Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-09 / 33. szám
& »Mal 1963. február 9. »rombat Adenauer saját magát cáfolja A Pentagon hadüzenet nélküli háborúja Dél-Vietnamban Két tűz kö#ött az angol kormány EGY NAP A KÜLPOLITIKÁJÁN Á CBS amerikai televíziós társaság bonni kü- löntudósítója még a múlt év végén hosszabb televíziós interjút készített Adenauer kancellárral. Ez a televíziós nyilatkozat abban az időben készült, amikor a kereszténydemokrata vezetők a Spiegel-botrány okozta kormányválság tetőfokán rávették Adenauert: tegyen kötelező ígéretet, hogy 1963. őszén visszavonul a kancellári székből. Csakhamar kiszivárgott azonban, hogy Adenauer e televíziós nyilatkozatában értésre adta: egyáltalán nem tartja kötelezőnek ezt az ígéretét. Erre Bonnban hivatalosan cáfolták, hogy Adenauer az interjú során ilyen kijelentést tett volna. Ilyen előzmények után érthetően nagy feltűnést keltett a nyilvánosságra kerülő televíziós nyilatkozat hiteles szövege, miután az amerikai televízió most közvetítette munkatársának Adenauerre! folytatott beszélgetését. A beszélgetés során az amerikai riporter megkérdezte a kancellárt, hogy mikor szándékozik visszavonulni. Adenauer erre így válaszolt: „Hogyan beszélhetnénk erről, amikor nem tudom, hogy ki lesz majd az utódom és milyen lesz majd a világ állapota abban az időpontban. Különben is nap- társzerűen még nincs is megállapítva visszavonulásom napja.” A televíziós nyilatkozat megerősítette azoknak a politikai megfigyelőknek véleményét akik mindig kételkedtek benne, hogy Konrád Adenauer beváltja ígéretét és visszavonul majd 1963. őszén. A PENTAGON még jobbam fokozni kívánja a „hadüzenet nélküli háborút”, amelynek befejezésére az amerikai sajtó szerint még kilátás sincs. Az Egyesült Államok dél-vietnami katonai parancsnokságán ak létrehozásával túlment azon a határon, amely eddig elválasztotta a nem hivatalos beavatkozástól és a leplezetlen agressziótól. Az Egyesült Államok eddig legalább a közvélemény előtt igyekezett titkolni szégyentel ies részvéteiét a polgárháborúban, de most a kormány félredobott minden diplomáciai álcázást és megkezdte a Pentagon agresszív terveinek nyílt valóra váltását. Az amerikai katonák száma Dél- Vietnaimban egy év alatt négyezerről tizenkétezer főre emelkedett. Az országban mintegy 140 — részben rakétákkal felfegyverzett — amerikai helikopter működik, amelyek diemista csapatokat szállítanak és támadásokat intéznek a partizánok által megszállt vidékek ellen. Ezeknek az alakulatoknak tevékenysége a legmagasabb kormánykörök figyelmének és gondoskodásának tárgyát képezi. A dél-vietnami amerikai katonai parancsnok Harkins tábornok közvetlenül Mcnamara hadügyminiszter és Taylor. a vezérkari főnökök egyesített bizottsága főnökének védnöksége alatt van. Éppen Taylor javasolta Ngo Einh Diem megmentését különösebb lárma nélkül: ne viseljenek hivatalos háborút, hanem küldjenek amerikai katonákat Eéü-Vietnamba. vagy más szóval, folytassanak „hadüzenet nélküli” háborút. A háború azonban csak háború, akar megüzenik, akár nem. Az Egyesült Államok parancsnoksága több tucat büntető hadműveletet végzett, hogy elnyomja Dél-Vietnam lakosságának nemzeti felszabadító harcát. Az amerikai agresz- szorokkal szembeni ellenállás mégis állandóan növekszik. AZ ANGOL KORMÁNY csütörtöki rendkívüli ülésén — megbízható sajtóértesülések szerint — a Szovjetunió „olajat hajókért” ajánlatával foglalkozott. A SZEDŐIM PORT szovjet külkereskedelmi vállalat küldöttsége Angliában járt. _s felajánlotta: 25—30 millió font értékű hajót hajlandó rende’ni az angol gyáraktól, ha a vételár 10 százalékát olajszállítmányokkal fizetheti. A brit kormány ebben a kérdésben most két tűz közé szorult. A munkáspárti és szakszervezeti körökben, valamint a nagy nehézségekkel küzdő hajógyáraik az ajánlat elfogadását sürgetik, ezzel szemben az Egyesült Államok kormánya és a befolyásos amerikai—angol és más o1a vállalatok az ajánlat elutasítása érdedében pvakoro1- nak nyomást a brit kormányra. Frank Allaun és Emest Femyhoueh munkáspárti képviselő a szovjet ajánlat elfogadását sürgető interpellációt jegyzett be az alsóházban. A brit kormány problémáira rávilágít az angol sajtó is. A Guardian vezércikkében a következőket fria: ..Az angol— szovjet kereskedelmet növelni kell. Ebben mind két kormány egyetért. Ha a szovjet ólai olcsóbb a nyugati piac árainál, miért ne fogadmk el’ Elvégre nem rossz az. ha a piacunkat uraló ólai- szállítók új importőr versenyét érzik.” A Yorkshire Post is elismeri, hogy a 25 millió font értékű szovjiA hajórendelés rendkívül csábító, mert foglalkoztatást biztosítana a munka né’küli hajógyári munkások naev tömegének. Liverpoolban egyébként a munka nélküli hajógyári munkások tüntetést rendezték, s munkát követeitek. E»y levél nyomában • • • De Gaulle és Adenauer vérszerződése, amelyet a francia elnök annak ellenére vállal, hogy nyugati lapok szerint is mind jobban elszigetelődik általa Franciaország, nemcsak gazdaságilag és lélektanilag érthetetlen, hanem — úgy tűnik — nincs semmiféle történelmi tradíciója sem. Az Adenauer keblére boruló de Gaulle esete valóban nélkülözi a logikát, a francia nép érdekeinek védelmét, a politikai okosságot. Ám tévedés, hogy nincs előzménye a közelmúlt történetében. Az erre vonatkozó okmányt először Bernadetté grófnak, a Svéd Vöröskereszt — Himmlerrel, az SS főnökével tárgyaló — elnökhelyettesének 1945. végén, New Yorkban megjelenő könyve közölte. Az okmány pedig egy levél, melyet Heinrich Himmler írt de Gaulle-nak, egy pillanattal a hitleri birodalom teljes összeomlása előtt. Mit is ír a „félelmetes Heinrich” e levélben, amelyre különben de Gaulle is utai emlékirataiban? „Az egyetlen út, mely népét nagy- gyá és függetlenné teheti — a megegyezés a legyőzött Németországgal. Nyilatkozzék erről haladéktalanul! Lépjen azonnal kapcsolatba a német birodalomnak azokkal a politikusaival, akik még tényleges hatalommal rendelkeznek és hajlandók új útra vezetni országukat. ök készek felvenni a kapcsolatot, önt is erre kérik.” De Gaulle annak ideién nem reagált Himmler levelére. — Utóbb azonban megfogadta a* SS egykori vezetőjének tanácsát. Kapcsolattá lépett a hitleri birodalom örököseivel, azokkal a politikusokkal, „ak’k még tényleges hatalommal rendelkeznek.” „Űj út”-ról ugyan nincs szó. viszont e politikusok tényleg „készek voltak” - felvenni a kapcsolatot de Gaulle-val. Némi késéssel ugyan, de megszületett hát a paktum, amelyről a fasiszta tömeggyilkos annak idején álmodozott» Ezek után az sem lenne meglepetés. ha a két ú’rlonsüP jó barát — de Gaulle és Adenauer — szobrot emelne szövetségük k'go”dolójának. eszmei atyjának, Heinrich Himm- lemek! A. G. Húsz ieliilffel Indul a Kanada* Xommun's'a Párt az úl választásokon TORONTO. (Reuter) Tim ‘Buck, a Kanadai Kommunista Párt elnöke egy torontói nagygyűlésen közölte, hogy a párt húsz képviselőjelöltet indít az április 8-án esedékes új választásokon. A képviselőjelöltek g választási hadjárat során a szavazók elé tárják a nukleáris fegyverkezés kérdését is — közölte Buck. Átadta megbíz* levelét a Szovjetunió új nagykövete Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Georgij Apo- linarievics Gyenyiszov rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja, Péter János külügyminiszter, Kovács Imre vezérőrnagy és Gyémánt András, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője. Georgij Apolinarievics Gyenyiszov nagykövet megbízólevele átadásakor beszédet mondott, amelyre Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt. TECHNIKAI SZAKEMBER — Mondd meg Mr. Buncbenak, ha nem tudják kinyitni a kasszát, csak szóljanak nekem! Endrődi István rajza <onrultác6 Társadalmi egység — eszmei egység A% embargo-politika csődje NEW YORK. (Reuter) A New York Times pénteken azt tanácsolja az amerikai kormánynak, vegye fontolóra, időszerűek-e még a Szovjetunióval szemben érvényesített kereskedelmi korlátozások. „Az elmúlt napokban Rloszk- va sikeresen fejezte be tárgyalásait Franciaországgal és Japánnal: megkötötte az új kereskedelmi egyezményeket, melyek tovább fejlesztik a Szovjetuniónak a szabad világ e két fő ipari országával fenntartott máris jelentős kereskedelmi kapcsolatait...” — állapítja meg a New York Times cikke és elismeri, hogy a Szovjetunió égy évtized alatt jelentősen fokozta tudta kereskedőimét Nyu- gat-Európa majdnem valameny. íiyi országával is. „Természetesen az Egyesült ÁPamok a nagy kivétel. — veti Washington szemére a cikk. — A szovjet—amerikai kereskedelmi forgalom továbbra is jelentéktelen marad. Pedig a Szovjetunió jő sok árucikket szívesen megvenne. Ilyenek: sok iparág korszerű termelő-gépei, azonban a stratégiai anyagok kivitelének nálunk legszigorúbb korlátozó rendszere miatt a Szovjetunió nem juthat hozzájuk .. ” A lap felhívja Washington figyelmét, hogy „sok minden tör tént, azóta a nagyvilágban, amióta az Egyesült Államok először léptetett életbe ellenőrző intézkedéseket a stratégiai anyagok kivitelénél”. Emlékeztet rá, a Nyugat azt remélte az embargo intézkedésektől, hogy me^nk" dályozhatják a termelés fejlődését a Szovjetunióban. „Az események azonban' szer- tefosriatták az ilven reményeket ... Itt az ideje tehát, hogy komolyan felü’vizsgáljuk azt az embarro-nölitikát. amely éles ellentétben áll az Egyesült Államok nem eSy szövetségesének kereskedő1 em-poli tiká iával ...” — tanácsolja végül a New York Times. A mikor a mai revizionisták H előfutárai a századfordulón takarodót fújtak a politikai harcnak és vele együtt az eszmei harcot is megtagadták, Lenin annyira veszélyesnek minősítette ezt a marxizmus elleni orvtámadást, hogy külön művében védelmezte a forradalmi marxizmust. A klasszikus értékű „Mi a teendő”-ben szenvedélyesen ostorozta azokat, akik megtagadták az eszmei harcot és hangsúlyozta, hogy annak igenis ott a helye a munkásosztály politikai és gazdasági harca mellett. Arra is figyelmeztetett, hogy amióta a szocializmus tudomány lett, tudományként is kell kezelni, állandóan tanulmányozni kell a2 elméletet. Lenin gondolatai azóta Is bevilágítják a marxista pártok tevékenységének útját. E pártok — köztük a mienk is — szüntelenül azért küzdenek, hogy a szocializmus eszméi minél több ember elméjét meghódítsák. A kommunisták egy pillanatra sem pihenhetnek meg ebben a küzdelemben, mert a kérdés ez: burzsoá vagy szocialista eszmék? Amint a fizikusok rájöttek, hogy a világmindenségben nincs légüres tér, a politikusok már régóta tudják, hogy az eszmei harcban még inkább nincs. Ha csak egy pillanatra is őrizetlenül hagyjuk az ideológiai élet kapuját, azon máris megkezdődik a burzsoá nézetek behatolása. |J em véletlenül hangzottak n el az MSZMP VIII. kongresszusásnak szónoki emelvényéről sem a kijelentések: „Mindenkinek világosan kell látnia: az eszmék területén nincs békés egymás mellett élés. Nem az eszmék, hanem a fegyverek terén követelünk leszerelést.” „Ellenséges minden elmélet, amely nem marxista—leninista, mert az ideológiákat nem lehel összekeverni, összebékíteni.” Azért lehet és kell ilyen élesen fogalmazni, mert a szocialista elmélet mögött szocialista társadalom, a burzsoá eszmék mögött pedig burzsoá társadalom áll Amikor tehát az eszmék közölt választani kell, akkor az életformák között is választani kell. Az MSZMP soha nem feledkezett meg a lenini tanításaik ról. A szocialista eszmék tisztaságát mindenkor védelmezte kétfrontos harcában, mert bebizonyosodott, hogy az eszmék tisztázatlanságából csak baj származhat, és az eszme tisztasága csakis a marxista alapról védhető meg mind a revizionista, mind a dogmatikus torzításokkal szemben. Ezért érhette el a párt, a dolgozó nép odaadó támogatásával, történelmi jelentőségű győzelmét, a szocializmus alapjainak lerakását. Ezért szilárd a párt azon meggyőződésében, hogy eszmei harcát töretlenül tovább kell vívnia. A gazdasági építő munkával együtt előtérbe került eszmei küzdelemnek kiemelkedően fontos szerepe van a továbbiakban a szocializmus tel ies gyV/el mének kivívásában E két harcot nem is lehetne kettéválasztani. Amit a gazdasági-politikai munkával elértünk a társadalmi viszonyok megváltoztatásában azt eszmei-ideológia) munkává- el kell érni a társadalmi dat megváltoztatásában is. fi szocialista nemzeti egvségbr >vá- csolódó társadalomnak csakij
