Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

8. oldal 1963. április 1, vasárnap Ütban a Hold felé — Közjáték a Bahama-szigeteken Szövetség a haladás ellen Knbát pártfogoló nemzetközi értekezlet NEM CIKKÜNK FEL­ADATA, hogy az elmúlt hét politikai eseményei­nek értékelése során a EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN beismerni, hogy a jelen pillanatban nem lát le­hetőséget egy Kuba el­leni közvetlen fegyveres Goulart elnök nv Wkozata Goulart brazil elnök Sao Pau- lóban kijelentette: „Senkinek nem fog sikerülni felforgatni Brazília nyugalmát és békéjét. Npm engedjük meg a provoká­ciókat. A kormány szavatolja a népnek a szabadságot és a demokráciát.” Goulart nyilatko­zatát az utóbbi időben rend­kívül kiéleződött belpolitikai helyzet váltotta ki. amelyet La- cerda kormányzó idézett elő. Lacerda egy katolikus gyűlé­sen Kuba-ellenes koholmányok­tól hemzsegő beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy „Brazíliát a kommunisták ve­szélyeztetik”. s egyértelműen ar­ra célzott, hogy ebben „szemé­lyesen Goulart elnök bűnös". •Lacenda éles kijelentései és kormányellenes tevékenysége tiltakozási hullámot váltott ki az országban. Az elnököt tá­mogatják a kongresszus képvi­selői, a politikai pártok vezetői, Amaury Kruel hadügyminisz­ter nyilatkozatában hangsúlyoz­ta, hogy a hadsereg is az elnö­köt támogatja. A Luna—4. elhaladt a Hold mellett MOSZKVA. (TASZSZ) Április 6-án 4 óra 24 perc­kor a Luna—4 önműködő állo­más 8500 kilométer távolságban elhaladt a Hold mellett. A Luna—4 segítségével vég­zett kísérletek és mérések befe­jeződtek. A rádiókapcsolatot az önműködő állomással még né­hány napig fenntartják. Gazdag kísérleti anyagra tet­tek szert, amely nagy jelentő­ségű a Hold megismerésével kapcsolatos műszaki problémák megoldása szempontjából. A mérések adatait a szovjet űr­kutató tudományos központok most dolgozzák fel és tanul­mányozzák. A Luna—4 további útja so­rán, 1963 folyamán elnyújtott pályán a Föld körül fog kerin­geni. Az első körben a Földtől való legnagyobb távolsága kb. 700 000, legkisebb távolsága kb. 90 000 kilométer lesz. A Nap és a Hold vonzóereje a továb­biakban lényegesen zavarni fog­ja a Luna—4-et pályáján vég­zett -mozgásában. Ennek követ­Befutott Miamiba a Violin -3, Miami kikötőjébe befutott a Violin—3 nevű naszád, amelyen kubai ellenforradalmárok akar­tak újabb támadást intézni a szigetország partjai ellen. A ku- feai disszidensek 17 főnyi akció­csoportját a bahamai angol ha- óságok fedezték fel és küldték vissza az Egyesült Államokba, miután az ellenük látszatból emelt vádat is elejtették. keztében az űrállomás kikerül a Föld vonzóerejének hatása alól és a Nap mesterséges boly­gójává válik. Niteroi, Brazília: Luis Gonzaga Leite, a brazil hadsereg tar­talékos tábornoka, a latin-amerikai országok kubai szolidaritási értekezletének elnöke beszédet mond. Az értekezletet Carlos La­cerda kormányzó utasítására kénytelenek voltak Rio de Janeiró- ból Niteroiba áttenni. A Hold megismerésére irányuló szovjet tudományos program megvalósitása sikeresen folyik TASZSZ „A Luna—4 segítségével fo­lyó kísérletek és megfigyelések nagy jelentőségűek a Hold felé irányuló további repülések meg­valósítása szempontjából” — je­lentette ki a TASZSZ tudósító­jának a Luna—4 főkonstruktőre „Természetesen idő kell hozzá — jegyezte meg —, hogy teljes mértékben kiértékelhessék az önműködő állomásról érkező újabb tudományos adatokat.” A főkonstruktőr kijelentette: „A Hold megismerésére irányu­ló szovjet tudományos program végrehajtása sikeresen folyik.” E téren a legkiemelkedőbb té­nyező — mint mondotta — a Hold Földről nem látható olda­lának lefényképezése volt. „Az Egyesült Államok tudósainak mind ez ideig nem sikerült meg­ismételni a szovjet eredménye­ket” — tette hozzá. Egy űrhajózási elméleti szak­ember, aki jelen volt ennél a beszélgetésnél, a TASZSZ tu­dósítójának kijelentette: „Nem kétséges, hogy a Luna—4 telje­síti tudományos feladatát.” A Luna—4 útját megfigyelő állomásra egyre több adat ér­kezik az önműködő űrállomás­ról. Ezek bizonyítják, hogy a Luna—4 teljesíti a kitűzött programot. Pjotr Anohin ismert orvos- professzor a Megyieinszkaja Ga­zetában kijelenti, hogy a Lu­na—4 műszerei által továbbított adatok rendkívül fontosak a fi- ziológusok számára is. A fizio­lógiára vár ugyanis annak aa érdekes feladatnak a megoldá­sa, hogyan viselkedik az élő szervezet a Holdon uralkodó vi­szonyok között A tudós hangsúlyozza, hogy mielőtt embert küldenének a Holdra, előtte hatalmas tudo­mányos, technikai és orvostu­dományi előkészítésle van szük­ség. Ez érthető is, hiszen az em­beri szervezet az évezredek fo­lyamán a földi viszonyokhoz al­kalmazkodott. A Kraszmaja Zvjezda részle­teket közöl arról, hogyan készí­tettek fényképfelvételt a napok­ban a Luna—-4-ről. Rámutat ar­ra, hogy a szovjet asztrofiziku- sok már rendelkeztek megfeleld tapasztalatokkal a Mars—4 ön­működő űrállomás többszöri io, fényképezése révén. A Lima—4- et egy elektronikus optikai elő­téttel felszerelt, 2,6 méter át­mérőjű távcső segítségével fény­képezték le. Ez a legnagyobb ilyen távcső Európában. A Kraszmaja Zvjezda közli is a távcső képét és hozzáfűzi, hogy a szakemberek most tanulmá­nyozzák a fényképfelvételeket. A tanulmányozás kétségtelenül még konkrétabb tudományos adatokat szolgáltat majd. Bálint és László a wuuaoiiuiita az.> wie uauj uiu ju- * tokát, a másik oldalon ugyanakkor mindent el­követ, hogy a „Szövetség a haladásért” program hangzatos demokratikus jelszavaival ellentétben a legreakciósabb erőket támogassa egész Latin- Amerikában a „kubai veszély” elszigetelésének fokozására. Éppen ezért nem lehet az Egyesült Államok latin-amerikai politikájától elszigetel­ten szemlélni a legutóbbi argentínai és guatema- lai eseményeket sem. Argentína történelme az 1929. évi válság óta forradalmak és ellenforra­dalmak ciklusos sorozata. Valahányszor a de­mokratikus népi mozgalom erőre kapott és al­kotmányos rendszert hívott életre, reakciós ál­lamcsíny vetett véget a fejlődésnek. Ilyen — vit- szonylag lassú és kezdeti állapotban levő — fej­lődést kívánt megakadályozni a kedden hajnal­ban reakciós főtisztek vezetésével kitört lázadás. Céljuk az volt, hogy megbuktassák a „nem elég határozott” kormányt és a júniusra tervezett vá­lasztások eltörlésével igyekezzenek kikapcsolni a politikai életből a peronistákat és a velük szö­vetkezett haladó erőket. A peronisták és a ha­ladó erők szövetsége a sajátos argentin fejlődés következménye A második világháború alatt ki­alakult gazdasági konjunktúra nyomán hatalmas mértékben megnőtt a munkásosztály létszáma. Az egyre erősödő szociális elégedetlenséget a reakció által erősen üldözött kommunista párt nem tudta felhasználni saját sorai megerősíté­sére; Juan Peron hadügyminiszter szociáldema- gógiája azonban találkozott a tömegek követelé­seivel és ez a körülmény hatalomra juttatta. A gazdasági koniunktúra lehetőséget nyújtott Pe­ronnak, hogy bizonyos igényeket kielégítsen és egyes szociális követeléseket munkatörvénybe iktasson. A kommunista párt tevékeny szere­pet vitt a peronista mozgalom balra tolódásában és ennek nyomán közös politikai és szakszerve­zeti harcokban jött létre az az egység, amely a júniusi választásokon — az 1962. évi márciusi választásokhoz hasonlóan — győzelemhez vezet­het. Az 1962 évi választásokat a választások eredményét megsemmisíteni szándékozó állam­csíny követte. Most a katonai államcsínyt a reak­ció várható júniusi veresépének biztos tudatá­ban már előre megkísérelték. Hasonló „preventív akció” zajlott le Guate­malában, ahol a szélsőjobboldali katonatisztek magát az erősen reakciós Ydigoras elnököt sem tartották elég kemény kezűnek ahhoz, hogy meg tudja akadályozni a néptömegek fokozódó elé­gedetlenségének nyílt kirobbanását. Nem nehéz kitalálni, hogy milyen erők állhatnak a követ­kezetes semleeességet valló laoszi külügyminisz­ter gyilkosának háta mögött. Ahhoz sem kell túlzott fantázia, hogy összefüggést véljünk fel­fedezni a dél-vietnami helyzetnek az amerikaiak számára kedvezőtlen alakulása és a laoszi reak­ció bátorítása között. A laoszi belső egyensúly és az ország semleges külpolitikájának erőszakos megváltoztatáséira irányuló imperialista kísérle­tek, a laoszi harcok újabb fellángolásához ve­zethetnek és ezen keresztül veszélyeztetik egész Délkelet-Ázsia békéjét. Luna—1 nolaraketa tudományos eredményeit ele­mezze. Óhatatlanul eszünkbe jut azonban az a vicc, amely szerint Kennedy elnök az amerikai holdrakétával felrepül a Holdba és tárgyaláso­kat kezdeményez a holdlakókkal katonai támasz­pontok létesítését illetően. A megbeszélések azonban kudarcba fulladnak, mert a holdlakók közlik, hogy az egész Hold-területet kibérelték a régebben érkezett földiek és hibridkukoricát ter­melnek rajta. Az már nem a tréfához tartozik, hogy Kenne­dy elnök szerdai sajtóértekezletén kijelentette: Áz Egyesült Államok az űr meghódításában a második helyet foglalja el a Szovjetunió mögött és még évekig nem fog hasonló erejű gyorsító rakétákkal rendelkezni. A világűr meghódítására irányuló szovjet tö­rekvések békés célokat szolgálnak, azonban az elért eredmények katonai szempontból sem le- becsülendőek és minden agresszort gondolkodás­ra kell, hogy késztessenek. Ahogy az űrverseny állása csalódott beisme­résre készteti az imperialistákat, szemmel látha­tóan hasonló sors vár azokra a messzemenő re­ményekre is. melyeket az imperializmus az egyes ideológiai problémák értelmezéséről folyó vitá­hoz fűz. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a Kínai Kommunista Párthoz intézett válaszle­velében foglaltak ragyogó példái a marxizmus— leninizmus alkotó alkalmazása alapján álló együttműködési készségnek a szocialista tábor országai és a kommunista pártok között. A le­vél megállapításai újabb nagy segítséget jelente­nek a bonyolult nemzetközi viszonyok helyes megítéléséhez. Az Egyesült Államok a Szovjetunió határozott fellépése nyomán most arra kényszerült, hogyha közvetve is, de fellépjen a mind nagyobb prob­lémákat és bonyodalmakat okozó kubai ellenfor­radalmárok ellen. 'E2 á beavatkozás nagyon időszerű volt, hiszen mér maga a New York Times is így írt vezér­cikkében: „Az ifjú kubai emigránsok támadásait meg' kell és meg lehet akadályozni. Veszélyt je­lentenek az Egyesült Államok számára és min­den bizonnyal segítséget Fidel Castro miniszter- elnöknek ... A veszély az, hogy a kubai emig­ránsok támadásai újabb válságot támaszthatnak az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Természetesen ez az, amit ezek a forrófejű emig­ránsok akarnak, még nukleáris háború kockáza­ta árán is. Ami viszont a Castro-rendszert illeti, esek csupán tűszúrások, melyek alkalmat adnak a kubai vezérnek, hogy megerősítse belpolitikai helyzetét és propagandafrontját.” Az Egyesült Államok mindenesetre vigyázott arra, hogy meg­őrizze arcát a latin-amerikai reakció előtt és fel­lépése elég közvetett módon történt. Nem kell különösebb jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy a vonakodva hozott intézkedések és az amerikai ultrák bátorítása nyomán a kubai emigráció to­vábbra is mérgezni fogja terrorakcióival a nem­zetközi légkört. AMIKOR AZ EGYIK OLDALON a San Jose-i eítekezleten az Egyesült Államok kénytelen volt A minap rég nem látott " barátommal, Lacival fu­tottunk össze. Kiváncsian fag­gattuk egymást: hogy van a csa­lád, ott van-e még a megyé­nél, kivel találkozott a fiúk kö­zül, mi foglalkoztatja mostaná­ban stb., stb.? Ha ez utóbbit nem kérdezem meg, talán a ré­gi emlékek boldog tudatában válunk el egymástól. De nem így történt! Hogy miért? Mert nem a régi. tettre kész barát, ha­nem attól teljesen idegen ember válaszolt: elvégzem a munkámat, se többet, se kevesebbet, mint amennyit kell, utána hazame­gyek, olvasok, nézem a tv-t, a többi nem érdekel — így 5. Mi történhetett ezzel az em­berrel? »Cikázott át agyamon a gondolat. Mivé lett az az em­ber, akivel az ifjúság minden romantikájával vetettük bele magunkat az életbe. Hiszen én úgy ismertem őt, mint akitől idegen a passzivitás, az apátia, az egy helyben tooogás. És mind­ez most miért? Talán „sértett” ember? Mert „Y” már osztály­vezető, s ő még mindig' nem az, csak helyettes, hogy „X” már kétszer volt külföldön, s ő még csak egyszer, hogy egyik javas­latát két éve elutasították... Ej öregem — mondja — nem ér­demes az embernek törnie ma­gát, az sem érdekel különöseb­ben, ha a csizmaszárból kel fel a nap. Az eset nem egyedülálló, va­lamennyien találkozhatunk ha­sonlóval. Azt mondhatják erre egyesek, miért nem elegendő, ha valaki elvégzi a munkáját, hiszen ez hasznos. Mit akarnak még tőle, teljesíti a kötelessé­gét, mi több, a szocializmust építi. De hát akkor mégis miért háborgók? Mert a régi barát­tól teljesen idegen mentalitású ember lett, aki előtt a cél á jól­lakottság, vágyai a szamárlétra fokaihoz tapadnak, s akinek a hivatás, az ügy csupán fikció. Véletlen, hogy Laci idáig " jutott? Ő amolyan sze­rencsés ember, akinek viszony­lag mindig sima volt az útja, mindig kedvezően alakult a sor­sa. Ha jól emlékszem, sohasem kellett nagyon megküzdenie semmiért sem. Sok mindent ka­pott ezüst tálcán az élettől. Laci nem sértett, Laci önző, s min» dent abból a szemszögbő) vizs­gál: mi származik az adott dol­gokból így vagy úgy az ő szá­mára. Élethivatásnak tekinti az ilyen ember a munkáját? Ugyan! Csupán kenyérkereseti forrás­nak. De hát akkor mi lehet életének célja? Jól enni, köny- nyen élni. önmagában véve ez még nem lenne bűn. De csak ennyi — az már igen. Hiszen akiben van, akár csak egy sze­mernyi hivatásérzet, annak túl azon, hogy jó életet kíván meg­teremteni önmaga és szerettei számára, mégis valami olyan lebeg állandóan a szeme előtt, hogy adjon magából valamit, hogy alkosson, vagy legalább munkája eredménye láttán jó érzése legyen, lett légyen is az egyszerű tsz-tag vagy agrár­mérnök. Mindezek ellenére — bízva benne — mégsem hiszem, hogy elveszett volna számunkra. Hi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom