Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-22 / 222. szám
1963. szeptember 22, vasárnap 5. oldal » Miért nem uszályon? Hatalmas kukoricatáblák közé szorult be a hatvanholdas terület. De a jó talajmunka már az országútról elárulja, hogy a gabona alá megfelelően előkészítették a földet a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz traktorosai. Itt találjuk meg a két RS—09-esre szerelt vetőgépet, amint fürgén, könnyed mozgással szórják a talajba az őszi árpát. Vezetőik, a fenti képünkön látható Csík Ferenc és Busa István, ezen a napon is reggel ötkor kezdték a munkát. Mint máskor. Akkor már jól lehet látni. S az alkonyainál előbb nem is hagyják abba. Meg kell markolni a kormánykereket, hogy teljesítsék a részükre egyenként előírt kilenc és fél • holdas műszaknormát. Nagyobb figyelemmel Busa István, az idősebb* még emlékszik azokra az időkre, mikor lófogattal vetettek a közös gazdaságban. De ez már négy vagy öt évvel ezelőtt megszűnt. — Az kínlódás volt a mostanihoz képest — mondja. — Egész nap baktatni a vetőgépeik mellett... Most azonban több figyelmet követel a munka. Ezekhez a gépekhez nincs faros. Teljesen mi vagyunk a felelősek azért, hogy jó legyen a vetés. Menet közben a gép szélső csoroszlyájának a nyomát kísérik szemmel. Az mutatja meg a kellő csatlakozást. Ők egyébként négy éve folyton együtt dolgoznak, jóformán szavak nélkül is megértik egymást. De rajtuk kívül, a határ másik, részén még egy zetoros is vet a közös gazdaságban. Jövedelmező a gabona — Mind a tizenegy erőgépünk nyújtott műszakban üzemel — mondja a központban az elnök, Pesír István. — Három vet, egy elő- és utómunkát végez, a többi szánt. S közben még arra is találunk módot, hogy segítsünk a kunszállási Alkotmánynak silózni. ők majd visszasegítik a vetőszántásban. Jövedelmező-e a gabonatermesztés? Erre a kérdésre Bar- tek Bulcsu főkönyvelő, a „száPatai József ellenőrzi a vetőgép működését. mok tudója” készségesen válaszol: — A ráfordítás holdanként, figyelembe véve a gépi munka, az aratás és a műtrágya költségét, valamint az adókat, alig több mint nyolcszáz forint. S vegyük búzából az idei kilenc mázsás átlagot. Állami 220 forintos áron számolva mintegy kétezer forint a bevétel. De a mi talajainkon, hozzászámítva a jó előkészítést, szerencsés esztendőben elérhető a 13—14 mázsás átlag. Nyilvánvaló, ez sem hoz annyit, mint a kertészet. De a gazdálkodás munkaerő kérdése is... És mert a gabonatermesztésünk teljesen gépesített, így tudunk foglalkozni a kertészkedéssel is. Meg aztán nemcsak zöldséggel él az ember... Hozzá kell tenni ehhez, hogy az előkészítés nagyüzemi színvonalú. Vetőszántás, előtte holdanként három mázsa vegyes talajerőpótlóval műtrágyázás, a vetés előtt és után is gyűrűs- hengerezés, meg boronálás. Versenyző traktorosok Nyolcvan holdon már előbújt az őszi árpa. — Gyönyörű vetés — mutatja Patai József, a traktorosok brigádvezetője. Valóban az. Meg a 20 holdnyi rozs is, ami szintén kikelt. Ez a „tartalék terület”. Nem szerepelt a tervben, de elvetették. — így az idén hétszáz holdon vetünk őszieket — mondja Patai. — Ez 70 holddal nagyobb a tavalyinál. A búza területének fele intenzív lesz. Bezosztája. Azt vetjük először. De október közepére minden szem a földbe kerül. S hogy ez így lesz, arra biztosíték a traktorosok közötti versenykihívás is. A három elsőt jutalmazza majd a vezetőség. — Igyekeznek is mindnyájan, nincs rájuk panasz — így a brigádvezető, miközben az RS— 09-eseknél ellenőrzi a vetógép beállítását. — Most pedig megyek tovább, a többiekhez. Naponta tízszer is végigjárom a határt. így vetnek, hogy jó termést arathassanak a kiskunfélegyházi Vörös Csillagban. HATVANI DÁNIEL Az olvasó, aki már sejti, hogy a mostani napok, az ez- utáni hetek roppant nagy feladatainak, a mezőgazdasági tennivalók bővebb ismertetéséről lesz szó a következő jó néhány írásunkban, — bizonyára csodálkozik: hogy került e témakörbe az uszály? Nem történt tévedés, ez a vízi jármű nem „idegen gyerek” lapunknak ezen a táján. Kezdjük a-zal, hogy az év hátralevő negyedében — de különösen a most következő másfél hónapban — hatalmas mennyiségű termény, s a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos áru szállítására lesz szükség. Mintegy 350 ezer hold szántóföldről, 80 ezer hold szőlőről 124 ezer vagon árut, s még 320 vagon gyümölcsöt kell megyénkben, s belőle továbbjuttatni, nem beszélve az egyéb szállítani valókról. Köztudomású azonban, hogy országszerte híjával vagyunk a szállítóeszközöknek. De miért nem veszik igénybe az uszályokat is? Erről beszélgettünk Búza Dezső elvtárssal, a Dunavecsei Járási Tanács VB elnökével. Elmondotta, hogy járása mezőgazda- sági nagyüzemeinek például évente 18 ezer tonna műtrágyára van szükségük. E fontos talajerőpótlót azonban hiába rendelték meg idejében, nem kis hányadát késve kapják meg, nagyrészt a szállító- eszközök hiánya miatt. Ha azonban ezekben dúskálkod- hatnánk is, akkor sem kellene mellőzni az uszályokat, hiszen tudvalevő, hogy vízi úton jóval olcsóbb a szállítás, mint a szárazföldin. A hazánkba importált pétisó jelentős mennyisége különben Linzből uszályon érkezik Budapestre, ott kirakják, aztán bizonyos idő után köz-, vagy vasúti szállítással továbbítják többi közt a dunavecsei járásba is. — Előzetes diszpozíció alapján nem lehetne mindjárt a Duna menti járási székhelyekre, Dunavecsére, Kalocsára, s Bajára „uszályoztatni” ezt a műtrágyát? Hatalmas költségcsökkenést és időmegtakarítást eredményezne, ha így tennék — mondotta a tanácselnök. — S a folyam mentéről más áruk továbbítására is kitűnően megfelelne az uszály. Az életrevaló javaslatot kereskedelmi szerveink, ami a pétisót illeti, az AGRO- TRÖSZT figyelmébe ajánljuk! T. I. Három brigád — Talpalatnyi meg- szántatlan területünk sincs — válaszolja kérdésünkre Menyhei László, a szabadszállási Lenin Tsz főkönyvelője. — A vetőmagágy 700 holdon kifogástalan minőségben elkészítve várja, hogy munkához. foghassunk. Valamennyi tarlón diszktillerrel végeztünk buktatást, majd 32—35 centiméteres nyári mélyszántással forgattuk meg a talajt. — Csupán a műtrágya hiánya okoz gondot — veszi át a szót Locskai Károly, a tsz párttitkára. — Másfél hónapja kilincselünk, minden követ megmozgatunk, hogy műtrágyához juthassunk. Az azelőtti vasárnap kaptunk ugyan két vagon szuperfoszfátot, de ez édeskevés. Még legalább hétszer ennyire van szükségünk. Ha a mi szikes földjeink nem kapják meg a kellő mennyiségű talajerőpótlót, akár hazai, akár intenzív búzafajtáról legyen szó, négy-öt mázsa terméskieséssel kell számolnunk. Egyébként mi Bánkútit vetünk. A vetőmag meny- nyiségét — az előző évek gyakorlatához hasonlóan — most is próbacsíráztatás- sal állapították meg. A vetés elvégzésére három, begyakorolt munkaerőkből álló, az agrotechnikához jól értő brigádot alakítottak. Egy kombinált, két lófogatú és két RS 09-eshez kapcsolható vetőgép áll rendelkezésre a munkához, s ezek napi teljesítménye összesen mintegy 70 hold. A kultivátorozás- sal együtt végzett fogasolást követi a vetés, majd a Kol- bai-féle, gépvonta- tású, könnyebb gyűrűshengerrel talajtömörítést végeznek. A község szövetkezeti gazdaságai között az élen járó Lenin Tsz gazdái vállalták, hogy október 15-re elvégzik a vetést. J. T. A kalocsai járás tsz-ei a nyáron 580 vagonnal kevesebb kenyérgabonát takarítottak be, mint amennyi a tervükben szerepelt. E nagymértékű terméskiesés miatt messze elmaradtak az állam iránti kötelezettségük teljesítésében. Kutatva a lemaradás okát, kiderül: a termésmennyiség csökkenésében nemcsak a kedvezőtlen időjárás játszott szerepet, hanem az is, hogy az előirányzottnál összesen négyezer holddal kisebb területen vetettek kenyérgabonát. Több helyütt nem volt kifogástalan a vetés előtti talajmunka sem. Néhány termelőszövetkezet egyébként jelentésében hamis adatokat ismertetett a tanácsi szervekkel, nagyobb vetésterületet jelentett, mint amekkora a valóságban megvolt. Minthogy kenyérgabona-szükségletünk kielégítésének országos problémáját a most következő gazdasági évben egyszer s mindenkorra meg kell oldanunk, természetszerű a kérdés: A rájuk eső részt illetően változtatnak-e a tavalyi állapoton a kalocsai járásban? A félelet eddig megnyugtató. Az MSZMP járási-városi bizottságának, valamint a járási és a városi tanács végrehajtó bizottságai szeptember 14-én együttes ülésükön megtárgyalták az őszi mezőgazdasági munkák előkészítését, s megvizsgálták az őszi kenyér- gabona vetéstervének teljesíthetőségét. Megállapították, hogy a járás tsz-eiben összesen 15 225 holdon, a közös szántóterületek 29 százalékán kell a búzát elvetni ahhoz, hogy az intenzív fajtákból 11, a hazaiakból 9 mázsa átlagtermést számolva, teljesítsék tervüket, s ennek megfelelően jövőre 1522 vagon kenyérgabonát takarítsanak be. (A szóban levő vetésterület Egiffütfcs erővel Pontos időjelzés Tudja, a kicsi jelzi . sodperceket... Balogh Bertalan rajza. iij dUUL la.f A végrehajtó bizottságok a munkákra vonat- kozoan intézkedési tervet készítettek, ami az említetteken kívül magában foglalja, hogy a búzát oktoben 25-ig földbe kell juttatni. Megállapítottak azt is, hogy e kenyérgabona vetőmagjából 30, a szuperfoszfát műtrágyából pedig 163 vagon mennyiség hiányzik a járásban. ^ nfirn kis feladat megoldásának irányítására, ellenőrzésére, Kovács Mátyásnak, a járási tanács vb elnökhelyettesének vezetésével, szombatonként ülésező operatív bizottságot hoztak letre. A járási tanács vb mezőgazdasági osztályának pedig minden egyes munkatársa 4—5 szövetkezeti gazdaságban hetenként köteles személyesen ellenőrizni a vetésterv teljesítését. Szeptember 16-án a községi tanácselnökök és párttitkárok a járás vezetőivel együtt kidolgozták a hatáskörükbe tartozó.tsz-ek részletes munkatervét. Mindez persze csak „papírmunka”, — de ha azt vesszük, hogy egy hete már tízezer holdon jó minőségben készen volt a búza vetőágya, meg azt, hogy azóta az operatív bizottság elnöke személyesen járt az FM-ben a hiányzó vetőmag é- a műtrágya biztosít4sa végett, nem utolsósorban pedig azt, hogy a tsz-ek „hozzáállása” a vetéshez sokkal jobb mint tavaly, kétség nem fér hozzá- siker koronázza a együttes erőfeszítést. Ide tartozik, hogy a foktői Béke Tsz máris versenyre hívta a járás többi 33 közös gazdaságát arra, hogy október 18-ig elvessék a búzát. Kivién István magában foglalja a fagykár stb. miatt ot százalék „biztonsági há-
