Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-04 / 283. szám
4. oldal IMS. december *, tedd Beszélgetés a filmről Esős vasárnap 7L TÉMA jó, és rengeteg — sajnos kihasználatlanul hagyott — lehetőséget rejt magában. Az Írónő — Pongrácz Zsuzsa forgatókönyve napjaink fiatalságáról szól és a 17 éves diáklányok vágyain, örömein, vívódásain keresztül arra a sokat vitatott kérdésre igyekszik választ adni: — hogyan élnek, milyenek is valójában a mai fiatalok? CSAKHOGY!... Mindez__ a filmben leszűkítve, egyszerűsítve, valahol a felszínen könnyedén lebegve jelentkezik. Valóban semmi nem hiányzik ebből a „mai" filmből, csak éppen a jellemzően mai érzések, konfliktusok. Azok a szellemi és erkölcsi problémák, melyeket az új korszak sajátosságaival azonosuló fiataloknak az élet nagy kérdéseiben sokszor tanácstalannak bizonyuló szülői környeRónaszegi Miklós SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG . Rónaszegi Miklós könyvéből megismeri ük az Erzsébet-korabeli Anglia életét a Globe-színház megteremtését, Shakespeare működését, s ami a legfontosabb: legjelentősebb ^arabjainak tartalmát és mondanivalóját. Székely Júlia: VÁNDORÉVEK Székely Jú’ta regénye Uszt Ferencről — a nagy zeneszerzőről szól. A könyvből olyan Liszt Ferenc lép az ifjú olvasó elé. mint amilyennek a, korabeli feljegyzések, családi le- ve'ezések, a művész naplója, kortársak írásai alapján a nagy muzsikust Ismerjük. Walther Viktor: ŰJ VILÁG ALKOTÓI A kitűnő német szerző Marxról és Bngetsről szóló két kis regényét adja közre a kiadó egy kötetben. Walther Victor sikeresen oldja meg ezt a nehéz feladatot, hogy a fiatalokhoz közel hozza a tudományos Szocializmus megteremtőit, életüket, munkásságukat. Olauder, H.: DE GAULLE ÉS A NAGYTŐKE Ez az összefoglaló munka rávilágít e degaulleizmus történelmi és gázadás ági gyökereire, s a . francia imperializmus szerkezetének és fejlődési tendenciájának mélyreható elemzésével magyarázatot ad a francia politkai élet új jelenségeire, leleplezi a degaulleista alkotmány jogi frázisainak társadalm és gazdasági hátterét, s kimutatja, hogy már a puszta jogi intézmények szintién hogyan számolják fel a francia demokráciát. Zola: A FÖLD A föld a Rougon-Macquart ciklus egyik kötete. Paraszti környezetben játszódik, a paraszt földéhségének, földhöz való ragaszkodásának epo- ‘ sza. zettel, vagy a tőlük távol eső „régimódi” nézetekkel való ösz- szeütközés jelent. A film érinti ugyan ezeket a kényes kérdéseket, de elegáns ívben át is siklik felettük. Olyan ügyesen, annyira észrevétlenül, hogy a nézőnek első pillanatban fel sem tűnik. Hiszen mindent láthat a filmben, ami valóban az életből „ellesett”. Van politechnikai oktatás, Ki mit tud vetélkedő a ívben, VIT-re készülődés, motorverseny, még éjszakai élet is. Nem csoda, hogy mélyebb környezettanulmányra, lélektanilag megalapozottabb jellemábrázolásra már alig jutott idő. DE HA ezt nem tették meg, akkor legalább engedték volna kissé szabadabbra a fiatalság egészséges humorérzékét, melyet itt-ott megcsillantottak ugyan, de nagyon vigyáztak arra, nehogy a langyos mesének fölébe kerekedjen. Kár, hogy a rendező — Keleti Márton — beérte ennyivel. A tagadhatatlanul szórakoztató, de alapjában véve semmit nem mondó film nagy szakmai tudásra vall, de semmit nem mutat a valóság élményétől megihletett alkotó művészi szándékából. Voltaképpen a cselekmény fő szálát képező jó lány és rossz lány szembeállítása Is ezért nélkülözi a hiteles ,jnaiság” légkörét, inkább a polgári lányregények édeskés romantikájára emlékeztet. SZERENCSÉRE a főszereplő főiskolai hallgatók — a tehetséges Polonyi Gyöngyi, a természetes vidámságú Halász Jutka, a megkapóan kedves Béres Ilona, vagy a szép szőke Tordai Teri — üde bája, friss játéka helyenként áttöri még a szűkre szabott szerep korlátáit is. Külön dicséretet érdemel Vagyócz- ki Tibor operatőri munkája, különösen éjszakai képeinek hangulatos, művészi fényképezéséért. ÉJI DAL Néhány éjjé Ire, pádra, kőn adjatok nekem fekhelyet. Én nem vagyok jó gazda ökre, se lány, se bolha, se beteg. Jusson a néniknek nagy bögre, szerető mindnek, ki szeret — áldott, mert élek én örökre, aki egy éjre eltemet. (József Attila, 1928. Japán kávéház) A Japán kávéház hosszú évekig nem volt egyszerűen csak kávéház. írók, költők, festők, szobrászok, és más ha sonló szabálytalan foglalkozásúak jártak oda, s ha egy-egy ismeretlen ült le valamelyik asztalhoz, a törzsvendégek azonnal kitalálósdit kezdtek játszani. Azt igyekeztek megállapítani, mi a foglalkozása az ismeretlennek, hány éves, és vajon merre lakhat? A játékban Karinthy Frigyes, Nagy Lajos, Rejtő Jenő, József Attila és én vettünk részt. Legtöbbször melléfogtunk, de sok esetben valamelyikünknek sikerült az amatőr detektíveske- dés. A rekordot Nagy Lajos tartotta, aki egyszer k: alálta, hogy a széles arcú, vastag szemöldökű, nagy kockás ruhájú vad ismeretlen nem lehet más, mint hivatalnok a Vágóhídon, kora 40—45 év és valószínűleg a Soroksári űton lakik. József Attila odament a nagykoekáshoz, bemutatkozott, kérdezgetett. Bámuló arccal jött vissza, gratulált Nagy Lajosnak, átnyújtott neki három Memphis cigarettát, mint kiérdemelt honoráriumot. — Hogy a csudába jöttél rá? Minden stimmel, csak az nem, hogy a Soroksári úton lakik. Nem ott, hanem a Kén utcában, nem messze onnan. E játék után a sakk következett. Attila játszott Rejtővel, pénzbe. Húsz fillérbe ment egy parti, úgy emlékszem, hogy Attila vesztett. Közben szétszéledt a társaság, mindenki ment a dolgára. Egyedül József Attila maradt ülve. Papírt vett elő. Én kárSikeresen szerepeinek a Kelemen László irodalmi színpad faijai Elkészült a kecskeméti Kelemen László irodalmi színpad új műsora. Címe: — A bor legendája. A vidám, verses-prózai irodalmi összeállítás főleg a falusi élet hangulatát, lakóinak érzelmi világát tükrözi. A szórakoztató, ugyanakkor tartalmában, előadásmódjában igényes előadást Udvaros Béla, a Katona József Színház rendezője tanította be. Az összeállítást legelőször november 21-én mutatták be nagy sikerrel a Helvéciái Állami Gazdaság dolgozói előtt. Rövidesen Belső-Ballószögön mutatják be műsorukat, majd Lajosmizse, Bugac következik. Ezenkívül még jó néhány községgel felvették a kapcsolatot, ahol örömmel várják a kecskeméti irodalmi színpad tehetséges fiataljait. tyázni mentem, 6 verset irt Sokszor és sokat bámult a levegőbe. E lmúlt éjffl, a költő már befejezte költeményét, s a fejét a mellére hajtva elaludt Majd hirtelen felriadt, bizonytalan léptekkel odajött hozzám. Letettem a kártyát, megkérdeztem, mi a baj? — írtam egy verset, azt hiszem, nem túl rossz. Felolvasom. Akarod? A cigarettától rekedt hangon elkezdte mondani az Éji dalt. A végén keserűen elnevette. — Nincs lakásom, meleg a nyári éjjel. Kimegyek a ligetbő, szeretek ott aludni. Illik is mostani hangulatomhoz. Szerbusz. Hiába hívtam vissza, nem jött Makacs fiú volt Attila. Én egy pillanat tört része alatt arra gondoltam, hogy talán kárt tesz magában. Akkor nem történt semmi, csak egy évtized múlva — 1937. december 3-án — a vasúti síneken, Szárszón. M egölte a nyomor, a rot- * * hadt korszak és az a tömérdek igazságtalanság, ami ez időben úr volt Magyarországon. Bróiy András A betyárroraantihátől a klasszikusakig Talicska nyikorog a solti községi könyvtár ablaka előtt. Gazdája, az idős Szabó László darát tol hazafelé. A zsákok tetején könyvek — ha már úgyis errefelé jár, szakit néhány percet, s keres magának estére valami jóféle olvasnivalót. Kerti Istvánné könyvtáros a törzstagoknak kijáró kedvességgel üdvözli. Hogy megkönnyítse a válogatást, címeket sorol, könyveket ajánl. Szabó László azonban mosolyogva ingatja barna kucsmás ősz fejét. — Azt is olvastam, meg ezt is — rakja félre a könyveket, míg végre „ismerős ismeretlen' re” akad. — Ez jó lesz — mutat a Bánk bánra és máris kíváncsian belelapoz. — Ismerem a történetét, hallottam róla, de még nem olvastam. Még írja hozzá ezt is — nyújtja a fia talasszonynak Werfel: Nápolyi testvérek című kötetét. — Szeret olvasni, Laci bácsi? — Mióta az eszemet tudom. Pedig mikor gyerek voltam a Pék majorban — ahol laktunk — még nem volt iskola, de nem is tudtuk volna kijárni. Olvasni azért megtanultam — néz rám szemüvege mögül cseppnyi büszkeséggel. — Mikor időm volt rá — ritkán, az igaz —, hát faltam a betűt. Mi volt akkoriban olvasnivaló? A jobbak közé tartoztak a betyárhistóriák Sobri Jóskáról, Rózsa Sándorról meg a többiekröl. Meg is bolondították úgy, hogy legszívesebben betyárságra adtam volna a fejemet jómagam is. Még most is mosolyt csal ajkára a visszaemlékezés. Más idők jártak akkoriban, és a szépre szomjas ember a romantikus betyár históriákon keresztül tanulta meg az írott szavak, gondolatok becsületét. Hogy kitágult azóta ismeretei nek szűkre szabott, kis köre. Eljutottak hozzá — vagy ő jutott el hozzájuk? — a világVAP4ALA/V130K i irodalom legszebb alkotásai, és . este, mikor barátságos lámpa- i fény varázsolja meghitté a szó- : bát, klasszikusokkal vagy mai ■ írókkal, költőkkel ismerkedik^ Mellette kerek arcú, fekete-; 1 kendős asszony — Hollósi Sárv- dorné böngész a hegyként totM ■ nyosuló könyvek között. Egyike a könyvtár legrégibb olvasó*-; : nak, Jókai művein kezdte ée ' ma már leginkább a mai tro~ 1 dalmat kedvelt — Moravia: Egy asszony me* a lánya — betűzi a címet éá megkérdezi: — Ékről készült • film isT Az igenlő válaszra táskájába csúsztatja Katajev: Tanya * pusztán és Egri Viktor: Szívei cserélni nehéz című kötete meJ- lé. Piacról jött, táskája mélyén! ott lapul a mai ebédre való. 8 míg búcsúzkodlk, átvillan rajtam a gondolat: — Milyen j« megfér egymás társaságában a kétféle „táplálék* — a testé és a szellemé... 4 könyvtáron Újabb vendégnek siet megkönnyíteni a választás nehézségeit. Négy éve dolgozik itt, jól ismeri olvasói ízlését, érdeklődési körét, £ 20 esztendős Kovács Júliáról tudja, hogy főleg a mai irodai mat, vagy az izgalmas, „szerelmes” olvasmányokat kedveli. Anatole France és Viktor Hugi művei mellé tehát a Ketten a halál ellen című újonnan megy jelent ausztráliai regényt ajánlja. — Egyedül az a baj — parf naszkodik —, hogy kevés a könyv és sok az olvasó. A 7008 lakosú községnek 5000 kötetes könyvtára van. És ebbe beleszámít a négy fiókkönyvtár állománya is. A régi olvasók kényszerűségből — néha két- szer-háromszor olvasnak el egy könyvet. A Szikra Tsz ugyan adott már 500 forintot és jövőre 2500-at ígért, de hol van ea Izsáktól, ahol például holdast ként egy forintot fizetnek 8 könyvtárnak. Kicsi a helyiség is és agyon-; zsúfolt. Talán — mondták re^ ménykedve a Soltiak — kapnak új művelődési házat és abban majd kényelmes hely jut a könyvtárnak is. Nagyon elkelne. Hiszen — ahogy a statisztika bizonyítja — egyre több lesz az olvasó és hozzátehet- ném — egyre igényesebb ... Vadas Zsuzsa j Dicső napok krónikáig A Szovjet Tudományos Akadémia Kiadója „A Nagy Októberi Szocialista Forradalo: ör- nete” címen tudományos n- j vet jelentetett meg. A művet, a-'ely az 1917 elejétől 1918 őszi® férje- dő időszakot fogja át, a Történettudományi Intézet tudósainak munkaközössége írta az ország különböző levéltáraiban őrzött okmányok alapján. A mű megírásánál felhasználták a nagy forradalom résztvevőinek eddia közzé nem tett visszaem- I lékeaéseit is. lata most sem tűnt el, hogy a járás irányítójával beszélt. A buzgalomtól kissé sietve magyarázta: — Az emberek adták össze. Sokat kellett a nyakukra járni, de megérte. Mit gondol, a lucernát jobban féltik, mint a kenyerüket! Csakhogy kell ám annak a huszonöt marhának’ Java része növendék, jó üszők, falánkok, akár a plébános. Ezeket is a falu adta össze az utolsó darabig. Pénz kellene, Szekeres elvtárs. Az állatért muszáj fizetni. Megígértem és az ígé rette! nem szeretek játszani. Az első titkár szögletes arcán bágyadt, szomorkás mosoly volt, így hallgatta az öreget. — Lesz pénz. Jöjjenek csak. maguknak biztos lesz. Kincses válla fölött átpillantott a hátul várakozó Antira Bólintott, mintha magában helyeséit volna valamit, de a legény megértette a bólmtásból logy itt ma semmiképp nem terülhet szóba az a pecsétvia- ;zos levél. <Folytattuk) inait le az állásról. Nem szokott örülni túlságosan a látogatóknak, de most nem bánta az érkezésüket Tehetősségükhöz képest mégis csak nagyot készültek előbbre lépni. Sárpöttyök száradtak kopasz fejére, bajuszára, karja is agyagos volt konyákig. Az ing felgyűrt ujja ugyancsak össze- mázolódott. Mint az újjongó gyerek, aki nagyszerű játékban leli örömét, boldogan bicegett az első titkár elé. — Azt mondták, nekünk nem jut hitel — kiabálta már mesz- sziről. ravaszkodón. mosolyogva. — Mégis lesz istállónk! Szekeres zavartan, tisztelettu- dón köszönt, s bármennyire vonakodott az öreg, megszorította sáros kezét. Szerényen vizsgálódott a tisztáson. Egész takarosnak találta az istállót. Meglepetten fedezte fel, hogy az épület közelében sötétbarna lucernakazal terpeszkedik. — Látom, már takarmányuk is van hozzá — bólintott elismerően. Kincses József egész nap jól érezte magát, családias haogu— Építik az istállót — mondta a legény lehiggadva, de a harag még ott füstölgött a szemén. Szekeres békítőn betuszkolta az autóba, vitte, hogy mutassa meg az építkezést. Fiatal akácos mögött, egy domboktól védett horpadásban jelölték ki a szövetkezet gazdasági központját. Nagyokat álmodoztak, de egyelőre kevésre futotta a szűkreszabott erőből. Gerendavázas, vályogfalú istállót emeltek, huszonöt férőhely- Iyel. A tetőfedők most verték a zsuppot, néhányan kívülről vakolták az épületet. Közöttük volt Kincses is, aki fazekas létére értett az agyaghoz, hiszen az ő vezényletével vetették a tizenötezer vályogot is. Amikor szóltak neki a többiek, hogy autó gurult ki az akácosból, menjen a fejesek élé, fürgén 38. Anti megőrült. Keserű elszántságában vicsorítva nyögte a szavakat. Nem kiabált, hangja hup- pogott. mint a döngölő. Orrcim- páin sárga karikák feszültek, nyakán görcsös csomókba gyűlt a tömény erő. Szekeres nem tartozott az ijedős emberek közé, vasalkata arra is alkalma* lett volna, hogy medvével bdrkóz- aon, de most megkövült a rohamtól és először hunyászkodott meg azóta, hogy hatalmat adtak a kezébe. Nem a félelemtől hajtott fejet — megértette, hogy Antival nem lehet vitázni, nincsenek érvei és fonák módon •ón te jólesett elismernie, hogy a másiknak igaza van. — Értem és megértem, de azért ne faljon föl — türtőztette aze’íden Antit. — Hol az öreg? JlTele is beszélnem kell!
