Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-09 / 106. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek. A MAGYAR- SZOCIALISTA 0AC5 - KISKUN «MEGYEI XVIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM 4ra 60 fillér 1963. MÁJUS 9, CSÜTÖRTÖK MUNKÁSPÁRT LAPJA Hatalmas erő A szervezett munkásság össze­fogásának nagyszerű eredmé­nyeiről, sikereiről szinte napon­ta olvashatunk híreket a világ­sajtóban. Német bányászok, francia közlekedési alkalmazot­tak, amerikai kikötőmunkások és más szakmák dolgozói kel­nek fel jogaik kiharcolására, s mozgalmuk találkozik az egyéb munkásrétegek szolidaritásával, együttérzésével, segítő készsé­gével. De érezhetik az ország­határaikon kívül élő dolgozók feléjük irányuló szeretetét, s áldozatvállalásának hatását is. Hatalmas erő ma már a haladó szakszervezetekbe tömörült mil­liók mozgalma, melynek egy­ségét hasztalan igyekeznek meg­bontani a munkásság érdekei­nek elárulói, a különböző ál­radikális jelszavakat hangoztató, burzsoáziával lepaktáló „szak- szervezetek”. A magyar szervezett dolgozók a Szakszervezeti Világszövetség keretében becsülettel kiveszik részüket azokból a küzdelmek­ből, amelyek a tőkés országok munkásosztályának megsemmisí­tésére irányulnak. Részt vállal­nak a világméretekben folyó harcból, de nem feledkeznek meg sajátos feladataikról sem. Ezek a szocializmus alapjainak lerakása után, a szocialista tár­sadalom teljes felépítéséért folytatott gazdasági, politikai és nevelési, szervezeti munkából adódnak, s a hatalom birtoká­ban levő — a társadalom többi dolgozó osztályával és rétegével szövetséges — munkásosztály célkitűzéseiből következnek. A dolgozók jobblétéért folyik nálunk is a harc, de egészen más viszonyok között, mint a tőkés országokban. Részben könnyebb, másrészt bonyolul­tabb ez a küzdelem. Könnyebb, hiszen a szocialista társadalmi viszonyok talaján megszűntek az alapvető érdekellentétek. Az egységes szocialista alapokra helyezett népgazdaság érdekazo­nosságot teremtett országunk minden becsületes dolgozója számára. Másrészt nehezebb, hiszen a gazdasági építőmunka sokrétű, szakavatott vezetői tu­dást, és felkészültséget kíván. A szervezett dolgozók — az ösz- szes dolgozóknak mintegy kilenc­ven százaléka — szinte átfogják az egész államgépezetet, hivata­lainak és intézményeinek min­den területét. így van ez a mi megyénkben is, ahol a háromszáznegyven alapszervezetbe tömörült közül nyolcvannégyezer szervezett dol­gozó az ipari üzemek, állami gazdaságok, kereskedelmi válla­latok, tanácsok, intézmények legkülönbözőbb posztjain végzi szocializmust építő munkáját. Szakszervezeteink a dolgozók érdekképviseletében a társada­lombiztosítás, üdültetés, az üze­mi munkavédelem, szociális ügyek, a művelődés és szakmai továbbképzés, a termelés fel­lendítésére irányuló munkaver­seny szervezésének sokirányú és bonyolult tennivalóval foglal­koznak. Ott vannak küldötteik a ma­gyar szakszervezetek ma össze­ülő XX. kongresszusán is, részt vállalnak majd annak felelős­ségteljes munkájából, s hallat­ják szavukat, kinyilvánítják vé­leményüket a határozatok meg­hozatalánál, a beszámolók jóvá­hagyásánál. Hatalmas erő birtokosai a szakszervezetek világszerte, s a mi szakszervezeteink is részesei ennek az erőnek. A dolgozó nép érdekében vitáznak, döntenek most is — s ehhez hívánunk megyénk dolgozói nevében jó munkát. T. P. ELNYERTÉK A SZOCIALISTA CÍMET A Finomposztógyár bajai te­lepének szövödéjében dolgozó brigádok közül a Remeczki Im- réné vezette kollektíva az elmúlt napokban nyerte el a szocia­lista címet Ennek odaítélésénél döntő jelentőségű volt, hogy felajánlásaiknak megfelelően ők csökkentették a legminimáli­sabbra a munkaközi selejtet. Nemcsak a munkában mutat­tak követendő példát, hanem egyéb társadalmi tevékenység­ben is. Mindenki elvégezte a vö­röskeresztes tanfolyamot. Hor­váth Piroska pedig a közgazda- sági technikumba jár. A kitün­tetés átvételekor megfogadták: úgy dolgoznak, hogy újra el­Versenyben az idővel Aranyat érő májusi eső áz­tatta a határt. A növények meghálálják a friss nedvességet, a meleget és a szorgos munkát. A kiskunfélegyházi Lenin Ter­melőszövetkezet szántóföldjei olyanok, mintha tarka szőnyeg­gel borították volna őket. A borsó már virágzik, a cukorré- _pa, a napraforgó és a kukorica sorjára zöldell. Az 5000 holdas gazdaságot Ágó József elnökkel és Kutasz István párttitkárral járjuk. A dűlőutak mentén pezsgő munka képe tárul elénk. — Gazdáink iparkodnak, ki­használják a kedvező időjárást — mondja az elnök. Hozzáfűzi: — Ma például több mint három­száz gazdát számoltunk össze a határban. A késői tavaszodás okozta lemaradást most már teljes egészében pótoltuk, utol­értük az időt, azaz, minden me­zőgazdasági munkát időben vég­zünk. A kertészetben Csuka Dezső főkertésszel szorítunk ke­zet. aki máris az adatokat és a nani munkát sorolja. — A tavalyi 70 holddal szem­ben 150 holdon termesztünk zöldségféléket. Jelenleg a pa­lántázás folyik, 400 melegágyi ablakkeret alatt neveltük az erős, jól fejlett paradicsom- és paprikapalántákat. Amíg a főkertész beszél, a tábla végéről megérkezik a pa- lántázógép, amelyet Dinnyés Sándor Maulwurf traktorral vontat. Nagy Ferencné, Majo­ros Jenőné és Némedi Anna a gépen ülve ügyes kézmozdula­tokkal illeszti az apró növé­nyeket a barázdákba. Napi tel­jesítményük három és fél-négy hold. A normát rendszeresen túlteljesítik, és munkájuk nü- nősége kitűnő. A palántázógép nagyszerűen bevált. Néhány nap múlva végeznek a paradicsom ültetésével, azután a paprikát és a dohányt palántázza a gép. Mint egy nagy csokor mezei virág, olyan színpompás távol­ról a cukorrépát kapáló asszo­nyok kék-, piros- és sárgaruhás csoportja. A tábla mellett pe­dig a zöldelő kukoricát „hú- zatják” lóvontatású ekekapával. Ehhez még annyit fűzünk, hogy a szövetkezeti gazdák lel­kesedésében szerepe van az anyagi érdekeltség helyes alkal­mazásának, a premizálásnak, s annak, hogy a vetések idején a gépeket két műszakban üzemel­tették, és az egyes munkák el­végzésére céljutalmat tűztek ki. NAGY JÓZSEF Taskentbe utazott Fidel Castro VOLGOGRAD. (TASZSZ) Fidel Castro kubai minisz­terelnök és a kíséretéhez tar­tozó személyek szerdán reggel Volgográdból Taskentbe utaztak repülőgépen. Fidel Castro elutazása előtt beszédet mondott a volgográdi repülőtéren. „Megőrizzük szí­vünkben városuk képét, azt a melegséget, barátságot és test­véri érzést, amellyel fogadtak bennünket. Sohasem felejtük ezt el” — hangsúlyozta Castro, és hozzáfűzte, hogy „mindig erő­sebbek lesznek a kapcsolatok a kubaiak és a szovjet nép kö­zött, amely mindenkor győzel­met aratott hazája védelmében, alkotó munkájában, a kommu­nizmus építéséért, a békéért ví­vott harcban”. nyerjék a megtisztelő címet. Képünkön a brigád tagjai: Re­meczki Imrémé, Bisztriczki Mi­hályné, Kohl Istvánná, Horayáfe Jánosné, Horváth Piroska és Kemény János művezető. Korszerűsítik, bővítik a kecskeméti pályaudvart A csúcsforgalom mindig igen bonyolult feladatokat ró a vasúti pályaudvarokra. Ezek megoldása — fejlődésünk gyors üteme miatt — évről évre na­gyobb erőfeszítéseket igényel, hiszen elsősorban nagy állomá­saink, pályaudvaraink vágány­hálózatai, peronjai már ma is igen szűkek a forgalomhoz képest. Ezért vált szükségessé Kecske­mét Vasútállomás pályaudva­rának korszerűsítése is. Az év folyamán végig tartó csúcsforgalom közepette kerül sor a pályaudvar átépítésére. A legmodernebb, elektrodina­mikus dominós jelfogós beren­dezéssel szerelik fel az állo­mást. Felszedik mind a tíz régi sínpárt, s helyettük tel­jesen új, a legnagyobb tengely- nyomást, nagyobb sebességet kibíró vágányokat fektetnek le. Az új berendezéssel maximális forgalombiztonságot ér el az állomás. Kizárt lesz, hogy — még véletlenül is — foglalt vá­gányra másik szerelvény is befusson. Gombnyomással történik a váltók átállítása, meggyor­sul a tolatás. Egészében nö­vekszik az állomás teljesí­tőképessége. Kiszélesítik a sínek előtti peront, a sínközöket, változtat­nak a vonatok felállítási rend­jén, hogy biztonságos körülmé­nyek között, kényelmesebben bonyolódjék le a személyforga­lom is. Végiggondolva Kecskemét Vasútállomásnak a város és környéke hatalmas tempójú fejlődéséhez mért feladatain, gondjain, a személyforgalom jelenlegi rekordméretein — márciusban csak helyben 125 ezren váltottak jegyet —, reális a megállapításunk, hogy az állomás már kinőtte jelenlegi adottságait. Beszéltünk a feladatokról, me­lyek kikényszerítik további fej­lesztését. Ezekhez még azt fűz­zük hozzá, hogy az 1942-es százhatvan főnyi létszámmal szemben ma már négyszázhar- minchárman dolgoznak az ál­lomáson. Szövetkezeti gazdák tanulmányútja a Szovjetunióban Június első felében két tisza- kécskei szövetkezeti gazdaság, a Tiszagyöngye és a Béke gaz­dái közül tizenöt-tizenöten tíz­napos tanulmányi kiránduláson vesznek részt — az IBUSZ rendezésében — a Szovjetunió­ban. Ellátogatnak Odesszába is, ahonnan a Fekete-tengeren ha­jón utaznak tovább Herszonba, innen pedig a Dnyeperen Ra­kéta szárnyashajón a kozákok ősi földjének „székhelyére”, Zaporozsjeba, ahonnan vonaton folytatják útjukat Kievbe. A városok nevezetességeinek: megtekintésén kívül több szö­vetkezeti, illetve állami gazda­ságba, valamint egy borfeldol­gozó kombinátba is ellátogat­nak. A rendkívül hasznosnak ígér­kező kirándulás — személyen­ként több mint kétezer forintot kitevő — költségét a Tisza­gyöngye teljes mértékben, a Béke Tsz pedig felerészben fe­dezi a szociális és kulturális) alapból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom