Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

#. oldal I9fiS. Jan«kt 24, csütörtök fl francia—nyugitnémet együttműködési szerződés 4 Fehér Ház fenyegetőzik Viharok az angol akóházban r A FRANCIA—NYU­GATNÉMET együttmű­ködési egyezmény tar­talma már nagyrészt ki­szivárgott a nyilvánosságra, amikor kedden este a két államfő megbeszéléseinek befejezése után a végleges szöveget átadták a nemzetközi sajtó képviselőinek. A közös nyilatkozatban és a szerződés pontjaiban részletezett együttműkö­dés széles területe, a szövetségi viszony szoros­sága mégis meglepetésként hatott. Majdnem az államszövetség jellegét öltik magukra a terve­zett kapcsolatok a két szomszédos ország kö­zött. Az egyezmény jellegét a katonai és poli­tikai rendelkezések határozzák meg. A két had­sereg szervesen együttműködik a jövőben, és fi gyeimre méltó, hogy a megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amely a kö­zös fegyverkezést a hagyományos fegyverekre korlátozná, holott az 1954. évi párizsi egyez­mény is megtiltja a szövetségi köztársaság atomfegyverkezését. A külpolitikában Francia- ország lemondott arról, hogy partnere megkér­dezése nélkül állást foglaljon bármilyen fonto­sabb nemzetközi kérdésben a NATO-ban. sőt még az ENS?-ben képviselendő álláspontokat is messzemenően összehangolják. Mindennek intézményes formát ad a kormánvfők. a minisz­terek. a vezérkari főnökök rendszeres tanács­kozása, a különböző közös bizottságok műkő­débe. Az egyezmény egyébként a párizsi nyu­gati diplomaták körében is nyugtalanságot vál­tott ki. Ennek ellensúlyozására igyekeznek el­hitetni a közvéleménnyel, hogy az egyezmény nyitva áll valamennyi nyugat-európai ország számára, mert az valamiféle „európai politikai közösséget” hivatott megalapozni. A közös piac válságát, Anglia csatlakozásának kérdését azon­ban — mint várható volt — nem oldotta meg de Gaulle és Adenauer tanácskozása. A RENDSZERINT jól értesült források sze­rint Kennedy amerikai elnök személyes levélben figyelmeztette Párizsba utazása előtt Adenauer kancellárt, hogy de Gaulle január 14-i ki jelen- lés«! rendkívül messzemenő következményekkel járhatnak a NATO-ra nézve. A mindeddig nyil­vánosságra nem hozott levél állítólag utal arra, amennyiben Adenauer magáévá teszi de Gaulle HATG-ellenes vonalát, az amerikai elnök aligha tud ellenállni a kongresszusnak, amely ez eset­ben elkerülhetetlenül követelné az Egyesült Al- Samok európai politikájának „gyökeres felül­vizsgálatát”. A források szerint ez maga után vonná az Egyesült Álla­mok bizonyos mértékű „visszavonulását” Európából és érintené a Nyu- gat-Németországban állomásozó amerikai szá­razföldi csapatokat. A találgatások még foly­nak. hiszen az összes kérdések még nem tisz­tázódtak. annyi máris bizonyos, hogy Anglia bonni pártfogói, Erhard alkancellár és Schröder külügyminiszter mossák kezeiket és hangsúlyoz­zák, a bonni alkotmány szerint végső soron nem áll módjukban a kancellár külpolitikai koncep­cióinak megváltoztatása. A Daily Telegraph hangoztatja: Adenauernek most választania kell Franciaország és a világ többi része között. S a világ többi része nemcsupán Angliát, hanem Amerikát is jelenti. Ha nem sikerül a francia elnököt engedményre bírni az angol belépéssel kapcsolatban — és ez már szinte biztosra ve­hető — ez meghiúsítja a most létrejött francia —nyugatnémet szerződés ratifikálását a Bun- destag-ban. A KARÁCSONYI SZÜNET ETÁN most ült össze először az angol parlament, amelynek el­következő vitái felé nagy várakozással tekinte­nek Londonban. Macmillarmak a legélesebb tá­madásokkal kell számolnia a parlament mos­tani ü’ésszakán. Az interpellációk előre benyúj­tott témavázlata azt mutatja, hogy a képviselők részletes felvilágosítást követelnek Macmillan és Kennedy nassaui megállapodásairól illetve az angol miniszterelnök és de Gaulle francia elnök decemberi találkozójáról. Egyes képvise­lők azt kívánnák többek között, hogy éppen a közös piacba való belépés sikertelen próbái miatt Macmillan hívia össze a közös piaci or­szágok kormányfői értekezletét még akkor is. ha de Gaulle nem hajlandó azon részt venni Az angol kormányfő egyetlen derűsebb jellegű mondata a képviselők interpellációira az volt. amely a Hruscsov—-Kennedy levélváltással volt kapcsolatban. Macmillan kijelentette, hogy a legutóbbi fejlemények alapján reménykedik az atomrobbantási kísérletek beszüntetéséről szóló egyezmény megkötésében. A vitában felvető­dött másik problémában azonban egészen ellen­tétesen nyilatkozott. Azt mondotta, most nem lenne időszerű az ülésszakon foglalkozni az európai atomfegyvermentes övezet magvalósí­tásával. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN PARASZTSZŐVETSÉG MEXIKÓBAN Mexikó City: Január elején űj független parasztszervezetet alakítottak az ország minden kerületét képviselő mintegy két­ezer parasztküldött részvételével. A parasztszövetség harcol a világbékéért és harcol Mexikó teljes függetlenségéért és a de­mokráciáért, valamint a parasztok alkotmányos jogaiért. A képen: Az alapító gyűlés. (MTI Külföldi Képszolgálat} Adenauer elutazott Párizsba! De Gaulle állítótag elfogadta a kompromisszumot Anglia köxös piáéi tagsága kérdésében PÁRIZS. (AP—DPI. APA— Reuter) Adenauer nyugatnémet kan­cellár szerdán délelőtt, tíz óra­kor felkereste de Gaulle elnö­köt az Elysée palotában. Ade­nauer és de GauUe tanácskozá­sa másfél óráig tartott, majd a kancellár az elnöki palotából egyenesen a repülőtérre hajta­tott. ahol Pompidou miniszter- elnök és Couve de Murville külügyminiszter búcsúztatta. Adenauer repülőgépen hazauta­zott Párizsból. Az AFP és a DPI hírügynök­ség ügy értesült, hogy a tárgya­lások egyik központi kérdésé- ben, a közös piaci angol csatla­kozás ügyében de Gaulle végül is elfogadta Adenauer kompro­misszumos javaslatát, s ez azt jelenti, hogy az európai gazda­sági közösség bizottságát uta­sították: készítsen jelentést a brüsszeli tárgyalásokról. Ilyen módon de Gaulle ideiglenese», elhalasztotta Anglia végleges kiutasítását a „hatok élószobá­jából”, nem torpedózta meg véglegesen az angol belépési tárgyalásokat. Bonnban lelkesen üclvoz-ik a de Gaul e Tanácskozás Washingtonban a nukleáris kísérletek megszüntetéséről és Ad^upr által kötött szerződést, de az örömbe üröm is vegyül XOiróldrSI ie'entik: AT EGYESÜLT ÁLLAMOK KATONAI CÉLOKRA IS FEL AKARJA HASZNÁLNI A VILÁGŰRT New York. Jerome Wiesner. Kennedy elnök tudományos kér­désekkel foglalkozó külön mun­katársa Washingtonban kijelen­tette. hogy az Egyesült Államok nemcsak a tudomány kedvéért, hanem katonai célokból is végez majd űrrepüléseket. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok csak a század végén lesz abban a helyzetben, hogy embert küld­jön a Marsra. ZSOLDOSOKAT TOBOROZNAK A SZAED-ARABIAI LÉGI HADERŐBE Kairó. Fejszal szaud-arábiaj miniszterelnök ügynökei európai országokban pilótákat toboroz­nak Szaud-Arábia légi hadere­je számára — közli az A1 Ah- bar című lap londoni tudósítója. Elsősorban azokat a pilótákat igvekeznek bőséges díjazás ígé­retével megnyerni, akik azelőtt Csőmbe szolgálatában álltak. A BRUNEI FELKELÉS VEZETŐJE ÖNKÉNTESEKET KÉR INDONÉZIÁTÓL Djakarta. Mint az AP jelenti, Ázahari, a brunei felkelés veze­tője hivatalosan kérte Indoné­ziát hogy küldjön fegyveres ön­kénteseket „az észak-bomeói an­gol hadsereg szétzúzására” — je­lentette ki Ahmer Fadillah, a brunei felkelők képviselője. Aza_ hari kérését továbbították az Indonéz külügyminisztériumba. Az indonéz külügvminisztérum szóvivője közölte, hogy a kérel­met gondosan tanulmányozzák s komoly megfontolás tárgyává taszik. Mint már jelentettük, kedden délután Washingtonban szovjet —amerikai—angol megbeszélé­sek kezdődtek a nukleáris kí­sérletek megszüntetéséről. A megbeszéléseket az amerikai külügyminisztérium épületében William G. Fostemek, a lesze­relési és fegyverzet ellenőrzési hivatal vezetőjének szobájában tartották. A Szovjetuniót Fe­dorenko ENSZ-küldött és Ca- rapkin nagykövet képviselte, az Egyesült Államokat William C. Foster, valamint két tanácsadó­ja, James Goodby és Charles Stelle, Angliát pedig sir David Ormsbv-Gore nagykövet és Pe­ter Wilkinson nagykövetségi első titkár. A keddi megbeszélések négy óra hosszat tartottak. A tanács­kozásokról kilépő politikusokat azonnal újságírók rohanták meg, részletek után tudakozódtak. Az angol nagykövet közölte, hogy közös megállapodás sze­rint egyelőre nem nyilatkozhat­nak a tárgyalások menetéről. Fedorenko szintén türelemre in­tette az újságírókat, csak any­Ranneki beszéde IJi De bibén Űj Delhi. (MTI) Mint a Reu­ter jelenti, a jelenleg Indiában tartózkodó Adam Rapacki len­gyel külügyminiszter a nemzet­közi kérdések indiai tanácsában elhangzott beszédében hangsú­lyozta. hogy sürgősen szükséges a nukleáris kísérletek betiltása Sikraszállt ómnak érdekében, hogy atommentes övezeteket lé­tesítsenek világszerte és így kö­zelítsék meg a nemzetközi le­szerelés kérdését nyit közölt, hogy a tanácskozá­sok szerdán (magyar idő sze­rint 21 órakor) folytatódnak. DELHI. (TASZSZ) Az indiai parlamentben Neh­ru miniszterelnök felszólalásá­val megkezdődött a vita a hat el nem kötelezett ország co­lomból értekezletének az indiai —kínai határviszály rendezésé­re tett javaslatairól. Mint Nehru kijelentette, az indiai kormány elvben elfogad­ta e javaslatokat a Kínai Nép- köztársasággal folytatandó tár­gyalások alapjául, de fenntartja BONN. (MTI) A nyugatnémet kormánysajtó nagy lelkesedéssel ünnepli a de Gaulle és Adenauer által aláirt francia—nyugatnémet magának a jogot, hogy egyes konkrét területi kérdésekben megvédje továbbra is a maga álláspontját. Nehru azt is közölte, hogy táviratot kapott Colombóból. amelyben Bandaranaike asz- szony, ceyloni miniszterelnök tájékoztatta az indiai kormányt: a Kínai Népköztársaság elvileg szintén elfogadta a colomból értekezlet résztvevőinek javas­latait. együttműködési szerződést Szá­mé« polgári lap rámutat azon­ban arra, hogy a bonni .vezetők körében az örömbe üröm is ve­gyül. mert a Bonn—Párizs ten­gely megpecsételésére- komor árnyékot vet az az ellenséges gyanakvássá növekedett bizal­matlanság, amellyel az atlanti tábor többi országa tekint a Bonn—Párizs tengely felé. Azok­ban a bonni körökben, amelyek továbbra is az Amerikával való szoros viszonyt tekintik a nyu­gatnémet külpolitika tengelyé­nek. megdöbbenést keltett az a rendkívüli éleshangú cikk, amelyben James Roston, a New York Timesnek a Fehér Ház­hoz közelálló publicistája ^ fi­gyelmeztette Adenauert: előbb- utóbb választania kell majd de Gaulle és Washington között „Bonnban tovább növekszik az aggodalom” — Írja ezzel kap­csolatban a Welt. A Frankfurter Rundschau ve­zércikkében hevesen támadja de Gaullet és ezeket írja: „A francia tábornok-elnök politi­kai preventív háborút indított Amerika ellen, Kenned vrtek az atlanti közösség létrehozására iránvuló nagy terve ellen. Char­les de Gaulle-nak az a vélemé­nye, hogy a Fehér Ház ura ma­nővereivel továbbra is az ame­rikai atomfurkósbot uralma alatt akarja tartani Európát és meg akarja hiúsítani Franciaor­szágnak az európai kontinens vezetésére irányuló tervét A nassaui egvezménnvel Naigv- Rritannia árulást követett el Charles de Gaulle Európája el­len és ezért az lesz a bűnhő- dése. hogy a franciák immár nem tartják az angolokat faj­tiszta európaiaknak. És ebben a háború'kodásban Franci aor­srág igazi partnere Nyugat-Né­metarszág. ADENAUER PÁRIZSBAN (vagy kicsire nem nézünk) Nehru parlamenti bejelentései

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom