Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-23 / 69. szám

i m*\ tm. március S3, szombat A kairói tárgyalások után *■ Ujahb sstrájkhullám Párizsban Kennedy sajtóértekezlete HAZAÉRKEZETT Kai róból Bitar szíriai mi­niszterelnök A tárgya­lásokkal -kapcsolatban EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN a jövő hét elején széles körű tárgyalásokat indí­tani a feszült sztrájkhely­zet megszüntetésére. A részletesen tájékoztatta a minisztertanácsot. A Nasszerrel folytatott megbeszéléseivel foglalkozó beszámoló után tanácskozásra került sor, ame­lyen a szíriai erők főparancsnoka is részt vett. Tájékozott damaszkuszi körök szerint április ele­jén kezdik meg Damaszkuszban a március 8-án megdöntött szíriai kormány volt tagjainak és hí­veinek; perét. Legelőször Azem volt miniszter- elnök kerül a vádlottak padjára. Mint ismeretes, a megdöntött kormány feje jelenleg Törökor­szág damaszkuszi nagykövetségén talált magá­nak ideiglenes menedéket. Nem teljesítették azonban Azemnak azt a kérését, hogy bántódás nélkül elhagyhassa az országot. Tárgyalásokat folytatott Aref marsallal, az Iraki Köztársaság elnökével a jelenleg Irakiján tartózkodó kuwaiti küldöttség is. A megbeszélésekről nem adtak ki hivatalos közleményt. PÉNTEKEN lépett negyedik hetébe több mint 200 000 francia szénbányász hősies sztrájkmoz- gaima. Az eseményekkel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb párizsi lap szerint a jelenlegi sztrájk jelentősége messze túlmutat a gazdasági követeléseken, annál inkább a kor­mány atomfegyverkezési politikája ellen irányul. A francia kormány ugyanis óriási összegeket költ az ország atomerejének megteremtésére, s ezt a dolgozók terheinek további növelésében, a munkások és alkalmazottak bérének rögzítésé­vel kívánja előteremteni. Hivatalos megfigye­lők rámutatnak arra, hogy a bányászsztrájk egyik legfőbb eredménye: meghiúsulnak a kor­mánynak az atomfegyverkezéssel kapcsolatos célkitűzései. Egy kormánybizottság tanulmányoz­za jelenleg a magán és az államosított ipar bér- struktúráját. Az általa elkészített jelentés alap­ján szándékszik majd a kormány előreláthatólag Az amnesztiáról Beszélgetés dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszterrel jelek azonban arra mutatnak, hogy ez a törek­vés nem sok reménnyel kecsegtet. A bányászo­kat más gazdasági ágak dolgozóinak sztrájkak­ciója majdnem naponta támogatja. Pénteken reggel négyórás sztrájkba kezdett a francia vil­lamos és gázművek több mint 120 ezer alkalma­zottja. A párizsiak ezrei kénytelenek voltak egy­két órával korábban indulni munkahelyükre, hogy még a földalatti és villamosvonatok leállá­sa előtt utazni tudjanak. Ugyancsak pénteken kezdték meg második 24 órás sztrájkjukat a pos­ta telefonos dolgozói és munkabeszüntetést tar­tanak a francia atomkutató központok dolgo­zói is. KENNEDY amerikai elnök csütörtök esti saj­tóértekezletén részletesen beszámolt a San José-i értekezletről. Nyilatkozatában általános vonalak­ban megismételte a Costa Rica-i fővárosban ho­zott intézkedéseket és kijelentette, hogy a blo­kád kivételével az Egyesült Államok mindent megtesz Kuba elszigetelésére. E cél elérése ér­dekében — mondotta — az amerikai kormány­zat felhasznál minden lehető eszközt. Felkérték Kennedyt, fejtse ki véleményét a kubai ellen­forradalmárok által intézett kalóztámadással kapcsolatban, mely egy szovjet hajót fenyegetett. Az amerikai elnök kijelentette, hogy nem az Egyesült Államok területéről indult ki a támadó csoport, s általában igyekezett elszigetelni ma­gát és kormányát ettől az általa is elhamarko­dottnak nevezett akciótól. Kijelentette, hogy még mindig bízik a nukleáris kísérletek beszünteté­séről kötendő egyezmény aláírásában. Maga is sürgősnek minősítette a megállapodást, mert a jelek szerint 1970-ben már legalább 15 ország rendelkezhet nukleáris fegyverekkel. Kennedy közölte, hogy idei európai körútja során Nyu- gat-Berlinbe is ellátogat. Bonn kétszínű játéka BONN. (MTI) Van Hase államtitkár,a bonni kormány sajtófőnöke péntek déli sajtóértekezletén foglalkozott az­zal a kérdéssel, hogy Washing­tonban a jövő hét folyamán is­mét folytatódnak a puhatolózó megbeszélések a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a nyugat-berlini kérdés rendezésé­ről. Van Hase ezzel kapcsolat­ban azt hangoztatta, a kormány nyugodtan tekint a puhatolózó megbeszélések folytatása elé. mert úgy véli, hogy „a német érdekek jő kézben vannak az Egyesült Államoknál’'. Ugyanakkor a nyugatnémet sajtókommentárok azt jelentik, hogy Bonn „egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik” az újabb puhatolózó megbeszélé­sekkel kapcsolatban. A külügy­minisztériumhoz közel álló kö­rökben azt hangoztatják: „Nem remélhető, hogy Moszkva haj­landónak mutatkozzék olyan en­gedményekre, amelyek lehetővé tennék az értelmes megoldást.” Politikai megfigyelők megjegy­zik: A nyugatnémet kormány egyelőre „tudomásul veszi” a puhatolózó megbeszélések foly­tatásának tényét és ha nyilvá­nosság előtt még nem is tesz hangos ellenvetéseket, a diplo­máciai színfalak mögött azonban továbbra is igyekszik megaka­dályozni minden olyan meg­egyezést, amely szerinte „egy­oldalú engedmény” lenne a Szov­jetunióval szemben. HAVANNA (TASZSZ) Azzal kapcsolatban, hogy a Monde című francia lapban megjelent egy nyilatkozat, ame­lyet állítólag Fidel Castro ku­bai miniszterelnök adott Claude Julien-nek, a lap munkatársá­nak, Fidel Castro nyilatkozatot tett a Prensa Latina hírügynök­ségnek. A nyilatkozat határozottan cá­folja a francia lap közleményé­nek tartalmát. — Nem adtam semmiféle nyi­latkozatot a Monde egyetlen tu­dósítójának sem — jelentette ki Fidel Castro, majd elmondta, hogy január végén nemhivata- ios beszélgetést folytatott Clau­de Julien-nel. Ezt a véletlen találkozást használták fel, úgy­látszik, ürügyül ahhoz, hogy „a reakciós imperialistabarát ele­mek kieszeljék ezt a cselszö­vést. Céljuk az volt, hogy csa­pást mérjenek arra a törhetet­len barátságra, amely jelenleg is fennáll, és mindig fenn fog állni Kuba és a Szovjetunió kö- 00 tt”.-v Felhasználom az alkalmat — jelentette ki a kubai minisz­terelnök befejezésül —, hogy ismét hangsúlyozzam: mi, ku­bai forradalmárok mély meg­becsüléssel és barátsággal vi­seltetünk a Szovjetunió, az SZKP és Nyikita Hruscsov iránt. Kinevezések A Minisztertanács Szekér Gyulát, a nehézipari miniszter első helyettesévé, Lflrincz Imrét a nehézipari miniszter helyette­sévé, Rónai Rudolfot a közle­kedés- és postaügyi miniszter helyettesévé nevezte ki. Ünnepségsorozat Csehszlovákiában hazánk felszabadulásénak évfordulója alkalmából Ma az észak- csehországi Ni- chovo Hradiste-i Liaz autógyár­ban emlékgyűlést rendeznek. — Marjai József prágai nagyköve­tünk megemlékezik április 4-e jelentőségéről s ezzel megkezdő­dik a 22 napos ünnepségsorozat, amelynek során a testvéri Cseh­szlovákia dolgozói megemlékez­nek hazánk felszabadulásának évfordulójáról. ffelystínr* riport Báli-sziszeiéről Ezer halálos áldozatról tudnak DENPASAR. (MTI) Az AP-hírügynökség tudósító­ja repülőgépen eljutott az indo­néziai Báli szigetére, ahol a feb­ruár óta működő Agung tűzhá­nyó láva- és hamutömege fe­nyegeti a lakosság életét. A he­lyi kormányzat tisztviselője kö­zölte az újságíróval, hogy becs­lésük szerint több mint ezer ember pusztult bele a megsza­kítás nélkül hömpölygő lávafo­lyamba. A kórházakban, ahol még biztosítani tudják az orvosi ellátást, sok égési sebesültet ke­zelnek. Százezer ember járja a sziget útjait, hogy egyik helyről a másikra menekülve el tudja kerülni a katasztrófát. A tűzhányó aktivitása követ­keztében megszemlélés vagy fényképezés céljából nem lehet elrepülni a kráter fölött. Kilo­méterekre a tűzhányótól is lát ható azonban a füst- és hamu­oszlop, amely gigantikus gom­ba alakú felhőben ölt testet. Ball szigetének északkeleti területeit veszélyes zónának nyil vánították. Az utakon a hadse­reg és a rendőrség gátakat pró­bál emelni. A kisvárosok, köz­ségek tucatjainak lakosságát te­lepítették ki. Denpasartól 80 ki­lométernyire északkeletre, Ka- rangasem körzetében ráadásul még árvíz is van. A megduz­zadt folyók által elsodort hidak akadályozzák a közlekedést és késleltetik a vulkáni kitörés ál­dozatainak megsegítésére irá­nyuló intézkedéseket. Az országgyűlés csütörtöki ülésén Kádár János, a Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány el­nöke bejelentette, hogy a kor­mány javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak széleskörű közkegyel­mi rendelet kibocsátására. Az Elnöki Tanács magáévá tette a kormány javaslatát és törvény- erejű rendeletet adott ki az ál­talános közkegyelemről. A Magyar Távirati Iroda mun­katársa felkerete dr. Nezvál Fe­renc igazságügyminisztert és tá­jékoztatást kért a nagy érdek­lődést keltő rendeletről. KÉRDÉS: — Az ön megítélé­se szerint mi tette lehetővé és indokolttá az amnesztiát? VÁLASZ: A Magyar Népköz- társaság belső rendje szilárd erős. Politikai, gazdasági és tár- sadalmi fejlődésünk során az ország nagy eredményeket ért el. Erős népünk politikai és er­kölcsi egysége, leraktuk a szo­cializmus alapjait. KÉRDÉS: — Kik azok a po litikai elítéltek, akikre kiterjed a közkegyelmi rendelet? VÁLASZ: A rendelet hatálya kiterjed tulajdonképpen minden államellenes bűncselekmény el követőire, polgári és katonai sze mélyekre egyaránt Közkegye lemben részesülnek azok, akiket a bíróság a felszabadulástól a rendelet megjelenésének napjáig államellenes bűntett miatt el­ítélt, továbbá a háborús bűnö­sök közül azok. akik büntetésük kétharmadát már letöltötték. A törvényerejű rendelet, ki mondja, hogy amnesztiában ré­szesülnék azok, akik az ellenfor­radalom, illetve annak leverése idején államellenes, ellenforra dalmi bűncselekményt, vagy tevékenységgel összefüggésben más bűncselekményt követtek el valamint azok az államellenes bűntett miatt elítéltek, akik az ellenforradalom leverése után, a rendelet megjelentetésének nap­jáig követték el bűncselekmé nyűket. Az Elnöki Tanács rendelet« kegyelmet ad azoknak is, akik a személyi kultusz időszakában visszaéltek hatalmukkal és meg sértették a szocialista törvényes séget. KÉRDÉS: — Kik azok a po­litikai bűntettesek, akiket nem érint a törvényerejű rendelet? VÁLASZ: —Nem részesülnek amnesztiában azok a háborús bűnösök, akik még nem töltőt ték le büntetésük kétharmadát vagy megszöktek a bírói fele- lősségrevonás elől. Ugyancsak nem vonatkozik az amnesztia azokra, akik az ellenforradalom előtt, valamint az ellenforrada­lom után kémkedés, hűtlenség vagy hazaárulás bűntettét kö­vették el, valamint azokra, akik ezeknek a bűncselekmények el követése után a felelősségrevo nás elől külföldre szöktek. Nem részesülnek amnesztiában azok a politikai bűntettesek sem, aki­ket a bíróság öt éven belül egy­szer már valamilyen bűncselek­ményért szabadságvesztés bün­tetésre ítélt, illetve akik a Btk bármely rendelkezése szerint visszaesőnek tekintendők. KÉRDÉS: — Milyen mérték ben terjed ki az amnesztia az úgynevezett köztörvényes bűn- cselekmények elkövetőire? VÁLASZ: A törvényerejű ren­delet szerint egyharmaddal csök­ken azoknak a büntetése, aki­ket eredetileg hat évnél nem hosszabb szabadságvesztésre ítél­tek. Fél évvel csökken a bün­tetése azoknak, akiket két évnél nem hosszabb szabadságvesztés re büntettek. A rendelet telje sen elengedi azoknak a bünteté­sét, akiket egy évnél nem hosz- szabb szabadságvesztésre, javító­nevelő munkára, illetve pénz fő­büntetésre ítéltek. Büntető eljá­rás nem indítható, illetve nem folytatható azok ellen, akik a közkegyelmi elhatározás megje­lenéséig olyan bűntettet követ­tek el, amelynek várható bün­tetése egy év, vagy annál keve­sebb. A szocialista humanizmus jut kifejezésre a jogszabálynak ab­ban a rendelkezésében, amely a kiszabott büntetés nagyságára való tekintet nélkül elengedi a fiatalkorúak, a teherben levő nők, a kisgyermekes anyák, az ötven éven felüli nők és a hat­van éven felüli férfiak, vala­mint az életet veszélyeztető gyó­gyíthatatlan betegségben szen­vedők hátralevő büntetését KÉRDÉS: —- A köztörvényi bűncselekmények tetteseinél mi­lyen kizáró okokat tartalmaz a törvényerejű rendelet? VÁLASZ: A társadalomra kfl- lönösen veszélyes bűnözőkre ter­mészetesen nem terjed ki az amnesztia. A kegyelem nem vo­natkozik azokra, akik gyilkos­ságot, szándékos emberölést, rablást, gyújtogatást, a társa­dalmi tulajdon felgyújtását vagy felrobbantását követték el. Akár­csak a politikai bűntetteseknél, itt is kizáró ok az, ha valaki visszaeső, vagyis öt éven belül valamilyen bűncselekmény mi­att már szabadságvesztés bün­tetésre ítéltek. KÉRDÉS: — Milyen lehetősé­get nyújt a törvényerejű ren­delet azon elítéltek számára, akiket a fenti rendelkezések nem érintenek? VÁLASZ: Az elmondottakból kitűnik, hogy milyen kevés az olyan elítélt, akire nem vonat­kozik az általános amnesztia. Az Elnöki Tanács azonban — a rendelet szerint — élhet ke­gyelmi jogával azok esetében is, akikre a kegyelmi rendelkezé­sek a fentiek értelmében nem vonatkoznak, ha ezt kérik, s ha a körülmények a különleges méltánylást indokolttá teszik. KÉRDÉS: — Mennyiben vo­natkozik az amnesztia azok­ra a magyar állampolgárokra, akik engedély nélkül hagyták el az országot? VÁLASZ: A törvényerejű ren­delet értelmében közkegyelem alá esnek azok is, akik tiltott határátlépéssel hagyták el az országot. A kegyelmi rendelet egyéb rendelkezésed éppúgy vo­natkoznak a külföldön élő ma­gyar állampolgárokra, mint azokra, akik itthon élnék. KÉRDÉS: — Milyen esetben mentesülhet valaki a büntetett előélettel járó hátrányok alól? VÁLASZ: A rendelet mente­síti a büntetett előélettel járó hátrányok alól mindazokat, akik a felszabadulást követően —• 1957. május 1-ig — 5 évet meg nem haladó büntetést kaptak, és azokat, akiket 1957. május 1-től a rendelet megjelenésének nap­jáig 2 évnél kisebb szabadság­vesztésre ítéltek. A kegyelmi elhatározás meg­szünteti a rendelet hatályba lé­pésének napjáig indított sza­bálysértési eljárásokat is. Esze­rint a már kirótt, és még be nem fizetett szabálysértési pénz­bírságot nem kell megfizetni. KÉRDÉS:,— Mikor hajtják végre a törvényerejű rendeleteí ? VÁLASZ: A rendelet már­cius 22-én megjelent a Magyar Köz'önyben. s ezzel hatályt" lépett. Az illetékes igazságügyi szervek készen állnak a rende­let végrehajtására és a kegye­lemben részesülök első csoport­ja előreláthatólag a jöv- hét első felében szabadlábra kerül. Fidel Castro cáfol

Next

/
Oldalképek
Tartalom