Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-22 / 222. szám

8. oldal szeptember 22, vasárnap Köztes vagy gyümölcsös A mosódik ötéves terv idő­szakának első évében kezdődött meg megyénkben a korszerű nagyüzemi szőlő- és gyümölcs- termesztés alapjainak lerakása. Azóta megyeszerte szaporodnak a nagyüzemi méretű szőlő- és gyümölcsöstáblák. Többségük­ben jól kezeltek, gondozottak. Láttukon megnyugtató érzés támad az emberben: népgazda­ságunk hatalmas, százmilliókat befektető • erőfeszítése nem lesz hiábavaló, másrészt termőre fordulásuk után az ültetvények nagy hozamaikkal, minőségi és olcsó termelésükkel növelik majd a telepítő gazdaságok be­vételét, ami különösen a gyen­gén gazdálkodó termelőszövet­kezetek megszilárdításában ját­szik alapvető szerepet. A hozam­többletek ugyanakkor a megye lakossága életszínvonalának bizonyos mértékű emelkedését is eredményezik. Sajnos, egyes helyeken azon­ban gondolkodóba kell esni, hogy gyümölcsöst, vagy gazban álló szántóföldi kultúrát lá­tunk-e. Egyes gazdaságok, amel­lett hogy jó gyümölcsöst is sze­retnének létesíteni, szántóföldi termesztést is folytatnak új telepítésű gyümölcsösükben. A rókáról sem lehet két bőrt lehúzni, s ez a gyümölcsösökre is vonatkozik. A haszonköztesek az általuk igényelt tápanyagot és vizet a gyümölcsfáktól von­ják el, aminek kritikus időben kipusztulás lehet a következ­ménye. S ha nem is pusztulnak ki a fák, csenevészek marad­nak, és soha többé nem lesznek a megkívánt mértékben termő­képesek. Bűnös vétek ezt a gya­korlatot folytatni, mert ennek csak a milliós összegek elpazar- lása a következménye. Tekintve, hogy telepítéseink nagy részét humuszban és táp­anyagban amúgy is szegény ho­moktalajokon létesítjük, ha­szonköztes helyett zöldtrágya- növény vetésével és nagy adagú műtrágyával kell pótolnunk a talaj humusz- és tápanyaghiá­nyát. A haszonköztes termesztésé­nek kérdését egyébként végérvé­nyesen az FM Kertészeti Főosz­tályának most megjelent rendel­kezése tisztázza, amely eltiltja minden haszonköztes vetését, s kivételes, nagyon indokolt eset­ben az illetékes járási tanács mezőgazdasági osztályának kü­lön engedélyéhez köti azt. A rendelet kimondja, hogy en­gedély nélküli köztestermesztés esetén az összes ápolási költség azonnal megvonandó, és a gaz­daság elveszti a hitelelengedés kedvezményét is. Súlyosabb ese­tekben a biztosított állami hi­telt azonnal fel kell mondani. A rendelkezés az 1963. év őszi ve­tésű növényekkel kapcsolatban már érvényes. Visszatérve a szélfogó és humuszpótló zöldtrágyanövény te emésztésére, az a mi viszo­nyaink között a gyümölcsösök­ben és a szőlőkben nemcsak in­dokolt, hanem szükséges is. Trá­gyahiányunkat a zöldtrágyanö­vény nagy adagú műtrágyázással jól pótolja, a zöldtrágyázott vad homokjaink egy-két év alatt teljes változáson mennek ke­resztül, kiválóan jó kultúr- állapotba kerülnek. Széles sor­távolságú telepítési rendszernél pedig csak a zöldtrágyanövény vetése az egyedüli védelem ho­mokverés ellen. Az előbbieket figyelembe vé­ve, fontos, hogy szélfogás cél­jából gazdaságaink rögtön a forgatás befejezése után még a telepítés előtt vessék be a tele­pítésre kerülő területeket hol­danként 40—50 kg rozzsal. Eh­hez a teljes vetőmagszükségletet biztosítottuk. Ugyanígy be kell vetni a már meglevő új telepí­tések sorközeit is. A tápanyag pótlása végett ez évben az új telepítések egy-egy holdjára már négy mázsa ve­gyes műtrágyát tudtunk biztosí­tani. A foszfor és káli műtrá­gyákat ősszel, a nitrogén műtrá­gyát r>edig két részletben, ta­vasszal ajánlatos a talajba jut­tatni. Szélfogásra a rozson vagy bükkönyös rozson kívül igen jó zöldtrágyanövény az egyéves fe­hér virágú somkpró, őszi ká­posztarepce, kerti spenót, zöld­bab, zöldborsó, amelyeket — haint az összes zöldtrágyanö- vényt — pétisó adagolása mel­lett legkésőbb április végéig szintén el kel] vetni. Augusztusban megvizsgáltuk új telepítéseink helyzetét és megállapíthattuk, hogy a zöld- trágyázásban részesített szőlők, gyümölcsösök szépen fejlődtek, míg a haszonköztessel „agyon­vágott” gyümölcsösök egy részét a kipusztulás fenyegeti. A zöldtrágyázás és a nagyobb adagú műtrágyázás, valamint a szakszerű gondozás biztosíték arra, hogy új telepí­tésű ültetvényeink idejében ter­mőre fordulnak, és magasabb terméshozamaikkal jelentős eredményjavulást idéznek elő megyénk mezőgazdasági terme­lésében. PFENNING GYULA megyei főkertész Mihály bácsi, a brigádvezető, maga köré gyűjtötte a put­tonyosokat és így szólt: — Fiúk! Maguk városiak, biztosan nem tudják a regu­lát. Nyissák ki jól a szemüket, mert ha a szőlőszedő lányok elhagynak egy für­töt, akkor csókkal kell nekik kiváltani. Jól jár a puttonyos is, meg a termelő- szövetkezet is, hi­szen minden szem drága. Ezt hívják mifelénk anyagi ér­dekeltségnek. — Még mindig sajnálod, hogy fel­áldoztad a vasárna­pod és kijöttél ve­lünk társadalmi munkában szüretel­ni? — hunyorított Bercire a KISZ-tit- kár. — Alakul a dolog — ismerte el Berci, és hátára kapva a puttonyt, indult ar­rafelé, amerről a lá­nyok dalát hozta a szél. — Csak a sző­ke elhagyna egy fürtöt — fohászko­dott magában, mert a huncut szemű, ta­Bövtgi karos lányt már reggel kiszemelte magának. Aki keres, az ta­lál — tartja a köz­mondás. És Berci keresett, kimeredt •szemmel. A tőké­ken felhajtogatott minden levelet. Dél­előtt tíz órakor do­bogó szívvel lelte az első böngét, alig negyedórával ké­sőbb a másodikat. A szőke leányka készségesen nyújtot­ta csókra rózsás ar­cát, és Berci bará­tunk délfelé a bol­dogságtól már ré­szegen támolygott a puttonnyal, Vica ne­vét suttogva. A boldogságra ala­pos oka volt, mert a kislány munka- módszere egyre rom­lott. A sorában el­hagyott fürtöktől roskadoztak a vesz- szők, sőt, néhány szem már a földre is jutott. Mi taga­dás, Berci Í6 oda­csempészett a tőkék közé két aranysárga rizlingfürtöt, s bi­zonyára harmadszor is bűnre csábítja az érzelem, ha várat­lanul nem terem ott az öreg brigádveze­tő, és a bajusza alatt nem súgja mo­solyogva a fülébe: — Ne legyen tel­hetetlen, öcsém. Hi­szen az a kis szőke ördög nagy igyeke­zetében már a szomszéd sort is le­szedi, hogy élég böngét hagyhasson magának. Békés Dezeé Naponta ezerkétszáz mázsa Reggel fél nyolc. Hosszú ko­csisor ácsorog az Alföldi Álla­mi Pincegazdaság máriavárosi pincészete előtt, legalább har­minc lófogát. Az egyik bakján Juhász László, aki a kecskemé­ti Üj Tavasz Tsz-ből például majdnem négy és fél mázsa kadarka mustját hozta. Benn, a telep udvarán teljes az üzem: a forgalmat, a beho­zott áruk adatait rögzítő töm­bök lapjain sokasodnak a szá­mok: amott a mustot fokolják, majd egy hordókkal megrakott honvédségi teherautó gördül be... Magonyi Andrást, a pincészet dolgozóját a cukorfok megálla­pításának szakszerű művelete közben találjuk. — A mustok cukorfoka — mondja — napról napra növek­szik; elsősorban azoké, ame­lyekbe a zöld fürtöket nem szü­retelik bele. Az átlagos cukor­fok az időszakhoz képest jónak mondható. Volt már olyan ka­darkaszállítmány, amelynek a cukorfoka a 19-et is megköze­lítette! Hétfőn kezdték meg a tele­pen az idei szüret termésének átvételét. Szőlőből naponta 1200 mázsa, mustból pedig két-két és fél ezer hektoliter a napi átlagos forgalom. Már az első napon mintegy 200 kocsi for­dult meg a telepen és adta át a csaknem kizárólag szerződéssel lekötött áruból álló rakományát. Nádas András telepvezető vé­leménye szerint, ha a termelők a szünetelést megfelelő ütemben, nem elhamarkodva végzik, a cu­korfokot illetően további javu­lás várható. A kecskeméti Riz- ling Tsz-ben például még az az­előtti szombaton 14—15 cukor­fokot mértek, a hét keddjén át­vett kadarkájuk viszont már el­érte a 17—18 fokot. Ez 'a példa is indokolja, hogy csak akkor érdemes a szedéshez fogni, ami­kor a szőlők állapota már meg­kívánja. Csordul a must Bugyogva telnek a hordók az izsáki Kossuth Termelőszö­vetkezet pincéjében. Ontják a fürtöt a rizling és kadarka tőkéi, hatszáz hektoliter borra számítanak a szövetkezeti gazdák. A termésből 400 hektolitert értékesítenek, 200 hektolitert pedig „saját használatra” tartalékolnak. A prés kegyetlen szorításában bőven csordul a szőlő vére. — Sajnos, túl bőven — mondja a fokolót nézve Damásdi Károly pincemester. — Sok volt az eső, híg a must, a tavalyi 17—18 M all igand-fokkal szemben alig éri el a 15 fokot. — Ezek szerint nótázás nélkül zajlanak le az idei lagzik Izsá­kon? — Lesz azért nóta, csak több pohár bor kell hozzá — vála­szol nevetve a pincemester. Azóta az „időjárásfelelős” is beleszólt Damásdi Károly véle­ményébe. Napsütéssel növelte a szőlők, illetve mustok cukorfo­kát. Nem kell hát több pohár az izsáki lagzikon, a „nóta” keve­sebben is benne lesz. Kiskun ma fsán is gond az ősz Kiskunmajsa 30 ezer holdas határában is nagy a buzgalom. Szüretelnek, burgonyát szed­nek, kukoricát törnek, s nem utolsósorban vetnek az ott gaz­dálkodó 11 termelőszövetkezeti csoport gazdái. Mint máshol, a fő kérdés itt is az: hogyan és mikorra? Ho­gyan lehetne a számtalan ten­nivalót úgy összehangolni, hogy minden munkát idejében és a megfelelő módon végezzenek el. E kérdés megvitatása céljából tartottak nemrégiben kibővített vezetőségi ülést a Dózsa Tszcs- ben. A szervezést illetően — Sisák Péter elnök véleménye szerint — ez volt az őszi mun­kák nyitánya. Három „lóerős” ekékkel Százhuszonhárom család gaz­dálkodik a csoport 1320 hold­ján. Ebből 720 hold a szántó, a többi legelő, rét és szőlő. A közö6 feladatok elvégzése cél­jából négy brigádba osztották a gazdákat. A terület szerinti tagozódás megkönnyíti a mun­kaszervezést, s a brigádvezető felelőssége megoszlik a vezető­ségi tagokéval, akik mindegyik brigádban megtalálhatók. Mi­ként most is, minden nagyobb kampánymunka előtt tartanak kibővített vezetőségi ülést, ame­lyen általában huszonöten-har- mincan vesznek részt. A közvetlen tennivaló az, hogy a gazdák a tervezett 270 holdon maradéktalanul elvessék a rozsot, mégpedig e hónap 25-ére. Nem könnyű feladat, mert az említett vetésterület 18 táb­lában parcellázódik szét. Saját géppel nem rendelkezik a cso­port, egy traktort azonban biz­tosított számukra a helybeli gépállomás. Emellett nem kis­mértékben vették igénybe a ló­vontatta ekéket is. Hogy a ta­lajt 18—20 centi mélyen meg­forgassák, három lovat fogtak az ekék elé. Megmérik a területet A 270 hold területet, amely — figyelembe véve a biztonsági öt százalékot — valamivel na­gyobb a tavalyinál, egységes vetőmaggal vetik be. Nyolcvan holdon pedig a tszcs közösen termeszt kenyérgabonát, amely­be a H-rozs vetőmagját teszik. Átlagosan ötmázsás termésre számítanak holdanként. A vetést kétharmad részben kukorica után végzik, azt azon­ban gyorsan letakarították, mi­vel tavasszal korán érő hibrid fajtát — Martonvásári 1-est — vetettek. Ahogy ■ letörték, a szá­rat még aznap levágták, kú­pokba hordták, s máris hozzá­fogtak a vetőszántáshoz. Érdemes megemlíteni, mit tettek és mit tesznek a csoport vezetőségi tagjai, valamint a községi tanács vezetői és a me­zőgazdasági állandó bizottság, hogy a tszcs gazdái megfelelő nagyságú területen tegyék föld­be a vetőmagot. Evégett min­den gazdát sorra látogattak, el­beszélgettek velük a kenyérga­bona-termesztés népgazdasági jelentőségéről. Ezzel azonban nem elégednek meg, hanem a vetés befejezése után — nem­csak a Dózsa Tszcs, hanem a többi csoport tábláin is — el­lenőrzésképp megmérik a terü­letet. _ Ily módon a községi tanács maga is jelentős részt vállal magára az őszi munkák ütem­szerű elvégzéséből. Hiszen nem kevesebb, mint 4700 hold rozs és ezer hold búza elvetéséről van szó a község határában. Eh­hez 650 fogattal rendelkeznek a közös gazdaságok, s a szük­séghez mérten igénybe veszik a gépállomás gépeit is. Sőt, a munka összehangolása céljából azt is megszervezték, hogy a te­rületileg szomszédos csoportok segítséget nyújtsanak egymás­nak. Kertészet és sertéshizlaló Sok egyéb tennivaló vár még elvégzésre az ősz folyamán. A kukorica egy részét még ezután törik. Holdanként 25 mázsás az átlag. Az említett hibrid fajtát az idén kedvelték meg a gaz­dák, s a homokon elért jó ter­més annak is köszönhető, hogy a kukorica zömét fészkesen've­tették. Van szüretelnivaló is — a községben összesen 1800 hol­don. A termést azonban terv szerinti ütemben szedik, amire szükség is van, minthogy a pin­cegazdaság helyi átvevőtelepé­nek a kapacitása jelenleg ala­csony. A Dózsa Tszcs-ben jövőre 15 holdon közös kertészetet is lé­tesítenek, ennek előkészítése szintén őszi gond. Ugyancsak a még hátralevő néhány hét, alatt építik fel a közös sertés­hizlalót, házilagos kivitelezés­ben. A már meglevő anyagot is így készítették elő. H. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom