Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-30 / 304. szám
198Z. december 30, vasárnap 5. oldal SPORTOL AZ ASSZONY Egyre népszerűbbek az operalemezek Négy szerző neve ékeskedik a kecskeméti színház operettújdonságának, a Sportol az asz- szonynak a színlapján. A műsorfüzet szerkesztői körkérdést is intéztek — nyilván annak tisztázására, kinek milyen szerepe van a darab átdolgozásában — mindhárom magyar átdolgozóhoz. Megszólaltatták Tahi Lászlót, kiváló humoristánkat, Majláth Júliát, a jónevű zeneszerzőt és Bedő Istvánt, a dalszövegek íróját. Az eredetileg lengyel származású darabocska „magyarításén” tehát hárman is szorgoskodtak, de sajnos — amint a bemutató, tehát az „eredmény” mutatja — csak nagyon könnyű kézzel nyúlhattak hozzá az eredeti műhöz,. Komoly és erőteljes jobbító igyekezet nem igen fedezhető fel, bárhogyan is nézzük ezt a dzsessz-operettnek elnevezett zenés vígjátékot. Egyszóval: a Sportol az asszony még így sem igen üti meg tulajdonképpen az előadhatóság mércéjét. Bemutatása — ezt kertelés nélkül meg kell állapítanunk — bizonyos fokú lemondást jelent a színházunktól megszokott igényességről, visszalépést eddigi műsorpolitikai eredményeihez képest. Már pedig aligha engedheti meg magának fontos kulturális intézményünk az ilyen kitérőket fejlődése eddigi magaslatainak ismeretében. A Sportol az asszony igénytelen ötletet variálgat, nem is túlságosan jellegzetes jelenetek során. Arról van szó benne, melyik hát az előbbre való, a sport-e, vagy a művészet, vajon egyenrangú ellenfelek-e — ha egyáltalán ellenfelek — a mai társadalmi életben. A kérdés — igazában nem lévén valódi kérdés — így hát feleletet sem igényel. A jellegtelen kis mese viszont eléggé lapos jeleneteivel nem tudja lekötni még a leg- elnézőbb színházbarátnak az érdeklődését sem három felvonáson keresztül. Régi kedves barátunkat, Erdőd! Kálmánt üdvözölhetjük színházunkban, mint a darab rendezőjét, de sajnos, az ő tiszteletre méltó igyekezete sem tudott sokat segíteni a vontatott, szürke előadáson. A szereplőgárda igyekezett minden tőle telhetőt megtenni a siker, a jó hangulat érdekében. Pathó István, mint kedves kétbalkezes zeneszerzőből botcsinálta boxbajnokká avatott férj, mulatságos, hangulatos játékkal feledtette el szerepe hiányosságait. Balogh Rózsa, mint élsportoló hitves — talpraesett, bájos feleség. Igen jellegzetes és színészileg kitűnő alakítást nyújt Mucsi Sándor, mint vajSzünet van ... Nem kell felugrani reggel 7-kor az ágyból és reszketve lapítani. — mondjuk egy nagy feleltetéssel kezdődő matematika óra előtt. (Szánkózni lehet és korcsolyázni. játszani sokat es Verne izgalmas regényeit olvasgatni a kályha mellett. Vagy segíteni otthon, s tanulni egy keveset, — elvégre szünet van, s ilyenkor még a munka is jobban esik..; Csak őrökké tartana r Délután három órakor „hivatalosan” még nincs nyitva a kecskeméti jégpálya, de a leglelkesebb korcsolyarajongók már elszántan köröznek, a még ügyetlenke kezdők pedig — most, hogy kevesebben látják ókét — nyugodtan bukdácsolnak. A jég nem éppen tükörfényes, *z azonban egy cseppet sem zavarja Korsós Imre VIII. osztályos tanulót és jókedvű társait (Őszintén bevallották, hogy azért terülnek legjobban a szünetnek, mert több idő jut a korcsolyázásra. — Talán másai nem is foglalkoztok — kérdezem kíváncsian. —- De igen! — harsog a felelet — segítünk otthon fát vizet Ihordani, pingpongozunk, szán- Itózunk és sokat olvasunk. — Tanulni? Azt már nem —■ Inondja megvető fej csóvál ássál a virgonc első osztályos iNagv Jóska, de a többiék letorkolják. — Lehet hogy Jóska nem talmi — bólint komolyan a kék Iszemű kis Kántor Lidia — de ■ni igen. Most éppen a történelmiét vettem elő. Azt szeretem a ieg iobban. Persze azért tovább (tarthatna ez a szünet..: — Csak őrökké tartana — Hkkant közbe Jóska, — aki úgy látszik, hadilábon áll a tanulással — és nagyokat nevetve szét- Bzéled a jégen a vidám társaság. A három Zsinkó fiú r Míg az elevenebbek a korcsolyázás örömeit élvezik, a komolyabbak a Katona József megyei könyvtár ifjúsági részlegébe látogatnak él. A barátságos helyiség bizony szűknek bi- tsonvul a csoportosan érkező ifjú könyvbarátok számára. Naponta száznál több gyerek keresi fel a könyvtárat, olvasnivalót választ mavának, részt «esz » vetítéssel. előadással tarkított rendezvényeken, vagy beszélget a kis asztal körül. A három Zsinkó fiú is itt érzi legjobban magát. Egyforma kék mackót viselnék — ajándékba kapták karácsonyra — Feri a legidősebb, Vili. osztályba jár és szőke, míg a két kisebb — a hatodikos Józsi és a negyedikes Vilmos egyformán barna, eleven tekintetű és bőbeszédű. Nagyon ragaszkodnak egymáshoz és közös szenvedélyük az olvasás. — A tanulásról sem feledkeztünk ám meg — mesélik büszkén — mindhárman négyes tanulók vagyunk, de azért a Feri a legjobb közöttünk. Szeretnénk mi is utolérni. Mi lesz a ma esti program? Hát a gombfoci!... Csudára izgalmas dolog, sohasem lehet megunni... „Záróra" es»e nyolckor A parányi szobában szorosan összesimulnak a kis ágyak. Az egyiket — Lajoskáét — bizony már meg is kellett hosszabbítani. Az asztalon formás fenyőfa, színes díszei megcsillannak a lámpafényben. Előtte fekete tokba zárt hegedű. Lajoska nemrég érkezett meg a hegedűóráról. Egvütt a Katona család. A szülők még dolgoznak az apró konyhában, a négy kisebb gyerek játszik, csak a legidősebb kislány hiányzik még — Zsuzsa, a Bányai Júlia Leánygimnázium második osztályos tanulója. Mire nyolcat mutat az óra — eddig kapott „kimenőt” — kipirult arccal pontosan hazaérkezik a korcsolyapályáról. Leül a négy gyerek közé. Igen, — mondja — örül a szünetnek, lehet korcsolyázni, szánkózni, meg játszani itthon a testvérekkel, és olvasgatni. Segít a mamának is, a tankönyveket sem tette teljesen félre a szünetben. Négyes rendű és továbbra is jól akar tanulni, hiszen főiskolára készül. Tanárnő szeretne lenni. Jóval elmúlt nyolc óra. Lefekvéshez készülődik a család, ágyba kerülnek az egésznapos mozgás után alaposan elfáradt gyerekek. Másnap új örömök, űj szórakozások várnak rájuk Játékkal, sporttal tanulással vidáman telik az idő, hogy a szünet után kipihentem frissen lássanak újból komoly munkához — a tanuláshoz... Vadas Zsuzsa szívű boxbajnok, s hangulatos, egy-egy jelenetben, amikor nem ragadtatja magát túlzásokra: Bor bíró Andrea, mint spoijtimádó házvezetőnő. Jánoky Sándor Kovalszky zenetanár szerepében a figura elnagyoltságával küszködött. Várhegyi Teréz kedves, üde kislány, de sajnos, itt-ott bizonytalanul mozog a színpadon. Érzésünk szerint kissé eltúlozta a szerepét Mojzes Mária, mint takarítónő. A díszlet Borosa István tehetséges munkája, Márton Aladár jelmezei modern vonalúak, érdekesek. A tánckar jól megállta a helyét. Közönségünk közepes érdeklődéssel fogadja a darabot. Jó néhány régi színházbarát véleményével egyetértve el kell mondanunk: valamivel igényesebb ajándékot is megérdemelt volna a közönségünk karácsonyra és újévre. Csáky Lajos Oí és negyedmillió óra Tizenöt év óta készít ébresztőórákat a Magyar Optikai Művek évről évre növekvő mennyiségben. Az idén már 800 ezret gyártanak. Az óraműhely dolgozói nemrég érdekes jubileumot jegyeztek be naplójukba: a kezdet óta öt és negyed- millió órát készítettek. A jelenlegi technológiával a két mozgó szalagról tízmásodpercenként kerül le egy-egy óra. Néhány évvel ezelőtt a közönség legszívesebben operett és magyar nóta hanglemezeket vásárolt, különösen vidéken. Az utóbbi időben azonban egyre keresettebbek az operarészletek, vagy a lemezre vett teljes operák. Állításunkat igazolja a kecskeméti Melódia hanglemezbolt decemberi forgalma is. A karácsony előtti csúcsforgalomban nyolcvanháromezer forint értékű hanglemezt adtak el, jóval többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A vásárolt lemezek többsége pedig operafelvétel — a tánclemezek a második helyre szorultak. Szép forgalmat bonyolított le ugyanakkor hanglemezekből a Lengyel film nyert Tours-ban A toursi fesztivál győztes rövidfilmje Polanski lengyel rendező — a Kés a vízben alkotója — Emlősök című műve. A filmet a zsűri egyhangú döntéssel díjazta. Két emberiről szól, egy rongyos öltözetűről és egy jobb ruházatúról, akik hatalmas havas tájon haladnak. Az egyik szánkón húzza a másikat, majd a szerepek felcserélődnek. A kitűnő ritmusú, humoros film remek figurákkal, a pantomim legnemesebb hagyományainak fel- használásával az űr—szolga viszony filozófiáját tárgyalja. A francia kritika igazságtalannak tartja, hogy a szovjet Gőzfürdő nem aratott hivatalos elismerést. kecskeméti könyvesbolt te. A decemberi bevétele több mint tízezer forint volt. A könyvesboltban legjobban a color-vox zenés képeslapok fogytak és az angol, francia, orosz, német nyelvleckék. HoJnj Thedeusz: A KEZDET A szerző kisregényében történelmi hűséggel tárja fél a lengyel nép felszabadulását követő hónapok lázas, izgalmas, roppant bonyolult eseményeit. A regény szereplői nem romantikus hősök, hanem egyszerű emberek, akik megbotlanak olykor, de sohasem árulják el meggyőződésüket. Wolfe, Thomas: NÉZZ VISSZA ANGYAL Az írót az amerikai irodalom klasz- szikusai kizé sorolják, müve most jelenik meg első ízben magyar nyelven. Rendkívüli tehetségű írót ismer meg az olvasó ebben a különleges hangvételű, mindvégig drámai feszültségű regényben, mely egy család története a századfordulótól az első világháború végéig. A család sorsa nem rendkívüli. A gyermekek felnőnek, dolgoznak, házasodnak, katonáskodnak, gyermeket szülnek, az egyik elzüllik, a másik fiatalon meghal tüdőgyulladásban^ de a mindennapi élet legapróbb részleteinek művészi megfigyelései az alakok egyéniségük belső törvényei szerint való mozgatása, a szere, lem, a csalódás leírása, a modern, regényirodalom remekei közé emelt' a müvet. ALKOTÓ ÖR.EQEK Dr. Sántha György Nem lehet megilletődöttség nélkül kézibe, venni a sárgult, lapos könyveket, sem a rendbeszedett íveket, amelyeken évtizedek verstermése sorakozik Sántha György íróasztal-fiókjában. A helyi irodalomkedvelők, s közöttük is inkább az idősebbek szűk körén kívül csak igen kevesen tudnak Sántha Györgyről, a költőről. Pedig évtizedeik óta él Kecskeméten, s három, a maga idejében feltűnést keltett verseskötet jelzi sikeres működését. Ö maga így foglalja össze röviden pályafutását: A párizsi Sorbonne-on, a berlini és a budapesti egyetemen végzett tanulmányok befejezése után mint a filozófia doktora, előbb a kiskunfélegyházi, majd a kecskeméti reáliskolában tanította a magyar, a német és a francia nyelvet Érdi zed ékig volt középiskolai tanár, míg nyugdíjba ment. A Katona József Társaságnak előbb titkára, majd ügyvezető elnöke volt. Az ő rendezésében szerepeltek először Kecskeméten — a ./elsőbbség” nem kis ellenzésével — a népies írók: Sinka István, Szabó Pál, Fája Géza, Tamási Áron. Móricz Z sí gmond. Illyés Gyula. Németh László, valamint olyan jelentős írók, mint Mé- zöly Dezső és Móra Ferenc. Sántha Grorgry ekte kötete A bánat harangzúgásában címmel jelent meg. a huszas évek végén. Rövidesen követte a második kötet, a Toronyén- és csakhamar az. Aranyhomokon nomádfelhők alatt cfrrtfi. Első kfrtetSntí-: TlegtOÖfe •cwbB' a Hét című folyóiratban is megjelent, A Torony- őr versei a miszticizmus világába érnek, s ez a vonzalom mindmáig erősen jelen van Sántha György költészetében, Kiss Ferenc tucatnyi versét szavalta a BudaJi pesti Zeneakadémián és a kecskeméti színházban, sokat pedig Homokay Pál a Szegedi Dugó rics Társaságban. Sántha György tehát több mint harminc ént indult a költészet nehéz, verejtéke® és csalódásokkal teli útján, s hamarosan feltűnést keltett Az Arany hámokon nomád felhők alatt című köu tétének előszavában ezeket írja róla Féja Géza 1935-ben: Sántha György könyve az alföldi éneket folytatja tovább legmélyebb és legkifejezőbb verseiben. A termő szelídségnek ízeit, a végtelen biztos síkság hitvallásának fcrrróságát. Esek a versek a háború félé rohanó Msk gyarország napjainak problémáiról szólnak, keserű hangú vádiratok, tele a nép nyomorúságos sorsa feletti panasszal, kifakadással: „Hajh, hova. merre, bús céltalanság, szent végtelenség.; változatlanság ős pusztaságán?” (Bugacan című verséből.) „Most csönd van, szegénység, aszály és nyomor” (Pusztai csárda). „Pusztulunk. Ez a való. A hun mese alig ér már idáig, a fa alatt hűlő bográcsig.” (Ebéd) Le nem lenne költő, ha nem tudná, hegy másképp is lesz, ha nem hinne a jobb világ eljövetelében: „Vess, csak vess, új életet csüggedten, de mégis! Énnekem elhiheted, lesz ez még másképp is!” (Megy a paraszt), — Ee ez a haragos költő, aki olyan szenvedélyesen vádolja a rossz* magyar sors okozóit, tud szólni szelíd hangon is a mindennapok ezernyi kedves apróságáról, vagy ha a feleségéhez, s a feleségéről ír. Üjabb, kiadatlan verseiből legalább három vaskos kötetnyi anyag fekszik íróasztala mélyén. Sok közöttük a lét, nem lét kérdésével, az élet nagy problémáival foglalkozó vers. Hangvétele gyakran misztikus, s szívesen fordul bibliai képekhez, hasonlatokhoz. Nagy műveltségű, egyéni és rendkívül erőteljes hangú költő Sántha György, Fiatalos lendülettel, töretlen ambícióval és energiával dolgozik éltes kora ellenére ma is- Nemcsak költészetéből, élete példájából is tanulhatunk. mi fiatalok. FffV élet munkáját ilyen röviden összefoglalni természetesen csak hiányosan lehet Mégis tartozunk a költőnek legalább ennyivel* hogy tudomást szerezzenek róla, akik nem ismerik. s akik ismerik, még jobban tudják: itt él közöttünk, s csendben dolgozik ma is egy költő* akinek magas hőfokú versei ismeretlenségükben is a csúcsokra kívánkoznak és amelyek megismerése, a kiadatlan kötetek megjelentetése fontos és szép feladat lenne! Antali* IsfcáK SZÜNETBEN...
