Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-22 / 222. szám
6. oldal 1963. szeptember 22, vasárnap flz intenzív búza védelmében A kenyérgabona vetése az idén nem olyan egyszerű feladat, mint más években volt. Erre célzott a Petőfi Népében szeptember 4-én megjelent Jövő évi kenyerünkért című vezércikk is. Az ebben elmondottakon kívül néhány szakmai tanáccsal szeretnék segíteni mezőgazdasági üzemeink vezetőinek. A fejlődés hevében — az első évi kimagasló terméseredmények hatására — hajlandók voltunk egyik napról a másikra, majdnem teljes egészében hazai búzafajtáinkat az intenzív külföldi fajtákkal felcserélni. Ma viszont részben az időjárás miatti kedvezőtlen eredmények következtében sokan hajlandók a másik egyértelmű kijelentést tenni: az intenzív búzafajták megbuktak, vissza a jó magyar búzához! Éz az irányzat leg- alább olyan helytelen, mint az előbbi. Abból kell kiindulnunk, hogy a kiadott tervek véleményünk szerint reálisak, elsősorban abban, hogy országunk kenyérgabona-szükségletét hazánk mezőgazdasági üzemeinek kell ki- elégíteniük. E feladatot csak két módon oldhatjuk meg: az eddiginél vagy több kenyérgabonát vetünk, vagy növéljük az átlagterméseket. A búza átlagtermése az agrotechnikai módszerek alkalmazásán kívül az intenzív búzák termesztésével növelhető. Nézzük azonban meg: mi volt az oka az intenzív búza „csődjének”. Hiszen most széltében- hosszában halljuk, hogy hazai búzáink magasabb sikértartalmú és több szalmájú, nagyobb átlaghozamú termést adtak 1963- ban, mint az intenzív búzák. Miként a bevezetőmben említett cikkben olvashattuk: intenzív búzát csak intenzív körülmények között szabad termeszteni. Valóban így van, mert sekélyen művelt, nem műtrágyázott talajon, késői vetéssel, kevés vetőmaggal, az intenzív búzától csakis rosszabb eredményt lehet várni, mint a hazaiaktól. Ha tehát nem növeljük vetés- területeinket, akkor meg_ kell vizsgálnunk annak lehetőségét, hogy az új fajták elvetésével hogyan lehet a terméseredményt fokozni. Számításba kell vennünk, hogy mennyi búza termesztését tudjuk megfelelő időben és módon előkészíteni, mennyi műtrágya áll rendelkezésünkre az intenzív búza termesztéséhez, s meg kell vizsgálnunk, hogy melyik fajtát érdemes termesztenünk. Nézzük sorba: 1. Ha a kapás eiővetemény alá megfelelő mélyműveléssel munkáltuk meg a talajt, az intenzív alá is elegendő a 25—30 centiméteres szántás. 2. Az október 20-ig történő vetés termésnövelő hatását állami gazdaságaink 250 ezer ka- tasztrális holdon elért eredményei mindennél biztonságosabban igazolják. 3. Intenzív búzáink megkívánt terméshozamának az eléréséhez holdanként minimálisan 300 kilogramm körüli vegyes műtrágyát kell biztosítanunk. 4. Fajta szempontjából állami gazdaságaink az intenzív búzák közül legbiztonságosabbnak tartják a Bezosztáját, amely a mi csapadékviszonyainknak a legjobban megfelel. Ami a vetőmag mennyiségét illeti, az idei igen rossz csírázás! eredmények után kevésbé lehet kilogrammonkénti kvantumról beszélni. Egyedüli döntő tényező a területegységre, vagy az egy-egy folyóméterre jutó csírázó szem száma, amely a Bezosztája esetében, 12,5 cm-es sortávnál a 70 körül mozog. Ez a szemszám azonban kukorica elővetemény, illetve nem beérett talaj esetében még lényegesen emelkedhet is. A másik igen nagy „támadási felület” az intenzív búzák ellen az alacsony szalmahozam. Elsősorban le kell szögeznünk, hogy a kenyérgabona termesztésénél elsőrendű követelmény a szemtermés. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy állatállományunk alommal való ellátása is szükségszerű. Ha azonban annyi feltépett kukoricaszárat használnánk almozásra, amennyi a múlt évben is lábon maradt, ez pótolná a hiányzó szalmát — nem beszélve arról, hogy a 20 mázsa átlaghozamú intenzív búza szalmatermése is több mint a nyolc mázsásé. Igen sok gondolatot kellene még leírni az idén megbukott- nak látszó, de a jövőben biztosan „polgárjogot” nyerő intenzív búza védelmében. Megyénkben szót kell ejtenünk a rozs termesztéséről is. A rozs idei átlagtermésének hatására sokan azt a következtetést vonták le, hogy még a búza területének a csökkentése árán is növelni kell a rozs vetésterületét. Az e véleményt hangoz- tatóknak csak azt lehet mondani, hogy vegyék figyelembe az előző tíz év rozstermésének átlagát. Ennek alapján nem fognak semmiféle biztató következtetésre jutni. A rozsnak alkalmas talajokon természetesen továbbra is rozsot kell termeszteni, még pedig a megyénk körülményeinek legjobban megfelelő Kecskeméti H rozsot. Ezt haladéktalanul talajba kell juttatni, mert a késés minden napjának terméseredmény-csökkenés lesz a következménye. EGRI ANDOR Versenyben A tavasz óta 112 szövetkezeti gazda versenyben végzi az időszerű munkákat a bajai Vörösfény Tsz-ben. A nemes vetélkedőt irányító bizottság három alkalommal értékelte az igen jó eredményeket. A versenyt folytatják a tsz gazdái, s a többi közt vállalták, hogy miután a takarmánykeveréket augusztus 27-ig, a rozsot és az őszi árpát szeptember 4-ig, illetve 21-ig elvetették — október 15-ig az intenzív búzát, 20- ig pedig a hazai fajtát is elvetik. — Soha ilyen jól még nem haladt az őszi munka szövetkezetünkben — ez a véleménye Szili Vencelnek, a felsőszent- iváni Vörös Október Tsz főmezőgazdászának. Meg is magyarázza, miért. Nemrégiben nagyot fejlődött a gépparkjuk: az alig háromezer holdas gazdaság immár 14 traktorral rendelkezik. A nagyfokú gépesítés tehát lehetővé teszi, hogy minden — őszi vetés alá kerülő — tábla olyan előkészítésben részesüljön, amilyet a legkorszerűbb agrotechnika megkíván. A többi között mód van arra, hogy a vetés előtt legalább egy héttel megszántsák a talajt, mégpedig 25 centi mélyen. Ez legnagyobbrészt meg is történt, tekintve, hogy az elővetemények között olyan növények szerepelnek, mint a kender, a burgonya, a ricinus és a silókukorica. "Ezeket már betakarították. Az őszi árpa egy része búza helyére kerül. A kalászosoknak csak kis töredéke „megy” kukorica helyére, de annak letörése sem okoz gondot, minthogy a kérdéses területen csak egy-egy holdat kaptak családi művelésre a gazdák. A traktorosok, akik a szántást végzik, arra törekednek, hogy ne hagyjanak maguk mögött úgynevezett „osztóbaráz dát”. Azt többnyire lófogatú ekékkel tüntetik el. Saját érdekük ez, minthogy az aratást is ők végzik majd, a barázdák viszont a gépek törését okozzák. A jó és időben történő ta- lajelpkészítéshez hozzátartozik az is, hogy a szántás előtt minden holdra 150 kiló foszfor- és 50 kiló nitrogéntartalmú műtrágyát juttatnak. Télen majd fejtrágyáznak, holdanként 120 —140 kiló pétisót kap a talaj. Nos, ilyen az előkészítés a Vörös Október Tsz-ben. Ennek értékét csak növeli, hogy az őszi árpa már a földbe került, s e hónap 25-én megkezdik a búza vetését is. Figyelemre méltó, hogy a 680 hold búzából 200 holdon San Pastoret vetnek — ez igen kedvelt fajta a közös gazdaságban, s a több éves gyakorlat alapján beváltnak mondható —, 300 holdon Bezosztáját, s 180 holdon — tehát az összterület egészen kis hányadán — hazai fajtát. Az összes búzaterület egyébként hasonló nagyságú, mint a tavalyi, s egynegyed része az összes szántóterületnek. A szövetkezeti gazdaságban úgy tervezik, hogy október 20-ra az utolsó szem búza a földbe kerüljön. Nagy haladást jelent ez az elmúlt évivel szemben, amikor csak november végén fejezték be a vetést Igaz. ' géopel való ellátottság lénve- gesen kisebb volt az ideinél, s a gépállomás nem biztosított időben tratort. A mostani elő- '-ésritós már eleve biztosíték arra, hogy — legalábbis az intenzív fajtákból — elérjék a 18—20 mázsás átlagot. A számítások szerint a tsz-ben egy mázsa búza előállításának a '-öltsége egvébk^nt alig haladta meg a száz forintot. Ez azt lelenti, hogy kenyérgabonából a holdanként:' tiszta haszon mintegy kétezer forintra tehető. Ami világos bizonyítéka annak, hogy gabonát nemcsak kell, de érdemes is termeszteni. r Épül a <*óré A katymári Rákóczi Termelőszövetkezet sertéstelepének szomszédságában készül a közös gazdaság új, tíz vagon befogadóképességű góréja. Nagy az állatállomány, s az eleség tárolása nem elhanyagolható feladat. Tudatában van ennek a tsz építőbrigádja is, amelynek tagjai három éve végeznek példás munkát a különféle gazdasági épületek saját erőből történő létrehozásában. A képünkön látható góró — amelynek tetején Vuj- kov István brigádvezető, Zélity Ferenc és Jelasics Márk szekérnél csattognak — azóta már cseréptetővel ellátva, készen várja, hogy belsejét színfiltie megtöltsék a rőten ragyogó kukorica- csövekkel. neki. mit mondott róla váltótársa. Szemmel látható zavarban hallgatja és tiltakozik: — Csak a fele igaz ennek Kovács Mihály régi. kiváló traktor'». A járási szántóversenyen is második lett. Nem mondom, igyekszem helytállni mellette, mert mi megfelezzük a teljesítményt, és a keresetünk is hajszálra egyforma. De -okát kell még tanulnom, rogy úgy értsek s géphez mint Misi. Meri ő már télen tanított is a traktoros iskolán. Rövidre fogom a beszélgetést, bár házigazdám bizonygatja, hogy úgysem fekszik már le. Rövidesen kész az ebéd és aztán már készülődhet is. Innen nyolc kilométerre van a munkahely. Bizony, kerékpáron is jókora út odáig. Prémium — jutalom A tassi Petőfi Tsz-ben az ősszel ezer holdon vetik el a gabonát. E hatalmas területen a közös gazdaság 12 erőgépe nyújtott műszakban kát. holdanként 3,6 normálholdnyi munkát végez. A 22—25 centi mélyen forgatott talajba minden holdon 100 kiló nitrogén- és kétszer annyi foszfortartalmu műtrágyát juttattak — szintén gépi erővel. Vetés előtt tárcsázzák, gyűrűshengerezik a szántást, s a magtakarásnál fogasolást, gyűrűshengerezést alkalmaznak. Helyesebben: az utóbbi munkákat nem kis részt már be is fejezték, minthogy az őszi árpát a tervben szereplő 300 holdon augusztus 22-től szeptember 1-ig földbe tették (200 holdon öntözéssel kelesztették), s a fennmaradt 700 hold hetedrészén tíz napja a búzát is elvetették. Kenyérgabonából 300 holdon a Bánkúti, két-kétszazon pedig a Fertődi és az intenzív Bezosztája 1-es fajtát termesztik. Igen nagy gondot fordítanak arra is, hogy a nagyobbrészt saját termesztésű vetőmag életképesen kerüljön ágyába; a magyar fajtákból holdanként 120, a szovjetből 140 kiló 97 százalékos csirázóképességű magot vetnek. Tervük szerint október 10-ig búcsút mondanak a vetésnek, ami a tavalyihoz képest hatalmas fejlődést jelent, hiszen az elmúlt évben még novemberben is végezték e munkát. A példás iramban igen nagy szerepe van annak, hogy a vetéssel kapcsolatos összes — a magszállítást is magában foglaló — munkát végző traktorosok prémiumot kapnak. Amennyiben túlteljesítik a normafeltételeket és határidő előtt befejezik a vetést, az erre az időszakra járó jövedelmük negyedrészét megkapják prémiumként. Ezenkívül mindegyiküket még ezer forinttal jutalmazza a közös gazdaság. — Bőven megtérül a prémium és a jutalom összege, hiszen az idejében elvetett gabonák, ha holdanként csak egy mázsával fizetnek jobban, mint tavaly, akkor is 10 vagonnal több lesz a termésünk — mondja Kovács István, a szövetkezet elnöke. — Őszi árpából egyébként 18, búzából 16 mázsa átlagot terveztünk. Jól tudnak hát számölni a tassi Petőfi Tsz vezetői. S e művelet eredményeként feszítik meg minden erejüket a traktorosok, találja meg számítását a gabonatermesztésben az egész közös gazdaság. —TI —71 '<-v Amikor megállók az országút mellett, a traktor éppen távolodik. Kiáltok, de hangom belevesz a dugattyúk dörejébe. Leülök hát az árokparton és várom a következő fordulót. — Unalmamban megpróbálom felbecsülni: hány holdnyit rágott már át az ekék acélfoga itt künn, a törökfái határban, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz földjén. Talán tizet, állapítom meg, de közben már el is indulok a puha rögökön, mert a tábla enyhén partosodó túlsó sarkáról felém fordítja tömpe orrát a D—4—K. A kormány mellett ülő fiatal férfi lefékezi az impozáns gépet és várakozóan néz rám a nyeregből. Csak akkor száll le — kelletlenül •, amikor a nagy dübörgésben kéz jelekkel tudtára adom. hogy szót akarok vele váltani. Olajos rongyot húz elő az ülés alól, megtörli tenyerét, aztán felém nyújtja és bemutatkozik: Kovács Mihály vamindegy ám, kivel áll össze az ember. Nekem elhiheti, 1949 óta ülök a masinán. Alaposan megtanultam, mit jelent a jó váltótárs. Két ember — egy gép gyök a Kecskeméti Gépállomásról. — Hogy’ halad a munka? — Jó, puha a föld az eső után, a géppel sincs hiba, öröm dolgozni. Ügy számítom, hogy négy nap alatt befejezzük a 30 holdas tábla mélyszántását. Ketten dolgozunk, Gyulai Ferivel. ö ezen a héten éjszakás, reggel hatkor váltottunk. ■— Mióta dolgoznak együtt? — Csak tavasz óta. de én azt szeretném, ha még nagyon sokáig melengetnénk egymásnak az ülést. Mert nem Kicsit gondolkozik, mit mondhatna még munkatársáról, aztán kivágja a dicséretet: „Mert a Feri igazi traktoros.” Ezt az „igazi traktorost” is megnézem, határozom el, és egy óra múlva bezörgetek Gyulai Ferenc házának kapuján. Ahogy látom közeledni az álmosan hunyorgó embert, már meg is bánom, hogy háborgatom, hiszen egész éjszaka dolgozott Mosolyogva fogadia hiábavaló mentegetőzésem és tessékel befelé Bevezetőül elmesélem B.D. Nemcsak kell — érdemes is
