kapui­kat néger iskolásgyermekek előtt is. RÖMA. Az olasz szocialista párt központi bizottsága ülésén Nennit a párt balszámyának képviselői támadták. A bal­szárny éles hangon bélyegezte meg Nenni szövetségét a ke­resztény demokratákkal, amiből semmi jó nem származott, sőt szerencsétlen politikának bizo­nyult. Az Indítvány hangoztatja a munkásosztály egységének fon­tosságát, kiemeli, hogy „a szo­cialistáknak és kommunistáknak közös politikát kell folytatniok a munkásosztály érdekében”, végül pedig felszólítja Nenni pártját, követelje a nukleáris támaszpontok eltávolítást Olasz­országból és ösztönözze a Leone- kormányt a NATO-val szembe­ni ellenzéki magatartásra. * LONDON. Csütörtökön letar­tóztatták Christine Keelert, a Profumo volt hadseregügyi mi­niszter bukásával végződött er­kölcsbotrány hősnőjét A vizs­gálóbíró előtt felel arra a vádra, hogy a közelmúltban Aloysioj' „Lucky” Gordon nyugat-indiai néger énekes bűnügyi tárgyalá­sán, amelyen tanúként szere­pelt, félrevezette a bíróságot és hamis esküt tett. • MADRID, ötven napja tart az asturiai bányászok sztrákja. — Legújabb jelentések szerint a sztrájkharc továbbra sem veszít lendületéből, sőt újabb terüle­tekre terjed át. Mint ffz AFP közli, a legutóbbi napokban sztrájkba léptek Calello, Balta­sara és Nicolasa bánya munká­sai is. Az asturiai bányászok mozgalma a spanyol dolgozók és a francia bányászok támogatását élvezi. • LONDON. A Daily Herald hosszabb cikkben foglalkozik az egyre szaporodó szépségverse­nyekkel, amelyek — mint a lap írja — komoly üzletté nőttek Angliában az utóbbi időben. Ha­bár minden évben vagy ötven­ezer lány nevez be a különbö­ző szépségversenyekre, a díja­kat végül is a „cirkusz” 25—30 állandó tagja, a profi-szépség­királynők között osztják ki. A hivatásos szépségek egy-egy jó esztendőben 1500 fontot is ke­resnek — részt vesznek a „Miss Nylon”, a „Rugby Liga király­nője”, avagy a „Miss Szépséges Keménykalap” versenyen, sőt ha rászánják magukat egy amerikai turnéra is, még „Miss Fagyasz­tott Nyúlhús’ is lehet belőlük. Mindezeknek a versenyeknek a rendezői — a Daily Herald szá­mítása szerint — évente két- három millió fontsterlinget ke­resnek. .,

Next

/
Oldalképek
Tartalom