Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

2. oldal ÍM9. január M, vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1962. évi népgazdaságfej leszlési terv teljesítéséről f (Folytatás az 1. oldalról.) 1962-ben a vasúti áru- és sze­mélyszállítás az előző évekhez hasonlóan az átlagosnál kisebb mértékben (3 százalék, ill. 7 szá­zalékkal) haladta meg az előző évit. Ugyanakkor a tehergépko­csin szállított áruk mennyisége csaknem 11 százalékkal, a tá­volsági autóbuszok utasszáma 12 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A városi közlekedési vállala­tok 1962-ben 1,5 milliárd utast szállítottak, 2 százalékkal töb­bet, mint 1961-ben. Az év folyamán a járműállo­mány növekedése mellett a köz­lekedés fejlesztését szolgálta többek között a hatvan—miskol­ci vasútvonal villamosításának befejezése. Elkészült a Ferenc távbeszélő központ és több ezer állomással bővítették a győri, a miskolci és a szegedi telefon- hálózatot. Megkezdte működé­sét a kabhegyi televíziós köz­vetítő állomás. Külkereskedelem 1962-ben a külkereskedelmi forgalom 10 százalékkal megha­ladta az előző évit. A behozatal és a kivitel egyenlege kedve­zőbben alakult, mint amivel a terv számolt: A tervezettnél va­lamivel kisebb behozatal mel­lett a kivitel 2,3 százalékkal több volt, mint a tervezett. A szocialista országokkal az elmúlt évben 10 százalékkal, a gazdasági fejlődés útiára nem­rég lépett (ázsiai, afrikai, kö­zén- és dél-amerikai) országok­kal 21 százalékkal, a fejlett tő­kés országokkal 4 százalékkal növeltük a külker»«^"*''1”"' forgalmat a megelőző évhez ké­peit. A múlt évi összes behozatal S6 százaléka nyersanyag és fél­késztermék, 30 százaléka gép és gépi berendezés volt. A kivitel legjelentősebb tételeit a gépek és gépi berendezések (37 száza­lék), valamint az ipari fogyasz­tási cikkek (22 százalék) képez­ték. Beruházások — építkezések 1962-ben beruházásokra és felújításokra együttesen — elő­zetes adatok szerint — kereken 48' milliárd forintot használtak fel, körülbelül 8 százalékkal többet, mint 1961-ben. A beru­házások összege az év folyamán valamivel kisebb volt, mint amennyit az 1962. évi népgaz­dasági terv előirányzott, de az 1961. és 1962. évi beruházások etvüttesen meghaladták a má­sodik ötéves terv első két évi el irányzatát. Az év folyamán a beruházá­sok továbbra is elsősorban az ipari termelés bővítését szolgál­ták': 1962-ben az ipari beruhá­zások összege mintegy 16 mil­liárd forint volt, az összes be­ruházások 44 százaléka. A me­zőgazdaság fejlesztésére az év folyamán kb. 6 milliárd forin­tot fordítottak, ami az összes beruházások körülbelül 17 szá­zaléka volt. 1962-ben a népgazdaság álló alaoiainak bővítésére számos új beruházást helyeztek üzembe. Áz ipar és az egész népgaz­daság növekvő energiaszükség­letének kielégítését szolgálja a szocialista országok közötti nemzetközi együttműködés foko­zásának keretében 1962-ben üzembe helyett „Barátság” olaj­vezeték és a „Béke” villamos- energia-táwezeték újabb szaka­sza. Elkészült az új oroszlányi erőmű első 50 mw teljesítmé­nyű gépegysége. Az Ózdon épí­tett két új martinkemence az ország acéítermelő kapacitását évi 160 000 tonnával növelte I Megkezdte termelését a Salgó- tariáni Acélárugyár korszerűsí­tett hideghengerműve. A ma­gyar alnmínhimfeldolgozó ipar bővítésére 1962-ben üzembe he­lyezték a Székesfehérvári Köny- nyűfémmű présművét és a Kő­bányai Könnyűfémmű alumí­niumfólia üzemét. Az év folya­mán több új létesítménnyel fei- lesztették a könnyű- és az élel­miszeripart is: befejeződött pl. a könnyűipar egyik legnagyobb beruházása, a Dunaújvárosi Szalmacellulózegyár. Bővült az egészségügyi és a kulturális hálózat is. Üj tbc- gondozóintézet épült Budapes­ten, új rendelőintézet Edelé- nyen. Számos új bölcsőde, óvo­da és napközi otthon épült. Ál­talános iskola épült Budapest több kerületében, Miskolcon, Győrött, Szombathelyen, Ceglé­den, Kisterenyén stb., középis­kola épült Nyíregyházán, Ajkán, Zalaszentgróton stb. Élelmiszer- ipari tanulóotthon épült Buda­pesten a XIV. kerületben, szlo­vák diákotthon Békéscsabán. Kollégiumot építettek Debrecen­ben az egyetemi hallgatók. Esz­tergomban a szénbányászati technikum tanulói számára. 1962-ben az állami építőipari termelés körülbelül 11 százalék­kal emelkedett 1961-hez kévést. A termelés növekedésének túl­nyomó része a termelékenység növekedéséből adódott. Az év folyamán az állami építőipar túlteljesítette 1962. évi lakás- építési tervét és 5 százalékkal több lakást épített, mint 1961- ben. A beruházások műszaki, gaz­dasági előkészítése, a tervező intézetek munkájának tervsze­rűsége 1962-ben sem volt kielé­gítő. A beruházások-építkezések megvalósítása ideje valamivel csökkent ugvan, de még mindig jóval hosszabb a műszakilag in­dokoltnál. Több esetben hátrál­tatta a beruházások üzembe he­lyezését a gépi és technológiai berendezések ■ szállításának el­maradása. A lakosság jövedelmei és vásárlásai 1962-ben a lakosság pénzbevé­tele (a munkabérek, a pénzben kifizetett munkaegység-részese­dés, a nyugdíj, a táppénz, a csa­ládi pótlék, a nyereségrészese­dés, az államkölcsön visszafize­tés és valamennyi egyéb pénz­bevétel) 4.2 százalékkal haladta meg az 1961. évit. A pénzbevé­telek növekedésében szerepet játszott a munkabérből élők szá­mának növekedése, továbbá az is, hogy a parasztság jövedel­meinek nagyobb része volt pénz­beli jövedelem, a természetbeni jövedelmei csökkentek. A pénzjövedelmek növekedése mellett — a kedvezőtlen mező- gazdasági terméssel és az idény eltolódásával összefüggésben a zöldség- és a gyümölcsárak mind az üzletekben, mind a piacokon az év nagy részében magasab­bak voltak, mint 1961-ben. Ez az áremelkedés 1962-ben az ösz- szes élelmiszerek árszínvonalat mintegy 2 százalékkal, megnö­velte. A déligvümölcsök, a ká­vé és a csokoládé árának 1961. december 10-én elrendelt csök­kentése, valamint a sör és a ci­garetta árának növelése, 1962- ben összességében kiegyenlítette egymást. Előzetes számítások szerint a munkás és alkalmazott keresők reálbére 1962-ben átlagosan 1 százalékkal, az egy főre jutó re­áljövedelem 2 százalékkal ha­ladta meg az 1961. évi szintet, ami valamivel kevesebb, mint amennyivel a terv számolt. A parasztság fogyasztásának reál­értéke — előzetes számítások szerint — az előző évi szinten maradt. A kiskereskedelmi forgalom 1962-ben — fdyóárakon számít­va — 4,8 százalékkal volt na­gyobb az 1961. évinél. Az élelmiszerforgalom — ősz- szehasonlítható árakon számítva — kb. 4 százalékkal haladta meg az 1961. évit. 1962-betó pl. hús­ból kb. 8 százalékkal, baromfi­ból több mint 30 százalékkal, tejből 7 százalékkal többéit adott el a kereskedelem, mint 1961- ben. 1962-ben a kávé és a déli­gyümölcsök forgalma másfélsze­rese, a csokoládéforgalom több mint háromszorosa volt az 1961. évinek. A kiskereskedelem 1962-ben mintegy 15 százalékkal több tar­tós fogyasztási cikket (bútort, járművet, háztartási gépet, tele­víziót stb.) adott el, mint 1961- ben. Az év folyamán a lakosság ta­karékbetétállománya kb. 2,1 mil­liárd forinttal növekedett és 1962 végén elérte a 8,8 milliár- dot. Eqészséquqyi és kulturális ellátottság A társadalombiztosítás és az egészségügyi hálózat 1962-ben tovább bővült. Az év folyamán a társadalombiztosításba bevon­tak száma 200 000-rel emelkedett és ennek nyomán a társadalom- biztosítás a lakosság több mint 95 százalékára terjedt ki. A nyugdíjasok és járadékosok szá­ma egy' év alatt 100 000-rel emelkedett: az év végén több mint 950 000-en részesültek nyugdíjban, illetve járadékban. A kórházi ágyak száma 1500­zal, az orvosok száma több mint 600-zal nőtt A csecsemők és gyermekek szakorvosi ellátása érdekében folytatódott a gyer­mekorvosi körzetek kialakítása: számuk az év folyamán 125-tel (40 százalékkal) nőtt Az egészségügyi helyzetet ked­vezőtlenül befolyásolja az év eleji influenzajárvány, melynek során a lakosságnak kb. egyne­gyede megbetegedett. A bejelen­tett szövődményes Influenza megbetegedések száma 1962. év­ben az 1961. évinek több mint ötszöröse volt. A járványnak ha­tása volt a hiányzásokra és a halandóságra is. 1962-ben tovább fejlődött az oktatás és a lakosság kulturális ellátottsága is. Az 1961 62-es tanévben az általános iskola nyolcadik osztályát több mint 140 000-en végezték el, a közép­iskolákban közel 47 000-en tet­tek érettségi vizsgát. A közép­iskolák nappali, esti és levelező tanévben me gálád ja a 330 000-ei. csaknem egyötödével magasabb, mint az előző tanévben volt. — Számos új típusú — az 1962— 1963. tanévben induló — felső­oktatási intézménnyel (főisko­lával) bővült az oktatási hálózat. A felsőoktatási intézményei? hallgatóinak száma 67 000 lő, 14 ezerrel, 26 százalékkal több, mint az elmúlt tanévben volt, ezen belül a nappali tagozatok­ra 5700-zal többen járnak. Szak­munkás-tanulóképzésben 1962— 1963-ban 144 000-en vumimíb részt. 1962-ben a kiadott művek «afe. ma meghaladta a 22 000-ot, pél­dányszámúk a 63 milliót. Az év folyamán 3500 új könyv jelent meg. A televízió-előfizetők szá­ma az elmúlt évben 118 000-rsK (58 százalékkal) emelkedett ée elérte a 324 000-et Emellett nö­vekedett a rádióelőfiaetők szá­ma is. 1962-ben 467 000 külföld! ér­kezett hazánkba, 39 százalékkal több, mint az előzó évben. Kül­földre 455 000 magyar állampol­gár utazott, 22 százalékkal több, mint 1961-ben. A szakszervezeti üdültetésben résztvevők száma (185 000 felnőtt és 37 000 gyermek) az előző én­hez képest 12 százalékkal «óit. Mélyreható elemzés Szovjet-amerikai leszerel isi tárgyalások A Közös Piac gondjai |eGY HÉT A KÜLPOLITIKA 3AN A HÉT kiemelkedő jelentőségű nemzetközi eseménye a. Német Szó- ____________________ ci alista Egységpárt VI. kongresszusa és Nyikita Hruscsov ott elhangzott beszéde volt. Napok óta ez áll nemcsak a szo­cialista országok, hanem a tőkés világsajtó fi­gyelmének központjában is. Több mint 80 hír­ügynökségi. újság, rádió- és televízió tudósító emelte ki a kongresszusról küldött jelentésében a szovjet államfő szavait: .,A német békeszerző­dés megkötése nem jelent nyereséget egyeseknek és veszteséget másoknak. Sem most, sem azelőtt, sohasem kértük, hogy javunkra vizsgálják félül az Európában meglevő határokat, soha sem kí­vántunk semmi más előnyhöz jutni.” A német békeszerződés aláírása elősegítené a többi égető probléma megoldását. így a leszerelésben való megegyezést is. A két világrendszer harca az erőviszonyoknak az utóbbi időben a nemzetköri küzdőtéren végbement megváltozása eredménye­ként. újabb szakaszába lépett. Az Egyesült Álla­mok elvesztette földrajzi helyzetéből adódó elő­nyét, a visszacsapás szempontjából sebezhetővé vált. A tőkés országok legjózanabb képviselői mind gyakrabban kénytelenek elismerni, hogy a vitás kérdéseket a szocialista országokkal nem háború, hanem tárgyalások útján kell rendezni. Ez vitathatatlanul új vonás. Az erőviszonyok a világon a szocializmus javára változtak meg.VA nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számára napjaink legfőbb tanulsága az, hogy a békeharc a szocializmusért vívott harc legfonto­sabb feltétele lett. A munkásosztály forradalmi mozgalmának, a nemzeti felszabadító mozgalom­nak egyetlen problemála sem vizsgálható a bé­kéért, az atom világháború elhárításáért vívott harccal való összefüggésén kívül. Nem háborúk­kal törekszünk a kapitalizmus legyőzésére. A kapitalizmus fejlődése során, maga teremti meg sírásóját a munkásosztályban, amely a kizsák­mányolók elleni osztálvharcban törekszik a ka- oitalizmus feletti győzelemre. A szoo'alizmus győzelméhez tehát nem a? államok közötti há­borún. romboláson, ember-milliók vérén és halá­lán keresztül vezet az út! A békéért és a szocia­lizmusért folytatott harc sikereinek fontos fel­tétele a kommunista világmozgalom egységének erősítése. Természetesen előadódhat, hogy a kü- 'önböző országok kommunistái eltérően értel­meznek egves. esetleg igen fontos kérdéseikéit. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a kommu­nisták nézeteltérései csunán ideiglenesek, hiszen feladatuk, célkitűzésük közös. Ezért ha nézetel­térések keletkeznek, nem szabad szabadiára en­gedni a szenvedélyeket. Az S2KP Központi Bi­zottsága — hangoztatta Hruscsov — hasznosnak irtaná, ha megszűnne a kommunista pártok kö­pött jelenleg folyó vita. egymás bírálata és bizo­nyos időt adnának a szenvedélyeik lecsillapodá­sára Közben gondos, alapos munkával elő lehet készíteni az összes kommunista nácskozásanafe ógsüsiö vását. Nyikita Hruscsov beszéde mellett érthetően háttérbe szorultak a nemzetközi élet más eseményed, jóllehet nem egy az egész vüágfejlódés alakulására te hatással lehet. így New Yorkban szovjet—ame­rikai leszerelési tárgyalások kezdődted?. Brüsszel­ben pedig folytatódtak a tanácskozások Angii» csatlakozásáról a Közös Piachoz. KISEBB-NAGYOBB megszakítással négy 4» óta folynak a tárgyalások az atamrobbanitári kí­sérletek betiltásáról A Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői szovjet kezdeményezés­re most új. az eddiginél kevésbé hivatalos for­mában ismét elkezdték a megbeszéléseket, «*- úttai New Yorkban. Míg Genfben három. New Yorkban két hatalom tárgyal. A kétoldalú esz­mecsere tervéről azonban értesítették Angliát, s állandóan tájékoztatják az értekezlet eseményei­ről is. Újak a tárgyalás vezetői, újak a szem­pontok. Amióta Hruscsov miniszterelnök a ku­bai válság sorsdöntő hetében azt mond to. hogy a két fél álláspontja nagyon közel áll egymás­hoz és valamit mégiscsak kellene tenni az aggó­dó emberiség megnyugtatására, a betiltás! egyes- mén v megkötésének reménye megnövekedett Helyes, hogy a megegyezés módozatainak m előkészítésérő] a két atomn agyh atalom tárgyal előzetesen egymással, hiszen a leszerelési érte­kezlet legközelebbi ülésszakán az ő képviselőik lesznek a társelnökök, s mostani találkozójuik megkönnyítheti annak munkáját. BRÜSSZELBEN a Közös Piac tagországainak illetékes miniszterei immár tizenhatodszor ültek össze, hogy Anglia csatlakozásáról tanácskozza­nak. Az angol közös piaci tagság híved pesszi­mista hangulatban vanhák. Ügy érzik, a mező- gazdasággal kapcsolatos nehézségeket, amelyek miatt a tárgyalások eddig mindig zsákutcába ju­tották. aligha lehet egyhamar megoldani. Más- fedői mély megrökönyödést váltott ki körükben de Gaulle francia elnök legutóbbi nyilatkozata, amelyből kitűnt, hogy Párizs ellenzi Anglia csat­lakozását. Közben a többi partner Nagy-Britan- nda felvétele mellett foglal állást. Az angol saj­tótudósítók többsége a mostani taréval asokai döntőnek minősíti. Ha e héten nem születik dön­tés. a tárgyalások elhúzódhatna!!?, s ex esetben Macmillan kormánya kénytelen lenne bejelen­teni a csatlakozás meghiúsulását ami szinte biz­tosan politikai válságot eredményezne. Macmil­lan mindent a csatlakozás kártyájára tett fel, ezzel szeretné biztosítani a közelgő általános vá­lasztásokon a konzervatív párt győzelmét. Egye­lőre nem látni világosan, mikor lesz vége a más­fél éve tartó tanácskozás-sorozatnak. Az angol kormány álláspontja mindenesetre változatlanul az. hogy folytatni kell az értekezletet, s ha az nem vezetne eredményre a tárgyalások meghiú­suláséért kizárólag de Gaulle-t terheli a felelős­edé. tagozatain tanulók száma az He*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom