Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-30 / 99. szám

A MAG-VAR, SZOP ALI STA MUNKÁSPÁRT BACS-K*SKW»M MEGYE» LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM Artt 60 fillér 1963. ÁPRILIS 3«, KEDD Megkezdődött a növényápolós Mind több közös gazdaság fejezi be a telepítést Sok helyen májú* elsején is dolgosnak A megyei fanács állandó bizottságai megtartották alakuló ülésüket A jogi és államigazgatási állandó bizottság kivételével — amely már korábban megkezdte működését — tegnap a megyei tanács valamennyi állandó bizottsága munkaértekezletet tartott. Az éves münkaprogram megbeszélésén, albizottságok létrehozá­sán kívül mindegyik állandó bizottság tájékoztatást kapott az ez évi költségvetésről. ★ Változatlanul nagy iramú a mezőgazdasági munka megyénk szövetkezeti és állami gazdasá­gaiban. Az utóbbiakban a ta­vaszra tervezett szőlőtelepítést csaknem négyötöd részben elvé­gezték, s a vesszők közel két és fél ezer holdon kerültek a földbe. Több állami gazdaság — mint például a helvéciai, városföldi, kunfehértói, izsá- ki — terven felül telepít gyümölcsöst. A mezőgazdasági nagyüzemek­ben befejezés előtt ál a burgo­nya és a lucerna vetése, s 70 százalékos mértékben — több mint 8200 holdon — a kukorica vetőmagját is a talajba juttat­ták. A silókukoricát közel 4500 holdon vetették el eddig. Néhány nappal ezelőtt 380 holdon befejezték a gyümölcs­telepítést a kecskeméti járás Tavaly ilyen tájban összehívta a megyei pártbizottság agitádós és propaganda osztálya a Bács— Kiskun megyéiben működő me­zőgazdasági technikumok leve­lező tagozatainak igazgatóit, hogy megbeszéljék a következő tanév előkészítését Volt éppen elég idő tehát hiszen az ilyen típusú iskolákban a tanév a naptári évvel megegyezik, ja­nuártól januárig tart. A megbeszélésen felosztotta a három technikum egymás között (a megye területét • a járási pártbizottságok, valamint taná­csok javaslata alapján kijelöl­ték a községeket az új osztá­lyok helyét A javaslatok a gaz­dasági tervek alapján hangzot­tak el. Oda terveztek új osz­tályt, ahol a távlati tervekben sok szakemberre lesz szükség, vágy ahol a szakember-ellátott­ság jelenleg a leggyengébb. Sajnos, már a beiskolázás sem sikerült úgy, ahogyan ezen a megbeszélésen elhatározták. Fő­képp azért, mert a szervezés jádején nem kapták meg az is­kolák a kellő helyi segítséget, saját maguknak pedig nem volt elég erejük hozzá, hogy egyedül végrehajtsák a megállapodás szerinti beiskolázást. ___ A nagyobb baj azonban az, hogy a későbbiek során igen nagy a lemorzsolódás. Az előző évben kezdett osztályok létszá­mának mintegy fele lemorzso­lódott mostanáig, s hasonló ará­nyokra számíthatunk az 1963- ban indult osztályoknál is. A lemorzsolódás egyik oka az, hogy a hallgatók némelyike ere­jén felüli feladatra vállalkozik, amikor hozzákezd a továbbta­nuláshoz. A rendelkezések ér­telmében ugyanis olyanok is be­iratkozhatnak a januárban in­duló tanévre, akik a dolgozók általános iskolájának nyolcadik osztályát csak júniusban feje­zik be. A félévi vizsgákra azon­ban már nem bocsáthatók csak úgy. ha megszerezték az általá­nos iskola elvégzéséről szóló bi­zonyítványt. Az ilyen hallgatók többsége a tapasztalatok szerint nem bírja a kettős megterhe­közös gazdaságai. A szőlővesz- szőt 1500 holdon rakták a föld­be, s ezt a munkát hét tsz, illetve tszcs el is végezte. A mai napon felsorakozik melléjük a bugaci Béke, a lászlófalvi Űj Élet, az orgoványi Sallai, a ti- szakécskei Béke és Tiszagyön- gye, valamint a városföldi Pe­tőfi Tsz is. A munka ünnepére csak­nem 1700 hold új szőlőt mondhat magáénak a járás, vagyis a tavaszi terv 90 száza­lékos megvalósulását. A munka ütemére jellemző, hogy az el­múlt vasárnap több szövetke­zetben — így a nyárlőrinci Pe­tőfi, a tiszakécskei Tiszagyön- gye, a lajosmizsei Petőfi és az orgoványi Sallai Tsz-ben — dolgoztak a gazdák. A kiskőrösi járás szövetkezeti gazdaságai máris túlteljesítették tavaszi telepítési tervüket. Má­llást, és abbahagyja a techniku­mot. A jobbik esetben a követ­kező évben jelentkezik újból. Súlyos veszteséget okoz az osztályok létszámában az, hogy a munkaadók nem mindenütt támogatják még csak a szabá­lyok előírta mértékben sem a kihelyezett osztályok hallgatóit. Különösen termelőszövetkeze­tekben tapasztalható, hogy a vezetők nem érzik saját ügyük­nek a szakemberképzést, nem törődnek vele, hogy ki képezi magát tovább, s ha valaki to­vábbtanulásra jelentkezik, nem adják meg az előírt kedvezmé­nyeket. Akadályokat gördítenek a meghatározott szabadnapok kivétele elé, nem engedik el a dolgozókat az összefoglalókra, tanulmányi szabadságra stb. A harmadik nehézséget a me­zőgazdasági technikumok kihe­lyezett osztályainak mostani rendszere okozza. A tanárok idejének java részét leköti az utazgatás, csak az órákon fog­lalkozhatnak a hallgatókkal, egyébként nem tartózkodnak a községben, nem ismerik gond­jaikat, s közvetlenül beavatkoz­ni sem áll módjukban. Nemrégiben a megyei párt- bizottság ismét összehívta a technikumok igazgatóit, s a meg­beszélésen határozat született, amely kimondja, hogy nem elég csak az osztályok megszervezé­sével törődni, hanem a tanácsi és pártszervek igen fontos fel­adata lesz menet közben is tá­mogatni a tanfolyamokat. A szervezés idején tekintetbe kell venni, hogy csak ott alakuljon kihelyezett osztály, ahol szük­ség van rá, és a feltételek adot­tak. A hallgatókat azok közül toborozzák, akiknek munkakö­rük ellátásához valóban szüksé­gük van rá Akik csupán az érettségi megszerzését remélik a mezőgazdasági technikumtól, azok csak korlátozott számban vehetők fel. A rendszeres támo­gatással és minden hallgató elő­menetelének állandó figyelésé­vel pedig el kell érni, hogy aki elkezdte a tanulást, akadály nélkül folytassa és fejezze is be. jus első napjára az összes meglevő szaporító anyag a föld­be kerül. A szántóföldeken is jól halad a munka, csaknem száz szövetkezeti és gépállomá­si erőgép szánt és vet a járás községeinek határában. A bur­gonya ültetését eddig ezer, a kukorica vetését pedig több mint 800 holdon végezték el. Az elmúlt vasárnap lendületes volt a munka, a előreláthatólag holnap is a határban ünnepel­nek a gazdák. Mélykút közös gazdaságai május 1-re befejezik 160 holdon a szőlőtelepítést. Az őszi telepítéshez ugyancsak ekkora területet készítettek elő. Kukoricát 3000 holdon vetettek eddig, a tervezett területnek csaknem a kétharmadán. Annak ellenére, hogy 1200 holdon fész­kes vetést alkalmaznak, ezen a héten ezt a kapásnövényt is a talajba juttatják. Csaknem tízezer holdon ve­tettek eddig kukoricát a bajai járás szövetkezeti gazdaságai. Munkaerejéhez mérten mind­egyik tsz alkalmazza a fészkes vetést, s az ily módon vetett kukorica közel az egyötöde lesz az összes vetésterületnek. Meg­közelítőleg 350 traktor üzemel a járásban, legnagyobbrészt kettős műszakban: éjszaka szán­tanak, nappal vetnek. A gépek vasárnap is dolgoztak, s több szövetkezetben — például a madarasi Rákóczi, a dávodi Augusztus 20 Tsz-ben — meg­kezdték a cukorrépa sarabolá- sát, sőt, az előbbiben be is fe­jezték. Május első napjára a bácsalmási Lenin, a bátmonos- tori Kossuth, a nemesnádudvari Kossuth, á csávolyi Egyesülés és a csátaljai Üj Tavasz Tsz- ben befejezik a tavaszi tele­pítést A megye gazdasági, politikai és kulturális életének fejlődése szempontjából nagy jelentősége van az iparfejlesztésnek, a ter­melő berendezések korszerűsí­tésének, a lakosság foglalkozta­tottsága növelésének. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében zaj­lott le az ipari állandó bizottság alakuló ülése. Erdősi József, a megyei párt- bizottság titkára, az állandó bi­zottság elnöke vázolta a bizott­ság feladatkörét, majd rátért az ez évben elvégzendő tenniva­lókra. Utalt a rendkívüli hideg téli időjárás okozta termelés- kiesés pótlására. Bejelentette, hogy az állandó bizottság' a költségvetés alapján ellenőrzi a vállalatok tevékenységét, ta­pasztalatairól és a javaslatok­ról feljegyzést készít az illeté­kes tanácsi osztályoknak. Ezután dr. Gátai Ferenc, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője tájékoztatta az egybegyűlteket a helyiipari vál­lalatok fejlesztéséről, a műszaki szervezési intézkedésekről, a foglalkoztatottság növeléséről, a szolgáltatások problémáiról, majd bejelentette, hogy az idén 23 millió forintot költenek az üzemek bővítésére, a géppark felfrissítésére és a szociális léte­sítményekre. Végül a feladatok elvégzésé­re két albizottságot választottak. A pénzügyi állandó bizottság tagjait Benei Sándor, az Alföldi Állami Pincegazdaság igazgató­ja, a bizottság elnöke üdvözölte, majd Tátrai Béla, a pénzügyi osztály helyettes vezetője az 1963. évi pénzügyi feladatokat, dr. Bruncsák András, a terv­osztály vezetője pedig a megye tervét ismertette. Később meg­választották az albizottságokat. Tartalmas volt az építési és közlekedési állandó bizottság ülése, ahol Perényi Antal cso­portvezető főmérnök tájékoz­tatta a bizottság tagjait az ille­tékes osztály ez évi tervéről. Ezt követően az albizottságokat választották meg. Glied Károly elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága tit­kárának elnökletével a megyei tanács állandó mezőgazdasági bizottsága meghallgatta az éves költségvetést, amelyet Bank Gyula, a megyei tanács vb me­zőgazdasági osztályának veze­tője ismertetett. Vita után a bizottság öt szak- bizottságot hozott létre, s végül meghatározták a rövid időn be­lül elkészítendő egész éves bi­zottsági munkaterv fő szem­pontjait. A művelődési állandó bizott­ság Nagy Sándor elnökletével meghatározta az éves munka­tervét, majd iskolai, felnőttok­tatási, népművelési, gyermekvé- . delmi és nemzetiségi szakbizott­ságokat hozott létre. Az ülés Kádasi László művelődési osz­tályvezető ez évi községfeilesz- tési tájékoztatójával ért véget. A megyei tanács községfej- lesztési állandó bizottsága teg­nap délután ült össze feladatai­nak megbeszélére. Matos István, az állandó bi­zottság elnöke, bevezetőül az 1963. évi községfejlesztési terv­vel kapcsolatos tennivalókat is­mertette, majd az éves munka- programot vitatták meg az ál- landó'' bizottság tagjai. * A kereskedelmi állandó bi­zottság alakuló ülésén dr. Gaj- dócsi László, a bajai Lenin Tsz elnöke, az állandó bizottság el­nöke üdvözlő szavai után Ge- rőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának veze­tője részletesen ismertette a megye kereskedelmi szerveze­tét, értékelte az eddigi munkát, szólt a jelenlegi hálózatról, utalt az irányítás rendszerére, majd vázolta az ez évi felada­tokat és a költségvetés keres­kedelmi vonatkozású elképze­léseit. Éves munkatervüket, me­lyet Piukovics Miklós terjesz­tett elő, bizonyos módosítással elfogadták. A megyei tanács vb egészség­ügyi osztályán tartotta meg első munkaértekezletét az egészség- ügyi állandó bizottság. Napi­rendjén dr. Kántor László osz­tályvezető főorvos tájékoztatta a bizottság tagjait az osztály munkájáról és a költségvetés adatairól. Dr. Lestár Béla, az állandó bizottság elnöke, a me­gyei kórház belgyógyász-főor­vosa főbb vonalakban megha­tározta a bizottság ez évi mun­katervét, melyet az ülésen lét­rehozott egészségügyi, közegész­ségügyi és szociálpolitikai albi­zottságok munkálnak ki rész­letesen a szakterületek tenniva­lóinak gondos számbavétele után. Kedves hagyomány, melyet nem szívesen hagynának el a május elseje előtti estén a fiata­lok: a májusfa állítás. A legtöbb község főte­rén, iskola udvarokon, s egy-egy ház előtt is ott virít a munka ünnepének szép reggelén a pántlikás, sokszínű szalagokkal ékesített májusia# Nem elég megszervezni

Next

/
Oldalképek
Tartalom