Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-08 / 105. szám
Alkalom asüli a tolvajt... Sok a könnyelmű kerékpár-tulajdonos A kecskeméti Ceglédi úti Bangó-féle kocsma borgőzös helyiségében, mint szardíniás dobozban a halak, úgy szorongnak egymás mellett az emberek. A kezekben — kinek-kinek gusztusa szerint — korsó sör, kis- vagy nagyfröccs. Lehet, hogy ezúttal már nem is az első. Odakinn, a kocsma előtt, nem éppen katonás rendben, kerékpárok hevernek. Sok kerékpár. Az ivóból most egy férfi lép ki. Megáll az ajtóban, körülnéz. Néhány lépést, tesz előre, s ismét megáll. Aztán gyors elhatározás, a kerékpárokhoz lép, fogja az egyiket, és mint akinek sürgős a dolga, uccu neki! Máris tapossa a pedált. A rendőr Uösbelép „Akármi legyek, ha ez nem tolvaj!” — villant át a közelben tartózkodó önkéntes rendőr agyán. Igaza volt. Társával együtt üldözőbe vették, elfogták. A nyomozás során kiderült, hogy Somodi László, Talfája 295. szám alatti büntetett előéletű lakos lelkiismeretét egy , másik, néhány nappal korábban elkövetett bűncselekmény is nyomja. Ezúttal az önkéntes rendőr éberségének jóvoltából megkerült a kerékpártolvaj és vele együtt a lopott jármű is. Am a dolog nem mindig ilyen egyszerű. A károsult aztán elkeseredetten a rendőrséghez fordul segítségért Pedig a leggyakrab- (jan önmaga könnyelműségének, ■hanyagságának „köszönhetí’! a kerékpár elvesztését. Mennyire így van, beszéljenek róla rövid .i(,keréfcpárszemlénk’! tapasztala- ' tai. Tartsanak velünk a piac környékére. A főbejárati kis utca két végén kerékpármegőrző állványok sorakoznak, számtalan jármű biztonságos elhelyezésére kínál lehetőséget a Kaszap utmmrinnniVíir*'“ * ~ ~ ~ ~— A szocialista országok színházi szakemberei Budapesten ' A Szovjetunióból, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Csehszlovákiából, Romániából és Bulgáriából színházi szakemberek érkeztek hazánkba. A vendégek kedden a Művelődésügyi Minisztériumban tanácskoztak. Kedd estétől kezdődően egy héten át megtekintik a Budapesten bemutatott új magyar színműveket, majd szakmai megbeszéléseket folytatnak. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1 szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér V*. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl] 1 hónapra 12 forint. Báea-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index* 25 065. ca piac felőli vége. És mégis, a hetipiaci napon egyetlen fa sem akadt a piactér körül, amelyhez ne támasztottak volna biciklit! A főbejárati utcácska két kerékpármegőrző helye között pedig — amikor mi szemlélődtünk — 17 jármű „vesztegelt” őrizetlenül a járdához támasztva és közülük is mindössze öt volt lezárva. Az SZTK alközpont közeli épülete előtt két piros-fekete betűs tábla hirdeti a park szélén, hogy: „Kerékpárt az épület előtt és a környékén elhelyezni rendőrhatóságilag tilos!” Mintha egyesek ezzel a szöveggel évődnének — vagy talán olvasni nem tudnak? — tucatnyi kerékpár hever a parkszéli pázsiton, sőt, egy a táblához támasztva. Pedig néhány lépéssel odébb, a Luther utca végén ott kínálják a biztonságos helyet a megőrző állványai. Drága as SO fillér Ügy látszik, akadnak emberek, akik sokallják az 50 filléres őrzési díjat, és rá sem gondolnak, hogy az efféle takarékosság milyen drága lehet, ha dolguk végeztével csak hült helyét lelik járművüknek. Soroljuk tovább szemlélődésünk tapasztalatait? Hosszan lehetne. Sétáljunk el még talán a délutáni órákban néhány italbolt környékére, például a Szegedi útra. Előtte valóságos kerékpárvásár. Ha valóban „az alkalom szüli a tolvajt”, itt aztán kínálkozik. Érthető, hogy kerékpárlopás leggyakrabban ilyen helyeken fordul elő. A rendőrkapitányságon hallottuk, hogy a közelmúltban egy vállalati kerékpárt „gurítottak” el a Szegedi úti italbolt elől. A dolgozó munkaidő után több órát töltött, a kocsmában, s vesztére éppen a gondjaira bízott vállalati kerékpárt lopták el. Kétségbeesetten szaladt a feljelentést megtenni, s ugyancsak meglepődött, hogy a nyomozás megindításával egyidejűleg társadalmi tulajdon hanyag kezeléséért eljárást indítottak ellene. I\em jár érte büntetés, de • • • A január 1-én hatályba lépett új KRESZ nem rendeli el az őrizetlenül hagyott kerékpárok gazdáinak megbüntetését. Mint a szabályzat számos más pontjából, ebből is az emberekbe vetett bizalmat a kerékpár-tulajdonosoknak'is előlegezik, kiindulva abból, hogy mindenkinek érdeke óvni személyes tulajdonát. Ettől függetlenül a rendőrség igyekszik felvilágosító, nevelő szóval figyelmeztetni a gondatlanokat. Sajnos, sokan közülük ezt zaklatásnak veszik. Pedig felszámolni, vagy legalább is a lehető legkisebbre csökkenteni a kerékpárlopások számát — a rendőrség bűnüldöző munkája mellett — elsősorban a tulajdonosok sokkal nagyobb előrelátásával, az „alkalom” megszüntetésével lehet. PERNy IRgN 99 Kudarc” és tanulság A kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet tavaly 86 hold retektermés átadására kötött szerződést a MÉK Vállalattal, az idén azonban teljes passzivitást tanúsít a szerződéskötést illetően. Az elmúlt év állítólagos kudarcára hivatkoznak, de indokuk egyáltalán nem állja meg a helyét. Mert mi idézte elő a tavalyi „kudarcot”? A szerződésben vállalt holdanként! 30 ezer csomóval szemben akkor e mennyiségnek mintegy a háromszorosa termett Ők azonban — addig, amíg ott jobban megtalálták számításukat — szabadpiacon értékesítették a retket, s csak ezt követően próbálták meg a szerződésben vállalt kötelezettségüket teljesíteni. Ez azonban azzal a következménnyel járt, hogy az árunak az utószezonban átadni kívánt mennyisége a fogyasztásra alkalmatlan volt. A fenti erőtlen érvelés nem változtatott azon a körülményen, hogy a lakosság, a társadalom egyéb rétegei igénylik az olcsó, friss primőráruval való ellátást. Pedig a szerződéses értékesítéssel az idén is megtalálta volna számítását a termelőszövetkezet. Egyrészt a piackereséssel nem fecsérlő- dött volna el rengeteg idő, másrészt csak a minimális 30 ezer csomós termést véve alapul, a jelentős alapbevételen felül egy hold termésének a nagyüzemi felára 1500 forintot tett volna ki. Természetesen a hasznossági szempontok mellett bizonyos etikai kötelességek is hárulnak a szocialista mezőgazda- sági nagyüzem gazdáira. A kunszállási Alkotmány Tsz az elmúlt évben állami hitelből öt, állati férőhelyül szolgáló épületet és egy magtárt épített; négy erőgéppel — közöttük egy kombájnnal — gyarapodott. Nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítésükhöz is az állam adott kölcsönt, ami a termőre fordulás után különben szinte teljes egészében megtérül. Az állam nagylelkűségét, a gépeket előállító munkások fáradságát illenék ezen az egyáltalán nem megerőltető módon is viszonozni. Egyetlen termelő szektorunk sem engedheti meg magának, hogy pusztán a saját — nem is a legjobban felfogott — érdekeivel törődve, minden más szempontot háttérbe szorító „függetlenített magángazdálkodást” folytasson, fittyet hányva a népgazdasági tervezésnek, amely — a témánál maradva — az idén ebből a gazdaságból 100 hold retektermésre számított. Hisszük, hogy a tsz vezetői, gazdái, átgondolva a lehetőségeket, és belátva magatartásuk helytelenségét, sürgősen levonják az eset tanulságait, fontolóra veszik államigazgatási és kereskedelmi szerveink jóindulatú tanácsait. Elsősorban pedig maradéktalanul szem előtt tartják a népgazdaság, a fogyasztók érdekeit is. Jóba Tibor Tizennégy küldött utazik a megyéből a magyar szakszervezetek XX. kongresszusára Május 9-e és 12-e között kerül sor Budapesten a magyar szakszervezetek XX. kongresz- szusának megtartására. Ez alkalomból felkerestük Szabó Lajos elvtársat, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárát, aki a kongresszus jelentőségéről, előkészületeiről a következőket mondotta: — A napokban összeülő XX. kongresszus jelentőségét nagymértékben fokozza, hogy első ízben ezen a tanácskozáson adnak számot a magyar szakszervezetek a szocializmus alapjainak lerakása érdekében vég- a ‘ zett munkájukról, s itt kerül sor a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos további feladataik meghatározására. A küldötteknek előre megküldött írásos jelentés és határozati javaslat alapján elmondható, hogy a kongresszus munkája számos új vonását tárja majd fel a szakszervezetek tevékenységének. — Az egyik ilyen nagy jelentőségű javaslat, amelyet a kongresszuson történő vita után a kormány elé terjesztenek, hogy a jövőben a termelési beruházásokkal * QURULÓ SZÁLLODÁK Szerény külsejével kívülről vasúti vagonnak tűnik, illetve kerekei miatt inkább egy vándorcirkusz nem túl csábító, kevés kényelemmel berendezett lakókocsijának. Belülről viszont olyan mint egy modern szállodai szoba: kissé szűk, de azért meghitt, otthonos hangulatot árasztó. Minden hófehérre festve, lakkozva. Középen konyha, ebédlő, társalgó céljait szolgáló, tűzhellyel, vízmelegítővel, lecsukható asztallal, székekkel, öltözőszekrénykékkel berendezett helyiség. Mellette parányi mosdófülke. jobbra és balra pedig ajtó nyílik a két hálófülkébe. Mindkettő négyszemélyes, de az emeletes, betétes ágyak nappalra csinos, támlás rekamiékké alakíthatók... A hálófülkékben és társalgóban még villanyvilágítás is lesz... Egyszóval minden dicséretet és elismerést megérdemelnek készítői, a Kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet tagjai, akik e takaros „összkomfortos” guruló szállodákból az idén 40-et készítenek — a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium megrendelése alapján — az útak hűséges „ápolóinak”; az útépítő munkásoknak... (Pásztor Zoltán felvétele.) egyidejűleg készüljenek e! a munkavédelmi és szociális beruházások tervei Is, s azzal egységes egészet alkossanak. A jelenlegi hiányosságok megszüntetését szeretnénk elérni ezzel a javaslattal. — A határozattervezet foglalkozik a szocialista demokrácia, az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének kérdésével is. — Nagy jelentőséget tulajdonít a kongresszus munkájára vonatkozó jelentés a dolgozók öntevékenysége fokozásának, a szocialista munkaverseny jövőbeni feladatainak. Állást foglal a „Szocialista munka műhelye-, üzeme-, gyára- gazdasága” cím odaítélése mellett. — A szakszervezetek alapvető feladataként jelöli meg a határozati javaslat a dolgozók sokirányú általános politikai és szakmai műveltségének emelését. — S végezetül, igen nagy jelentőségű a javaslatnak a szervezeti életre vonatkozó része is, amely a megyei szervek és alapszervezetek hatáskörének, önállóságának lényeges növelését tűzi ki feladatul. Ha a kongresszus is egyetért ezzel, az SZMT a megyében az eddigi koordináló szerepe helyett tényleges irányító jogkört kap, amely lehetővé teszi a helyi politika még jobb érvényesítését. — Megyénkben a magyar szakszervezetek XX. kongresz- szusára mintegy 3440 alapszervezet, 12 szakmai megyei bizottság újjáválasztásával és az SZMT megválasztásával, az ezzel járó nagyarányú szervezeti és politikai munkával készültek fel a szervezett dolgozók. Bács-Kiskun megyéből 14 küldött — 11 szavazati és három tanácskozási jogú — vesz részt a kongresszus tanácskozásán s többen közülük felszólalásra is készülnek — fejezte be tájékoztatását Szabó Lajos elvtárs. X. P.
