Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-12 / 9. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! KVTTL tv FOLYAM, 9. SZÁM /Irn 60 fillér 1963. JAN. 12, SZOMBAT Tízezrek vettek részt a jelölőgyííléseken Révész Gézát és dr. Molnár Frigyest jelöltek országgyűlési képviselőnek a Kecskeméti Lakatosipari Vállalat dolgozói 4750 előadás, 260 590 hallgató Eredményes munkát végzett 1962-ben a Bács-Kiskun megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hartán a művelődési házban csütörtökön egyhangú lelkese­déssel jelölték országgyűlési képviselőnek Oláh Pált, a Pe­tőfi Tsz elnökét. Ugyanitt jelöl­te a lakosság megyei tanácstag­nak Hegedűs Lajost, az Üj Élet Termelőszövetkezet elnökét. A dunaszentbenedeki művelő­dési házban lelkes tapssal nyil­vánította véleményét az össze­gyűlt kétszáz főnyi választó- polgár, amikor Mándity József, a Hazafias Népfront járási tit­kára javasolta, hogy újra Rigó Jánost, a kalocsai járási párt- bizottság titkárát jelöljék or­szággyűlési képviselőnek. — Ugyancsak egyhangú lelkesedés­sel nyilvánították pótképviselő­jelöltüknek dr. Kiss Ágostont a lakiteleki község filmszínházá­ban megtartott jelölőgyűlésen. Ugyanitt fogadták el Mészáros Borbála vezető óvónőt járási tanácstag jelöltnek. Homokmégyen Farkas Józse­fet, a Hazafias Népfront megyei titkárát, s Jánoshalmán, a KISZ művelődési otthonában B run- esák Andrást jelölték megyei tanácstagnak. Újra felölték képviselőnek Boros Antalt, a tompái Sza­badság Tsz elnökét a községi művelődési házban 250 főnyi résztvevő jelölte országgyűlési képviselőnek. Boros Antalt már másodszor jelölték képviselő­nek, mert nagyon népszerű em­ber a környéken, sokat tesz a választópolgárok érdekében. Petőfi Sándort, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatóját a gazdaság művelődési házában, mintegy ötszáz főnyi résztvevő jelölte megyei tanácstagnak. Nagybaracskán újból megyei ta­nácstagnak jelölték dr. Szalóky Lászlót, a megyei rendőrfőkapi­tányság vezetőjét. Mély kúton lelkes hangulatú gyűlésen je­lölték megyei tanácstagnak Er- dősi Józsefet, a megyei pártbi­zottság titkárát. A gyűlésen so­kan felszólaltak és elmondták, hogy az elmúlt négy évben jó kapcsolatuk volt Erdősi elv­társsal. bizalommal választják megyei tanácstagjuknak. Pénteken lelkes hangulatban folytatódtak megyénkben a feb­ruár 24-i választások jelölőgyű­lései. Több mint ötszáz jelölő­gyűlést tartottak meg ezen a' napon, melyeken mindenütt százak, összességében pedig több mint tízezer ember vett részt. Hatszáz üzemi dolgozó előtt Kecskeméten a Lakatosipari Vállalat nagytermében az üzem­nek mintegy hatszáz dolgozója fogadta a jelölőgyűlésre érkező dr. Molnár Frigyest, az MSZMP Központi Bizottságának póttag­ját, a megyei pártbizottság el­ső titkárát, Erdélyi Ignácot, a városi pártbizottság első titká­rát és Reile Gézát, a városi ta­nács vb-elnökét. A gyűlés részvevői előtt Sen­ke János, a vállalat igazgatója mondott beszédet. Beszámolt a város és az üzem fejlődésé­nek elmúlt négy évi eredmé­nyeiről, majd vázolta a továb­bi feladatokat, terveiket. Ezután javasolta, hogy ország- gyűlési képviselőnek és megyei tanácstagnak dr. Molnár Fri­gyest, országgyűlési képviselő­nek Révész Gézát, hazánk moszkvai nagykövetét, városi tanácstagnak pedig Vízin Miklós gépészmérnököt, a Kecskeméti Konzervgyár dobozüzemének vezetőjét jelöljék. A gyűlésen felszólalók támo­gatták a javaslatot, amelyet a résztvevők nagy tapssal fogad­tak el. Molnár Frigyes elvtárs megköszönte a választópolgárok, az üzem dolgozóinak bizalmát. Hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja a város ipari fejlesztését és örül, hogy a jövőben e cél érdekében is munkálkodhat. Jánoshalmán, a KIOSZ he­lyiségében, mintegy 300 főnyi résztvevő tartott jelölőgyűlést. Herédi Kálmán, a Vegyesipari Ktsz vezetője, a gyűlés elnöke javasolta, hogy Weither Dánielt, a Petőfi Népe főszerkesztőjét megyei tanácstagnak, Csupity Istvánt, a községi tanács vb- elnökét pedig járási tanácstag­nak jelöljék a választópolgá­rok. Több felszólalás után, ame­lyek helyeslőén támogatták a javaslatot, a gyűlés részvevői egyhangúlag elfogadták Weither Dánielt és Csupity Istvánt je­löltjüknek. Méh n^írwobb fele’ossÉqet fe'ent számomra Városföldön, az állami gazda­ság művelődési házában, mint- egv ötszáz főnyi résztvevő vi­tatja meg. hogy kik kénviseljék érdekeiket a különböző szintű tanácsi szervekben és az ország­gyűlésben. Török Péter községi párttitkár megnyitó szavai után Vörös Vil­mos, a kecskeméti járási párt­bizottság titkára méltatta a ta- nácsválasztásoik jelentőségét, ösz- szehasonlítva a múlt rendszer választásaival. Adatokon keresz­tül mutatta be az elmúlt négy esztendő alatt eléírt eredménye­ket, köztük Városföld fejlődését és távlati terveit. Beszélt azok­ról a feladatokról, amelyek megoldásra várnak az elkövet­kező időszakban a VIII. kong­resszus határozatainak, s irány­vonalának megfelelően. A továb­biakban javaslatot tett az or­szággyűlési képviselő és a járási tanácstagjelölt személyére. Ezt követően szavazásra került a sor. A jelenlévők egyhangúlag Csik Antalt, a Városföldi Álla­mi Gazdaság igazgatóját ország­gyűlési képviselőnek, Nehéz Jó­zsefet, a járási tanács mezőgaz­dasági osztályvezetőjét pedig já­rási tanácstagjelöl Ének javasol­ták­— Ez még nagyobb felelőssé­get és megnövekedett feladato­kat jelent számomra — mondotta többek között Csik Antal —, s arra ösztönöz, hogy teljes tudá­somat latba vetve az egész me­gye fejlődését, népének felemel­kedését szolgáljam a magam munkaterületén is. Köszönöm a megtisztelő bizalmat Kalocsán, a városi tanács dísz­termében tegnap délelőtt tíz órakor százhatvan főnyi válasz­tó, köztük több kalocsai egyházi személy részvételével került sor jelölőgyűlésre. Kriston Ferenc, a városi ta­nács vb elnökének megnyitó és üdvözlő szavai után dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elnöke emel­kedett szólásra. Beszámolt a je­lenlevőknek arról a gyors iramú és jelentős fejlődésről, amely megyénkben is végbement az elmúlt választás ideje óta, s ar­ról a nagy munkáról, amelyet az állampolgárok, köztük a Ha­zafias Nénfront tagjai végeztek az eredmények fokozása, gazda­gítása érdekében. Kiemelkedő tettek születtek Kalocsán is a társadalmi munka területén, s ez az aktivitás a jövőben is megsokszorozhatja a városfej­lesztés lehetőségeit. Dr. Bo­dóczky László javasolta, hogy dr. Várkonyi Imrét, a kalocsai főkáptalani helynököt fogadják el országgyűlési képviselője­löltjüknek. Ezután dr. Hollósy Károly, a Hazafias Népfront lárási elnöke ismertette a jelölt életrajzát, eddigi munkásságát, majd sza­vazásra került a sor. A kalocsai gyűlés résztvevői egyhangúlag dr Várkonvi Imrét fogadók el országgyűlési képviselőjelölt­jükül. A jelölt rövid beszédben kö­szönte meg a meg+’sztelő bizal­mat. s leg’obb szolgálataink biztosította a megjelent választó- polgárokat. Az elmúlt esztendő jelentős változásokat hozott a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat munkájában. Különálló, egysze­ri előadások helyett kialakultak megyeszerte az ismeretterjesztés új, fejlettebb formái: — a so­rozatok és munkásakadémiák. Több gondot fordítottak az el­hangzott előadások tartalmasab­bá tételére, a tez-akadémiák megszilárdítására és három ta­gozattal megnyitották Kecske­méten a Szabadegyetemet. Egy év alatt 4750 előadást tartottak a megyében, ame­lyeken részt vett 260 590 hallgató. Javult az előadások összetéte­lének aránya is. Míg 1961-ben 41 százalék volt. az elmúlt év­ben 43 százalékra növekedett a természettudományi előadá­sok száma, bár még mindig ve­zető helyet foglalnak el a tár­sadalomtudományi témakörök. Legnagyobb emelkedés a mezőgazdasági témájú elő­adások számánál tapasztal­ható. A tavalyelőtti 314-hez képest, 1962-ben 580-at tar­tottak és tematikájukra jellemző, hogy elsősorban a megye gazdasági termelőmunkájához nyújtottak hasznos útmutatást. Megnőtt az érdeklődés a nevelési kérdé­sekkel foglalkozó pedagógiai, valamint az egészségügyi és iro­dalmi jellegű előadások iránt. Az előbbiből 530-at, a két utób­biból 450—500-at tartottak me­gyénkben. Lényegében kevésnek mond­ható a műszaki tárgyú előadá­sok száma — 210, — bár 1961- hez képest itt is nagy fejlődés­ről adhatunk számot. Általá­ban jellemző az előadások té­makörére, hogy elsősorban a dolgozók világnézeti nevelésé­hez. általános műveltségük fo­kozásához és szakmai ismere­teik elmélyítéséhez kívántak segítséget nyújtani. Főleg az is­meretterjesztés legfejlettebb for­máin — az akadémiákon ke­resztül. Ha összehasonlítjuk a tavaly ősszel készített terveket a meg­valósítással, akkor kiderül, hogy a tervezett 50 tsz és 28 mun­kásakadémia helyett az el­múlt évben csak 24 tsz- és 17 munkásakadémia alakult. Igaz, hogy több helven — pél­dául a bajai járásban — ja­nuárban is indítanak sűrített formában tsz-akadémiákat. te­hát a helvzet itt elég lónak mondható. Sokkal rosszabb a munkásakadémiáknál, ahol leg. több esetben az üzemek gazda sági vezetőinek nemtörőd ímsé- ge miatt nem lehetett a terve­ket valóra váltani. A kisebb-namaabb zökkenők ellenéig a7 eredmánnek azt iga­zolják hogy iól beváltak és minden évben nAní-renűKHek az akadémiák. Említést érdemel még közülük az ülnökakadé­mia 500 hallgatóval és a sza­badegyetem művészeti tagozatá­nak sikeres működése. A művészeti közízlés alakí­tásában jelentős szerepet játszanak a Kecskeméten, Baján és Kiskunhalason lé­tesült filmbarát-körök. Népszerűségüket ml sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy tagjainak száma tavaly mégha- ladta a 31 000-et. A jónak mondható mennyisé­gi eredmények mellett — nagy gondot fordítottak a minőség fokozására is. Az igényekneki megfelelően bővítették az elő­adók létszámát és nem feled­keztek meg módszertani, azak- mai továbbképzésükről sem. Vonzóbbak, színesebbek lettek az előadások azáltal, hogy 78 ízben neves tudósok, művészek közreműködéséit tették lehető­vé. 1400 esetben pedig filmvetí­tést, a szemléltetés változatos formáit alkalmazták. Országjá­rást kirándulásokat 27 alka­lommal szerveztek, a résztvevők száma: — ezer. Az Ismeretterjesztés helyze­tének gyors ütemű alakulása azonban nem mindéin járásban egyenletes. A megyében 900 előadással a kecskeméti Járás veaeá, mégsem mondható, hogy teljes értékű munkát végeztek, hiszen a minőség jobb is lehetne. Kü­lönösen az első félévben ecto volt az egyedi előadások szá­ma, hiányzott a céltudatos, tar­talmas tervszerkesztés. Második helyen áll — több mint 700 előadással — a bajai járás. Viszont aránylag kevés (100) a termelő munkához köz­vetlen segítséget adó agrár, va­lamint természettudományi elő­adások száma. A tsz-tagok bevonása az is­meretterjesztésbe legjobb a kiskunfélegyházi járásban. Ebben a járásban tervszerű, ala­pos és eredményes a tsz-ekkel való foglalkozás. Fejlődés ugyan minden já­rásnál tapasztalható, de még bőven akad javítani való, főleg a szervezett és az egész évadot átfogó ismeretterjesztő előadá­sokban szegény kiskőrösi járás területén. A TIT okulva az elmúlt év tapasztlataiból, legfontosabb feladatául a meglevő hibák ki­javítását tűzte ki. Az idén nem az előadások számszerű emelkedése a cél, hanem a belső arányok megváltoztatása a mezöetM- dasági és alap-természettu- domácvos Ismereteket bőví­tő témák javára. Céltudatos tervezéssel, az ösze- fügeő előadásformák ura’ko- dóvá tételével szeretnék eb1 -n az évben az ismeretterje?-: és hatósugarát még jobban kitágí­tani és elérni azt. hogy az elő­adások száma helyett a hallga­tók tábora növekedjék. y. zs. Mint arról már el ózó lapszámunkban beszámoltunk, nagy érdeklődés és a választópolgárok részéről megnyilvánuló igen nagy aktivitás jegyében csütörtökön megyénkben is megkez­dődtek a különböző szintű tanácstagi, valamint országgyűlési képviselő jelölőgyűlések. Majd minden jelölőgyűlésről több száz főnyi résztvevőt jelentettek, amely azt jelenti, hogy csupán az első napon lezajlott több mint négyszáz jelölő­gyűlésen közel tízezer ember vett részt. Hasonló helyzetkép­ről számoltak be a pénteki jelölőgyűlésekről beérkezett első híradások is. Az alábbiakban a csütörtöki késő esti órákban, valamint a pénteken lezajlott jelölőgyűlésekről adunk hírt olvasóinknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom