Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

VHóg proletárjai, egyesüljetek! A MAGVAR* SZOCIALISTA MUNK.ASPAR.T BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Ara 60 fillér 1963. ÁPRILIS 7, VASÁRNAP 4 Vöröskereszt megyei szervezetének ülése Szombaton délelőtt fél tíz órakor tartotta ülését a Magyar Vöröskereszt Bács-Kiskun me­gyei Szervezete Kecskeméten. Az ülésen a nemrégiben alakult megyei alkohol elleni társadalmi bizottság munkatervének meg­vitatására került sor. Beszámo­lót dr. Bense Sándor ideggyó gyász, a bizottság elnöke tar­tott. A munkaterv felöleli mind­azokat az intézkedéseket, ame­lyek a múlt évi kormányhatá­rozat alapján az alkoholizmus elleni küzdelem eredményes vi­teléhez az állami és társadalmi szervek részéről szükségesek. Magyar névadó ünnepség Kubában HAVANNA. (MTI) Kubában a tararai Circo Re­dondo iskolavárosban az egyik gimnázium a Magyar Népköz- társaság nevet vette fel. A névadó ünnepségen megje­lent dr. Fernando Lopez köz- oktatásügyi miniszterhelyettes és Beck János, a Magyar Nép- köztársaság havannai nagykö­vete is, aki megnyitotta az Ilku Pál művelődésügyi miniszter által ajándékozott szemléltető oktatási és laboratóriumi eszkö­zök kiállítását. Szabadtéri előadások, kirándulások A Bács-Kiskun megyei Népművelési Tanácsadó tervei Alig ért véget a téli népmű­velési évad, a Bács-Kiskun me­gyei Népművelési Tanácsadó — a megyei tanács művelődési osz­tályával közösen — máris hoz­zálátott a nyári tervek elkészí­téséhez. Munkájukat megköny- nyítette az a nemrég bevezetett új módszer, hogy a művelődési élet minden ágában most már nem külön nyári és téli, hanem összefüggő egész éves tervet ké­A szerelőcsarnokban A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár I-es telepének nagy­csarnokában gyártják a fenti képen látható, 30 ezer literes, vas- !úti kocsira szerelhető tejtartályokat. Ezek festés után hagyják el «najd a gyárat. Alsó képünkön a csarnok bal hajója látható. Itt pdolgozik Farkas Péter és 14 tagú brigádja, akik április 4-én a (Szocialista brigád cím mellé megszerezték a jelvényt is. ök egy- iés kéttörzsű távvezetéki oszlopokat gyártanak. Az előbbiből ha­vonta 180-at, az utóbbiból 80-at. (Pásztor Zoltán felvételei.) szítenek. így nem szakad meg a népművelés folyamatossága, csak az adott időszak leg­megfelelőbb módszereit kell kikutatni és alkalmazni. A népművelési munka haté­konyságát gyakran csökkentette az, hogy a program túlzsúfolt volt és a különféle szervek nem hangolták össze rendezvényeik terveit. Ezért az idei nyári évad népművelési feladatait már a járási, városi népművelők, a TIT, a megyei könyvtár, a Mo­ziüzemi Vállalat, az IBUSZ és az Idegenforgalmi Hivatal bevo­násával határozta meg és állí tóttá össze a megyei tanács és a tanácsadó. A művelődési házak irodalmi színpadainak, színjátszó, báb- és tánccsoportjainak tagjait nyá­ron sem pihentetik, hanem úgy­nevezett csereműsorok rendezé­sével gondoskodnak gyakori sze­repeltetésükről, ahol csak lehet — szabadtéri előadásokon. Az öntevékeny művészeti csoportok szervezettségét erősíti, munkakedvét növeli az, ha működésük egész év­ben biztosított. Ugyancsak tervbe vették az ismeretterjesztő előadások nyári szervezését — szabadtéren és komplex formák, szellemi vetél­kedők alkalmazásával. Általá­ban a nyári tervek elsődleges követelménye, hogy a műsorok döntő többsége mozgalmas, de­rűs és szabadtéren megvalósít­ható legyen és új, eddig nem al­kalmazott szórakoztatási for­mákkal bővüljön. Ezért szerepel a javaslatok­ban vidám parkok létesítése, városi kulturális napok — a ka­locsai példájára — rendezése és számos helyi vagy országjáró tanulmányi kirándulás. Nem hiányzik a tervekből a csopor­tos külföldi utazás sem és — főleg a tsz-tagok számára — a megyénk üzemeinek életébe be­pillantást nyújtó gyárlátogatás. Az idén a nyári népművelésben nagy szerepet szánnak a múzeu­moknak is. Az általuk szerve­zett kiállításokra közös tárlatlátogatási akciót indítanak a népművelők. Elhatározták, hogy a kiskun­félegyházi múzeum állandó jel­legű Holló László tárlatát ván­dorkiállításra viszik a megye minden múzeumába. Hasonlóképpen megyei ese­ményként ünnepük majd meg július 31-én Petőfi halálának 114., és június 15-én Erkel ha­lálának 70. évfordulóját. A nyári népművelési munka legfontosabb részét a legtöbb szabad idővel rendelkező fiata­lok foglalkoztatása képezi. A diákok számára a művelődési házak hetenként egyszer vonzó és sokoldalú ifjúsági napot tar­tanak. A Moziüzemi Vállalat vezetője pedig ígéretet tett, hogy a megye minden filmszínházá­ban szombaton ifjúsági filmet vetítenek és biztosítják hozzá nyáron is a bérleteket. De fel­ajánlotta még azt is, hogy a mo­zik előterét könyvismertetés, tárlók, hirdetések elhelyezésére — egyszóval népművelési célok­ra — használhatják a művelő­dési intézmények. Nem feledkeztek el a napközi otthonok segítéséről sem. Baján például zárt helyiség helyett a vízpartra telepítik ki a gyere­keket és a foglalkozások színe­sebbé tételéhez filmeket, játé­kokat bocsátanak rendelkezé­sükre, valamint számukra me­sedélutánokat, bábjátékokat tar­tanak. De több szórakozási, barkácso­Iási lehetőséget kívánnak nyújtani az úttörőtáborok kis lakóinak is. A felsorolt tervek még nem véglegesek. Április végéig kell a helyi adottságok és igények figyelembevétel minden járás­ban és városban a konkrét té­nyeket tartalmazó nyári prog­ramot összeállítani. Ez május végéig nyomtatásban is megje­lenik. Ahhoz azonban, hogy a szép hasznos elgondolások va­lóra váljanak, szükség van a tár­sadalmi és tömegszervezetek, művelődési házak, könyvtárak, múzeumok — valamennyi nép­művelési dolgozó egybehangolt, felelősségteljes munkájára. Te mit teszel? (V. K.) Felsoroltad, mi mindenne volna szüksé­ged. Egyről azonban nem beszéltél: te mit teszel, hogy álmaid, kívánságaid mielőbb megvalósuljanak. — kérdezte az autóbusz egyik sarkában álldogáló munkás mellette meghú­zódó társától. Az kissé meghökkenve nézett rá, majd kisvártatva megszó­lalt: dolgozom... De ho­gyan és mennyit? A má­sik rávágta: mint tavaly! Hát ez a baj! A te gyor­san növekvő igényeidet saját magadnak kell biz­tosítani a több és jobb munkával. Ezzel teremted meg az előfeltételeket gondtalanabb életedhez. Jólesett hallani a talp­raesett választ. Közhely­nek hangzik, de még so­kan elfeledkeznek arról, hogy gazdasági életünk előrehaladásunk sarkkö­ve, előfeltétele, a szocialis­ta építőmunka alaptörvé­nye a termelékenység eme­lése. Csak ez teremti meg a kulturáltabb életet, csak ezáltal tudjuk kielégíteni a gyorsan növekvő igé­nyeket. Miközben e téren percről percre új kíván­ság születik, egyúttal meg­teremtődnek a megvalósí­tás előfeltételei is. De nem mindenkinél! Megyénk szocialista ipa­ra 1962-ben lényegében az előző évi termelékenységi színvonalat érte el. Ezen belül a miniszteri iparban 3,7, a szövetkezeti ipar­ban 4 százalékkal termelt többet egy munkás, mint az előző időszakban. En­nek következtében egy sor üzemben nem, vagy csak elenyésző összegeket kap­tak nyereségrészesedés­ként. Az igazsághoz tartozik, hogy egy sor objektív ok — új vállalatok létesítése, a szolgáltatás bővítése, át­szervezések, összevonások — befolyásolta a mun­kát. Azonban mindent ez­zel magyarázni nem lehet. Vajon miért esett vissza a termelékenység a fejlett termelési módszerekkel, jobb körülmények között dolgozó minisztériumi üze­mekben? Igaz, ma már nincsenek olyan kézzelfogható és könnyen hozzáférhető tar­talékok mint egy évvel ezelőtt. Azonban gyáraink, üzemeink termelő beren­dezése korszerűsödött, je­lentős számú nagy értéket képviselő újításokat adta)« be munkásaink, műszaki dolgozóink, fejlődtek mun­kamódszereik, új gépek gyorsítják a termelést. Hol hát a hiba? Egyes munkások és vezetők szemléletében. Gyakran ta­lálkozunk azzal, hogy gaz­dasági, párt- és szakszer­vezeti vezetőink húzódoz­nak attól, hogy a technika gyors ütemű fejlődésének megfelelően a normákat az élethez igazítsák. Nem kutatják az anyagi ösz­tönzés újabb módszereit, fejlesztésének serkentő for­máit. Keveset gondolnak a korszerűbb munka- és üzemszervezéssel. Emiatt a tavaly elért többletter­melés kizárólag létszám- emelésből származik. Ha hozzávesszük az előbbiekhez a tartós hideg okozta több mint 100 mil­liós termeléskiesést, akkor még világosabban áll mindannyiunk előtt: ha jobban akarunk élni, ak­kor úgy, ahogy a beveze­tőben említett munkás mondta: termelékenyeb­ben kell dolgoznunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom