Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-09 / 33. szám
1963. február 9, szombat 3. oldal ŰJ MUNKACSARNOK .Utolsó mohikán' FÜSTÖSEK, kormosak a mennyezet gerendái. Valamikor kovácsműhely volt a helyiség, de három év óta a solti Szikra Tsz szappanfőző műhelyének az árukiadója. Körös-körül a ládákban, dobozokban, a polcokon, mindenütt mosószappan. A pulton mérleg, ezzel állapítja meg a szappan súlyát Gruber Lajosné, Utána gyorsan, ügyesen nagy papírdobozba csomagolja a kockákat. — Ezt éppen Pócsmegyerre ttdom fel — magyarázza. — Tíz kiló. Onnan és az ország minden részéből kapunk ugyanis megrendelést. Küldik a zsiradékot, mi pedig kifőzzük, kilóját 8 forintért, s a kész terméket postázzuk. A helybeliek, de még m környékbeliek is, inkább személyesen jönnek érte. ELŐKERÜL az asszony férje, Gruber Lajos, a segédüzem vezetője is. Átmegyünk vele a szappanfőző műhelybe, ahol a tűzhely fölött hét- és nyolc- hektős üstökben fortyogva készül a szappan. Nagy benzines hordókban piroslik-sárgállik a még fel nem dolgozott zsiradék. — Amikor van nyersanyag — magyarázza a férj —, éjjel-nappal főzünk. Most van munkánk, hiszen itt a disznótorok ideje.' De általában egész évben üzemelünk. Évente 300 mázsa szappant „gyártunk”. Látszatra egyszerű a munka, valójában nem az. Ismerni kell az arányokat, a tűz hőmérsékletét, a főzési időt, s még sok más egyebet. Aztán a megfőzött masszát 3—3,5 mázsás formákba öntik, amit szétdarabolnak megfelelő kockákra. A maró nátronszagú helyiségben elbeszélgetünk a szappanfőzésről. Gruber Lajos egyik „utolsó mohikánja” ennek a nagy múltú szakmának. Az országban mindössze negyvenen foglalkoznak csak vele. Ám egyre inkább háttérbe szorítja őket a nagyipar. MINDAMELLETT hasznos ez a kis szövetkezeti műhely. A tsz-nek is, hiszen évente közel 100 ezer forint az innen származó tiszta bevétel. —i -4 A főváros ipari tehermentesítésének egyik lépéseként, idén már Baján készülnek a TM-típusú kéthengeres kismotorok. A gyáregység eddig a Budapesti Kismotor- és Gépgyárban üzemelt. Átvételével a Bajai Fémipari Vállalatot bízták meg. Az új profil, a nagy sorozatú motorgyártás új központi telep létesítését tette szükségessé. Ebből a célból több mint 2 millió forint beruházási költséggel 850 négyzetméter alapterületű munkacsarnok és kiszolgáló üzemrészek építését kezdték meg, ahol a tervek szerint 15 millió forint értékben 700 kismotor előállítását vállalták a bajai vasasok. Képünkön: A nagycsarnok tetőszerkezetén dolgoznak az építők. fl kölcsönös bizalom jegyében Egy községi tanácstag-jelölttel beszélgettünk a napokban. Örömmel újságolta, hogy milyen lelkesen szavazta meg körzete lakossága a jelölését. Ügy látszik, bíznak benne, ■ ő nem akar csalódást okozni, azon lesz, hogy becsülettel szolgálja a közösség ügyét a helyi tanácsban. Jó néhány kívánság is felmerült a gyűlésen, lesz hát tennivalója bőven. — Két hét van hátra a választásokig, addig is bizonyára találkozik majd a környék lakóival. Egy-egy látogatásra mi is szívesen elkísérnénk, hisz tanulságos dolog lehet — mondtuk érdeklődve, s arra gondoltunk, hogy már számos helyen megkezdődött a választási előkészületeknek ez az érdekesnek, hasznosnak ígérkező szakasza, amelynek során a jelöltek és a választók kötetlen, baráti beszélgetéseken vitatják meg közeli és távolabbi terveiket, elképzeléseiket. Annál nagyobb volt a meglepetésünk, amikor a következő választ kaptuk: — Majd, ha megválasztanak! Kiderült, hogy a jelölt — talán túlzott szerénységből vagy tájékozatlanságból fakadóan — csak a választás után akarja felvenni a kapcsolatot körzete lakóival, s lényegében a munkához való hozzálátást is csak a jelzett időpont után tudja elképzelni. Eloszlattuk az aggályait, s másutt szerzett tapasztalatainkra hivatkozva elmondtuk: véleményünk szerint senki sem veszi holmi „kortesfogásnak” a családlátogatást, vagy a négy-öt házanként megtartott baráti beszélgetést. Sőt, a találkozás módot ad arra, hogy jobban megismerjék jelöltjüket, s a jelölt a körzet problémáit — tehát kölcsönösen közelebb kerüljenek egymáshoz. Ezáltal még nagyobb súlya lesz minden egyes szavazatnak, hiszen az a választópolgárok által is jól ismert jelölt személyének szól. Másrészt, a jelölő gyűlésen elhangzott javaslatok folyamatos intézését is megbeszélhetik, s nem kell azzal várakozni a választás napjáig. Ezek egy része esetleg máris gyorsan megoldható, vagy legalább érdemi választ lehet adni rá. Nem is beszélve arról, hogy az ilyen beszélgetések alkalmával még több építő jellegű ötlet születik, hiszen a jelölő gyűlésekre nem jutott el mindenki, akinek támogatására, véleményére számítani lehet. S az sem közömbös, hogy az országvilág dolgait meghányiák- vetik, s a helyi feladató!: a nagy összefüggésekbe beágyazva még inkább tettre serkentik a lakosságot. A tapasztalat azt mutatja, hogy a választók mindenütt szeretettel fogadják jelöltjüket, élnek az alkalommal, hogy megvitassák vele a község gondjait, körzetük, vagy éppen a közös gazdaság problémáit, és senki sem vélekedik úgy, hogy ez valamiféle „kortesfogás”. De nem is vélhetik úgy, hiszen a jelölt számára a jövendő tanácstagság még több munkát, még több áldozatvállalást jelent. A kölcsönös bizalom jegyében tehát máris munkához láthatnak a jelöltek, kár lenne egyetlen napot is elmulasztani abból a hasznos tevékenységből, amelynek az egésa közösség vészi majd hasznát. *. 1». Szakosít iák a termelést a Kiskőrösi Állami Gazdaságban Ebben az évben a Kiskőrösi Állami Gazdaság az eddiginél nagyobb lépést tesz előre a termelés specializál ásának útján. A valamivel több mint 10 és félezer holdon — 13 község határában — gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem a jövőben főként szőlő és gyümölcs termeszegységes politikai, eszmei, erkölcsi felfogás felelhet meg. Egységes társadalomnak egységes eszmei, erkölcsi arculatot — «ez napjaink ideológiai harcának politikai tartalma. A mint a marxista pártok tevékenységében minden tudatos, úgy pártunk is alapos ifcnegfontolás után helyezte az jíDsztályharc homlokterébe az iieszmei küzdelmet és a konkrét ^helyzet alapos elemzése után ^határozta meg annak tartalmát. BA párt vezette munkásosztály jte politikai hatalom birtokában •és a dolgozó társadalom messzemenő támogatásával gyökeresen •iá talakította a gazdasági-társa- tealmi viszonyokat. A szocializmus alapjainak lerakásával a gazdaságban megvetette az egységes szocialista nemzetté válás, a politikai-erkölcsi egység kialakulásának alapjait. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy kedvező feltételeket teremtett a" eszmei harchoz. burzsoá eszmei hatások elleni küzdelem ma már nem azonos a néhány évvel ezelőtti küzdelemmel, mert a harc feltételei, körülményei alaposan megváltoztak a szocializmus erének javára. Amíg néhány évvél ezelőtt bizonyos gazda- s - politikai „hátországa” volt ti' ’almunkon belül a különbőzé, burzsoá nézeteknek, addig ma a szocializmus alapjainak lerakásával, a szocialista termelési viszonyok általánossá válásával, a kizsákmányolás egyszer s mindenkorra történő felszámolásával ez a gazdasági-politikai „hátország” összeomlott, következésképpen sokkal köny- nyebb küzdeni az emberek felfogásában még élő burzsoá maradványok ellen. fij em akármilyen eszmei harcot hirdetett meg a párt, hanem a marxizmus— leninizmus offenzíváját. Tehát a harc támadó formáját, amelyben a szocializmus erői teljes frontszélességben — a kulturális, tudományos, szellemi és politikai élet minden területén — elsöprő támadásra lendülnek a burzsoá nézetek' maradványai ellen. E küzdelem során a szocializmus erőinek végképp száműzniük kell a polgári és- kispolgári nézeteket népünk gondolatvilágából, és a szocialista tudat, a szocialista erkölcs győzelmét kell kivívni ok; a marxizmus—leninizmus világnézeti alapján nyugvó szocialista nemzeti egység megvalósulását kell előmozdítani ok; a magas fokú szakmai műveltségért és a vele párosuló politikai tisztánlátásért kell küzdeni, ultimátumot kell küldeni az önzésnek, a gyávaságnak, a lustaságnak, a megalkuvásnak, a haszonlesésnek, a közömbösségnek stb. „A párt eszmei munkájának fő célkitűzése az — mondotta a párt VIII. kongresszusán Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja —, hogy egész népünket megtanítsuk szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni.” A marxista dialektika, a dolgok, jelenségek kölcsönös egymásra hatására is nagyszerű példa az osztályharc homlokterébe került gazdasági építőmunka és eszmei-ideológiai küzdelem egymáshoz való viszonya. A politikai-gazdasági viszonyokban végbement változások kedvező feltételeket teremtettek az eszmei harcnak. A politikai jogok csorbítatlansága, az anyagi javak növekedése láttán, a személyes jólét fokozatos javulásának tudatában könnyebben befogadják az emberek a szocialista eszméket. A szocialista tudatossággal dolgozó egyes emberek és százas, ezres közösségek tevékenysége viszont sokkal hatékonyabb munkát produkál, termelékenyebben hat vissza a gazdasági életre, s ennek következtében még kedvezőbb feltételek keletkeznek a társadalom anyagi javainak termelésében. így áll kölcsönhatásban egymással az osztályharc eme két fontos területe: a gazdasági és az ideológiai küzdelem. A harc sikeres megvívása ” mindannyiunk ügye. Ez az egyetlen helyes út, amely az anyagi és eszmei gazdasághoz vezet! K. 1. tésével, valamint állattenyésztéssel foglalkozik. Az előbbit az állami tartalékból kapott, s eddig nem művelt 2500 hold homokbuckás terület is indokolja, egyszersmind lehetővé teszi. Év végére 2200 hold ültetvény A gazdaság jelenleg összesen 970 hold nagyüzemi szőlővel rendelkezik. Ennek valamivel több mint a kétharmada új telepítő" sű, amelyből összesen 400 holdon elterülő ültetvényt — Tabdi és Kaskantyú határában — az elmúlt évben létesítettek. Ez év tavaszán és őszén 815 holdon telepítenek szőlőt, melynek szaporító anyagát a saját 150 holdas öntözött gyökerezte tő iskolából nyerik, illetve kisebb részt a társigazdaságoktól kapják. A telepítéseket természetesen nagy táblákon végzik — a második ötéves terv időszakának végére például Kaskantyún 700 hold szőlője lesz egy tagban a gazdaságnak. Ami a gyümölcsöt illeti, csak almát (nagyobb mennyiségben Jonathánt, kisebb részt Arany- parment) termesztenek. Jelenleg 32 hold termő gyümölcsössel és 308 hold — harmadrészt egy-, a többi részben három-négyéves — új telepítésűvel rendelkeznek. E területet ez év őszén 50 hold almás telepítésével növelik. A gazdaság tehát év végére közel 2200 hold szőlővel és gyümölcsössel rendelkeznek majd. Megháromszorozzák e tehénállományt Az állatfajták közül a szarvas- marha és juh tenyésztésével foglalkoznak egyre nagyobb mértékben. „teépfflS* a nsarfh&év lalást — a tehénállományt vfc szánt növelik. A mostani százzal szemben — nagyrészt saját nevelésből — már az idén 300- ra növeli a tehenek számát. Juhbói az elmúlt év végén 1400 anyát és közel 3800 növendéke* tartottak; az utóbbiakból aeztxat ban 2000-et, mint pecsenyebárányt, nemrégiben Görögországba exportálták; A juhállományt ebben az év« ben nem növelik, de a legelő- gazdálkodás korszerűsítésével, s az intenzívebb takarmány-termesztéssel megteremtik annak lehetőségét. Több mint másfül ezer holdon öntöznek A takarmány- és az egyéb növényié’ eségek terméshozamának a növelése végett mind nagyobb területeket öntöznek csőkutakból, s kisebb részt — árasz- tással — a Dunavölgyi Főcsatornából. Az elmúlt évben 1136 holdra juttattak vizet, s az idén a meglevő 70, s a tavasszal fúrandó több csőkút üzemeltetésével ösz- szesen közel 1600 holdon válik lehetővé az öntözés. E területből valamivel több mint 700 holdon szántóföldi növényekre, 604-en szőlőre, s 262 hold gyümölcsösre juttatnak mesterséges esőt. Az elmondottak sejtetik, hogy a kevesebb üzemággal való foglalkozás lehetővé teszi a korszerű módszerek még teljesebb mértékű alkalmazását, ezzel a termelékenység növekedését; csökken az önköltség is — vég* eredményben a gazdálkodás jö* vedelmezőségét fokozza a szakosítás a Kiskőrösi Állami Gaz* dóságban. T. Z.
