Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

3. oldal 1963. január 34. csütörtök A lionares&sus után A nép jelö’tje Tegyük gazdaságosabbá és korszerűbbé AZ ORVOS a beruházásokat! Tudott dolog, hogy a népgaz­daság folyamatos fejlődését a beruházások biztosítják, azok­nak hatékonysága nagymérték­ben befolyásolja az előrehaladás ütemét. Beruházási tevékenysé­günk akkor elégíti ki a köve­telményeket, ha a legkevesebb befektetéssel gyorsan hozza lét­re a leggazdaságosabb, az or­szág szocialista fejlődését leg­jobban szolgáló alkotásokat. Ezért szükséges, hogy a be­ruházó vállalatok, tervezők és kivitelezők a be: jházások szín­vonalát növeljék. Ha alap nél­küli a beruházási terv — nincs megfelelő építőanyag, gép vagy egyéb más hiányzik — ez ked­vezőtlenül alakítja a további előrehaladást. A terv realitása tehát a gon­dos előkészítéstől és meg­alapozottságtól is függ. Sajnos, még ma is vannak olyan beruházók, akik a terve­zett létesítménynél kisebb ösz- szeget tüntetnek fel a szüksé­gesnél. Ez aztán azzal jár, hogy az eredeti határidő elhúzódik, a sok millióba kerülő épület a tervezettnél később szolgálja a népgazdaság érdekeit. Ez tör­tént a vaskúti borkombinátnál is. Az eredeti terv 19 millió elköltését jelölte meg 1961. évi befejezéssel. Ezzel szemben az állandó módosítások következ­tében 1962. év végéig 27 millió forintot költöttek a létesítmény­re. Ugyanez a helyzet a Kecs­keméti Reszelőgyárnál. Az ere­deti program 28 millió forintot Irányzott elő 1961. évi befeje­zéssel. Az állandó módosítások — az alátervezés, a menet köz­beni technológiai változtatások — következtében az előbb emlí­tett összeg 47 millióra növeke­dett, az átadási határidő pedig a legújabb program szerint 1963. év végén lesz. Nagyobb beruházásaink ter­vezése ma már körültekintőb­ben és színvonalasabban törté­nik, mint korábban, érvényre jutnak a gazdaságossági szem­pontok is. Alig van olyan beru­házási mutató, amely 1962-ben ne lenne kedvezőbb, mint 1961- ben volt. Mégis azt kell mon­dani, hogy sok még a javítani való. Ezek közül a tervezési ké­sedelemről néhány szót. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították — különösen az értékhatár feletti beruházások­nál —, hogy a kivitelezést gyak­ran akadályozta a műszaki ter­vek késedelmes elkészítése. Emiatt a Hosszúhegyi Állami Gazdaság 350 katasztrális hold gyümölcsösének öntöző berende- Eése — amelyre 4 millió 647 ezer forintot irányoztak alő — • tervezett 1962. évi december fcl-e helyett előreláthatólag csak ez év derekán készül eL Találkozunk másfajta esetek­ül is, amikor a műszaki ter­vek még a beruházási hitel meg­szerzése előtt elkészülnek. Ez (történt a Kecskeméti Konzerv­gyár kazánházának esetében. A (terv még 1957—59-ben került a Vállalathoz, az építkezést pedig Vsak 1962-ben kezdték el. Í A hitel késedelmes megszer­zése miatt figyelembe véve a technikai fejlődést, a ter­vet át kellett dolgozni Ezért 51 ezer forintot fizetett ki n vállalat. Hasonló helyzet ala­kult ki a volt Bányászati Be­rendezések Gyáránál, ahol az Czembővítéssel kapcsolatos ter­vek három évvel előbb láttak napvilágot a kivitelezésnél. Az építkezés megkezdése előtti fe­lülvizsgálat után módosítani és kiegészíteni kellett az eredeti tervet, ami újabb 420 ezer fo­rintba került. Az előbb említettek arra fi­gyelmeztetnek, hogy túl korán sem szabad tervezni. A tervek korai elkészítése, valamint a technika rohamos fejlődése ar­ra int bennünket, hogy a be­ruházások hatékonysága szem­pontjából hangoljuk össze a köz­reműködő vállalatok és intézmé­nyek munkáját, s ragaszkod­junk a beruházások rendjéről szóló kormányhatározat betar­tásához. A beruházók anyagi érdekelt­sége megkívánja, hogy a terve­ző, a kivitelező és a gépszállító vállalatok az eddiginél sokkal inkább a beruházó igényeinek megfelelően dolgozzanak. En­nek szükségességét hangsúlyoz­za a VIII. pártkongresszus ide vonatkozó határozata, amely többek között kimondja: „Nép­gazdaságunk fejlődése jelentős mértékben attól is függ, hogy milyen hatékonyan használjuk fel a népgazdaság fejlesztéséhez rendelkezésre álló eszközöket. A beruházások fontos követel­ménye: kapacitások optimális nagysága, mely lehetővé teszi a legkorszerűbb technológia al­kalmazását, a nemzetközi mű­szaki színvonal elérését.” Kárpáti András Üvegház — saiát erőből A kunpeszéri Parasztbecsület Temiclöszövetkezet h-zdái a közelmúltban saját erőből 300 négyzetméter termőfelületű üveg­házat létesítettek. Mihelyt az enyhébb idő beáll, hozzáfognak egy másik, 40 méter hosszú, s az előbbinél nagyobb alapterü­letű üvegház elkészítéséhez is. Képünkön Homoki József és Laczkovlcs György tsz-gazdák az ágyúsokat egyengetik, amelyekbe a mintegy két hete elve­tett 6 ezer paradicsompalánta a jövő hó közepe táián kerül kiültetésre. 360 aktivista” 99 — Négy százalék­kal növelni kell a gombolyagok sűrű­ségét A fontos hírt Vetélő elvtárs, a minisztérium mun­katársa hozta, aiki azt is megmondot­ta, hogy: — az ügy fontosságára való tekintettel az aktí­vákon keresztül sür­gősen minden dol­gozóhoz „le kell vin­ni a sűrítés kérdé­sét”. — Mi legyen hát a teendő? — kér­dezte Pamut elv­társ, a gombolyag­gyár igazgatója. — A legegysze­rűbb és a leggyor­sabb módszer az lesz — javasolta Orsómé, a párttit­kár —, ha a párt-, a KISZ és a szak- szervezet a maga vonalán aktívaérte­kezletet tart. Orsó- né javaslatát a szak­szervezet és a KISZ vezetői is elfogad­ták. Első lépésként a párt- és KISZ-tit- kárnő, valamint a szakszervezet elnök­nője összeszámlálta a gyár aktíváit. Ki­tűnt, hogy minden szerv 120 aktívát tud mozgósítani. — Már kedden össze­hívták a 120 párt­aktivistát és meg­állapodtak abban, hogy szerdán a KISZ, csütörtökön pedig a szakszerve­zet tart aktívát. * Orsómé már az első percben fel­mérte a helyzetet. Megelégedve állapí­totta meg, hogy le­het az aktívákra építeni, hiszem egy beteg és két sza­badságon levő kivé­telével a 120 akti­vista megjelent. — Ügy gondo­lom, nem volna ér­telme a sok beszéd­nek, inkább rátérek a tárgyra. A haza érdeke és a gyár becsülete követeli, hogy a gombolya­got négy százalék­kal sűrűsítsük. Per­sze — tette hozzá nagy nyomatékbal — a siker biztosíté­ka a dolgozók moz­gósítása. .. A beszámolót kö­vetőem 15 felszóla­lás hangzott el. Mindenki ígérte, hogy a négy száza­lék meglesz. Az első sűrűsítő aktívát követő reg­gelen a párttitkár­nő megelégedetten adta ót tapasztala­tait Szólnának, a KISZ-titkámak. — Utasította munka­társnőjét, hogy Is­mételten értesítse a KISZ-élettel foglal­kozó idősebb és fia­talabb 120 aktivis­tát. A munkatárs teljesítette hivatá­sát, kétszer is vé­gigjárta az üzemet a nw>hívóval. HUSZONÖT éve él Bátyán dr. Vitéz László, a község orvosa. Ha meglátják, messziről kö­szöntik régi ismerősként az em­berek. Jól ismeri örömeiket, gondjaikat, nincs olyan panasz, amiről ne tudna, de ne szeretne mindjárt „orvosolni” is. Szoros szálak fűzik a község életéhez. Megalakulásától kezdve tagja a községi — 1958-tól pedig a me­gyei tanácsnak. — Tavaly szeptemberben — emlékezik — az egészségügy át­szervezéséről tárgyaltunk a me­gyei tanácson• Tettem néhány javaslatot és bevallom, jó érzés volt, hogy visszhangra találtak. Így egy kicsit nekem is részem volt abban, hogy még jobb le­gyen a gyógyítás, a betegellátás nálunk. KÜLÖN vállalták munkatársá­val — s erre jogosan büszke —, hogy háromhetenként hívás nél­kül felkeresik otthonukban az öregeket. Megnézik, akad-e pa­nasza, kívánsága, szükséges-e számára az orvosi beavatkozás? Gyakran előfordul, hogy a falu­beliek felkeresik othonában is orvosukat. Tanácsot kérnek vagy segítséget — s bizalmukra nemcsak szavakkal válaszol. — Hiszen ami számukra ma­gánügy, valójában a köz, mind- annyiunk érdeke. Volt itt pél­dául két kislány. Okosak, ráter­mettek, hát csak természetes, hogy mindent elkövettem — ve­gyék fel őket a megyei védőnő intézetbe. Ha jellemezni akarnám, vala­hogy így lehetne: — hivatásá­nak megszállottja. És messzire lát. Tudja, hogy a közösségért, az emberek jobblétéért csak a társadalom segítségével lehet eredményesen küzdeni. Mint ta­nácstag, orvos, vagy magánem­ber mindig egyet akart és álcar ma is: — jobb életmódot, egész­séges, vidám embereket falun. MUNKÁJA, harca nem volt hiábavaló. Bátyán minden gye­rek óvodai elhelyezését megol­dották és tavaly a tisztasági mozgalomban második helyezést értek el a járásban• Vágyaik között szerepel a törpevízmű épí­tése és hisznek ebban, hogy meg tudják valósítani. A lakosság látja, hogy nagyot változott, más lett az élet Bá­tyán az elmúlt évek alatt, s eb­ben Vitéz Lászlónak nem kevés része van. Bizalmuknak, ragasz­kodásuknak az iskolában nem­rég megtartott jelölő gyűlésen ad­ták tanújelét. Egyhangúlag es újból megyei tanácstaggá jelöl­ték. Nagy szavak. ígéretek nem hangzottak el a jelölő gyűlésen. Anélkül is tudta mindenki, hogy az ő jelöltjük, csakúgy mint ed­dig tette — mindannyiuk közös ügyét szolgálja továbbra is... V. Zs. Újítás a nyomdában A Bács-Kiskum megyed Nyom­da Vállalat múlt évi újítási fel- adattervéban szerepelt egy olyan berendezés elkészítése, amely lehetővé teszi, hogy egyes ke­reskedelmi nyomtatványokat a megrendelő kívánsága szerinti sorlyukasztással közvetlenül a nyomással egy időben lássanak el. A sorlyukasztás eddig külön erre a célra gyártott gépen tör­tént, és egy munkásnőnek szin­te teljes munkaidejét lekötötte. Az ország különböző nyomdái­ban korábban már készítettek perforáló gépet, de ezek a szer­kezetek nem voltak tökéletesek, legtöbbször erősen megrongálták a sfknyomógép érzékeny gumi­hengereit. Nemrég a kecskeméti nyomda betűöntőjének Hegedűs József­nek sikerült olyan perforáló szerkezet prototípusát elkészí­tenie, amely a nyomógépre sze­relve elvégzi a kész nyomtat­ványok soriyukasztását. anél­kül hogy a gépben valamilyen kárt tenne. Hegedűs József 1500 forintot kapott újításáért, mely­nek bevezetése előzetes számí­tások szerint mintegy 20 ezer forint megtakarításit jelent. A Bács-Kisikun megyei Nyom­da Vállalat műszaki vezetői most azt tervezik, hogy az új­fajta sorlyukasztó géppel ellát­ják a vállalat bajai, kalocsai, kiskunfélegyházi telepeit, és a szakszervezet közreműködésével elősegítik, hogy az újítást az ország többi vidéki nyomdájá­ban is alkalmazzák. K. A. Szálné elvtársnő sem csalódott Már az első percekben felmérte a helyze­tet. Megelégedetten állapította meg, hogy a KlSZ-aktí- vára, mely szép számmal összejött, lehet építeni, hiszen egy beteg és két szabadságon levő kivételével százhu- szan megjelentek. A párttitkárral és a szakszervezeti el­nökkel közösen el­készített beszédváz­lat alapján — rövid bevezető után — rá­tért a tárgyra... A beszámolót követő­en ismét elhangzott 15 felszólalás, me­lyekből az csendült ki, hogy a sűrűsé­get négy százalék­nál nagyobb mér­tékben is lehet nö­velni. A KISZ sűrűsítő aktíváját követő reggelen a gyár ve­zetői megbeszélést tartottak. — A mai naptól már pontosan 234 aktivitsa dolgozik. Reméljük, a szak- szervezettel sem val­lunk szégyent — sarkallta Pamut elv­társ a mindig tett­re kész Fonóné elv­társnőt. — Délben min­den kiderül — mon. dotta Fonóné elv­társnő. S hogy a szakszervezeti aktí­va sikerét biztosít­sa, saját maga ér­tesítette a dolgozó­kat az előgombolyí- tóban csakúgy, mint az utógombolyító- ban. Az ügy fontossá­gára való tekintet­tel egy beteg és két szabadságon levő kivételével a 120 szakszervezeti aktí­va is pontosan meg­jelent. Ismét el­hangzott 15 felszó­lalás. Minden ment, mint a karikacsapás. A harmadik napon, miközben a szak- szervezet értekezle­tet tartott. Orsóné és Szálné elindul­tak a műhelyek fe­lé. Elvégre is a párt- és a KISZ- munka fontos része az ellenőrzés. Vé­gigjárták az elő- és utógombolyltót. Ahogy az egyik üzemből a másikba mentek, úgy növe­kedett meglepeté­sük, kétségbeesésük. Sehol egyetlen párt­vagy KlSZ-aktivis- ta. Tanácstalanul, lógó orral ballagtak az igazgatód iroda felé, miközben a fo­lyosón a párt- és a KISZ-tagokkal ta­lálták magukat szemben. Mindket­ten megkönnyebbül­tek és egyszerre kérdezték: — Hát magtűt hol?..'.' És a népes gyü­lekezet egyszerre fe­lelte: — szakszer­vezeti aktíván vol­tunk, hogy a gom­bolyag sűrűbbé vál­jon. Lányai Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom