Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

Gyümölcsöző kapcsolatok A jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok nyomában r rA tanácsválasztáeok előtt megtartott jelölő gyűléseken sok olyan panasz, javaslat hang­zott el, amelyeknek elintézése, valóra váltása nagyban hozzá­járulhat a tanácsok munkájá­nak megjavításához és erősíti tömegkapcsolatukat. Ezeknek a javaslatoknak a sorsáról beszélgettünk Jánoshal­mán Csupity Istvánnal, a köz­ségi tanács vb elnökével, aki elmondta, hogy a választások előtti jelölő gyűléseken a köz­ség lakossága nagy számban és nagy aktivitással vett részt. Összesen 201 hozzászólás hang­zott el és ebből 162 volt a köz­érdekű, vagyis olyan tartalmú, amely a község lakosságának egészét vagy jelentős részét érinti és az igényli annak meg­oldását. Ezekre a feltevésekre termé­szetesen reagált a tanács — mondta Csupity elvtárs. A Ba­jai út végén lakók például azt kérték, hogy az ottani földmű­vesszövetkezeti italbolt helyett egy vegyes­boltot létesítsenek, mert ar­ra sokkal nagyobb szükség A tanács tárgyait a földmű­vesszövetkezettel, az igazat adott a kérelmezőknek és ígére­tet tett arra, hogy még ebben az évben megnyitja a vegyes­boltot. Igen sokan vetették fel a je­lölő gyűléseken a község jár­dáinak a helyzetét. Mintegy Meglepetés Nemrég Kecskeméten a Rákö­tni úti bútorüzletben vásárol­tam két beverőt, négy fotellel. Szaknyelven szólva ez két Viki garnitúrának felel meg. A gar­nitúra lényege az, hogy mind­két heverő ágyneműtartóval rendelkezik, tehát igen prakti­kus megoldás. A bútort hazaszállíttattam, s megkezdődött az ilyenkor szo­kásos elrendezés. Nos, ekkor kezdődött a baj, s folytatódott a következő napokban. Kiderült ugyanis, hogy a heverő ágybe­tétje hasznavehetetlen, mivel az emelőszerkezetét úgy alkották meg, hogy azt csak komoly sze­relőmunkával lehetne kárpitos­sal, lakatossal összeillesztetni. Nos, azóta az ágyneműt a jobb célokat szolgáló éléskamrában kell tartanunk. Másnap nem történt semmi különös, hacsak az nem, hogy az egyik fotel lába hangos hup- panással elterült a parketton. Gondoltuk, véletlenről van szó, ezt az egyet majd megcsináltat­juk. A következő nap azonban majdnem baj történt. Egy ven­dégünk alatt most egy másik fotel lába hullott ki. Nem sze­retném tovább részletezni a dol­got és ezzel untatni az olvasót, csak annyit, hogy ma már mind a négy fotel egyik, vagy másik lába kijár a helyéből. Ma reggel ismét kiesett az egyik fotel lába. Amikor a he­lyére igazítottam, a fotel alsó felén egy címkét pillantottam meg. Érdeklődve olvastam a gyár nevét és a gyártmány mű­szaki adatait. Meglepetésemben, sőt megrökönyödésemben azt hiszem csuklani kezdtem. Ugyan­is ezt olvastam: Készült 1963. január hóban a Kecskeméti Fa­ipari Vállalatnál... Ezért a munkáért bizony nem jár dicséret! Meztó István hatvanam kérték a tanácstago­kat hogy tolmácsolják kérel­müket: fordítsanak több gondot az utak megjavítására. A ta­nács az erre vonatkozó adato­kat feldolgozta és átadta a köz­ségfejlesztési állandó bizottság­nak, amely a helyszínen vizs­gálta meg a panaszokat. János­halmán körülbelül 20—25 kilométer járdára lenne még szükség, bár az elmúlt négy évben tizenháromezer négyzetmé­tert építettek. A község azonban igen nagy területen fekszik, 113 utcája van. A jelenleg még sáros, po­ros járdák burkolása természe­tesen hosszabb időt vesz igény­be, de a tanács arra fog töre­kedni, hogy minél hamarabb megoldja ezt a problémát is. — Több felszólaló beszélt ar­ról. a jelölő gyűléseken — foly­tatta az elnök elvtárs — hogy tenni kell valamit a községben lakó munkát igénylő emberek, főleg a lányok és asszonyok fog­lalkoztatásáért. Kérték, hogy lé­tesítsenek ipari üzemeket, ame­lyek munkaalkalmat adnának. Ez lehetővé tenné esetleg azt is, hogy az a 800—900 Jánoshal­mától távol dolgozó ember ha­za jöjjön a családjához. Az ipa­rosítással a megyei tanács is egyetért és támogatja azt. Az elmúlt év októberében kezdte meg működését az úgynevezett famamipuláló üzem, amely har­minc személyt foglalkoztat. Szó van arról, hogy ebben az évben egy játékáru és papírfeldolgozó egység létesül a Bács-Kiskun megyei Nyomdaipari Vállalat jánoshalmi telepeként. Itt főleg nők kapnak majd munkát. — Tizenöt felszólaló foglal­kozott a villany és a közvilá­gítás kérdésével — mondta Csu­pity elvtárs. — Javaslataikat, panaszukat már megvizsgálta a tanács illetékes osztálya, s ha­tározat született, hogy még ebben az évben 130 ezer fórintos beruházással megoldják ezt a problémát. — Az elmondottakból kitűnik — mondta befejezésül a községi tanács elnöke —, hogy a tanács nemcsak meghallgatja, hanem a lehetőségek határain belül igyekszik is megoldani a lakos­ság által felvetett kérdéseket. A tanácstagok is sokat tanulhat­tak a jelölő gyűléseken, ahol elevenen mutatkozott meg, hogy milyen gyümölcsöző, ha közvet­len, szoros kapcsolat van a ta­nács és a választók között. A seprűkötők — Csak az első napon volt nehezebb a tapasztalataim át­adása, mint a többieknek a mesterség megtanulása. Tízen- tizenöten körülállták és lesték a kezem mozgását, a seprűkötés fortélyait. Alig győztem törül- getni homlokomról a verejtéket! — meséli Schweibert Menyhért, a császártöltési Felszabadulás Tsz tagja a kis műhelybem. lendő portéka. Nem kellett so­káig kutatni, hogy gazdára ta­láljon. Kétezret például a Fű­szerpaprikaipari Vállalat kö­tött le. Már csak mester után kellett nézni, aki átadja tudományát a szövetkezet gazdáinak. S a Keceli Vegyesipari Ktsz ehhez is értő könyvelője, Gonclik Mi­hály szívesen vállalkozott err»­Az elmúlt évben a kedvezőt­len időjárás miatti terméskiesés pótlására vetett 8 hold cirok jól kamatozott. A negyvenhat mázsás cirokmaghozam mellé ötezer seprűhöz elegendő anya­got is adott. A seprű pedig ke­KKKK>00000000000000< Konzerváru bemutató és kóstoló A Csongrád—Bács-Kiskun me­gyei Fűszer és Édesség Nagy­kereskedelmi Vállalat tegnap, március 21-én délelőtt kilenc órakor tartotta meg Kecskemé­ten a Kisberetvás étteremben a március 30-tól április 27-ig megrendezésre kerülő konzerv- vásárral kapcsolatos bemutató­ját, kóstolóval egybekötve. A megye különböző részeiből összejött szakemberek tanács­kozásán Lővey Attila, a köz­pont konzervosztályának veze­tője tájékoztatta a jelenlevőket a különböző áruféleségek össze­tételéről, felhasználásának és A PAPA IDEGES '■* — A férjem ideges, mert a gyerek csinálja as ő házi dol­gozatát ... elkészítésének módjairól. Köz­ben feltálalták a szóban forgó leves, illetve főzelékféléket, amelyeknek ízéről, fűszeres ösz- szetételéről a meghívottak el­mondták véleményüket. Schweibert Menyhért megta­nulta tőle és hat társának to­vább adta a seprűkészítés fo­gásait. A 2500 forintért vásá­rolt felszerelés mellé pedig a gazdaság mesteremberei előál­lítottak még kettőt. S amíg fut­ja a cirokból, a három férfi és négy asszony szorgalmasan „ipa- roskodik”. Ma még kicsi ez a tsz-mű- hely. Bizonyos azonban, hogy az első kedvező tapasztalatok után — hiszen 80 ezer forint hasznod hozott a konyhára — egy-két év múlva jelentős kisegítő üzemegységgé gyarapodik. (P—y.) Huszonhárom hold új almás Mozgalmassá vált a fülöpszál- szállási Vörös Csillag Tsz csak­nem négy és fél ezer holdas ha­tára is. A télen erőteljes ütem­ben megkezdett trágyahordás még jelenleg is tart, s eddig 37 hold szőlőre és 80 hold szántóra juttattak talajjavító anyagot A fagyok elmúltával hozzá­T ehergépkocsival ütötte el munkatársát nemrégiben Bács­almáson Pénzelik Imre fiatal tataházi gépkocsivezető, aki Kecskeméten a Közúti Közle­kedési Vállalatnál dolgozik. A szerencsétlenséget az okozta, hogy Pénzelik Imre gondatlan­ságból elmulasztotta az indulás­kor kötelező kürtjelzést, s így a közelben tartózkodó munka­társa nem vette észre a gépko­csit, annak kerekei alá került és csonttörést szenvedett. A bí­róság bűnösnek mondta ki Pén­zelik Imrét foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyez­tetés bűntettében, s ezért jog­erősen tíz hónapi javító-nevelő munkára ítélte 15 százalékos bércsökkentéssel. fogtak a gyümölcsfák tisztoga­tásához is, s ezt a munkát rö­videsen befejezik. Ugyanakkor 176 holdon hamarosan elvégzik az ősszel elmaradt mélyszán­tást is. Erre a területre silóku­korica kerül. A szövetkezetben megkezdték a telepítést is: almást létesíte­nek 23 holdon. Jól halad a munka, minthogy a kitűzést és a gödrök ásását még az ősszel elvégezték. Naponként 30—40 szövetkezeti gazda tevékenyke­dik a telepítésnél, amit néhány napon belül be is fejeznek. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős klrdó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér I. szára. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Va Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065 NAGYON meglepődtem, ami­kor az ősemberekkel találkoz­tam s azt hiszem ez nem cso­da, mert közülünk bárki ezt tette volna. Nem mindennapi látvány egy ősember, egy csa­lád pedig szenzáció. Én sem akartam hinni sokáig a sze­memnek, ma is vannak még kételyeim, de ezek már olyan jelentéktelenek, hogy szóra sem érdemesek. EGY ÉVE figyelem az ősem­bereket s fokozatosan, egy tu­dós szívósságáról tanúságot té­ve meggyőződtem első vélemé­nyem helyességéről, arról ugyan­is, hogy valóban ősemberekről van szó. Azt is elárulom, hogy miért tartom azoknak őket. Nem ismerik például az ajtó használatának előnyeit. Szá­mukra minden ajtó akadály, Ősemberek a városban amit ha meglátnak olyan dü­hösek lesznek, hogy törni, zúzni lennének képesek. Sokszor meg is teszik — éppen az ajtókkal. TERMÉSZETESEN az ősszü­lőknek vannak ősgyerekeik. Ezeknél már kimutatható a fej­lődés bizonyos foka, hiszen bár üvöltenek, de némi értelem kétségtelenül van a hangjukban. Végtelenül tetszik nekik az a bőrtojás, amit mi futballnak ne­vezünk. Azt is tudják, hogy ezt dühösen kell rugdosni össze­vissza. Azzal azonban már nin­csenek tisztában, hogy erre kü­lön hely, úgynevezett futball- pálya, vagy játszótér van. Ezért aztán a ház üvegfolyosóját hasz­nálják erre a célra, rettegésben és idegfeszültségben tartva a környezetben lakó jámborabb, kifinomultabb érzékű, embere­ket. , HOZZÁSZOKTUNK, mert el- puhultunk, hogy reggel hét óra körül csendben felkelünk és besétálunk a hivatalba, vagy az eladói pult mögé dolgozni. Az ősembereknél ez nem így van, mert bár ők is nyolcra járnak valahová, de sokkal korábban felkelnek, mint mi s ébredésü­ket hatalmas zajjal, futkosás- sal, kukorékolással adják a vi­lág tudtára. Az ajtók iránti ha­rag és megvetés ilyenkor van a legmagasabb fokon. Rúgják, vágják azokat. Megfigyeltem azt is, hogy a villanyt a Nappal azonosítják, vagy tévesztik ösz- sze, mert soha nem oltják el, valószínűleg arra számítanak, hogy „lemegy”, mint a Nap. Ez azonban nem „megy le”, hanem ég, ég éjjel, nappal. Ál­lításomat némileg cáfolja az a tény, hogy ha valaki mégis el­oltja a feleslegesen égő villanyt, ők felháborodottan gyújtják meg ismét. Tehát némileg sej­tik miről van szó. HOLLÉTÜKET csak azért nem árulom el, mert megfigye­léseimet még nem fejeztem be s roppant érzékenyen érintene, ha valaki elorozná tőlem a té­mát. Azt azonban tudomására hozhatom mindenkinek, hogy Kecskeméten laknak. Vagy ta­lán másutt is megtelepedtek? Kiegészítő megfigyeléseiket szí­vesen fogadom: Gál Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom