Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-15 / 267. szám

1962. november 15. csütörtök 3. oldal Korszerű művelési mód — gazdaságosabb termelés IZSÁKON JÁRVA, megnéz­tük az állami gazdaság termő- karos almását, amely az ország hasonló nagyüzemi gyümölcsö­sei között előkelő helyet foglal él. Számos szakember fordul meg Izsákon, hogy az itt tapasz­taltakat saját gazdaságában is hasznosítsa. Látogatásunk alkal­mával Huszta János főkertész kalauzolt bennünket, s adott szakszerű felvilágosítást a ter­mőkaros művelési formát ille­tően. — Sokáig kísérleteztünk a gyümölcsösben egy olyan mű­velési formával, amely minél kisebb ráfordítással minél na­gyobb mennyiséget, s egyszers­mind jobb minőséget is ad; nem utolsósorban pedig hamar ter­mőre fordul. Így jutottunk el a termőkaros művelési módhoz, amelynek lényege a törpealany­ra való oltás. Ennek során a fák nem fejlődnek ugyan nagy­ra, viszont korán termőre for­dulnak, s a gyümölcs nagysága is kedvezőbb, a színeződése pe­dig előnyös. A hagyományos szőlőközti szórványgyümölcsösök egyrészt akadályozzák a szőlőművelés gé­pesítését, másrészt a termés mennyiségben is elmarad azok­nak a tőkéknek a termésétől, amelyeket a gyümölcsfák nem árnyékoltak be. AZ ÜJSZERŰ telepítés első évében a még félfás állapotban levő hajtásokat vízszintes, vagy azt megközelítő helyzetbe kö­tözzük le. Ez július-augusztus hónapban történik meg, ami ál­tal a rügydifferenciálódás sza­kában tennőrügyképzés indul meg. Ennek az eljárásnak az alkal­mazásával a fák már a telepí­tést követő harmadik nyáron termést hoznak. A teljes ter- mőrefordulást az ötödik-hatodik esztendőben érik el, amikor a holdanként! termés optimális esetben a száz mázsát is meg­haladja. A terméshozam növe­kedését segíti elő az is, hogy a termőkaros művelésnél egység­nyi területen sűrűbb — csak­nem kétszeres mennyiségű — a faállomány. A soron belüli sűrűbb ültetés árán a negyedik-ötödik évben már összefüggő lombfalat ké­peznek a fák, ami a permetezés szempontjából előnyös. Másik előnye a termőkaros nevelésnek az olcsóság. Általában egy al­más egész évi összes költségé­nek közel a felét a betakarítási költség teszi ki. A termőkaros almásban nincs szükség létrára: a termés kétharmad része föld­ről, vagy szedőzsámolyról szed­hető. közvetlenül a ládába. Így a szedés nemcsak olcsóbbá, de termelékenyebbé is válik, s a teljesítmény mintegy a három­szorosa az eddiginek. GAZDASÁGUNKBAN 1958- ban vezettük be ezt a művelési formát, jonathán, starking és golden fajtákkal. Hogy jól be­vált. azt a többi közt az a tény is bizonyítja, hogy a megter­melt áru 80—90 százaléka ex­portminőségű. Ami a hozamot illeti, az a harmadik évben 60— 70, az idén pedig már 80 mázsa körül van holdanként. A 839 holdat kitevő gyümölcsös terü­letünkből közel 700 hold a ter­mőkaros almás. Gyümölcsösünk területe terveink szerint az öt­éves tervidőszak végére 1700 holdra növekszik, s annak túl­nyomó részén az eddigiekben ismertetett gazdaságos művelési forma alkalmazására törekszünk majd — fejezte be ismertetését az Izsáki Állami Gazdaság fő­kertésze. J. T. Gyarapodik a takarmány készlet Négy betongödröt és több ár­kot töltöttek meg takarmány- nakvalóval a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetke­zetben. Mintegy négyezer má­zsa nedvdús takarmányt tartó­sítottak, s egy számosállatra több mint 10 köbméter silóta­karmány jut majd. A 150 hol­don vetett, s a vegyszerrel gyomtalanított összes silókuko­rica kitűnő termésének a siló­zására . nem is volt szükség. Kisebb hányadáról letörték a csöves termést, amelynek hol­danként! átlaga 50 mázsa; ter­mészetesen a szárat is feletetik. Jó termés volt a tsz-ben sze­meskukoricából is. Harminc va­gonnal már átadtak belőle a terményforgalmi vállalatnak, s cserébe egész éven át elegendő táp takarmányt kapnak. Szükség is van erre. hiszen a jövő évi átadásra 700 sertést hizlalnak 180-nal többet, mint az idén. S számottevő a tsz baromfiállo­mánya js. Említést érdemel, s a lelemé­nyes gazdálkodást, szorgalmai dicséri, hogy a nagvtáblák kö­zött kimaradt parcellákat, szög­leteket a szövetkezeti gazdák takarmányrépa-maggal vetették be, amelynek termékéből 40 szá­zalék az övék, a többi a közö­sé. a szövetkezeti állatáHománv téli takarmánvkészlete ily mó­don nün+egv 2500 takar­mányrépával gyarapodik. Az összefogás eredménye A Hazafias Népfront járási és városi szervezetének kezdemé­nyezésére újabb létesítménnyel bővült a kiskunhalasi városi kórház tüdőosztálya. A 280 ezer forintos beruházási költséggel és 40 ezer forint értékű társa­dalmi munkával lassan befeje­zéshez közeledik az új épület­rész, melyben egy korszerű röntgenszoba, kezelőhelyiség, tálaló és mosogató, az osztály felszerelési tárgyai részére szak­szerű elhelyezést biztosító rak­tár, főorvosi, segédorvosi és nővérszobák, valamint a dolgo­zók részére szociális helyiségek nyernek elhelyezést. A felaján lőtt 40 ezer forint — melyből a MÁV és a Községgazdálkodási Vállalat műszaki dolgozói, a Faipari Vállalat, a Vastömeg­cikkipari Vállalat a DÁV ki- rendeltség, a földművesszövet­kezet. a kelebiai Népfront és a Vörös Csillag Tsz-ek veszik ki a részüket — az összefogás nagyszerű példáját bizonyítja. G. í. Községfeflesztés (K. S.) Az utóbbi években meg­gyorsult városaink, községeink fejlődése. 1957-től nagyobb ön­állóságuk van a tanácsoknak a lakosság kommunális igényeinek kielégítése, a helyi ipar, a műve­lődésügy, a kereskedelem, az egészségügy fejlesztése tekinteté­ben. A tapasztalatok szerint a ta­nácsvezetők többsége élt a lehe­tőséggel. Sokkal több új műve­lődési, egészségház, út, járda stb. épült az elmúlt öt évben, mint az előző időszakban. A község­fejlesztési tervek célkitűzései­vel a lakosság messzemenően egyetértett. Ezt bizonyítja, hogy kereken 50 millió forint értékű társadalmi munkával járult hoz­zá a létesítményekhez. Az eredmények és a lehetősé­gek között azonban még nagy a távolság. A megyei tanács leg­utóbbi vb-ülésén sok szó esett erről a tanácsok községfeji esztési munkájának tárgyalása során. Különösen azt hangsúlyozta a végrehajtó bizottság, hogy a ta­nácsok vezetői a célkitűzések megvalósításánál jobban támasz­kodjanak a lakosságra, a külön­böző társadalmi és tömegszerve­zetekre. Többen szóvátették, hogy a lakosság aktivitása a ta­pasztalatok szerint 1960-hoz ké­pest visszaesett. /Vines visszaesés ott. ahol a tanácsok, a tömeg- szervezetek helyes módszereket alkalmaztak a községfejlesztési célkitűzések tudatosítása érdeké­ben. Bácsbokodon a jóváhagyott községfejlesztési tervről részletes beszámolót készítenek a tanács­tagok részére, akik azt aisgyű- lésen ismertetik a lakossággal. Ezzel egyidejűleg a községi ta­nács végrehajtó bizottsága által elkészített nyilatkozat felhasznál lásával társadalmi munka válla­lására is szervezik a lakosságot. A nyilatkozaton a választók meg­határozzák, hogy mely munkán hány órát és napot dolgoznak. Az összegyűlt vállalásokat a köz­ségi tanács végrehajtó bizottság« munkanemenként és naponként csoportosítja. A község vezetői mindig tudják tehát, hogy egyes munkákra hányán tettek válla­lást és melyik napon hány tár­sadalmi munkás áll rendelke­zésre. Hasonlóan folvik a társadalmi munka szervezése Vaskó ton és Nagybaracskán. Kecskeméten a városi tanács vezetői már a jövő évi városiéüesztési tervek meg­valósításánál meg akarják szer­vezni a társadalmi munka sza­kosítását. Bár mérfö'des léptekkel hala­dunk előre, de sok még a tenni­való. Beféleződött a megye köz­ségeinek villamosítása, de a be­épített területeken levő lakások­nak 39 százalékába még nincs be­vezetve a villany. Az úthálózat­nak még mintegy fele vár kor­szerűsítésre, sokat keli még ten­ni az ivóvízellátásért községeink­ben és így tovább. A mezőgazda­ság szocialista átszervezése után a kommunális szükségletek szin­te ugrásszerűen megnőttek, a községfeilesztésnél a termelőszö­vetkezetek távlati terveit is fi­gyelembe kell venni. A mai megyei községfejlesztési nagyaktíva, amelyet a fenti cé­lok gyorsabb megvalósítása ér­dekében hívtak össze, bizonyá­ra sok segítséget ad majd a ta­nácsvezetőknek. „Aprópénzre44 váltják a határozatot gozók gondjainak szem előtt tartásával határozták meg a tennivalókat. De milyenek ezek a gondok, sajátosságok? — Az idei háromnegyedévi tervünket 101,4 százalékra tel­jesítettük. Gyártmányaink mi­nőségével a megrendelők meg vannak elégedve. Fő cikkünk, a magnetofon, hamarosan eléri a világszínvonalat. Kedvezően alakulnak a termelés más mu­tatói is. Nem dicsekvésképnen mondom, de figyelemreméltó, hogv alig több mint másféléves működésünk alatt dolgozóink nagyfokú igyekezettel elsajátí­tották a legfontosabb gyártás- technológiát és hozzáértésük csökkentette az önköltséget. Gyártmányainkat — a munkabér változatlan szinten tartása mel­lett — máris 10—14 százalékkal olcsóbban állítjuk elő, rpint an­nak idején Budapesten. Az ön­költség ilyen alakulásában az említetteken kívül szerene van a technológia fejlesztésének, a képesítésnek, a termelés szalag- rendszerű megszervezésének. Egynegyede érettségizett Menczel Béláné így folytatja: — Legfőbb gondunk, hogy üzemünk nemrégen szervező­dött és munkásaink viszonylag rövid szakmai gyakorlattal ren­delkeznek. Ezen a jó tapaszta­latok elterjesztésével, munka­módszerátadással igyekszünk se­gíteni. Feladataink meghatáro­zásánál természetesen az emlí­tetteken kívül azt is figyelembe vesszük, hogy dolgozóink több­sége 30 éven aluli, azonkívül munkásaink háromnegyed része a nők közül kerül ki. Éppen ezért nálunk kiemelkedő szere­pe van a KXSZ-nek. azonkívül a nődolgozók gondjaival való törődésnek. Bár üzemünk fia­tal, mégis megkönnyíti mun­kánkat, hogy a munkások 25 százaléka rendelkezik érettségi­vel és további 5 százalék tanul technikumok levelező tagoza­tain. A fentiekkel számolva külö­nösen nagy gondot fordítottunk a gyár munkáskollektívájának kialakítására és az alkotókész­ség kibontakoztatására. Magyaródi Sándorné a dolgo­zók összefogásáról ezeket mond­ja: — Az egyik asszony három gyermekével váratlanul magára maradt. A pártszervezet tagjai felfigyeltek a hirtelen támadt gondokkal és idegkimerültség­gel küszködő asszony elkesere­dettségére. Közbenjártak, hogy megfelelő gvóff^kezelésben ré­szesüljön. Ez idő alatt gyerme­keiről a gvár dolgozói felváltva gondoskodtak. Amikor pedig az asszony meggyógyult, olyan munkakörbe javasolták, ahol azóta 200—300 forinttal többel keres. Használt a figye’meztetés Az új munkások nevelése leg­jobb módszerének az érdeklő­dést, a figyelmességet, a sze­mélyes beszélgetést, a kollek­tíva segítségét és példamutatá­sát tekintik. — Voltak olyan nődolgozóink — mondja Menczel Béláné —, akik keveset törődtek a mun­kával. Néhányan közülük több­ször is hajnalig mulatoztak a Kedvesben, másnap azután ké­sőn jöttek be az üzembe, vagy elszundikáltak a munkapad mellett. Beszélgettünk velük, és a figyelmeztetés használt. Saj­nos, az is előfordul, hogy az ilyen változást nem mindenki veszi azonnal észre. Egyik mun­kásnőnk már rendezte életét, izonban munkatársai ezek után s csípős megjegyzésekkel illet­ték. Párttagjaink felfigyeltek erre a jelenségre és megvédtek az asszonyt, aki azóta az üzem­kész legjobb dolgozója. Mindaz, amit láttunk és hal­lottunk, arról győzött meg, hogy a gyár kommunistái a pártérte­kezlet határozatát „aprópénzre” váltva munkálkodnak annak végrehajtásán. Nagy József Mintha szanatóriumba lép­nénk, olyan méltóságteljes a csönd, a tisztaság és a rend a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti telepén. Pedig bent a munkatermekben lüktet az élet, pezseg, forr a munka. A hosszú asztalok mellett ügyes kezű asszonyok, lányok for­rasztják a huzalokat, festik, sze­relik a hangszórók és a mag­netofonok alkatrészeit. Először a Tyitov-brigádot ke­ressük fel. A második emeleti munkaterem, ahol a Tyitov-bri- gád dolgozik, nem is üzemre, hanem valamilyen hivatal tisz­ta, napfényes irodájára hason­lít. A munkásnők kék köpenyét a szocialista brigádok jelvénye díszíti. A gyárban hét brigád küzdött a szocialista címért, s közülük a Gagarin és a Tyitov nevét viselők szerezték meg a kitüntető rangot. Látogatásunk természetesen nem csupán szemlélődés. Hatá­rozott célunk van. Arra kere­sünk feleletet, hogyan hajtják végre a városi és a megyei pártértekezlet határozatait, mit tesznek a tervek teljesítése és a dolgozók szocialista szellemű nevelése érdekében. Világszínvonalon a magnetofon Ezekről beszélgetünk látoga­tásunk befejezése után a párt- szervezet irodájában Menczel Bélánéval, a párt-alapszervezet titkárával, Magyaródi Sándomé csoportvezetővel és Sinkó Imre telepvezetővel. — Pontosan jókor érdeklőd­nek. A legutóbbi taggyűlésünk ugyanis az említett kérdésekről tanácskozott, s most könnyen tudunk ezekre válaszolni — új­ságolja a párttitkár. Megtudjuk tőle, hogv a városi pártértekez­let határozatának elsősorban azokat a részleteit vitatták meg a taggyűlésen, amely az üzem­re is vonatkozik és azok figye- ’embevételével a vállalat sajá­tosságainak, a vezetők és dol­Farkas Sándorné másfél éve dolgozik a Kisszállási Kender- Özemben. A törőgépnél kezdte, később a tilológéphez került, ahol Gyurákovics Joachim művezetőtől sajátította el a tilolás „tudo­mányát”. S hogy jól hasznosította a tanultakat, azt az is bizonyít­ja, hogy a kongresszusi versenyben a második helyet érte el. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom