Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-23 / 69. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! KánéXVIII. ÉVFOLYAM, 69. SíA». Ara 69 fillér 1963. MÄRC. 23, SZOMBAT A tanácsi vállalatok munkájáról, az ellenőrzésről tárgyak a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács vb pénteki ülésén elsőnek az ipari osztály és az irányítása alá tartozó vállalatok elmúlt évi munkájáról, idei feladatairól szóló beszámolót vitatta meg. A jelentés 6zerir.t a helyi ipar vállalatai majdnem 152 millió forint értékkel termeltek többet az elmúlt évben mint 1961-ben és csaknem kétezer fővel emelték a foglalkoztatottak számát. Ezek a számok jelentős előrehaladásról tanúskodnak. Az idei terv szerint az összes termelési érték meghaladja az egymilliárd forintot. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta és különösen aláhúzta azt, amivel a beszámoló is kiemelten foglalkozott. ez a lakosságnak nyújtandó szolgáltatási érték növelése. E tekintetben jelentős előrehaladás van. mert míg 1961-ben 5 600 000. 1962-ben 8 600 000 forint volt a lakosságnak nyújtott szolgáltatások forintértéke, addig az idei terv szerint meghaladja a 28 millió forintot. Ez több mint háromszoros növekedést jelent. A végrehajtó bizottság több határozatot hozott a szakember-utánpótlásra vonatkozólag. Ez egyik legnagyobb gond, hiszen a tanácsi ipar is számottevően fejlődik. Kiemelten foglalkozott a végrehajtó bizottság Kecskemét helyi ipara fejlesztésének fontosságával. Külön határozatot hozott a közgazdasági kollégium tevékenységének felelevenítéséről, melynek feladata a lehetőségek, körülmények alapos figyelembevételével segíteni a vállalatok gazdálkodását, fejlesztését. Ezután került sor az építési, közlekedési és vízügyi osztály elmúlt évi munkájának és ez évi feladatainak megtárgyalására. A vita során fény derült a jelentés számos hiányosságára. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az osztály beszámolója nem eléggé tartalmazta a legfontosabb feladatokat, nem elemzi eléggé az elmúlt évi tapasztalatokat. Kétségtelen, az osztály munkája rendkívül bonyolult, sokrétű, ez megkívánja a megfelelő színvonalú vezetést, irányító tevékenységet. A végrehajtó bizottság számos határozatot hozott a munka megjavítására. Ezután a végrehajtó bizottság irányítása alá tartozó szerveknél, a tanácsok pénzügyi osztáA korai és az öntözéses zöldségtermesztés nagyüzemi lehetőségeiről tanácskoztak Kecskeméten lyai által tavaly végzett ellenőrzési munkákról szóló jelentés került napirendre. A végrehajtó bizottság a beszámolót tudomásul vette. Megállapította, hogy bár sokat haladt előre a megyében az ellenőrzési munka, mind színvonal, mind hatékonyság tekintetében mégis további javulásra van szükség. Az ellenőrzések során számos bűncselekményre, szabálytalanságra jöttek rá a revizori csoportok. Sajnos, több esetben nem történt meg a felclősségre- vonás, bizonyos álhumanizmus érvényesült egyes helyeken. A végrehajtó bizottság szigorúan felhívta a figyelmet arra, hogy a mulasztókkal szemben feltétlen kell alkalmazni a fe- lelősségrevonást, mert ha ezt nem teszik, az újabb bűncselekményeket, szabálytalanságokat szül. Végezetül 1962. évi adóbevételi tervek teljesítéséről és az 1963. első félévi feladatokról szóló beszámolót vitatta meg a végrehajtó bizottság, majd bejelentéseket tárgyalt. A román katonai küldöttség látogatása Kalocsán A román néphadsereg hazánkban tartózkodó küldöttsége Leontin Salajan hadseregtábornok, a Román Népköztársaság fegyveres erői miniszterének vezetésével pénteken baráti látogatást tett a kalocsai helyőrség alakulatainál. A vendégek Ugrai Ferenc altábornagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, hadügyminiszterhelyettes, és a néphadsereg parancsnokságának több tagja, valamint Glied. Károly, a megyei pártbizottság titkára és Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettesének társaságában érkeztek a városba. A küldöttség tagjai a megyei és helyi vezetőkkel együtt megtekintették az alakulatokat, ahol érkezésükkor katonai tiszteletadással fogadták; majd úttörők virágcsokrokkal köszöntötték és úttörő nyakkendővel ajándékozták meg őket. A román vendégek látogatásának utolsó állomása a 37. Budapesti Forradalmi Ezred volt. Itt a küldöttség tagjai megtekintették a laktanyát, majd az ezred katonáival, tiszthelyetteseivel, tisztjeivel együtt közös ebéden vettek részt. Országgyűlési állanáé bizottságok ülése Pénteken délelőtt a Parlamentben megtartotta alakuló ülését az országgyűlési ipari, kereskedelmi, kulturális, mezőgazdasági, továbbá jogi, és igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottsága. Az üléseken a bizottságok tagjaik sorából megválasztották az elnököt és a titkárt, majd megtárgyalták az 1963. évi állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke dr. Erdei Ferenc, megyénk ország- gyűlési képviselője lett. Ebben a bizottságban dolgozó képviselőket Losonczy Pál földművelés- ügyi miniszter, Bergács Ferenc élelmezésügyi miniszterhelyettes és Panák László, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese • tájékoztatta. A vitában felszólalt dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, megyénk országgyűlési képviselője. QÉPEK A TAVASZBAN A korai és az öntözéses zöldségtermesztésről tanácskoztak tegnap Kecskeméten, a megyei tanács üléstermében a közös gazdaságok, a megyei tanács vb, a járási, a városi tanácsok és a MÉK kertészei. Részt vettek a járási-városi pártbizottságok munkatársai és a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatói is. Jelen volt Erdőst József, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Matos László mezőgazdasági osztályvezető. • Erdősi elvtárs megnyitójában hangsúlyozta a zöldségtermesztés nagyüzemi módszereinek fontosságát, amelyek még nem terjedtek el eléggé a szövetkezetekben. A lakosság jobb ellátása és az exportra történő nagyobb értékesítés azonban igényli, hogy a tudomány, a kutató munka eredményei mindinkább gyümölcsözővé tegyék a termelést. Ezután dr. Somos András akadémikus, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektora tartotta meg előadását a korai zöldségtermesztés soron levő feladatairól. Megemlítette, hogy — bár országosan 35—40 ezer holdon termesztenek korai kerti növényeket — még mindig idényszerű a zöldségellátás. Bács-Kiskun megyében azonban megvannak azok a talaj- és éghajlati adottságok, amelyek lehetővé teszik, hogy a szövetkezeti gazdaságok — a beruházás nagy költségei és rnás hátráltató tényezők ellenére is — eredményesen foglalkozzanak a korai kertészettel. Ennek fő feltétele — szakmai szempontból — a korszerű palántanevelés, a tökéletes fagyvédelem és az egyszerűen kezelhető, olcsó termesztő berendezés. Az elsőnek említett feltétellel kapcsolatban elmondotta, hogy döntően fontos a vetés időpontjának helyes megválasztása. A paradicsom és a paprika korai termesztése esetén nem lehet eltekinteni a tűzdelés alkalmazásától sem, s azt két lombleves korig kell elvégezni, különben nagy kiesés várható a terméshozamokban. Majd megemlítette, hogy a nagyüzemi korai zöldségtermesztést csak a központi palántanevelés teszi eredményessé. Dr. Túri István, a főiskola tanársegéde ismertette a műanyagfólia előnyeit és gyakorlati alkalmazását. A fólia fényáteresztő képessége vetekszik az üvegével, de fűtőberendezés nélkül is használható, olcsó és könnyen kezelhető. Beruházási költsége bőven megtérül. Majd dr. Cselőtei László, az Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára „Az öntözéses zöldségtermesztés lehetőségei Bács-Kiskun megyében” címmel tartott előadást. Elmondotta, hogy megyénkben — a folyami és a csőkutas öntözési lehetőségek ellenére — viszonylag kevés a zöldségfélére juttatott mesterséges eső. Az előadásokat számos hozzászólás követte, majd délután szakmai filmek vetítése segítette az elhangzottak mélyebb megértését. Tavaszi földszag... A lankán három gép halad: SZ—100-asok földgyaluval A kitárulkozó, zengő ég alatt nagyot lélegzik a táj. S a gépek szertedübörgik a határban: megkezdődött az élet a földeken. Halad a három gép. Berregve, csikorgó lánctalppal kúsznak előre-hátra: túrják, markolják a csapadékkal átitatott földet, s ahogy elhaladnak, méternyi magas sáncok — úgynevezett gerincek — maradnak közöttük. De az erős masinák ezeket már könnyűszerrel legyalulják. Tizenhét éves fiatalember járkál a gépek között, időnként néhány szót vált azok vezetőivel. Ferró Antal a neve. ö az ellenőr. Csattogó zajban adja tudtunkra, hogy a keceli Űj Élet Szak- szövetkezet egyik tábláján vagyunk, amelynek homokdombjait most tüntetik el a Kiskőrösi Gépállomás lánctalpasai. Nem kis feladatot bíztak a fiatalemberre, ám. ő hiánytalanul elvégzi azt. Megmagyarázta neki Benyiczki József, a szakszövetkezet szőlőtelepítési felelőse, hogy milyen mértékben kell elsimítani a táblát Fábián József az egyik gép vezetője. Négy éve dolgozik az Sz—100-assal. Megszokta a zajt, a rázást. Az idén itt fogtak először a dózerolásba, utána Császártöltésre mennek. — Éjfélkor kezdtem, a munkát — mondja a gép fülkéjéből kihajolva. — Délig dolgozom. Akkor jön a váltás. Az egyik homokdomb mögé mutat. A lakókocsiban alszik a „váltás”. Három ember. Mert a munka éjjel-nappal folyik. — Mennyit teljesít egy műszakban? — A 240 köbméter normánál többet — válaszolja. — Most már jó a munka, nem úgy, mint az első napokban, amikor még fagyos volt a föld. Megérkezik Benyiczki József, s kíséretében Prucser Jenő, a szakszövetkezet mezőgazdásza. Arcuk elárulja, hogy elégedettek a munkával. — Száz hold szőlőt telepítünk az ősszel — mondják. — Pedig csak 39 holdat ír elő az alapszabályunk. De túlteljesítjük a tervet, noha ez másfél millió forintba kerül. Bőven megtérül azonban a ráfordítás, majd ha termőre fordul a szőlő. Támaszrendszer, gépesítés ... — ezek a szavak ütik meg fülünkét a lárma mögül. De most a zaj is jólesik a fülnek: a nagy átalakulás szimfóniájának nyitányát halljuk ki belőle.-i —)
