Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 187. (137.) szám

s Napirenden Kecskemét levegőjének megjavítása CSERISOPHON Milyen a levegő Kecskemé­ten, amellyel a megyeszékhely lakói naponta sok százszor töl­tik meg tüdejüket? Ezzel a kér­déssel kerestük fel dr. Hansányi Istvánt, a megyei KÖJÁL igaz­gatóját. 'Korábban seperjék as utcákat — Kecskemét levegője sok kívánni valót hagy maga után t— válaszolta Harsányi főrovos. — Kezdem a reggeli órákban kialakuló helyzettel. Az utcák söprését reggel 8 óra tájban végzik, amikor a dolgozók zö­me munkába siet és legnagyobb a forgalom. A sepregetés köz­ben felszálló port és baktériu­mokat szívják magukba az em­berek. Véleményem szerint leg­alább két órával korábban kel­lene kezdeni, főleg a nagyobb forgalmú utcák söprését. Azután ilyenkor szedik össze a házak elé kirakott nyitott edényekből a «zemetet, s szállítják ugyan­csak nyitott kocsikon. Azt hi­szem, ehhez se kell bővebb kommentár, hiszen a szemétbe sokszor bomló anyagok is ke­rülnek. A levegő szennyeződésének közvetett veszélyét jelenti az úgynevezett guberálás is, amely­nek jelenlegi gazdasági viszo­nyaink között nincs is létjogo­sultsága. Van néhány olyan em­ber Kecskeméten, aki szenvedé­lyesen turkál a szemetes vöd­rökben, tartályokban, s ezáltal a megbolygatott, rothadásnak in­dult anyagok még inkább áraszt­ják a bűzt. Közegészségügyi szempontból az is igen káros, hogy ezek az emberek közben ugyanabbm a ruhában, mosdat­­lanul betérnek az üzletekbe, tej­ivókba. Szigorú rendelettel^ kel­lene megszüntetni a szemétben való turkálást. Mindenesetre számottevő eredmény, hogy zárt szemétgyűjtő autókat — úgyne­vezett Kukákat — kap a város, s ezek üzembe állításával meg­szűnnek ezek a gondok. Beszélgetés közben felhívtuk a Községgazdálkodási Vállala­tot, hogy mikor állítják üzembe a zárt szemétszállító kocsikat. — Egy Kuka már megérke­zett, s őszre kapunk még egyet — válaszolták. Sajnos, egyelőre üzembe állítani nem tudjuk őket, mert nincsenek meg a hozzá rendszeresített zárt edények. Év végére kapunk belőlük 500 da­rabot, de 2000 kellene. Darabon­ként 537 forintba kerül. Felsőbb szerveink azonban nem tudják az ezzel kapcsolatos kiadásokat fedezni. Pedig vállalatunknak sokba kerül az üzemen kívül levő, modern szemétszállító gépkocsi, mert havonta 14—15 ezer forint értékcsökkenést kell után fizetnünk... E telefonbeszélgetés után folytatta tájékoztatóját Harsá­nyi doktor. Több parkot — Természetesen nemcsak egyedül a szemét és az utcák • sepregetése jelenti a levegő fer­tőzését. Nagy hatással van er­re az egészségügyi szabályok ki­játszásával történő állattartás is. Ezenkívül a levegő megja­vításához több parkra és fásí­tásra lenne szükség elsősorban a külső kerületekben. E téren 'sokkal jobban áll néhány más alföldi város, ahol jóval több a zöldterület, örvendetes azon­ban, hogy városunkban is nagy­arányú parkosítás és fásítás van folyamatban, •amit azonban nem ártana meggyorsítani. Végül, de nem utolsósorban Igen károsan befolyásolja a le­vegő szennyezettségét az üze­mek füstjei korma és egyéb melléktermékei. Szezon idején például az egész városban ter­jeng a hagymaszag, amely a konzervgyárból árad. A lenin­­városi lakók a Zománcipari Művekből kiáradó füstre, ko­romra és porra panaszkodtak, amely még a lakásokat is el­árasztotta. Az utóbbi időben e téren jelentős javulás állt be, mert az üzemben felszerelt el­szívó berendezésekkel, pernye­­elválasztóval minimálisra csök­kentették a levegő szennyeződé­sét. Az üzemek füstié Sok panasz érkezett már a Klapka utcai kenyérgyár füst­jére is. Ismét félbeszakítottuk a be­szélgetést és felhívtuk a ke­nyérgyárat. — A panasz jogos — válaszol­ták. ,— Megnyugtatásul azonban közölhetjük, hogy már a na­pokban nagy változást tapasz­talhatnak a környék lakói. A legtöbb füstöt és kormot a víz­melegítő berendezés okozta. Most térünk át a víz villany­­bojlerrel való melegítésére. A Kovács Lajost, az AG­ROKER főosztályvezetőjét abból a célból kerestük fel, hogy meg­tudjuk tőle: a megyénk mező­­gazdaságát vegyszerekkel is el­látó vállalat hogyan oldja meg a növényvédelemmel kapcsola­tos feladatait. . — A megye mezőgazdasági üzemeinek ellátásához szüksé­ges növényvédőszerek általában kellő mennyiségben rendelke­zésre állnak. Előfordulhat azon­ban, hogy — különösen a sze­rek előre nem várt, nagyobb mennyiségű felhasználása ese­tén — bizonyos meghatározott fajtájú vegyszerek átmenetileg nem találhatók meg raktáraink­ban. Az ilyen időleges hiányt viszont hasonló hatóanyagú és azonos védekezési célt szolgáló egyéb szerek forgalomba adásá­val minden esetben át tudjuk hidalni. Megállapíthatjuk, hogy mind az ellátást, mind a növényvédő­szerek felhasználását tekintve, az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest számottevő javulás tapasztalható. Az igényeknek ez az egészséges fokozódása nem kis mértékben a szórvány-gyü­mölcsösök védelme érdekében indított akciónak köszönhető. Említ ást kell tennünk még néhány olyan jó hatású szerről, amelyet a termelők zö­me még kevéssé ismer. Ilyen például az almamoly elleni vé­dekezés céljaira újonnan for­galomba került Lard-Tox pasz­ta, vagy a levéltetű gyérítő ha­tású Intration. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei .tanács lapja. Főszerkesztőt Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős, kiadó: Mezei. István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1 szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telet >n. 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dH 1 hónapra 12 forint. Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-65, Index) 25 065a kemencék fűtése pedig még annyi füstöt sem áraszt, mint amennyit egy cserépkályha okoz, ha a fűtő gondosan kezeli a kemencét. Újra Harsányi doktorhoz for­dultunk a további tájékoztatá­sért. — Kecskemét iparosodó vá­ros, s van néhány olyan üzeme, amely a levegő tisztaságának érdekében megszívlelhetné a Zománcipari Művek és a ke­nyérgyár példáját. A technika mai fejlettsége mellett mód van erre. Adatokat még nem tu­dunk mondani arra vonatko­zóan, hogy milyen szennyező anyagokból hány százalék van a város levegőjében. A vizsgá­latokat viszont már megkezd­tük, de hosszú hónapok kutató munkájára van szükség. Az ed­dig elmondottakból is kiderül azonban, hogy bőven van ten­nivaló. Munkánkban számítunk a városi tanács végrehajtó bi­zottságának, az üzemeknek, vál­lalatoknak, s nem utolsósorban a lakosságnak a segítségére is, hiszen minden kecskemétinek érdeke, hogy tiszta, egészséges levegőt szívjon. G. S. A gyümölcsösökben, konyha­kertekben pusztító takácsatka kártételét van hivatva megelőz­ni a Tedioo. A rézgálicpótló szerek közül az új TMTD-re, a téli alma permetezéséhez pedig a Fuklazin egyik válfajára, a Bercéma Ferbám 50 elnevezésű gombaölőszerre hívjuk fel a fi­gyelmet. Ami a technikai növényvé­delmet illeti, vállalatunktól sza­badon, minden megkötöttség nélkül vásárolható az SPP—3 porozó- és a Rapidtox III. permetezőgép. A tsz-eket e tí­pusok vásárlásakor egyébként 54 százalékos árkedvezmény illeti meg. Most, a növényvédelem szempontjából legkritikusabb időszakban is mindent elköve­tünk annak érdekében, hogy a megye mezőgazdaságának nö­vényvédőszerrel való ellátását is fennakadás nélkül bonyolít­hassuk le — mondta végezetül az AGROKER főosztályvezetője. J. T. Kecskeméti aktualitása foly­tán is érdekes hír jelent meg az e heti Hétfői Hírekben. Arról értesülünk ebben, hogy a cser­­nophon nevű, négy és fél ok­tános új elektronikus hangszer gyártását — előreláthatóan még az idén — Kecskeméten kezdik meg. A képről eszünkbe jutott a Budapesti Nemzetközi Vásár találmányi pavilonjában is ki­állított és megszólaltatott kis hangszer, amelynek hangja erő­sen emlékeztetett az elektroni­kus orgonáéra, alakja pedig egy kis pianinóéra. Az említett orgona zengését a vibrafon és bőgő hangjával egyesítő hangszert Cser Mihály készítette. Kíváncsian kerestük meg te­lefonon a Rádiótechnikai Gyár Kecskeméti Telepét, ahol Sinkó Imre telepvezetőtől érdeklőd­tünk további részletek felől. Meglepetésünkre — csak any­­nyit tudott közölni, hogy az elektronikus hangszert náluk biztosan nem fogják gyártani ebben az évben, s nem is hal­lott arról, hogy ez szóba jöhetne. Véleménye szerint más üzem nem is foglalkozhat ezzel Kecs­keméten. Próbaképpen megkérdeztük a megyei tanács ipari osztályát is, Felmérik az ország réte^víz-k ncsét A vízgazdálkodás kiterjeszté­se és fejlesztése keretében meg­kezdődött hazánk rétegvíz-kész­letének tudományos felmérése. A rétegvíz a talajvíz és az ar­tézi víz között, tehát a felszín­től mintegy 1000 méter mélysé­gig helyezkedik el, s ebbe a ka­tegóriába tartoznak az ásvány-, termál-, és gyógyvizek is. Fo­kozatos feltárását az ipar, a mezőgazdaság, a közművek nö­vekvő vízigénye teszi szükséges­sé. A folyóktól távolabb eső he­lyeken olcsóbban lehet felszín­re hozni a mély rétegek vizét, mint odavezetni a folyókát, így a rétegvizek jó alapot nyújthat­nak a gyors ütemben fejlődő falusi kommunális létesítmé­nyeknek. Emellett szól az is, hogy a rétegvíz sokkal egészsé­gesebb a felszíni és felszín kö­zeli vizeknél. Az összegyűjtött, feldolgozott adatok alapján készül majd el az ország első hidrogeológiai at­lasza. Ez térképszerűen ábrázol­ja a vízvezető rétegek földtani, geofizikai és egyéb jellemzőit, s a belőlük kitermelhető víz hozamát, fizikai és kémiai tu­lajdonságait. Az atlasz alapján költséges és hosszadalmas pró­bafúrások nélkül is megállapít­ható majd, hogy például egy beruházás, új létesítmény he­lyén milyen lehetőség van a ré­tegvíz kitermelésére. ahonnan hasonló választ kap­tunk. Végső kísérletképpen a Fi­nommechanikai Vállalatot hív­tuk fel telefonon, s mindjárt közöltük is, hogy náluk igazán csak teljes megnyugtatásunkra tudakozódunk. Szijj Béla mű­szaki vezető a második megle­petést szolgáltatta. — Igen, mi tervezzük a cser­­nophon gyártását. Erre az évre körülbelül 15 darabot. Becslés szerint három és félezer forint körüli áron állítható elő. Je­lenleg a gyártás jogi vonatko­zásairól tárgyalunk a Találmá­nyi Hivatallal és a feltalálóval. Eddig a Budapesti Sport- és Hangszerkereskedelmi Vállalat nyilatkozott: érdekli a hangszer és venne belőle. Néhány szót még a talál­mányról. A csernophon elektro­mágneses tekerccsel működik; még erősítő nélküli példánya ké­szült csak. Ügy tervezzük, hogy a hangszert kiegészítjük majd erősítővel is. Mint a Hétfői Hí­rek írja, valóban könnyű — 15 kilogramm súlyú, mindössze 70 cm hosszú — a hangszer, és a kisméretű modern lakások­ban is elhelyezhető. Ifjúsági építőtáborok Az elmúlt öt évhez hason­lóan ezen a nyáron is, több ezer közép- és főiskolás fiatal — a tervek szerint 24 000 fő — indul az önkéntes ifjúsági építőtáborokba. Az 1963 nyarán megnyíló 33 építőtábor közül a legtöbb, számszerint 20 a Dunántúlon, 7 építőtábor a Duna—Tisza közén, 5 tábor a Tiszántúl dé­li részén, 1 tábor pedig Észak­­kelet-Magyarországon a Bod­­rog-közben nyer elhelyezést. A fiútáborok közül a han­sági, a szentgotthárdi, a ság­­vári, a mezőtúri és a zalkodi táborok lakói — 6000 fő — a vízszabályozási, főleg csator­naépítési munkáknál, a 2400 fős két tárnoki tábor lakói az új balatoni műiit, a csopaki tábor 800 résztvevője pedijr vasút­építésben nyújt segítséget. A 22 leánytábor 13 400 részt­vevője közül a Dunántúlon a zalaszentgróti, a kutasi és a Balaton környéki táborok, to­vábbá a Duna—Tisza közi 5 tábor lakói — összesen 10 400 fő — növényápolásj munkák­ban, valamint zöldség- és gyü­mölcsszedésben vesznek részt. Ugyancsak a mezőgazdasági munkákhoz nyújt segédkezet a 9 dunántúli és 4 tiszántúli kukoricacímercző tábor ösz­­szesen 4400 fiatal részvevő­je is. Üj növényvédőszerek —th —n

Next

/
Oldalképek
Tartalom