Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

Számadás egy testület nevében Nem maradtak adósak a tompái tanácstagok Most, amikor négy év után ismét tanácsváüasztásokra ké­szülünk, magától adódik, s szin­te elkerülhetetlen egy rövid, számvetésszerű összegezés az el­múlt négy év munikájáról. Kik, hogyan tevékenykedtek, s mit végeztek el azokból a feladatok­ból, amellyel választóik meg­bízták őket, mit tettek a falu fejlődéséért, lakóinak jobblé- tcért a nép képviseletével meg­bízott tanácstagok? Emberekről — sarokban Tompa község lakossága 1958- ban hatvanegy tanácstagot vá­lasztott. Valamennyiüket jelle­mezni, tetteit felsorolni nem­csak egy cikk, de egy újságnyi terjedelemben is nehéz lenne. Ne essék hát sértődés, ha csak (néhányról szólok itt. Idős Szalai Ferenc bácsi — aki 1945-ben a földosztó bizott­ság elnökeként kezdte közéleti szereplését — 1954 óta tagja a tanácsnak, s képviselte ott min­dig becsülettel és soha nem szűnő tenniakarással, nemcsak s,szűk” körzete, de a tompái Bzabadság Tsz érdekeit is. Gi­licéé Vince különösen mint a pénzügyi állandó bizottság tag­ija dolgozott sokat a község szo­ciális és kulturális fejlődéséért Pintér Antalné, a járási nőta- rács községünkben élő titkára, enint járási tanácstag is sokat tett a községért. Csányi Gyula általános iskolai tanár az új fcultúrház felépítésének kitartó ftarcosa, szervezője. Ifj. Nagy 'András munkahelyéről, a Kis- szállási Gépállomásról az idő­járás viszontagságai miatt számtalanszor csak körülményes ptazás után juthatott haza, de mindig pontosan megtartotta r tervbe vett” családlátogatásait, anácstagi beszámolóit, s mint az ifjúsági állandó bizottság el­sőké is lelkesen vállalt és tel­jesített minden rábízott fel­adatot. Güicze István, a 73 éves Pista bácsi az elmúlt választá­sok alkalmával került a tanács­ba, s mindvégig ő volt egyik legbátrabb, legéberebb őre a termelőszövetkezeti demokrácia betartásának. E rövid jellemzés után, gon­dolom, arról is érdemes néhány szót ejteni: mit fejlődött, mivel gyarapodott falunk a bemutatott tanácstagok és hasonló társaik négyéves munkája nyomán. 1960-ban a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás útjára lépett községünk parasztsága. S azt hiszem, kimondhatom: a la­kosság szorgalmán kívül tanács­tagjainknak is része volt abban, hogy az átszervezést jelentős fellendülés követte a termelés­ben. Amit elintéztek... A múlt évben már 12 millió forint értékű mezőgazdasági ter­méket állítottunk elő, illetve adtunk át a felvásárló szervek­sek. Ami kereskedelmünket il­leti, négy év előtt még egyetlen korszerű boltegység sem műkö­dött falunkban. Ma már neon­világítással ellátott és belül is nagyszerűen felszerelt, korsze­rűsített textilüzletünk, élelmi szerüzletünk, vegyesboltunk és műszaki szaküzletünk szolgálja a lakosság igényeinek mind kulturáltabb kielégítését. Kor­szerűsödött férfi és női fodrá­szatunk, a helyi ktsz pedig meg­szervezte a gépjavító, szerelő részleget, a rádió és televízió javító-szolgálatot, s így nem kell a szomszédos városokba utaz­ni, ha a faluban levő száz mo­torkerékpár, nyolc autó, 40 tv, vagy több mint ezer rádió kö­zül elromlik valamelyik. Sokat változott az elmúlt négy év során a falu, falunk ut­cáinak képe. Villanyhálózatot kapott a Hunyadi, a Halasi út, a Kőrös oldal, a Damjanich ut­ca, megépült a törpevízmű, por­talanításra került a falun átha­ladó közlekedési út, s javult a Hasznos vadászat ■ 'A Duna-ártéri Erdőgazdaság tíadrezervátumát szívesen kere­sik fel a külföldi vadászok. A jó hírre jellemző, hogy a vidék­nek évről évre nő az idegen- forgalma. Most az idény alatt hxxxkkxxxxmxx 6500 óra víz alatt Huszonöt éves búvárjubileu- mát ünnepelte a minap A. Petu­hov szovjet búvár. Kiszámítot­ták. hogy e negyedszázad folya­mán “összesen 6500 órát töltött a víz alatt belga, olasz és német vadászok keresték fel a bajai erdészet vadgazdaságait. Szerdán újabb tíztagú nyugatnémet vadász­csoport érkezett fácán-, nyúl- és vaddisznó-vadászatra. Az idei szezonon már majdnem hétszáz­ezer forintra tettek szert a vad­állományból, százötvenezer fo­rinttal többre, mint az elmúlt év hasonló időszakában. közlekedés is. Falunkat ma már buszjárat köti össze a környező falvakkal és Kiskunhalassal. Egészségügyi vonatkozásban egyik legnagyobb eredmény, hogy ma már két körzeti or­vosi rendelő is működik, ezen­kívül megszerveztük a fogászati szakrendelést, s korszerűsített gyógyszertárunk felveszi a ver­senyt akármelyik városival is. Végezetül egyetlen mozaikot a falu kulturálódásáról. Azontúl hogy mind többen végzik el esti tagozaton az általános is­kola VII—VIII. osztályát, taná­csunk javaslata és intézkedése révén 19-en itt helyben végez­hetik a mezőgazdasági techni­kum kihelyezett osztályait. Ez nagy könnyebbség a tanulni vágyók számára, hiszen közsé­günktől a MÁV állomás 6 kilo­méterre van, s fáradságos lett volna az átjárás más faluba vagy Kiskunhalasra. Talán nem vádolnak azzal, hogy mindezt dicsekvésnek szán­tam, hiszen szeretném elmon­dani azt is, ami még megoldás­ra vár a további fejlődés ér­dekében, s amire már a mos­tani tanácsnak nem futotta az idejéből. , még megoldásra vár A törpevízmű megépítése után most már megvalósítható az utcai vízvezetékhálózat ki­építése. Tovább kell rendezni a község utcáit, fejleszteni közvi­lágítási hálózatát, portalanításra szorul már az Attila utcai ma­kadámút és a régi „kinőtt” kul­túrotthon helyett az új is fel­építésre vár. Korszerűsíteni kel­lene a MÁV megállót, bővíteni várótermét. Ki kell még „har­colni” egy diákbuszt, hogy ne okozzon gondot Kiskunhalason tanuló ifjúságunk közlekedése. A tanyai gyerekek érdekében, hogy a központi osztott iskolá­ban magasabb színvonalú okta­tásban részesülhessenek egy 40 személyes heti kollégium létre­hozása is szükségessé vált a központban. Mindez nem nél­külözheti majd a tanács támo­gatását, s gondoljuk, nem is fogja nélkülözni, hiszen nem­csak a most leköszönő tanács­nak, de a következőnek is a lakosság életkörülményeinek to­vábbi javítása, a falu fejlődé­séért végzett munka hoz majd megbecsülést és elismerést. Simola Lajos vb-titkár Tanuló kiskunok AMIKOR Petőfi Sándor 1845- ben Kunszentmiklóson járt, s amint erről egyik szép verse árulkodik, itt igen jól érezte magát, még csak egy öreg is­kola szolgálta a kiskunok cse­metéinek szellemi gazdagodását. Az öreg iskola ma is áll — az ipari tanuló fiataloknak ad le­hetőséget a tanulásra —, azon­ban a közel kétszázharminc esztendős múltra visszatekintő gimnáziumra, amely megújho- dott formában és tartalommal végzi nemes hivatását, nehezen ismerne már rá a költő. A mos­tani gimnáziumi épület 1930- ban készült, s alaposan rászol­gált a felújításra. Tavaly tata­rozták kívül, az idén pedig kö­zel másfélmillió forint költség­gel belülről hozzák rendbe. De ez csak egy lépcsőfoka a kor­szerűsítésnek. évfolyam növendékei kezdték el — az országban első — növény­védő szakiskolai tanulmányu­kat, de ez folyamatosan, ahogy előrehaladnak az osztályokkal, bővülni fog. KÖZEL NÉGYSZÁZ közép- iskolás növendék tanul itt — nagyobbrés2d lányok —, ter­mészetesen nemcsak kunszent- miklósiak, hanem a környező községekből bejárók, vagy a kollégiumok lakói. Igen, többes-, számban: kollégiumok. Egy fiú- és egy leánykollégium, hatvan­hatvan fő bentlakóval. S ez az egyetlen szívfájdalmuk jelen­leg. A leánykollégium nem tud­ja befogadni a jelentkezőket. Pedig volna megoldás — mond­ják az iskola vezetői, s a já­rási művelődési szervek képvi­selői. A leánykollégium mellett Még csak s falak látszanak, de őszre új tantermekkel bővül a kunszentmiklósi középiskola. MÁR ÉPÜL, s még ez évben átadásra kerül a nagyobb ará­nyú bővítést szolgáló új rész­leg. Négy tanterem, két poli­technikai műhely, egy lakrész és természetesen az elmaradha­tatlan zsibongó” tartozik majd a gimnázium most épülő szár­nyához. Központi fűtés teszi tisztasági és egyéb szempontból is kellemesebbé a környezetet, a tantermek levegőjét. A köz­ponti fűtést egyébként beveze­tik a régebbi iskola épületébe is, tehát az is részesül ennek áldásaiból. Gimnáziumról beszéltünk ed­dig, pedig ez nem fedi pontosan a fogalmat. Ugyanis már jelen­leg is mezőgazdasági szakiskola működik az iskola keretein be­lül. Egyelőre még csak az első van egy eladó épület — 150 ezer forintba kerülne a megvétele —, s ez nagyszerűen megfelelne a bővítésre. Hogy van-e rá lehe­tőség? Próbálták már kopog­tatni, s a járási pártértekezle­ten is szóvá tették, remélik: az illetékesek mielőbb megtalálják rá a megoldást. Sok bejáró kis­lány és szüleik gondján segí­tene ez az aránylag nem túl költséges megoldás. TELHETETLENEK... mond­hatná rájuk valaki, de megbo­csátható ez az igyekezet, hi­szen a növekedő igények — a tanulási igények gyakorlati gondjai ezek. örömök és újabb tennivalók egyúttal... Ahogy ro­hamosan gazdagodó életünk dik­tálja, követeli. T. P. Vízbőséer a homokon A Duna—Tisza közén a szo­kásos január havi huszonhét milliméteres csapadékot már az év első nyolc napjában túltelje­sítette az időjárás. Eddig negy­vennyolc milliméter eső esett, majdnem kétszer több az ötven éves havi átlagnál. A nagy meny- nyiségű hóiét és csapadékot a homok még nyeli, de a Iapályo­Mi kell egy öreg, be­teges embernek? — Természetesen, orvos­ság, megfeleld időben, megfelelő hatású — mondaná bármelyik megkérdezett. S ugyan mi kell a kecskeméti vendéglátóiparnak? — tenném fel a követke­ző kérdést. Természe­tesen orvosság, ismét­lődne megint a felelet, de milyen? — Itt so­kan megakadnának, mert gyógymódot való­ban nehéz találni. Régen volt ez, mi­kor ilyen kérdésekkel zaklatták egymást a gyötrődő, szórakozni vágyó kecskeméti cm- berek. Azóta megvaló­sult a nagy „történel­mi igazságszolgáltatás”, az idő megérett a vál­ORVOSSÄQ tozásokra és megnyílt a kecskeméti Arany­homok Szálló. Kíván­csi ember lévén, mi­nap betértem a ven­déglátóipar fő végvá­rába, a „Hírősbe”. Rög­tön az ajtóban meg­lepetés ért, mert meg­botlottam a küszöbben, amit, úgy látszik, az­óta szerelhettek oda. Beljebb nyomulva döb­benetes kép tárult elém. A vakító fehér­ség majd a szemem világát vette, csak pár könnyteli pislantás után vettem észre hogy abroszok, és éle­temben először támadt az az érzésem, hogy eltévedtem. De a ki­szolgáló személyzet is­merős volt, így az el- bámulástól aléltan egy asztalhoz támolyogtam és leültem. Ekkor ért a legnagyobb meglepe­tés. Alig helyeztem el láradt testemet a szé­ken, „jó napot, kedves •iram” kiáltás harsant a fülembe, majd egy karakán pincérlegény, miközben elfújta a to­tóeredményeket, a mélytengeri cápavadá­szat legújabb módsze­reit és az egészen friss Móricka vicceket bársonyos bül-bül-han gon megkérdezte, mit parancsolok. Eldadog­tam megrendelésemet. azonban most sem pi­henhettem, mert két lűsarkon libegő alkal­mazott máris elém pa­kolta a kívánt földi javákat. Gyorsan kel­lett ennem, hogy a már kiszolgált máso­dik féle ki ne hűljön, a pohár sört a végén már állva ittam meg, miközben két pincér­tanuló a kabátomat segítette fel. Már az utcán voltam, mikor az első szabad léleg­zetet vehettem a nagy vendégszeretet után. Ügy látszik — gon­doltam — a vendég­látóipar megkapta a megfelelő orvosságot és meggyógyult. Én viszont a gyors evés­től — megbetegedtem. (—r —1.) sabb fekvésű földterületek már telítettek. A vízügyi társulatok irányításával megkezdték a fel­gyülemlett csapadék gyors leve­zetésének munkáit. Ott, ahol er­re szükség van, ideiglenes lefo­lyókat építenek. A termőterületek víztelenítése ez ideig biztosítottnak látszik, mert a vízügyi társulások tavaly sokfelé kimélyítették a vízgyűj­tőket, elvégezték a csatornák karbantartását, s újabb, össze­sen mintegy háromszáz kilomé­ter hosszú lefolyóval bővítették a meglevő hálózatot. így jelen­leg összesen 1600 kilométert ki­tevő vízgyűjtő csatornarendszer vezeti a felesleges vizet a Du­nába, PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16 Belpolitika '-ivat: I1-S2 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l'a Telefon 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahi .italoknál és kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065

Next

/
Oldalképek
Tartalom