Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-30 / 99. szám

2. oldal 1963. április 30, kedd Az osztrák elnökválasztás után Haiti és Dominika viszálya Vihar előtti csend Jordániában VASÁRNAP méretei­ben meglepetést keltő győzelmet aratott a pol­gári pártok jelölteivel szemben az osztrák kommunisták által támoga­tott osztrák szocialista párti jelölt, dr. Adolf Schärf — a köztársasági elnökválasztáson. Schärf az első menetben megkapta a szavazatok abszo­lút többségét és újabb hat évre Ausztria köz- társasági elnöke lett. Az elnökválasztáson a há­rom elnökjelölt körött az érvényes szavazatok a következőképpen oszlottak meg: Schärf, a szo­cialista párt jelöltje a szavazatok 55,41 százalé­kát kapta, Julius Raab, a volt kancellár, a nép­párt jelöltje, 40,63 százalék erejéig osztozott a szavazatokon. A harmadik jelölt csúfos veresé­get szenvedett. Josef Kimmel, az egyáltalán nem népszerű volt csendőrtábornok. 3,96 százalékát kanta az érvényes szavazatoknak, mindössze 176 ezer 649 szavazó foglalt állást mellette. Ily mó­don Adolf Schärf mintegy 4 százalékkal több szavazatot kapott, mint az 1957-es választásokon. Jellemző, a velünk szomszédos országban a po­litikai érdeklődésre, hogy a szavazásra jogosul­tak 4,4 százaléka nem jelent meg az urnák előtt, és majdnem 191 ezer szavazatot kellett érvény­telennek nyilvánítani. AZ AMERIKAI ÁLLAMOK SZERVEZETÉ­NEK tanácsa a hétfőre virradó éjjel Washing­tonban rendkívüli ülést tartott. Nem kisebb problémáról volt srö, mint arról a viszályról, amely Haiti és Dominika körött tört ki. Mint is­meretes, Haiti fővárosában pénteken véres za­vargások törtek ki, amelyek hátterében állítólag Duvalier diktatórikus uralmával szemben álló katonatisztek vannak. Duvalier katonái végül is a tettesek keresése közben, a Dominikai Köztár­saság nagykövetségére is behatoltak, onnan több embert — állítólag politikai menekülteket — el­hurcoltak. Haiti ennek következtében a tanács­ülésen kölcsönös vádaskodások után bejelentette, hogy megszakította a diplomáciai kapcsolatot Dominikával. A dominikai flottát riadókészült­ségbe helyezték, de feszült a helyzet Haitiban is. A csapatok körülzárták egy sor latin-amerikai ország képviseletének épületét, ahol összesen körülbelül hetven ember élvez menedékjogot EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Az események megérté­séhez tudni kell a követ­kezőket: Mindkét ország elmaradott trópusi me­zőgazdasági ország. Gazdasági életükben vezető szerepet játszik a külföldi — főleg amerikai — nagytőke. Történelme során mindkét ország so­kat szenved a kizsákmányoló diktatúrák alatt. Trujillo tábornokot, Dominika véres kezű diktá­torát 1961-ben meggyilkolták. Azóta államtanács vezeti az országot, Huan Bosch köztársasági el­nökkel az élén. Haitiban Francois Duvalier dik­tatúrája zsákmányolja ki a népet. Megválasztá­sáról még az amerikai sajtó .is úgy nyilatkozott, hogy az a demokrácia botrányos kigúnyolása volt. Az országban fokozódik a nép elégedetlen­sége Duvalier kormányával szemben és április 18-a óta ismét jelentések érkeznek katonai jel­legű összesküvésekről Haitiből. Nemrégiben hat­van magas rangú tisztet váltottak le emiatt. Du­valier érzi, hogy hatalmát a hadsereg részéről veszély fenyegeti, ezért további letartóztatásokat folytatott a katonaság körében. A gyanússá vált személyek egy része a nagykövetségeken kere­sett menedéket. A haiti kormány most megsért­ve a dominikai nagykövetség területenkívülisé­gét, behatolt annak épületébe. MADZSALI jordániai belügyminiszter az or­szágban tett körút után visszatérve a fővárosba bejelentette, hogy az országban nyugalom ural- kadik. Azt állította, hogy egészen szűk körű le­tartóztatásokra került csak sor, de ezeket is rö­videsen szabadlábra helyezik. Jeruzsálemben át­menetileg felfüggesztették a kijárási tilalmat. Nyomban azonban tüntetők jelentek meg az ut­cákon, így a kijárási korlátozást visszaállították. Husszein király most a törzsfőnökökkel tárgyal, és azt hangoztatja, hogy meg fogja védeni saját uralmát. Emellett azt is kijelentette, hogy Jor­dánia nem hiányozhat az arab államok közössé­géből. Ammanből Jeruzsálembe érkezett újság­írók és diplomaták szerint Jordániában a fe­szültség nem enged, minden pillanatban robba­nástól lehet tartani. A kormány megfélemlítő intézkedései és a letartóztatási hullám ellenére az ország különböző részeiben Nasszer-barát tün­tetések zajlanak le. Szabadon garázdálkodnak Csőmbe szélnek eresztett katonái Amikor az ENSZ-csapatok formálisan véget vetettek Ka­tanga elszakadásának, Csőmbe szélnek eresztette fegyvereseit, s „csak” néhány ezer embert tarthatott meg testőrségében. A bukott diktátor előre kifi­zette fegyvereseinek háromhavi 2soldjukat, s ők a pénznek már valószínűleg nyakára hágtak. A zsoldosok, akik „visszatértek családjuk körébe, s eldobálták fegyvereiket”, mostanában a hi­vatásos banditizmusról áttértek a „magánjellegű” akciókra. A napokban útonállók tarkón lőt­tek egy belga kereskedőt és teljesen kifosztották. Egy má­sik esetben egy portugál autóst lőttek agyon és raboltak ki az észak-rhodesiai úton. Az esetek ijesztően ismétlődnek. Az ENSZ-hatóságok attól tartanak, hogy Csőmbe egykori fegyvere­sei nagyobb alakulatokba össze­verődve még ezeknél ,is veszé­lyesebb akciókat kezdenek. Nigéria októbertől köztársaság Nigéria október elsején, az ország függetlenné nyilvánítá­sának harmadik évfordulóján kikiáltja a köztársaságot — kö­zölte hétfőn délelőtt a képvi­selőház ülésén Balewa minisz­terelnök. Az ország megmarad a brit nemzetközösség kebelé­ben. i k i I Hírek sorokban PÁRIZS. De Gaulle elnök va­sárnap hazaérkezett hétnapos vidéki körútjáról. Utazásának utolsó állomásáról, Troyesból különvonaton érkezett Párizsba, s a pályaudvarról egyenesen hivatali székhelyére hajtatott. • BÉCS. 17. J. Jerfremev, az SZKP központi bizottsági tag­ja, a Gorkij-területi ipari bi­zottság első titkára vezetésével héttagú szovjet pártküldöttség érkezett Becsbe. A küldöttség három hetet tölt Ausztriában. * RÓMA. Az Italia olasz hír­ügynökség jelentése szerint a francia—olasz határ közelében levő hegyek között, kétezer mé­ter magasban megtalálták Szaúd király március 20-án lezuhant repülőgépének roncsait. Minden eddiginél impozánsabb május 1-re készül Moszkva Forró szeretettel fogadta Kuba miniszterelnökét a Szovjetunió népe Határtalan lelkesedéssel fo­gadta Moszkva népe Fidel Castrót, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt Orszá­gos Vezetőségének első titkárát, a Kubai Köztársaság forradal­mi kormányának miniszterelnö­két és kíséretét. A Magyar Rádió és Televízió helyszíni közvetítésben emléke­zett meg a nagy jelentőségű politikai eseményről, úgyhogy csak röviden utalunk lapunk­rikai nemzeti felszabadító moz­galmat eltiporhattak volna. A beszédeket a Vörös téren összegyűlt moszkvaiak viharos ünnepléssel fogadták. Moszkvából érkezett jelenté­sek szerint Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet miniszterta­nács elnöke, hétfőn délelőtt a Kremlben találkozott Fidel Castróval, a találkozót megbe­szélés követte. Castró látogatást Fidel Castro Moszkvában beszél. ban arra, hogy Fidel Castro Moszkvába érkezése után a szovjet fővárosban szabadtéri gyűlésen találkozott a Szovjet­unió dolgozóival. A gyűlésen beszédet mondott Hruscsov szovjet miniszterel­nök. Hangsúlyozta, hogy a szov­jet nép mindig a kubai nép mellett lesz, vállvetve fog vele harcolni az igazságért, függet­lenségért, a szocialista eszmék megvalósításáért. Hruscsov be­széde befejező részében megál­lapította: Az imperialisták kép­telenek arra, hogy megtörjék a kubai hazafiak ellenállását. Ku­ba hős népe — mondotta a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke — harcában nincs egyedül. Támogatja a Szovjet­unió, a szocialista közösség va­lamennyi tagja, az egész embe­riség, és azt mondja: El a ke­zekkel a forradalmi Kubától! Fidel Castro válaszbeszédében elmondotta: milyen megtisztel­tetést és örömet jelentett szá­mára, hogy a szovjet fővárosba utazhatott. Hangsúlyozta, hogy a kubai forradalom győzelme csak úgy volt lehetséges, hogy a Szovjetunióban már jóval előbb győzött a forradalom. A-r Á Thresher katasztrófája Á 6000 tonna vízkiszorftásű Thre­sher (Cápa) amerikai atom-tenger- alattjáró katasztrófájának híre a közelmúltban járta be a világsajtó hasábjait. Mint a sajtóközlemények­ből ismeretes, a Thresher 1963. április 10-én 129 fővel a fedélzetén az ame­rikai Portsmouth kikötőjétől mint- egy 500 kilométerre keletre, az At­lanti-óceán északi részén süllyedte!. Az amerikai atom-tengeralattjáró pusztulásával kapcsolatosan N. Nyi- koiszkij, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, kife­jezte azon véleményét, hogy Thre­sher tragédiája komoly következmé­nyekkel járhat az egész emberi­ségre nézve is. N. Nyíkolszkij szerint a tenger­alattjáró atomreaktora mintegy 1000 tengeri mérföld (1852 kilométer) kör­zetben megfertőzi az Atlanti-óceán halállományát. A Thresher elsül­lyedése helyétől számított ezer mér­földé« körzeten belül ugyanis, kü­lönösen Üj-Funland övezetében év­dók óta Ismert és az amerikai, európai halászok által sított, világ gazdaságilag fon- t tü JwWffifflirt afekátf fekszenek. a. ti t i - > e « M A*JHRESHER PORTSMOUTH! wxm ATOMTEHBEKALAJTJÁKÖ KIINDULÁSI KIKÖTŐJE. —►— ÚTVONALA X NTOLSff MED ÜLÉS NUTE (1353 APU. K) Ä INTENI 17 mÁMKfí ZÓNA 500 km Szovjetunió létezése nélkfEl — hangoztatta Castro — az impe- perialisták bármely latin-ame- tett Leonyid Brezsnyevnéi, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökénél is. — Castro és Brezsnyev megbeszé­lést folytatott. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa hétfőn ebédet adott Fi­del Castro tiszteletére. Az ebé­den Castro mellett megjelentek kíséretének tagjai és a Kubai Köztársaság moszkvai nagykö­vete. Szovjet részről részt vett az ebéden Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke és más szovjet vezetők. • Soha külföldi államférfit nem fogadtak még olyan ujjongó lel­kesedéssel és túláradó szeretet­tel a Szovjetunióban, mint Fi« del Castrót. Vasárnap délután mindenki látni akarta a kubai nép legendás hírű hősét és ve­zérét, s akinek nem sikerült a repülőtértől a Kremlig vezető úton, vagy a Vörös téri Impo­záns nagygyűlésen köszönten» Fidelt, pótolni akarja a mu­lasztást a május elsejei felvo­nuláson. Ezért természetes, hogy az idei májusi ünnep Moszkvá­ban elsősorban a kubai nép iránti együttérzés, barátság éá szeretet jegyében áll majd. Az idei díszszemle egyébként — az elterjedt hírek szerint —■ minden eddiginél fényesebbnek és impozánsabbnak ígérkezik; Éppen ezért igen nagy a moz­golódás a nyugati hatalmak ka­tonai attaségi és természetesen a tudósítók körében, akik min­den parádén lázasan fényké­peznek, jegyeznek, filmeznek a tribünökön. A diplomaták azt várják, hogy a szovjet hadse­reg újabb korszerű fegyverfaj- tákat fog bemutatni. Április 30-án, kedden már piros betűs ünnep van a Szov­jetunióban, s az ünneplés má­jus 2-án is folytatódik maid. Az ünnep azonban tulajdonkóo- pen Fidel Castro Vörös téri fo­gadtatásával már vasárnap meg­kezdődött. Ez a felejthetett:;-» ünneplés ismétlődik majd meg szerdán, amikor a Vörös téren újabb százezrek köszöntik a kedves vendéget, és vele együtt a párt, a kormány vezetőit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom