Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-22 / 222. szám
8. oldal szeptember 22, vasárnap Köztes vagy gyümölcsös A mosódik ötéves terv időszakának első évében kezdődött meg megyénkben a korszerű nagyüzemi szőlő- és gyümölcs- termesztés alapjainak lerakása. Azóta megyeszerte szaporodnak a nagyüzemi méretű szőlő- és gyümölcsöstáblák. Többségükben jól kezeltek, gondozottak. Láttukon megnyugtató érzés támad az emberben: népgazdaságunk hatalmas, százmilliókat befektető • erőfeszítése nem lesz hiábavaló, másrészt termőre fordulásuk után az ültetvények nagy hozamaikkal, minőségi és olcsó termelésükkel növelik majd a telepítő gazdaságok bevételét, ami különösen a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megszilárdításában játszik alapvető szerepet. A hozamtöbbletek ugyanakkor a megye lakossága életszínvonalának bizonyos mértékű emelkedését is eredményezik. Sajnos, egyes helyeken azonban gondolkodóba kell esni, hogy gyümölcsöst, vagy gazban álló szántóföldi kultúrát látunk-e. Egyes gazdaságok, amellett hogy jó gyümölcsöst is szeretnének létesíteni, szántóföldi termesztést is folytatnak új telepítésű gyümölcsösükben. A rókáról sem lehet két bőrt lehúzni, s ez a gyümölcsösökre is vonatkozik. A haszonköztesek az általuk igényelt tápanyagot és vizet a gyümölcsfáktól vonják el, aminek kritikus időben kipusztulás lehet a következménye. S ha nem is pusztulnak ki a fák, csenevészek maradnak, és soha többé nem lesznek a megkívánt mértékben termőképesek. Bűnös vétek ezt a gyakorlatot folytatni, mert ennek csak a milliós összegek elpazar- lása a következménye. Tekintve, hogy telepítéseink nagy részét humuszban és tápanyagban amúgy is szegény homoktalajokon létesítjük, haszonköztes helyett zöldtrágya- növény vetésével és nagy adagú műtrágyával kell pótolnunk a talaj humusz- és tápanyaghiányát. A haszonköztes termesztésének kérdését egyébként végérvényesen az FM Kertészeti Főosztályának most megjelent rendelkezése tisztázza, amely eltiltja minden haszonköztes vetését, s kivételes, nagyon indokolt esetben az illetékes járási tanács mezőgazdasági osztályának külön engedélyéhez köti azt. A rendelet kimondja, hogy engedély nélküli köztestermesztés esetén az összes ápolási költség azonnal megvonandó, és a gazdaság elveszti a hitelelengedés kedvezményét is. Súlyosabb esetekben a biztosított állami hitelt azonnal fel kell mondani. A rendelkezés az 1963. év őszi vetésű növényekkel kapcsolatban már érvényes. Visszatérve a szélfogó és humuszpótló zöldtrágyanövény te emésztésére, az a mi viszonyaink között a gyümölcsösökben és a szőlőkben nemcsak indokolt, hanem szükséges is. Trágyahiányunkat a zöldtrágyanövény nagy adagú műtrágyázással jól pótolja, a zöldtrágyázott vad homokjaink egy-két év alatt teljes változáson mennek keresztül, kiválóan jó kultúr- állapotba kerülnek. Széles sortávolságú telepítési rendszernél pedig csak a zöldtrágyanövény vetése az egyedüli védelem homokverés ellen. Az előbbieket figyelembe véve, fontos, hogy szélfogás céljából gazdaságaink rögtön a forgatás befejezése után még a telepítés előtt vessék be a telepítésre kerülő területeket holdanként 40—50 kg rozzsal. Ehhez a teljes vetőmagszükségletet biztosítottuk. Ugyanígy be kell vetni a már meglevő új telepítések sorközeit is. A tápanyag pótlása végett ez évben az új telepítések egy-egy holdjára már négy mázsa vegyes műtrágyát tudtunk biztosítani. A foszfor és káli műtrágyákat ősszel, a nitrogén műtrágyát r>edig két részletben, tavasszal ajánlatos a talajba juttatni. Szélfogásra a rozson vagy bükkönyös rozson kívül igen jó zöldtrágyanövény az egyéves fehér virágú somkpró, őszi káposztarepce, kerti spenót, zöldbab, zöldborsó, amelyeket — haint az összes zöldtrágyanö- vényt — pétisó adagolása mellett legkésőbb április végéig szintén el kel] vetni. Augusztusban megvizsgáltuk új telepítéseink helyzetét és megállapíthattuk, hogy a zöld- trágyázásban részesített szőlők, gyümölcsösök szépen fejlődtek, míg a haszonköztessel „agyonvágott” gyümölcsösök egy részét a kipusztulás fenyegeti. A zöldtrágyázás és a nagyobb adagú műtrágyázás, valamint a szakszerű gondozás biztosíték arra, hogy új telepítésű ültetvényeink idejében termőre fordulnak, és magasabb terméshozamaikkal jelentős eredményjavulást idéznek elő megyénk mezőgazdasági termelésében. PFENNING GYULA megyei főkertész Mihály bácsi, a brigádvezető, maga köré gyűjtötte a puttonyosokat és így szólt: — Fiúk! Maguk városiak, biztosan nem tudják a regulát. Nyissák ki jól a szemüket, mert ha a szőlőszedő lányok elhagynak egy fürtöt, akkor csókkal kell nekik kiváltani. Jól jár a puttonyos is, meg a termelő- szövetkezet is, hiszen minden szem drága. Ezt hívják mifelénk anyagi érdekeltségnek. — Még mindig sajnálod, hogy feláldoztad a vasárnapod és kijöttél velünk társadalmi munkában szüretelni? — hunyorított Bercire a KISZ-tit- kár. — Alakul a dolog — ismerte el Berci, és hátára kapva a puttonyt, indult arrafelé, amerről a lányok dalát hozta a szél. — Csak a szőke elhagyna egy fürtöt — fohászkodott magában, mert a huncut szemű, taBövtgi karos lányt már reggel kiszemelte magának. Aki keres, az talál — tartja a közmondás. És Berci keresett, kimeredt •szemmel. A tőkéken felhajtogatott minden levelet. Délelőtt tíz órakor dobogó szívvel lelte az első böngét, alig negyedórával később a másodikat. A szőke leányka készségesen nyújtotta csókra rózsás arcát, és Berci barátunk délfelé a boldogságtól már részegen támolygott a puttonnyal, Vica nevét suttogva. A boldogságra alapos oka volt, mert a kislány munka- módszere egyre romlott. A sorában elhagyott fürtöktől roskadoztak a vesz- szők, sőt, néhány szem már a földre is jutott. Mi tagadás, Berci Í6 odacsempészett a tőkék közé két aranysárga rizlingfürtöt, s bizonyára harmadszor is bűnre csábítja az érzelem, ha váratlanul nem terem ott az öreg brigádvezető, és a bajusza alatt nem súgja mosolyogva a fülébe: — Ne legyen telhetetlen, öcsém. Hiszen az a kis szőke ördög nagy igyekezetében már a szomszéd sort is leszedi, hogy élég böngét hagyhasson magának. Békés Dezeé Naponta ezerkétszáz mázsa Reggel fél nyolc. Hosszú kocsisor ácsorog az Alföldi Állami Pincegazdaság máriavárosi pincészete előtt, legalább harminc lófogát. Az egyik bakján Juhász László, aki a kecskeméti Üj Tavasz Tsz-ből például majdnem négy és fél mázsa kadarka mustját hozta. Benn, a telep udvarán teljes az üzem: a forgalmat, a behozott áruk adatait rögzítő tömbök lapjain sokasodnak a számok: amott a mustot fokolják, majd egy hordókkal megrakott honvédségi teherautó gördül be... Magonyi Andrást, a pincészet dolgozóját a cukorfok megállapításának szakszerű művelete közben találjuk. — A mustok cukorfoka — mondja — napról napra növekszik; elsősorban azoké, amelyekbe a zöld fürtöket nem szüretelik bele. Az átlagos cukorfok az időszakhoz képest jónak mondható. Volt már olyan kadarkaszállítmány, amelynek a cukorfoka a 19-et is megközelítette! Hétfőn kezdték meg a telepen az idei szüret termésének átvételét. Szőlőből naponta 1200 mázsa, mustból pedig két-két és fél ezer hektoliter a napi átlagos forgalom. Már az első napon mintegy 200 kocsi fordult meg a telepen és adta át a csaknem kizárólag szerződéssel lekötött áruból álló rakományát. Nádas András telepvezető véleménye szerint, ha a termelők a szünetelést megfelelő ütemben, nem elhamarkodva végzik, a cukorfokot illetően további javulás várható. A kecskeméti Riz- ling Tsz-ben például még az azelőtti szombaton 14—15 cukorfokot mértek, a hét keddjén átvett kadarkájuk viszont már elérte a 17—18 fokot. Ez 'a példa is indokolja, hogy csak akkor érdemes a szedéshez fogni, amikor a szőlők állapota már megkívánja. Csordul a must Bugyogva telnek a hordók az izsáki Kossuth Termelőszövetkezet pincéjében. Ontják a fürtöt a rizling és kadarka tőkéi, hatszáz hektoliter borra számítanak a szövetkezeti gazdák. A termésből 400 hektolitert értékesítenek, 200 hektolitert pedig „saját használatra” tartalékolnak. A prés kegyetlen szorításában bőven csordul a szőlő vére. — Sajnos, túl bőven — mondja a fokolót nézve Damásdi Károly pincemester. — Sok volt az eső, híg a must, a tavalyi 17—18 M all igand-fokkal szemben alig éri el a 15 fokot. — Ezek szerint nótázás nélkül zajlanak le az idei lagzik Izsákon? — Lesz azért nóta, csak több pohár bor kell hozzá — válaszol nevetve a pincemester. Azóta az „időjárásfelelős” is beleszólt Damásdi Károly véleményébe. Napsütéssel növelte a szőlők, illetve mustok cukorfokát. Nem kell hát több pohár az izsáki lagzikon, a „nóta” kevesebben is benne lesz. Kiskun ma fsán is gond az ősz Kiskunmajsa 30 ezer holdas határában is nagy a buzgalom. Szüretelnek, burgonyát szednek, kukoricát törnek, s nem utolsósorban vetnek az ott gazdálkodó 11 termelőszövetkezeti csoport gazdái. Mint máshol, a fő kérdés itt is az: hogyan és mikorra? Hogyan lehetne a számtalan tennivalót úgy összehangolni, hogy minden munkát idejében és a megfelelő módon végezzenek el. E kérdés megvitatása céljából tartottak nemrégiben kibővített vezetőségi ülést a Dózsa Tszcs- ben. A szervezést illetően — Sisák Péter elnök véleménye szerint — ez volt az őszi munkák nyitánya. Három „lóerős” ekékkel Százhuszonhárom család gazdálkodik a csoport 1320 holdján. Ebből 720 hold a szántó, a többi legelő, rét és szőlő. A közö6 feladatok elvégzése céljából négy brigádba osztották a gazdákat. A terület szerinti tagozódás megkönnyíti a munkaszervezést, s a brigádvezető felelőssége megoszlik a vezetőségi tagokéval, akik mindegyik brigádban megtalálhatók. Miként most is, minden nagyobb kampánymunka előtt tartanak kibővített vezetőségi ülést, amelyen általában huszonöten-har- mincan vesznek részt. A közvetlen tennivaló az, hogy a gazdák a tervezett 270 holdon maradéktalanul elvessék a rozsot, mégpedig e hónap 25-ére. Nem könnyű feladat, mert az említett vetésterület 18 táblában parcellázódik szét. Saját géppel nem rendelkezik a csoport, egy traktort azonban biztosított számukra a helybeli gépállomás. Emellett nem kismértékben vették igénybe a lóvontatta ekéket is. Hogy a talajt 18—20 centi mélyen megforgassák, három lovat fogtak az ekék elé. Megmérik a területet A 270 hold területet, amely — figyelembe véve a biztonsági öt százalékot — valamivel nagyobb a tavalyinál, egységes vetőmaggal vetik be. Nyolcvan holdon pedig a tszcs közösen termeszt kenyérgabonát, amelybe a H-rozs vetőmagját teszik. Átlagosan ötmázsás termésre számítanak holdanként. A vetést kétharmad részben kukorica után végzik, azt azonban gyorsan letakarították, mivel tavasszal korán érő hibrid fajtát — Martonvásári 1-est — vetettek. Ahogy ■ letörték, a szárat még aznap levágták, kúpokba hordták, s máris hozzáfogtak a vetőszántáshoz. Érdemes megemlíteni, mit tettek és mit tesznek a csoport vezetőségi tagjai, valamint a községi tanács vezetői és a mezőgazdasági állandó bizottság, hogy a tszcs gazdái megfelelő nagyságú területen tegyék földbe a vetőmagot. Evégett minden gazdát sorra látogattak, elbeszélgettek velük a kenyérgabona-termesztés népgazdasági jelentőségéről. Ezzel azonban nem elégednek meg, hanem a vetés befejezése után — nemcsak a Dózsa Tszcs, hanem a többi csoport tábláin is — ellenőrzésképp megmérik a területet. _ Ily módon a községi tanács maga is jelentős részt vállal magára az őszi munkák ütemszerű elvégzéséből. Hiszen nem kevesebb, mint 4700 hold rozs és ezer hold búza elvetéséről van szó a község határában. Ehhez 650 fogattal rendelkeznek a közös gazdaságok, s a szükséghez mérten igénybe veszik a gépállomás gépeit is. Sőt, a munka összehangolása céljából azt is megszervezték, hogy a területileg szomszédos csoportok segítséget nyújtsanak egymásnak. Kertészet és sertéshizlaló Sok egyéb tennivaló vár még elvégzésre az ősz folyamán. A kukorica egy részét még ezután törik. Holdanként 25 mázsás az átlag. Az említett hibrid fajtát az idén kedvelték meg a gazdák, s a homokon elért jó termés annak is köszönhető, hogy a kukorica zömét fészkesen'vetették. Van szüretelnivaló is — a községben összesen 1800 holdon. A termést azonban terv szerinti ütemben szedik, amire szükség is van, minthogy a pincegazdaság helyi átvevőtelepének a kapacitása jelenleg alacsony. A Dózsa Tszcs-ben jövőre 15 holdon közös kertészetet is létesítenek, ennek előkészítése szintén őszi gond. Ugyancsak a még hátralevő néhány hét, alatt építik fel a közös sertéshizlalót, házilagos kivitelezésben. A már meglevő anyagot is így készítették elő. H. D.
