Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-19 / 296. szám

december 19, szerda S. oldal — MILYEN kutatások foly­nak jelenleg az intézetben, és milyen feladatok várnak meg­valósításra a közeljövőben? —, ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Mészöly Gyulához, a Duna—Ti­sza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kossuth-díjas igazgatójá­hoz. — Ma a kutatás szigorú terv­szerűséggel, időzítve, állandó el­lenőrzés mellett folyik — mon­dotta. — A Tudományos és Fel­sőoktatási Tanács az elmúlt év­ben munkabizottságot hozott lét­re. amely az ország minden ku­tatóintézete részére megszabta a tudományos feladatokat, s időn­ként ellenőrzi, hogy a munka milyen stádiumban van. Az in­tézetek kutatói elsősorban a nép­gazdaság szempontjából fontos, a szocialista mezőgazdaság fej­lesztését elősegítő feladatok meg­oldásán fáradoznak. Az egyes tájintézetek úgy kapták a témá­kat, hogy azok segítsék a szó­ban forgó mezőgazdasági terület sajátos problémáinak a megol­dását. A részeredményekről minden intézet évente köteles | hívjuk. Más intézettek fő témái közül intézetünk csak egye* részfeladatok megoldására ka­pott megbízatást. Ez utóbbiak közé tartoznak például az Auto­nómia olasz búza és a H-rozs fajtafenntartására, vagy a cse­megepaprika termesztésére vo­natkozó nemesítést kísérletek. A paradicsomnemesítés fejlesz­tésében ránk váró feladattal kapcsolatban megoldásra vár a betegségeknek ellenálló, a hib­rid, a korai, s végül a konzerv­ipari fajták előállítása. Ezenkí­vül valamennyi felsorolt fajtá­nál még számos szempontot fi­gyelembe kell vennünk. Hazánk konzervipari termelését például az ötéves tervidőszak végére az 1958. évinek a négyszeresére kí­vánjuk emelni. Hogy csak a paradicsomneme­sítés témakörénél maradjunk: nem csupán « fajtát fedi előál­lítanunk, hanem a vetőmagot ts biztosítanunk kell Egyébként még as idén, ötmillió forint költséggel vetőmagelőállító üze­met létesítünk intézetünkben. Az egész országban ml elégítjük majd ki a vetőmagszükségletet. Evégett vetőmagszaporító cso­portot alakítottunk, amelynek egyik fő feladata a főhatósá­gunk által megszabott vetőmag­mennyiség biztonságos és szak­szerű — a növényegészségügyi szempontoknak minden tekin­tetben megfelelő — előállítása. MUNKÁNK nagy felelősséggel jár. Kutatógárdánk átérzi a fel­adatok jelentőségét és a bizal­mat jó munkával, a tudományos kísérletek eredményes befejezé­sével viszonozza — fejezte be nyilatkozatát dr. Mészöly Gyula. Jóba Tibor Közel 2 és fél ezer erő- és munkagép javítására szerződtek eddig termelőszövetkezeteink beszámolni. A mi intézetünk például a paradicsomnemesítés országos „témafelelőse”, ami annyit je­lent, hogy ezzel a tárgykörrel rajtunk kívül más intézetben nem foglalkoznak. EZEKET az országos feladato­kat mi röviden ^A-témáknak” Háromnapos kulturális tapasztalatcsere A MEDOSZ megyei bizottsá­gának kultúrfelelősei szerdától háromnapos kulturális tapaszta­latcserén vesznek részt megyénk­ben. Első nap a szakszervezet kulturális tevékenységét értéker lik. majd ellátogatnak a Város­földi Állami Gazdaságba. Csü­törtökön a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban folyó kulturális munkába nyernek betekintést és felkeresik a Kunfehértói Állami Gazdaságnak a közelmúltban lé­tesült klubját. A tapasztalatcsere utolsó nap­ján, pénteken, Baján megvitat­ják az idei év oktatási munká­jának tanulságait. Megyénk gépállomásain meg­kezdték a szerződéskötést a kö­zös gazdaságok erő- és munka­gépeinek jövő évi javításaira. Mivel december 31-ig lehet szer­ződést kötni, végleges adatok nem állnak rendelkezésre, any- nyi azonban már most megálla­pítható, hogy a javítási igé­nyek lényegesen nagyobbak, mint az elmúlt évben. A Kiskunmajsai Gépállo­más körzetében például 16 termelőszövetkezet és egy tszcs kötött szerződést gé­peinek javítására és állan­dó karbantartására. Eddig a megyében közel két és fél ezer szövetkezeti traktor és munkagép javítására, ezen belül 75 gép cseremotoros főja­vítására szerződtek. Dicséretes a homokmégyi ter­melőszövetkezetek szerződéskö­tésének aránya. A Hunyadi Tsz például valamennyi munkagé­pének a javítását igényli, de a Kinizsi és a Dózsa Tsz is ha­sonló módon készül az elkövet­kező gazdasági évre. A még rendelkezésre álló időt azért is érdemes szövetke­zeti gazdaságainknak a szerző­déskötés érdekében kihasznál­niuk, mivel a közelmúltban megjelent miniszteri rendelet vala­mennyi erő- és munkagép javításához 50 százalékos ál­lami támogatást biztosít. Gépállomásaink jól felkészül­tek a javításokra, s fokozottabb gondot fordítanak a minőségi munkára. Mindenütt bevezet­ték a hibafelvételezést, ami azt jelenti, hogy a gép szétbontá­sakor a további használhatóság megállapítása szempontjából egy technikus vizsgálja felül az alkatrészeket. A Bajai Gépállomás szakem­berei a vízügyi igazgatósággal egyetértésben a napokban felkeresik a körzetükben levő valamennyi olyan ter­melőszövetkezetet, amely öntöző berendezéssel ren­delkezik, s a tél folyamán a berendezé­sek esetleges hibáit is folyama­tosan kijavítják. J. T. ték ezt, s önálló üzemszervezési csoportokat alakítottak, s el­kezdődött a termelési folyama­tok tudományos elemzése és át­gondolt szervezése. Másutt egy- egy műhely munkájának fel­mérésére, korszerű átszervezé­sére műszaki közgazdász brigá­dok vállalkoztak, s néhol va­lóságos kincsesbányákat tárnak föl. Másiél-líét éve szinte minden vállalatnál részletes veszteségidő tanulmányokat ké­szítettek. Sok vezető ekkor döb­bent rá, hogy a munkaidő egy- harmada, vagy egynegyede szer­vezési, anyagellátási, fegyelmi stb. hibák miatt veszendőbe megy. Akkor történtek bizonyos intézkedések. Most érdemes újó­lag felmérni a helyzetet, s számba venni. a fejlődést. A ha­ladás vajmi csekély. A tartalé­kok kisebb-nagyobb mértékben még a jó munka esetén is újra képződnek. Sok helyi vezető azonban nem is nagyon akarja az összes belső tartalékait föl­tárni. Azért sémimért a tény­legesen meglevő lazaságok, nagy veszteségidők rossz szín­ben tüntetik fel az üzem, a mű­hely munkáját, de még inkább azért, mert sohasem árt „egy kis biztonsági tartalék”. Ezekre a tartalékokra, ha a szükség úgy hozza, fény derül, s ilyen­kor a műhey, az üzem szoká­sos teljesítményének néha más­fél-kétszeresét produkálja. Érdemes ebből a szempont­ból külön is elemezni a kong- ■M&zusi verseny időszakának, s az év utolsó hónapjainak a munkáját. Mi az, ami többre tette képessé az üzemeket eb­ben az időszakban? Hasonlókép­pen a normarendezéseket kö­vetően is javult a szervezettség, a munka folyamatossága. Miért romlik utána ismét az anyagra és a csillére várás, a munka programozása? Többnyire kam­pányszerű munkáról van szó, s a hatás csak addig tart, amíg egy-egy szervezési kérdés a na­pirenden szerepel. Ezt azután visszaesés követi, mert a ve­zetés még nincs azon a szín­vonalon, hogy az elért eredmé­nyeket állandósítsa. Az ilyen átmeneti felbuzdulásból szár­mazó „szervezésnél” értékesebb az a szerény, de tartós eredmény, amit egy új futószalag, esetleg a gépek zárt ciklusú átszerve­zése, vagy éppen egy félreért­hetetlen ügyrendi utasítás rög­zít és tartósít. A termelés szervezése, fej­lesztése, tudományos alapon sokoldalú gazdasági elemző­számító munkát igényel, s meg­követeli a vezetés pontos és gyors informálását. Különösen fontos ezért a friss és megbízható adatszolgáltatás. Azt a vezetőt nem érheti meglepetés, aki is­meri az anyag, az alkatrészek naprakész állományát, a gyárt­mány átfutási idejét, normaóra­szükségletét a termelés külön­böző fázisaiban. Megfelelő ada­tok és számítások hiányában aligha lehet eldönteni, hogy az anyagmozgatás, a gyártáselő­készítés, a kapacitás jobb ki­használása kerüljön-« a szer* vezőmunka homlokterébe, avagy melyik munkaszakasz átszerve­zése, kisgépesítése járhat a leg­nagyobb gazdasági eredménnyel. Más szavakkal ezt úgy fogal­mazta meg a pártkongresszus beszámolója, amikor a vezetés színvonalának emeléséről be­szélt: „A vezetők ne kullogja­nak az életben jelentkező prob­lémák után, hanem maguk ves­sék föl és oldják meg őket. Te­kintsenek előre, irányítsák a gazdasági folyamatokat és ne utólag kapkodjanak, amikor egy kérdés megoldása napirendre kerül.” A munkások támogatására és alkotó kezdeményezésére is csak az a vezető tarthat igényt, aki pontosan tudja, mit akar. A munkások, ha körültekintően, s velük egyetértésben intézked­nek, képesek pillanatnyi látszó­lagos érdekeiken is felül emel­kedve segíteni a termelékeny­ség emelését. Erre utalnak például az üzemi normarendezések tapasz­talatai. A kongresszusi verseny­mozgalom eredményei még vi­lágosabban mutatják, hogy a dolgozók javaslataikkal, kezde­ményezéseikkel segítik a veze­tést rendteremtő munkájában, és a saját soraikban jelentkező la­zaságok ellen is fellépnek. ^ A dolgozók növekvő aktivitása mutatja, érzik és értik, hogy öt­éves tervünk sikerének, az életszínvonal további emelésé­nek záloga a termelékenység tervszerű emelése. Ahogy Ká­dár elvtárs a kongresszusi be­számolóban mondotta; «4 muop Micotáp A Helvéciái Állami Gazda­ságban — miként már koráb­ban hírt adtunk róla — új ta­karmányt állítottak elő olykép­pen, hogy az összedarabolt rozs- szalmát komposztál j ák, majd beoltják sampian gombával, melynek micéliumai átszövik az anyagot. Már megkezdték az új takarmány — melyet mico­üzerrri kísérteti etetését. Az élő: ző kísérletek, amelyeket tengeri malacokon próbáltak ki, 40 szá­zalékkal magasabb súlygyara­podást eredményezett a hagyo­mányos takrmányokhoz viszo­nyítva, Képünkön micotáppai etetett kacsák láthatók, melyek-« nek már az eddigi megállapítá­sok szerint nagyobb a súlygya; tápnak neveznek — nagyüzemi termelését. Megállapították elő­állításának költségeit is. Ki­derült, hogy olcsóbb a lucerna- szénánál, ugyanakkor annál kétszer több emészthető fehér­jét tartalmaz. A sötétbarna szí­nű. gombamicéliumokkal gazda­gon beszőtt szalmazúzalékot jó étvággyal fogyasztják az álla­tok. Az állami gazdaságban megkezdték e takarmány nagy­rapodása, mint a hagyományos egyéb más fehérjedús takar­mánnyal etetett szárnyasoké. Harmincnapos kísérletek után a kacsák húsának minőségét is ellenőrzik. A szarvasmarhák és sertések micotáppal való eteté­sét is megkezdték, s máris meg­állapítható, hogy ezekre az álla­tokra is kitűnő étrendi hatása van az út takarmánynak. Mi okozta a zavart Kecskemét tüzelőellátásában? Izgatott idősebb férfi jelent meg szerkesztőségünkben pár nappal ezelőtt a reggeli órák­ban, s felháborodottan közölte velünk, hogy a TÜZÉP-telep Rákóczi úti megrendelő irodája előtt összegyűlt sorban állók kö­zött parázs hangulat uralkodik és botránytól lehet tartani. En­nek oka az, hogy az iroda még mindig nem nyitott ki és valaki ka termelékenység növelésére tett egyetlen intézkedés nálunk most többet ér, mint az impe­rialistákat szidalmazó száz ra­dikális szólam.” Az üzemi párt- és szakszer­vezet feladata, hogy ne „elvi­leg és általában”, hanem nagy hozzáértéssel — a szakmai és a helyi viszonyok konkrét isme­retében — segítsék a termelé­kenység célkitűzéseinek teljesí­tését. így például érdemes ta­nulmányozni a rokonszakmában dolgozó más vállalatok gazda­sági és konkrét termelékenységi eredményeit, az élenjáró mun­kamódszereket és szervezési ta­pasztalatokat. S ezeket az isme­reteket hasznosítani lehet már az 1963. évi tervek összeállítá­sánál is. Az idei tapasztalatok mérlegének elkészítése, s az új esztendő tervének elemzése fon­tos tanulságokkal szolgálhat: va­jon milyen intézkedésekkel kí­vánja a vállalat az 1963. évi ter­melékenységi tervet teljesíteni, elégségesek-e ezek, s hol van le­hetőség új tartalékok számba­vételére. A VIII. pártkongresszus szel­lemében rövid idő alatt pótol­nunk kell lemaradásainkat, s a munka termelékenységének ma­gasabb színvonalával hazánk­nak is példáznia kell a szocia­lista munka fölényét a békés gazdasági versenyben. S ez nemcsak az országos intézkedéseken múlik, egyre nagyobb és hozzáértőbb erőfe­szítést igényel a gyárak, üze­mek vezetőitől és munkásaitól. Kovács Józ&el olyan híreket is terjesztett, rri- szerint a kecskeméti TÜZEP- telepeken nincs szén. Az iroda előtt valóban nagj* tömegben álltak megrendelők és meg kell mondani, hogy többen eléggé fegyelmezetlen magatar- tsát tanúsítottak. Magos György* az áruforgalmi osztály vezetőj« és Fógel József telepvezető csak sokára tudta megnyugtatni xé embereket, és meggyőzni óké* arról, hogy a hír alaptalan: et TŰ ZÉP-telepeken van tüzelő, * az a néhány napos zavar, ame­lyet a múlt hét elején a szén­vagonok késve érkezése okozott^ senkit se ejtsen kétségbe. A szén- szállítmányokat ugyanis akkor a Dunántúlon dúló hóviharok akadályozták, azóta azonban az időjárás megjavult és a vago­nok ismét folyamatosan érkez­nek a kecskeméti vasútállomás­ra, illetve telepekre. Szó sincs tehát arról, hogy a város lakos­sága tüzelő nélkül maradjon, mert a Belkereskedelmi Minisz­tériumon belül működő TÜZSP Főigazgatóság jó előre gondos­kodott az ország tüzelőellátásá- nak biztosításáról. Az ellátási zavarokat az el­múlt héten még az is okozta, hogy a környező községek és falvak lakossága is Kecskeméten szerezte be szénszükségletét, tudván azt, hogy az itteni tele­peken bőven van tüzelő. Az igé- nveket mindenképpen ki kellett elégíteni, az ebből adódott za­varok azonban fokozatosan eny­hültek V. I. Ui élelmiszerbolt nyílt Kecskeméten. A megyei tanács határozata alapján Kecskemé­ten. a Leninvárosban — a terv­ben szereplő, korszerű áruház létrehozásáig — ideiglenes jel­leggel élelmiszerboltot nyitot­tak. A jól felszerelt üzlet a Ha­lasi út elején szolgálja az új városrész lakosságának ellátás fiÉín f Ötmillió forintos költséggel vetőmagelőállító üzemet létesítenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom