Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-16 / 164. szám

' «. afOaf 1963. július 16. kedd „Az SZKP magasra emeli a leninizmus nagy zászlaját“ A magyar kormányküldöttség Taskentben 1 (Folytatás az 1. oldalról.) zottságának — nyílt levelével együtt közölte a KKP Központi Bizottságának június 14-i leve­lét. Az SZKP Központi Bizottsá­gának nyílt levele igen nagy jelentőségű dokumentum. Ezt a dokumentumot az első szavától az utolsóig áthatja a marxiz­mus—leninizmus iránti hűség szelleme, a kommunizmust épí­tő szovjet nép érdekeiről, a szocialista országok összeforrott- ságának megerősítéséről, a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom egységéről, a nemzeti felszabadító harc feljesztéséről, a béke megőrzéséről és megszi­lárdításáról való gondoskodás. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt kapcsolatai hosszú éveken át jók voltak, bizonyos ideje azonban komoly nézeteltérések mutatkoztak egyrészről a KKP, másrészről az SZKP és a többi testvérpárt között. A kínai elv­társak „helyes magyarázat” cí­mén elferdítik a moszkvai érte­kezletek nyilatkozatait, e törté­nelmi dokumentumok igen fon­tos tételeit, külön álláspontra helyezkednek és ragaszkodnak ehhez a külön állásponthoz ko­runk alapvető kérdéseiben. Mi hát a véleményeltérések lényege egyrészről a KKP és másrészről a SZKP és a nem­zetközi kommunista mozgalom között? A vita középpontját olyan kérdések képezik, amelyek min­den nép alapvető érdekeit érin­tik: a háború és a béke, a szo­cialista világrendszer szerene és fejlődése, a személyi kultusz ideológiája és gyakorlata ellen vívott harc kérdéséi, a nemzet­közi munkásmozgalom és a nem­zeti felszabadító harc stratégiá­jának és taktikájának kérdései. Korunk alapvető kérdése a háború és a béke kérdése. Ez a kérdés ma élesebben vetődik fel, mint eddig bármikor, és régi mértékkel mérve nem lehet ma megközelíteni. Az emberiség előtt ez a választás áll: béke és béké^, együttélés, vagy pusztító háború. E tekintetben nincs he­lye a hallgatásnak: az új hábo­rú, ha megengedik, hogy kirob­banjon. termonukleáris háború­vá válik és százmilliók elpusz­tításához vezet. Az SZKP és a többi marxis­ta—leninista párt a reális hely­zetből kiindulva úgy véli. hogy az új világháború elhárítása tel­jes mértékben megvalósítható feladat. A kommunisták törté­nelmi szerepe: megszervezni és vezetni a széles néptömegeknek a termonukleáris háború elhá­rításáért vívott harcát. De mi a KKP vezetőinek a^, álláspontja? A kínai elvtársak olyan téziseket propagálnak, hogy a háborút nem lehet elke­rülni, amíg van imperializmus, hogy a békés együttélés illúzió és nem képezheti a szocialista országok külpolitikájának ve­zérelvét, hogy a békéért vívott harc akadályozza a forradalmi harcot. A kínai elvtársak még azt is kijelentik, hogy fel lehet áldoz­ni a háborúban százmilliókat, mert „az elpusztult imperializ­mus romjain” más szavakkal, a termonukleáris háború kirob­bantásának eredményeképpen „felépül majd a gyönyörű jö­vő”. Az SZKP Központi Bizottsága kijelenti — hangzik a nyílt le­vél —, hogy mi a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini po­litikáját folytatjuk és fogjuk folytatni. Pártunk ebben látja a szovjet nép és minden más or­szág népe iránti kötelességét. A KKP-nak komoly nézetel­térései vannak az SZKP-val és a többi marxista—leninista párt­tal a sztálini személyi kultusz következményei ellen vívott harc kérdésében is. Az egész kommunista mozgalom helyesen megértette és támogatta a har­cot a marxizmus—leninizmustól idegen személyi kultusz és ká­ros következményei ellen. A szovjet nép, a marxista—leni­nista testvérpártok méltóképpen értékelték azt a merészséget, bátorságot és valóban lenini elv­szerűséget, amelyet pártunk és központi bizottsága tanúsított a személyi kultusz következmé­nyeinek felszámolásáért folyta­tott küzdelemben. Annak idején a kínai vezetők is helyeselték ezt a tevékeny­séget. A kínai vezetők beszél­tek az SZKP XX. kongresszu­sának óriási nemzetközi jelen­tőségéről. Most azonban a kínai elvtársak éles fordulatot vet­tek. Magukra vállalták a sze­mélyi kultusz védelmezőinek szerepét. Ma az egész világ látja, hogy mit jelent pártunk politikájá­ban a lenini irányvonal győzel­me. Éppen a gyakorlat bizo­nyítja meggyőző erővel, hogy országunk életében milyen nagy­szerű eredményekhez vezetett a XX., XXI., XXII. pártkong­resszus vonalának megvalósí­tása. A kommunista társadalom felépítésének az SZKP XXII. kongresszusán egyhangúlag el­fogadott programja a remény­ség fáklyájává vált az egész emberiség számára. A szovjet emberek fülének furcsa és kü­lönös, hogy a kínai elvtársak gyalázni igyekeznek az SZKP programját, a kommunista tár­sadalom felépítésének nagysze­rű tervét. Elmondhatjuk, hogy Lenin halála óta még pártunk soha nem volt, ilyen erős, az új élet 'íelépítésével összefüggő legme­részebb feladatok megoldására ennyire képes, mint ma. A testvérpártok a nemzet­közi helyzetben végbement vál­tozások pontos elemzése alap­ján kidolgozták a korszak mar­xista—leninista értékelését, amelyet kifejtettek a moszkvai értekezlet dokumentumaiban, meghatározták közös politikáju­kat, a kommunista világmozga­lom stratégiáját és taktikáját. A békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a s-spcializmusért vívott harc — ez a marxista—leninista pártok általános politikájának lényege, a jelenlegi szakaszban a nem­zetközi kommunista mozgalom vezérvonala. Az SZKP és a többi marxista—leninista párt úgy véli, hogy korunk központ­jában áll a nemzetközi munkás- osztály és annak dicső szülötte: a szocialista világrendszer, amely a társadalom fejlődésé­nek -döntő tényezőjévé válik. V. I. Lenin arra tanított ben­nünket, hogy gazdaságpoliti­kánkkal gyakoroljuk a legna­gyobb hatást a nemzetközi for­radalomra. Világméretekben erre a küzdőtérre került át a harc. Oldjuk meg ezt a felada­tot, és akkor kétségtelenül és végérvényesen győztünk nem­zetközi méretekben. A Szovjetunió kommunistái és más szocialista országok kommunistái szilárdan magu­kévá tették a nagy Lenin ha­gyatékát. ök úgy vélik, hogy a szocia­lista világrendszer megerősíté­sén, a kapitalista országokban levő munkások forradalmi osz­tályharcán, az ázsiai és afrikai népek nemzeti felszabadító har­cán, a békeharcon, az agresszív háborúk ellen vívott harcon, a széles néptömegek antimonopo- lista harcán keresztül vezet ma a világforradalom útja. A kínai vezetők azonban más, hibás és végzetes irányvonalat akarnak erőszakolni a kommu­nista világmozgalomra, minden forradalmi erőre. Olyan ször­nyű állításokat hangoztatnak, hogy az SZKP állítólag megta­gadja a dolgozók forradalmi harcának támogatását. Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népei nemzeti felszabadító mozgalmá­nak támogatását. A Kínai Kommunista Párt ve­zetőinek korunk alapvető poli­tikai és elméleti kérdéseiben vallott hibás nézetei elválaszt­hatatlanul összefüggnek a szo­cialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom egységé­nek aláásására irányuló gya­korlati tevékenységükkel. A kí­nai vezetők lábbal tiporják a proletár internacionalizmus el­veit, éles támadásokat intéznek a kommunista pártok és azok vezetői ellen, sok pártban frak- ciós csoportosulásokat igyekez­nek támogatni. A KKP vezetői úgy állítják be a dolgot, mintha a kommu­nista mozgalomban támadt ne­hézségeket az okozta volna, hogy a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak meg­javultak a kapcsolatai Jugosz­láviával. Az SZKP és a JKSZ között továbbra is fennállnak a nézeteltérések egy sor elvi, ideo­lógiai kérdésben. De talán he­lyes lenne ilyen alapon „eltá­volítani” Jugoszláviát a szocia­lizmustól? Az 1960-ban tartott moszkvai értekezlet óta eltelt időszak tel­jes mértékben Igazolta a kom­munista világmozgalom ott ki­dolgozott programjának helyes­ségét. Korunk antiimperialista erői újabb és újabb győzelme­ket aratnak A forradalmi vi­lágmozgalom szakadatlanul ha­lad előre. A Szovjetunió Kommunista Pártja ma és a jövőben is síkra száll majd a szocialista orszá­goknak, az egész kommunista világmozgalomnak a moszkvai nyilatkozatok elvi alapján tör­ténő egysége és összefogása mel­lett. Az SZKP Központi Bi­zottsága — hangzik a nyílt le­vél — a párt előtt, az egész szovjet nép előtt teljes felelős­séggel kijelenti, hogy erőnkhöz képest mindent megtettünk és meg fogunk tenni a Kínai Kom­munista Párttal való egység megerősítéséért, a kommunista világmozgalomnak Lenin zászla­ja alatt való összekovácsolá­sáért, a szocialista világrend- szerhez tartozó országok tömö­rítéséért, a gyarmati rendszer ellen küzdő minden nép haté­kony megsegítéséért, a béke ügyének megerősítéséért és a kommunizmus nagy eszméinek világméretű győzelméért. Ez az irányvonal ragyogó ki­fejezésre talált az SZKP Köz­ponti Bizottsága júniusi plénu­mának határozataiban. A plé- num egyhangúlag jóváhagyta a központi bizottság elnökségének, N. Sz. Hruscsov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének a kom­munista világmozgalom erői to­vábbi tömörítése érdekében ki­fejtett politikai tevékenységét, valamint mindazokat a konkrét cselekedeteket és intézkedéseket, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának Elnöksége tett a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságával fennálló kölcsönös kapcsolatokban. Egész pártunk, egész népünk még szorosabban felzárkózik a párt lenini központi bizottsága mögé, egész energiáját a kom­munizmus építése nagyszerű programja megvalósításának szenteli. Lenini pártunk, hűen forradalmi hagyományaihoz, a proletár internacionalizmus el­veihez, a kommunisták nagy seregének első soraiban halad, és a jövőben is következetesen és megmásíthatatlanul erősíti majd kapcsolatait a testvérpár­tokkal, küzd a békéért, a nem­zeti függetlenségért, a demok­ráciáért és a szocializmusért, a marxizmus—leninizmus teljes diadaláért — hangoztatja a Pravda vezércikke. Hétfőn reggel a Kádár János vezette magyar párt- és kor­mányküldöttség ellátogatott a taskenti . textilkombinátba, Kö- zép-Ázsia legnagyobb könnyű­ipari üzemébe. Ezután a küldöttség az Üzbég Tudományos Akadémia atom­fizikai intézetét kereste fel. Az intézetben Ubaj Aripov, az aka­démia vezetője ismertette az üzbég tudomány fejlődését. El­mondotta, hogy az októberi forradalom előtt Üzbekisztán lakosságának 98 százaléka írás- tudatlan volt. Mindössze 165 iskola működött a mai köztár­saság területén, főiskola pedig egy sem volt. Jelenleg Üzbe- kisztánban az egész lakosság írástudó, kötelező a nyolcosz­tályos oktatás, megkezdték az áttérést a 11 osztályos politech­nikai kötelező oktatásra. A köz­társaság 29 főiskoláján és egye­temén több mint 200 000 hall­gató tanul, s 10 000 lakosra 136 főiskolás jut, míg ez az arány- szám Franciaországban 50, Olaszországban 36, s Iránban például kilenc. Kádár János rövid beszédé­ben megköszönte az Üzbég Kommunista Párt Központi Bi­zottságának, hogy lehetővétette ezt az érdekes látogatást. Hruscsov fogadta Lord Hailsham-et Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke hétfőn saját kérésére fo­gadta á Moszkvában tartózkodó Lord Hailshamet, Nagy-Britan­nia tudományos és technológiai ügyekkel foglalkozó miniszte­rét, A találkozó alkalmából a két országot közösen érintő kérdé­sekről folytattak megbeszélést. A megbeszélés nyílt és baráti szellemben folyt le A találkozón részt vett Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügy­minisztere. Moszkvában megnyílt a háromhatalmi atomtanácskozás A Kremlben hétfőn moszkvai idő szerint néhány perccel 15 óra után megnyílt a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselőinek tanácskozása az atomfegyver­kísérletek eltiltásának kérdéséről. A tárgyalóterembe érkező amerikai és angol küldöttséget Hruscsov szovjet miniszterelnök üdvözölte. Szovjet részről je­len voltak még Gromiko külügyminiszter, valamint Kuznyecov és Zorin külügyminíszterhelyettesek. Az amerikai küldöttséget Harriman külügyminiszterhelyet­tes, az angol küldöttséget pedig hord Hailsham, a tudományos és technológiai ügyek minisztere vezeti. Az ünnepélyes megnyitáson megjelent Kohler és Trevelyan, az Egyesült Államok, illetve Nagy-Britannia moszkvai nagy­követe. Az SZKP Központi Bizottsága nyílt levelének visszhangba Az SZKP Központi Bizottsá­gának a pártszervezetekhez és az összes szovjet kommunisták­hoz intézett nyílt levele a nem­zetközi sajtó és a közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. A Berlinben megjelenő Neues Deutschland, Varsóban a Try- buna Ludu, a csehszlovák Rudé Právo. valamint á bolgár köz­ponti lapok hétfőn közölték a nyílt levél teljes szövegét. A Rabotnicseszko Delo kiemeli a levélnek azt a részét, amely szerint az SZKP Központi Bi­zottsága a békés együttélés le­nini politikáját folytatja most és a jövőben is. mivel a szov­jet nép és más országok népei iránti kötelességének tartja ezt. A Trybune Luda ismertette ol­vasóival a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága június 14-i levelének rövidített szöve­gét. * Párizsban az Humanité hétfői száma teljes oldalon ismertette az SZKP nyílt levelét és kivo­natokat közölt a Kínai Kom­munista Pártnak a SZKP-hoz intézett június 14-i leveléből. — Az S2KP nyílt levele nem­HÍREK SOROKB 4 M GUAYAQUIL. Az ecuadori rendőrség vasárnap újabb ház­kutatásokat tartott és több kom­munista személyt letartóztatott. A letartóztatottak között van Pedro Saad, a kommunista párt főtitkára és Enrique Gilbert, a párt végrehajtó bizottságának egyik tagja, továbbá Pedro Sor- roza Encalada, az Űj Kína hír- ügynökség ecuadori tudósítója. * LONDON. Mac Leód, az An­gol Konzervatív Párt elnöke, egy gyűlésen kijelentette, hogy ebben az évben nem kerül sor általános választásokra Angliá­ban. Angol politikai körökben a konzervatív politikus kijelen­csak a szovjet kommunisták, hanem az egész világ kommu­nistái figyelmét felhívja a kínai vezetők álláspontjának és ma­gatartásának rendkívüli súlyos­ságára — írja a lap. — Egyben figyelmeztetés a kínai elvtár­sak címére, hogy veszélyes és kilátástalan útra lépnek. A kínai kommunisták üzenete megengedhetetlen támadásokat tartalmaz, nemcsak az SZKP, hanem más pártok, köztük a Francia Kommunista Párt ellen is. A kínai párt üzenete érvek híján gyalázkodásban, rágal­makban bővelkedik. * A hétfői norvég lapok érdek­lődésének középpontjában állt az SZKP Központi Bizottságá­nak nyílt levele. A lapok közöl­ték a levél kivonatát és kom­mentárokat fűztek hozzá. * Az indiai főváros sajtója rész­letesen ismertette az SZKP KB- nak válaszlevelét. A Times of India rámutat ar­ra. hogy a Szovjetunió fáradha­tatlanul munkálkodik azon, hogy megszilárdítsa a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom egységét. tését úgy értelmezik, hogy a kö­vetkező választásokat 1964 ta­vaszán tartják. • BERLIN. Vasárnap a rostoc­ki Óstsee Stadionban megrende­zett záróünneppséggel befejező­dött a Hatodik Keleti Tengeri Hét. Az ünnepségsorozat esemé nyein, az észak-európai mun­kásértekezleteken, a vitafórumo kon, az ifjúsági találkozókon most vettek részt legtöbben: fnintegy hétszáz küldött. Külön említésre méltó, hogy Nvugat-Németországból ez al­kalommal négyezer munkás jött el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom