Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-30 / 304. szám

Kilenc termelőszövetkezeti sportkör van már a kecsaeméti járásban Felnőtt megyei tekézőink győztek, fiataljaink kikaptak a Szó nak megyeiektől A sport és a tudomány Tizennyo'c induló az Aranyhomok sakkversenyen Kecskeméten az SZMT szék­házéban rendezték meg az Aranyhomok sakk-kupaver­senyt. A verseny jól sikerült. Tizennyolcán vettek rajta reszt. 1. Ifjú Virág (14,5), 2—3. Kö­rösi I., Nagy A. (14—14), 4. Mi­hályi (12), 5—6. Dudás és Kö­rösi II. (11,5—11,5 ponttal). Tömegsport, minőségi sport A tömegsport összesített fogalom. Három lényeges eleme van. Az első a testi nevelésre utal, amennj.ben a biológiai mozgási igény kielégíté­sét, a rendszeres testgyakorlás* egészségápolás minél szélesebb körű elterjesztését szorgalmazza azzal a céllal, hogy a társadalom tagjai ed­zettebbek, egészségesebbek, a mun­kaártalmakkal szemben védettebbek legyenek. A tömegsport második lé­nyeges eleme a testnevelés fogal­mára utal, amennyiben a testgya­korlati ágak felhasználásával arra törekszik, hogy hatását a társada­lom minél szélesebb rétegeire kiter­jessze az alapvető testi képességek: az erő, ügyesség, gyorsaság, állóké­pesség — átlagos színvonalát emel­je. Harmadik lényeges eleme pedig a sport fogalmára utal, mert a fenti célkitűzések elérése érdeké­ben a sport eszközeit és módszereit* például a versenyt Is szolgálatába állítja. Ezzel egyidejűleg a minőségi sport számára történő kiválogatás lehetőségét is biztosítja. Hazánkban jelenleg a tömegsport fogalmát tartalmilag legtömörebben a Kilián Testnevelési Mozgalom fe­jezi ki. A fentiekből kitűnik, hogy a tömegsport, minőségi sport — egy dplognak két oldala.. A minőségi sport a lényegét illetően nem fejez ki többet, mint amit a sport fogal­mánál kifejtettünk. A " minőségi sport kifejezésnek a hétköznapi szó- használatban csak a szakosztályok­ban szervezettebb keretek között folyó sporttevékenységre utaló — a tömegsporttól megkülönböztető — színezete van. Á Kecskeméti. Járási Testne­velési és Sparttanács beszámoló jelentést készített a TST 1962. Évi munkájáról. Megállapítja a beszámoló, hogy a TST mellett működő sport- : szövetségek munkája sokat javult az elmúlt időszakban. Jelenleg a járásban hét sport­szövetség működik, atlétika, asz­talitenisz, birkózó, kézilabda, labdarúgó, röplabda és sakk- tportágakban. 1963. januárjában kezdi meg működését az íjász- szövetség is. Ez a szép sportág mind nagyobb teret hódít a já­rásban. Eddig csak Lakiteleiken volt íjász-szakosztály, de a jö­vő év elején Lajosmizsén, Ke­rekegyházán és Tíszakécsikén is megalakul. A szövetségek közöl legjob­ban a labarúgó-szövetség műkö­dik, de eredményesen dolgozik a kézilabda, asztalitenisz és sakkszövetség is. A kecskeméti járásban sokat fejlődött a testnevelési és sport­mozgalom. A falu szocialista át­alakulása döntő hatással volt a járás sportéletére. 1961. első felében még csak I 2 termelőszövetkezeti sport- i kör működött a járásban. fez a szám 1962-ben kilencre nö- tpehedett. A szakosztályok 1961. végén Í3 52 sportolót foglalkoztattak, láz 1960. évi statisztika szerint 52 szakosztály működött a kecs­keméti járásban. Jelenleg 65 a Szakosztályok száma. Nem mű­ködik még sportkör Ladánybe­Mskonhatason van a legtöbb gyakorló kosárlabda-játékvezető Érdekes kimutatást készített 0 Megyei Kosárlabda Szövetség. Megyénkben összesein 101 kosár­labda-játékvezető van. Közülük pégyen első osztályú, 24-en má­sodosztályú, 34-en harmadosztá­lyú és 39-en gyakorló játékve- eetői vizsgával rendelkeznek. Megyénkben Kiskunhalason •ran a legtöbb gyakorló kosár­labda-játékvezető, számszerint 15. Utána Kecskemét követke­zik 11-gyeL Síppal a világ körül f Bikaviadal — futballpályán ( Harangozó Sándor meséli: Majdnem négy éve, hogy a Real Blad rid—Sevilla mérKőzést vezettem •villanyfénynél. Ez a meccs külön­ben az Európa Kupa egyik elődön­tője volt. Nem tudtam, hogy előtte négy nappal is játszott már egy­mással a két csapat (bajnoki mér­kőzést), s hogy ez a meccs csúfos botránnyal, tömegverekedéssel, rob­banó petárdákkal ért véget. Éppen ezért nagyon meglepődtem, amikor már az első öt perc eltelte után minden összecsapás csak úgy szik­rázott és hogy szinte az egekig hal­latszó ..csontzene” folyt a pályán. Szünetben felkértem a két csapat- kapitányt, hogy valamivel nyugod- tabban játsszanak. Nem is volt baj teljes három percig. Ekkor Vaque- ro, a Sevilla középcsatára hatalmas pofont kent le Marsainak, a Real Madrid játékosának. Marsai reflexei tökéletesen rendben lehettek, mert fi másodperc tört része alatt visz- szaütött. Nem is apró ülések vol­tak, mindkettő vért köpött utána. Nagyon nehezen tudtam rendet te­remteni, persze, ki kellett állítanom őket. Alig vártam már a mérkőzés végét. Gondoltam, ezek azóta talán már agyonszurkálták egymást. Az esti banketten életem egyik legnagyobb meglepetése ért. A két csapat játékosai a legnagyobb ba­rátságban beszélgettek egymással, elsősorban Vaauero és Marsai vitat­ták meg — szinte egymást átölelve — a mérkőzés érdekességeit. A szakvezetők megmagyarázták eztán, hogy az ottani álláspont sze­rint a megütött játékosnak emberi joga. sőt kötelessége azonnal elég­tételt venni a becsületén esett csor­báért. Ha az „egyeiüí+és” megtör- tfcst ismét szent a béke közöttük. nén, Kunbaracsooi, FGIöpházázi és Lászlófalván. A járás fiataljai jól szerepel­tek a falusi sp-artakiádokon. Az eddig megrendezett 11 sparta- kiád-versenyen kilenc alkalom­mal a kecskeméti járás sportolói végeztek az első helyen a me­gyében. Jó eredményt értek el az 1962. évi spartakiádon és a kecskeméti járás fiataljai jelenleg is védői a megyei KISZ-bizottság vándorzász­lajának. Nem dicsekedhetnek ilyen jó eredménnyel a Kilián-mozga- lomban. A járásból eddig 955-en jelentkeztek a mozgalomba és 164-en szereztek jelvényt. Kiváló vezetők Miklós Zoltán, a megyei Labdarúgó Szövetség elnöke. ökrös Mihály, a Kézilabda Szövetség titkára. Egy sportember állandóan „ke­reszttűzben” van. Különösen ak­kor, ha — mondjuk, mint jelen esetben — labdarúgó! Dezsőfi Béláról van szó, a Kecskeméti TE NB III-as lab­darúgó-csapatának játékosáról. Régebben már közöltük a KTE vezetőségének határozatát, mely. ben súlyosan elítélte a magáról megfeledkezett fiatal játékost botrányai miatt. Ügy létszák, ez kevés volt. Sportköre azonban nem tett töb­bet ezután. Inkább szemet hunyt, hogy ne kelljen elveszí­tenie egy használható játékosát. tgyik botrány után a másik Dezsőfi Bélát — nem szabad többé a pályára engedni! Súlyos vád ez, ritkán írunk le ilyet, de ebben az esetben kény­telenek vagyunk vele. Mi is történt tulajdonképpen? Mindenki tudja, mennyi van a rovásán már Dezsőiknek. Ami­Az ünnepek egyetlen kecske­méti sporteseménye a megyei tekeválogatott szereplése volt a Szolnok megyeiek ellen. Az elő­ző vasárnap Szolnokon találko­zott a két megye válogatott együttese. A két találkozó összesített eredménye számított végül is. Szolnokon a felnőtt válogatot­tunk egyénileg 4:2-s eredményt ért el, de 2447—2424 faarányú vereséget szenvedett, s így a szolnokiaknak sikerült egyenlí­teniük. A kecskemétiek eredmé­nyei a következők voltak: — győztek: Nagy S. 423, Dudás M. 413, Pintér T. 411, Mozsár 406, vesztettek: Kiss B. 405, Bende 366. — Kecskeméten me­gyei felnőtt válogatottunk „ala­posan visszavágott” és 6:2 arányban győzött. A faarány 2529—2400 volt. Ezen a mérkő­zésen különösen Dudás I. 472 és Mozsár 450 fás ütéssel tűnt ki. Rajtuk kívül még Bende 429 és Nagy S. 395 fával győzött. Vesztettek: Pintér T. 395 és Kiss B. 388. A két találkozó össze­sítése alapján Bács-Kiskun me­gye 10:6 arányban győzött. A faarány 4953—4847 volt. A vég­eredmény tehát 106 fa különbö­zet volt megyei felnőtt teké- zőink javára. Megyei versenyzőinktől — idegenben — jobb eredményt vártunk. A lelkes szolnoki te- kézők eléggé megnehezítették a Bács-Kiskun megyeiek győzel­mét. A fiataljaink már gyengébben szerepeltek. Kecskeméten győz­tek ugyan, de szolnoki hátrá­nyukat már nem tudták be­hozni és ha minimális arány­ban is, de vereséget szenvedtek. Különösen a küzdőképességre kell nagyobb súlyt fektetni. Horváth még nem üti meg a válogatott mértéket. Idehaza el­ért 310 fás eredménye nagyon kirí a mezőnyből. Szolnokon fiataljaink 4:2 arányban szen­vedtek vereséget és a fakülön­bözet is — 2273—2207 — az el­lenfél javára szólt. így alakult ki a 6:2-s eredmény. Szolnokon csak Körösi L. 391 és Pintér G. 389 győzött, míg Herczeg Á. 393, Kiss X. 363, Orbán R. 340 és Horváth L. 331 vesztett. — A visszavágó sikerült ugyan, de nem olyan arányban, ahogy kellett volna. Fiataljaink ide­haza 3,5:2,5 arányú egyéni győzelmet arattak, de a fa- arány-különbözet — 2270—2247 — kisebb volt, mint Szolnokon, így a győzelem csak 5,5:2.5 kor fejére olvasták bűneit, min­dig ígérte: megjavul, megválto­zik, jó útra tér! Azóta hosszú idő telt ei, de Dezsőfi nem változott. Sőt! Karácsonykor példátlan, az eddigieknél is csúnyább botrá­nya volt. Megvert egy 54 éves embert Nagy Laci bácsit sokan isme­rik Kecskeméten, ötvennégy éves, és senki sem mondhatja rá, hogy kötekedő természetű! Ott fagyoskodik ezen az estén is a korcsolyapálya bejáratánál, pedig az orvos bizonyára hosz- szabb időre kiírná az elszenve­dettek miatt. — Hogy is történt, Laci bácsi? — Pénztáros vagyok a korcso­lyapályán. Itt állok esténként ebben a hidegben és szedem a belépődíjakat. — Karácsonykor nagy volt a forgs’om. Az ünne­pek utolsó estéién történt. Itt arányban sikerült, ami kevés volt az egyenlítéshez. Idehaza válogatott fiataljaink közül győztek: Kiss I. 416, Orbán R. 408, Pintér G. 382, döntetlenül végzett Herczeg A. 362, vesztett Körösi L. 392, Horváth L. 310! fával. — Végeredményben a szolnokiak 8,5:7,5 arányban győztek 43 fakülönbözetteL A testnevelés fejlődésben levő tu- domány. Amióta a többi tudomány­nyal való kapcsolata elmélyült, szé­lesedett azoknak a módszereknek a köre, melyek segítségével nagyobb mélységben képes feltárni a test­nevelés jelenségeinek tartalmát. En­nek során változtak, bővültek a fo­galmak is. Mivel a sport Iránt igen sokan érdeklődnek, úgy gondoljuk, helyes lesz, ha a testnevelés-tudo­mány köréből ismertetünk néhány olyan alapfogalmat, melyekről gyak­rabban esik szó. Az igényesebb sportkedvelők bizonyára örömmel fogadják, ha néhány közhasználatú sportszakkifejezés tartalmát ponto­sabban is megismerik. Sport (szocialista sport) A sport tárgya nem szűkíthető le csak a mozgásokra, vagy ezen belül a testgyakorlati ágakra. Elvileg bár­mely tevékenységet lehet sportsze­rűen űzni, például: sakk, bridzs, horgászat, galambászat, modellezés, motorozás, repülés stb. — Minden olyan önként vállalt tevékenységet, amely szervezett keretek között meghatározott szabályok betartásá­val, versenyszerűen folyik, a saját vagy mások által elért és nyilván­tartott eredmények túlszárnyalása ér­dekében. sportnak tekintünk. A fentiekhez talán még annyit kell hozzátenni, hogy a sport, külö­nösen szocialista viszonyok között űzött sport lényegéről nem lehet elválasztani azt a törekvést, hogy a társadalom átlagos képességeinek színvonalát emelje, a társadalom tagjainak emberi tulajdonságait tö­kéletesítse. Tehát semmiképpen sem öncélú tevékenység! álltam az ajtóban, előttem egy kis asztal, fiókjában pedig a na­pi bevétel. Akkor jött Dezsőfi. Az még hagyján — sajnos, eh­hez hozzászoktunk —, hogy nem köszön egy fiatal az idősebb­nek. az azonban, amit ő tett, több a soknál. Azt mondja nekem: Lóduljon félre, bemegyek! Elálltam az útját. Mögötte ott sorakoztak a korcsolyázni akaró fiatalok. Többre nem emlék- szek. Csak azt éreztem, hogy hatalmas ütés éri az arcomat. A többit már a szemtanúk mondják. Dezsőfi ötször vágót* az idős ember arcába. A nyomai ma Is ott vannak. Füle mögött a seb, rajta a tapasz. — Nem magamat féltettem. A pénzt. Ezer forintnál több volt a kasszában. Dessőfikből nem kenunk! A Dezsőfl-botrány nagy port vert fel városszerte. Még azok a szurkolók is elítélik, akik olyan nagy hanggal éltették minded­dig. A fiatal labdarúgó — bár min­dent, amit szeme-szája megkí­vánt — megkapott egyesületétől — brutális módon megvert egy idős embert. Az ügyet a TST természetesen a bíróságra bízz.», ö tehát végre elnyeri méltó büntetését, számunkra azonban még egy tanulsága van az ügy­nek. A KTE vezetősége több szi­gorral megnevelhette volna De- zsőfit! Miért tussolták, miért se­gédkeztek neki ahhoz, hogy idáig jusson? Sajnos — úgv érez­zük — valami nincs rendjén az egyesületnél! Ezt bizonyítja egy másak karácsonyi eset is. Az ün­nepek első napján a KTE es ik volt játékosa, de ma is „beltag­ja” Bagi, az étterem vezetőjét ütötte meg. Szeretnénk.— s ezzel bizonyá­ra minden becsületes KTE-szur- koló egyetért —, ha a sportkör vezetősége őszintén megtá""'al- ná a labdarúgó szakosztáb- " es tagjainak viselkedését és végre pontot tenne a lazaságokra, fe­gyelmezetlenségekre. Labdarúgásunknak ugyanis — bármennyire' fájjon is egyesek­nek — nincs szüksége a Dezsöü- félékre! Márkus János Kép szöveg nélkül Ilyenekre nincs szükségünk! As újabb Dessőfi-üory

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom