Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-22 / 222. szám

1963. szeptember 22, vasárnap T oldal M - ** .. NAIV ÖREG.,; — Remélem, Jancsi, az őszi munkák gyors elvégzésén jár az (Beil oldali kép.) AZ ÖNKISZOLGÁLÁS KORÁBAN — Megyek, elsilózom magam­nak télire a kukoricaszárat, magukra úgysem számíthatok!! (Jobb oldali kép.) Mélykút község négy termelő­szövetkezetének nem kis felada­tot kell megoldania az ősz fo­lyamán. A kukoricát — fele-fele arányban a közös és a háztáji földekről — 5000, a burgonyát 600, a cukorrépát 530, a rici­nust (mert nagymértékben ezt is termesz*'V) 800, a kendert 300 holdról ítéli betakarítaniok. Ez­zel egy időben a kenyérgabona 4500, az őszi árpa 1200, s a ta­karmánykeverék 600 hold vető­ágyának az elkészítése, majd e gabonafélék földbe juttatása szintén fő követelmény hozzávéve a silózást és az Al­kotmány Tsz-ben 100 hold szőlő telepítését. E sokrétű és hatalmas munka igen megfontolt szervezést igé­nyel a tsz-ek, de az államigaz­gatás helyi szerve, a tanács ré­széről is. S a tapasztalat azt mu­tatja, hogy az utóbbi, élén a végrehajtó bizottsággal, s a he­lyi pártszervezet segítségével, a szó valódi értelmében: hivatása magaslatán áll. A ben Miért csak 30 mázsa?! kiskunhalasi Micsurin Tsz­___az idén — a tervezett 80 má zsa helyett - előreláthatólag mindössze 30 mázsa lesz a cu­korrépa holdanként! átlagter­mése. Ezzel szemben a tőszom­szédságukban gazdálkodó, ha­sonló talajadottságokkal rendel­kező Szabadság Tsz gazdái 140 —150 mázsát takarítanak be egy holdról. Ez az elkeserítően csekély ho­zam annak tulajdonítható, hogy a tsz vezetői nem alkalmazták az ösztönzés valamilyen jól be­vált formáját, nem kötöttek például megállapodást a családi művelésre. Egy rövid számvetés minden­nél ékesszólóbban bizonyítja, hogy mennyi forintot dobtak ki az ablakon. Igaz, hogy a tervezetthez vi­szonyítva „csupán” 50 mázsa a kiesés, megfelelő művelési for­ma és jó agrotechnika alkalma­zásával azonban ők is elérhet­ték volna a 150 mázsás átlagot, így viszont a veszteség hat hold­jukról már 720 mázsa, aminek az értéke csaknem 30 ezer fo­rint. Hanyagságuk folytán majd­nem 130 mázsával kevesebb cu­kor kerül a fogyasztókhoz, ami 466 fogyasztó évi háztartási szükséglete. A kis tsz gazdái, beleértve a nyugdíjasokat is, másfél évtizedig nem költené- nek cukorra, ha ez a mennyiség a kamrájukban lehetne! Reméljük, hogy a kiskunhala­si Micsurin Tsz-ben mindenki levonja a tanulságot, amit a cukorrépahozam ilyen mérvű csökkenése eléjük állít, s a jö­vőben jobb munkaszervezéssel, a meglevő adottságokat kihasz­nálva, pótolják az idei mulasz­tási. a — * helyszínen ellenőrzik a jelentések helytállóságát, il­letve tanácsot adnak a munkák még jobb megszervezésére. — Négy-öt napig tartó „háztáji he­tet” is rendeznek az említett területen termett háztáji kuko­rica betakarítására, amikor a munkaerőt e feladatok megol­dására irányítják. Olyan ez, mint egy jól mű­ködő gépezet, amelynek kifogás­talan a vezérlőműve. „Gépesített“ tanmese Traktoria gazdaságai lá­zas . tempóban kötöttek szerződést a gépállomá­sokkal az őszi munkákat végző gépekre. A szük­ségletek helytelen felmé­rése miatt azonban Maul tartományban például ki­használatlanul álltak az erőgépek, ugyanakkor Wurf tartomány gazdái már-már szüzeket akartak áldozni a motorok istené­nek: tegyen csodát, és küldjön valahonnét leg­alább néhány G—35-öst. Végső kétségbeesésük­ben az ország túlsó csücs­kében fekvő Zetorisztán- ból kértek pár traktort Igaz, Maul itt volt a szom­szédban, de hogy ott áll­nak a gépek, erről ők mit sem tudtak. Nosza, vagonba rakták, s elindították háromna­pos útjukra a traktorokat. Csupán az oda-vissza út 15 ezer fartyinkót emész­tett fel. Ehhez jöttek a napidíjak. Néhány, köze­lebbi körzetekbe irányí­tott gép „mászkálása” is improduktív üzemanyag- költséggel járt. Az utaztatás haszna jó­formán annyi volt, hogy a gépvezetők rövidesen úgy ismerték Traktoriát, mint a tenyerüket, s a „Ki mit tud?” versenyek földrajzi döntőiben min­den babért ők arattak le. Milyen jó, hogy a me­gyénkben nem fordul elő ilyesmi! Habár... Most halljuk, hogy a dunave- csei járás közös gazdasá­gai Dunántúlról kaptak traktorokat, egyik megyei gépállomásunk erőgépei pedig ... na, hol dolgoz­nak? Stimmel: a Dunán­túlon! A fa faházi kukorica Rekordtermést ígér az idén a tataházi Petőfi Tsz 700 holdas közös kukoricája. Hol­danként és májusi morzsoltban számítva a tavalyinál több, át­lagosan 32 mázsa termésre szá­mítanak. Tanulságos figyelemmel kísér­ni a közös gazdaság idei kuko­ricatermesztésének folyamatát, hiszen korántsem csak a meg­levő adottságokra támaszkodtak. A kapásnövény nyári és őszi mélyszántású talajba került, s 550 holdon alkalmazták a négy­zetes fészkes vetést, ez 7—8 mázsa — májusi morzsoltban számított — többlettermést biz­tosított. Ennek során holdan­ként 24 mázsa szerves- és há­rom mázsa műtrágyát használ­tak fel — mindegyik tőhöz kü- lön-külön adagolva. Ha a növény részére a trágya kiszórásával ugyanezt a talajerőt kívánták volna biztosítani, akkor egy holdra 200 mázsa istálló- és 12 mázsa szervetlen trágyát kellett volna kihordaniok. Az említett 700 holdból 200 holdon vegyszeres gyomirtást végeztek, s ezáltal itt kiküszö­bölték a mechanikus növény- ápolást. A többi területet viszont ötször ekekapázták, s két ízben kézi kapálásban is részesítették. Az elmúlt héten pedig már kez­detét vette a betakarítás is. A szövetkezet gazdái, köztük a növénytermesztésben dolgo­zók is, készpénzfizetést kapnak. Ezenkívül a többlettermés után prémiumot is adnak nekik. En­nek eredményeként a család­tagok jelentős részt vállalnak a közös munkából. Ily módon a hat növénytermesztő brigád ösz- szesen mintegy háromszáz fővel rendelkezik. A brigádok egyen­ként, szakaszosan végzik a ku­korica betakarítását, hogy a szállítás folyamatos lehessen. Minthogy 20 mázsás má­jusi morzsoltban számított át­lagtermést tervezett a szövetke zet, ezért a növénytermesztés­ben dolgozó gazdák minden ter­ven felüli öt mázsa után annak a 20, s az azon túli többletter­més után annak az 50 százalé­kát kapják meg prémium cí­mén. öt-hat mázsa — szintén májusi morzsoltban számított — kukoricát kapnak tehát a ha­vi másfél ezer forint átlagos alapjövedelmükön felül. A 200 hold cukorrépa termé­se, a kukoricához hasonló üte­mezésben kerül betakarításra. A tervezett 160 mázsás átlaggal szemben 220 mázsa a holdan­ként! termés, s minthogy az ösz­tönzés ugyanolyan arányban progresszív, mint a kukoricá­nál, a belőle származó egy gaz­dára jutó prémium összege meg­közelíti az ezer forintot. A cu­korrépa betakarítását a jövő hónap 10-re befejezik. A 700 hold közös és az 550 hold háztáji kukorica — az utóbbi átlaga nem sokkal marad alatta a közösének —, valamint a 200 hold cukorrépa összesen mintegy 1100 vagon terméssel fizet. Ennek az elszállítása nem kis gond, még a tíz pótkocsis gép és a 20 lófogat igénybevé­telével sem. Naponta 16 vagon kukoricát kell a górékba szál­lítani, s a meglevő eszközök szükségesek a cukorrépa „moz­gatásához” is. A kukoricaszárat kint a hely­színen felszecskázzák, s mint zöldtrágyát alászántják. Kisebb részét alomnak használták fel. (Ami az utóbbit illeti, igen jó módszer az alomszalma helyet­tesítésére. Erre — lapunknak épp a mai számában — Egri Andor, az állami gazdaságok megyei főagronómusa is felhív­ja a termelőszövetkezetek fi­gyelmét. Ily módon nagyban csökkenthető az intenzív búzák kisebb szalmatömegéből adódó almozási probléma.) Végső soron kukoricatermé­sének köszönheti a gazdaság, hogy minden hold szántó után 135 kiló húst értékesíthet. VETÉS (Bozsó János vázlatkönyvéből.) A községi tanács egész éves munkaterve ugyan tartalmazza a mezőgazdasági tennivalókat, az időszerű feladatok maradék­talan megoldása végett azon­ban szeptember 4-én a tanács­tagok a tsz-ek elnökeivel, párt­titkáraival, üzemegység- és bri­gádvezetőivel együtt kibővített tanácsülésen megtárgyalták mit, mikorra kell a határban el­végezni. A feladatokat részeire bontva, kampánytervet készítettek, ami magában foglalja a munkaerő- mérlegef is. Eszerint ezer gya­logmunkás, száz — ebből 60 saját — erőgép és 13 silókom­bájn áll a közös gazdaságok ren­delkezésére. Már megmutatkozik a jó szer­vezés eredménye. A nyári mély- és a vetőszántás eddig több mint 2700, illetve 2900 holdon elkészült, a kenyérgabona 1000, az őszi árpa 500, a takarmány- keverék pedig 300 holdon föld­ben van, s 7500 köbméter siló­takarmányt tartósítottak a tsz-ek. Az őszi munkák menetének meghatározásával nem „tudta le” feladatait a községi tanács végrehajtó bizottsága, hanem gondot fordít az ellenőrzésre is. Tagjai kéthetenként megvi­tatják a tsz-ek részletes jelen­téseit, majd az értekezlet után minden alkalommal kimennek egy-egy közös gazdaságba, s a A „vezérlőmű“

Next

/
Oldalképek
Tartalom