Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-16 / 268. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! xvn. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Ara 60 fillér 1962. NOVEMBER 16, PÉNTEK Községfejlesztési tanácskozás Kalocsán Négy megye eszmecseréje Kecskeméten November 5-én Kalocsán a Városi Művelődési Otthonban a megyei pártbizottság, a megyed tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront és a KISZ megyei bizottsága községfejlesz- tésd nagyaktívát rendezett. Megnyitó beszédet mondott Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, majd ár. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnökhelyettese beszélt a második ötéves terv község- fejlesztési feladatainak első két évi tapasztalatairól és a terv további végrehajtásával kapcsolatos további teendőkről. Beszámolója elején megállapította, hogy tanácsaink jól kihasználva megnövekedett hatáskörüket több évtizedes lemaradást hoztak be a lakosság kommunális. kulturális ellátottsága terén. A községfejlesztési tervek célkitűzéseit megyénk lakosságának túlnyomó többsége megértette és magáévá tette, ami nagymértékben fokozta a párt, az állami szervek és a tömegek együttműködését. Varga elvtárs ezután a községfejlesztés idei eredményeit elemezte, majd a kommunális létesítmények helyes arányok szerinti építésének fontosságát lésünk szerint a víz, a járda, a villanyhálózat sokkal fontosabb. Szólni kell a társadalmi munkáról is. Az elmúlt évivel szemben mutatkozik némi javulás e téren, de még mindig messze elmaradunk az 1960. évihez viszonyítva. Amíg megyénk az egy főre eső községfejlesztés tekintetében az országos átlag felett van, addig a társadalmi munkában mélyen az átlag alatt vagyunk. E téren is vannak természetesen kiemelkedően jó eredményt elérő helyek, mint például Kecskemét, Kalocsa, Kiskunhalas. Beszámolójában Varga elvtárs részletesen foglalkozott egyes tanácsok községfejlesztési tevékenységének értékelésével, beszélt a tanyarendszer felszámolódása révén várható újabb feladatokról. Végül arra hívta fel a tanácsok figyelmét, hogy javítsák á társadalmi munkára mozgósítás szervezettségét, a célok megjelölésében és végrehajtásában növeljék a tanácstagok szerepét, s készüljenek fel gondosan az 1963. éyi községfejlesztési tervek végrehajtására, melynek sikere érdekében működjenek még szorosabban együtt a lakossággal,munka, sőt, igen fontos párt- munka, mert a lakosság és a párt közötti szoros kapcsolat egyik eszköze. — Az itt ülők közül — mondotta Glied elvtárs — sokan párhuzamot tudnak vonni az 1945. előtti községpólitika és az azóta elért eredmények között. A megyei pártbizottság értékelte a községfejlesztés terén elért eredményeket és elismerését fejezi ki mindazoknak, akik lelkes munkájukkal elősegítették a célkitűzések megvalósítását. Több felszólaló beszélt arról, hogy jövőre igyekeznek megszerezni a vándorzászlót. Mi azt mondjuk, ebben a versenyben győzzön a jobb. Szükség van a vetélkedésre, amelyben végül is mindenki nyer. A lakosság kommunális létesítményeket, a párt pedig szorosabbra fűzi kapcsolatait a tömegekkel, — fejezte be felszólalását Glied elvtárs. Csütörtökön a megyed pártbizottságon Kopátsy József, a párt Központi Vezetősége mező- gazdasági osztályának munkatársa, s a Bács-Kiskun, Heves, Pest és Szolnok megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője a VIII. pártkongresszusra való készülés jegyében, a megyei pártértekezlet határozatainak maradéktalan • végrehajtását szolgálva, munkaértekezletet tartott. A megbeszélés fő témáját a mezőgazdasági termelés fejlesztése, irányítása és pártellenőr- zése, valamint az ezzel kapcsolatos pártmunka társadalmasítása képezte. Tompa Béla, megyénk pártbizottsági osztályvezetője vitaindítójában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a nagyüzemi termelésben újabb és újabb problémák merülnek fel, amelyeknek megoldását elsősegítik a több megye vezető pártmunkásainak eszmecseréi. Az értekezlet résztvevőinek mindegyike ismertette a témákkal kapcsolatos tapasztalatait, kiemelve, hogy a megyék együttműködésének szorosabbá tétele érdekében a jövőben gyakrabban meg kell ismételni a hasonló tapasztalatcseréket. A félnapos megbeszélés után a résztvevők megtekintették a Helvéciái Állami Gazdaság nagyüzemi szőlőültetvényét, a lakiteleki üzemegységben létesített őszibarackosát, a bugaci Béke Tsz tíz napja megkezdett szőlő- telepítési munkáját, majd az Alföldi Állami Pincegazdaság ti- szakécskei szőlőfeldolgozóját, s a község új homoki pincéinek egyikét. T. I. lövőre új paradlcsomfajták kerülnek közlermesztésre hangsúlyozta. Egyik legfontosabb tennivalónk a községek, városok belterülete vízellátásának megoldása. Tanácsainknak csak azt javasolhatjuk, emeljék a vízművek építésére előirányzott összegeket. illetve tegyenek megfelelő intézkedéseket vízmű társulások szervezésére. Hatalmas erő rejlik a társulásokban, amit Kalocsa város példája is jól bizonyít Itt a lakosság mintegy 4 millió forinttal járult hozzá a vízműépítéséhez, amelynek létrehozása a tervezettnél 5—6 évvel hamarabb valósul meg. Hasonló vállalkozásba kezdtek Kiskőrösön, s a jövő évben legalább 15 községünkben van lehetőség törpevízművek ilyen módon való építésére. A másik igen fontos feladat az ütés járda-építés. Megyénk községeiben, városaiban a járdáknak csak egyhar- mad része van burkolattal ellátva. s ha a jelenlegi ütemben építjük a szilárd burkolatot, 60 —70 év múlva készülünk el vele. Egyes helyeken — Kecskeméten, Dunavecsén — igen lendületesen fogtak hozzá ehhez a munkához. Messze vagyunk még a villamosítás befejezésétől is. Igaz, hogy minden községbe eljutott már a villanyáram, de nagyon sok lakásba még nem. Éppen ezért a hálózatfejlesztésről sem feledkezhetünk meg az elkövetkező években. Minderre annál is inkább szükséges felhívni tanácsaink figyelmét, mert az utóbbi időben az építési előirányzatok növekedtek. Amíg a hároméves tervben az összkiadások 34,6 százalékát fordították építésre, addig ez az arány az 1961— 62—63-as években már meghaladja az 54 százalékot. Bármennyire is fontos azonban a kultúrhaz vagy mozi. megítéDr. Varga Jenő beszámolója feletti vitában felszólalt Köves Gyula, a Kalocsai Járási Tanács VB elnökhelyettese, Mucii József kiskunhalasi építési brigádvezető, Czinege Gábor, a Hazafias Népfront kiskunfélegyházi járási bizottságának titkára, Geri István, a Hazafias Népfront kalocsai városi bizottságának elnöke, Gál János, a Nagybaracskai, Vincze Károly, a Dunapataji, Bácskai János, a Vaskúti Községi Tanács VB elnöke, Szabó György, a Solti Községi Tanács VB elnökhelyettese, dr. Varga András, a megyei tanács vb elnöke, Borsos György, a KISZ megyei bizottságának titkára. A hozzászólók elmondták, hogyan kívánják a jövőben a községfejlesztést a szocialista demokratizmus szélesítésére, s a lakosság kommunális szükségleteinek jobb kielégítésére felhasználni, s megfelelő politikai munkával még több és értékesebb társadalmi munkát szervezni. Ezután dr. Varga András, a megyei tanács vb elnöke ünnepélyes keretek között átadta az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága által szervezett községfejlesztési verseny jutalmait. A járások közül a kalocsai és a városok közül ugyancsak Kalocsa nyerte el a megyei pártbizottság és a megyei tanács vándorzászlóját, s a velejáró 250 ezer forint pénzjutalmat. A községek versenyében Géderlak lett az első, s kapta meg a vándorzászlót és az ezzel járó 100 ezer forintot. Ezenkívül 35 személyt tüntettek ki emlékéremmel és oklevéllel a községfejlesztés terén végzett kiemelkedő társadalmi munkájáért. A községfejlesztési nagyaktíva Glied Károlynak, a megyei pártbizottság titkárának zárszavával ért véget. Hangsúlyozta, hogy a város- és községfejlesztés nagyon fontos politikai Kutatók és konzervipari szakemberek megbeszélése a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben Kecskeméten, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben csütörtökön számos szakember és tudományos kutató jelenlétében megvitatták a hazai paradicsomtermesztés kérdéseit, majd ezt követően bemutatták az intézet saját ne- mesítésű fajtáiból, valamint az egyéb bel- és külföldi fajtákból az idén készített sűrítményeket. Részt vettek a szakmai vitán dr. Gyönos Károly, az Élelmezésügyi Minisztérium iparigazgatóságának főmérnöke, Komjáthy István, a Fajtaminősítő Tanács osztályvezetője, Kórodi László, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola docense, továbbá több kutatóintézet és konzervgyár képviselői. A tanácskozást dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas, az intézet igazgatója nyitotta meg, majd Bontovits Lajos tudományos segédmunkatárs számolt be az intézet konzervtechnológiai laboratóriumának ez évi munkájáról. Megállapította, hogy a nyersparadicsom, valamint a készítmények fogyasztása a legutóbbi években világszerte rohamosan emelkedett. A piacok ellátása érdekében az exportra termelő országok fokozták a termesztést, Míg 1955-ben a világ paradicsomtermelése 11 millió tonna volt, ez a mennyiség 1960-ban 14 millió tonnára emelkedett, amelynek felét az európai államok mezőgazdasága adta. Hazánk összes szántóterületéből a paradicsomtermő terület — hat éves átlagban — 2,54 ezreléket tesz ki. Ami a konzerv készítményeket Illeti, paradicsompüréből mintegy 25 ezer tonnányit szállítunk évente külföldre. Az elkövetkezendő években mezőgazdaságunkra és iparunkra még nagyobb feladatok hárulnak. Így 1980-ra a paradicsom összes termése hazánkban 1 100 000 tonnára emelkedik majd, amelynek 60 —65 százalékát dolgozza fel a konzervipar. Ez azt jelenti, hogy 1980-ban öt és félszer több paradicsomot termesztünk, mint 1960-ban. A nagy érdeklődéssel fogadott beszámoló után dr. Mészöly Gyula ismertette az intézetben folyó nemesítő munka eredményeit és célkitűzéseit. Hangsúlyozta, hogy törekvésük a korábbi fajtáknál értékesebb, a konzervipar igényeit jobban szolgáló fajták előállítására irányul. A jövő évtől kezdve ezek az új fajták már köztermesztésre kerülnek. Beszélt ezután az intézetben elkészített paradicsomszedő kombájnról, s kijelentette, hogy az ötéves tervidőszak végére a paradicsom gépi szedésének problémája megoldást nyer. Most épül az intézet paradicsommag-előállí- tó üzeme, amely alkalmas lesz az egész hazai szükséglet kielégítésére. Bemutatta az ellenálló, nyersfogyasztásaa és konzervipari feldolgozásra alkalmas, s a kombájnszedésre kiválóan megfelelő alacsony növésű, merev szárú determinált fajtákat, ismertetve azok tulajdonságait. . Végül a részt vevő szakemberekből bizottságot alakítottak, amely o fajtaminőség szempontjából felülvizsgálta az intézet laboratóriumában előállított sűrítményeket. J. T. Nagyjelentőségű magyar—szovjet gazdasági egyezményt írtak alá Moszkvában MOSZKVA. (MTI) Csütörtökön a Magyar Nép- köztársaság kormányának, valamint a Szovjetunió kormányának meghatalmazottai Moszkvában aláírták a timföld- és alumíniumtermelés területén történő együttműködésről megkötött egyezményt, amelynek részletes ismertetésére később visszatérünk. Az egyezményt magyar részről Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, szovjet részről pedig Vlagyimir Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese írta alá. Az ünnepélyes aláírásnál magyar részről jelen voltak a Moszkvába érkezett kormány- küldöttség tagjai: Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Osztrovszki György, a tervhivatal elnökhelyettese. Szekér János, nehézipari miniszterhelyettes, Dobos György, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetője, valamint a küldöttség szakértői. Ott volt az aláírásnál Incze Jenő külkereskedelmi miniszter is. Szovjet részről megjelent Nyikolaj Pa- tolicsev külkereskedelmi miniszter, Mihail Kuzmin külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint a szovjet gazdasági vezető szervek számos felelős munkatársa. Ott volt az aláírásnál Mányik Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, moszkvai nagykövetségünk ideiglenes ügyvivője. Greiner Sándor kereskedelmi főtanácsos és Marni László, a Magyar Népköztársaság állandó KGST képviselői, iének helyettese.
