Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-13 / 265. szám
19BÍ. november IS, kedd S. oldal Változatos, érdekes téli program Már szervezi az IBUSZ az 1963. első negyedévi külföldi társasutazásokat Több ezer ember vett részt az idén is megyénkből az IBUSZ külföldi társasutazásain. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy az év végéig lebonyolításra kerülő utazási program minden helye ..betelt”. Még lenne jelentkező bőven, de az igényeket nem tudják kielégíteni. Sándor Imréné, a kecskeméti IBUSZ-iroda vezetője csak azzal tudja biztatni a jelentkezőket, hogy esetleg a szilveszteri prágai, ó-tátra- füredi, Zakopanéi, vagy szász-svájci kirándulásra még tud néhány helyet szerezni. Megkérdeztük Sándor Imnénét. hogy az 1963-as első negyedévi külföldi társasutazások milyen lehetőségeket kínálnak. Ezek ugyanis igen kedveltek, mert az úgynevezett „előszezonban” ugyanolyan program és ellátás mellett több száz forinttal kevesebbe kerülnek a kirándulások. Az IBUSZ-iroda vezetője elmondta, hogy igen választékosán állították össze a különböző külföldi társasutazások téli programját és már meg is kezdték a jelentkezések felvételét. Január elejétől március vé- Véig nyolcnapos magas-tátrai téli üdülésekre van lehetőség. Ezen kívül ötnapos társasutazások indulnak márciusban Prágába, valamint csehszlovák—lengyel körutazás lesz autóbusszal Zakopáne úticéllal, ahová külön nyolcnapos üdüléseket is szerveznek. Jó néhány utat rendezünk az NDK-ba. Március első felében a lipcsei vásárt tekinthetik meg az érdeklődők, február közepétől szász—svájci üdüléseket vettünk programba, áprilisban Erfurtba és Weimárba, vagy Erfurtba és Lipcsébe, maid Berlin—Pots- damba indítunk külön vonatokat, azután nyolcnapos üdüléseket bonyolítunk le Oberhofban. ahová repülőgéppel szállítjuk az utasokat. Jövőre több utazást rendezünk Romániába, mint az elmúlt években. Már február közepén kezdődnek a társaskirándulások, március végéig a Nagyvárad— Kolozsvár—Brassó—Sinaia útvonalra. ezen kívül hétnapos erdélyi körutazásra, majd március elejétől Brassó—Poiana, valamint Kolozsvár—Torda útvonalra visszük a jelentkezőket. Egyik legszebb utazásnak a szovjetuniói programban szereplő kijev—leningrád—moszkvai út ígérkezik. Ezt március elejétől április 21-ig több esetben megszervezzük. Ezen kívül a már igen népszerű kijev— moszkvai téli társasutazásokat szervezzük február elejétől, március végéig. Ebben az évben már annyi volt a jelentkező az IBUSZ külföldi társasutazásaira, hogy alig tudtuk kielégíteni az igényeket. A nagy érdeklődésre való tekintettel — annak, aki eltervezte, hogy a közeljövőben külföldi társasutazáson kíván részt venni — érdemes már most, vagy legalábbis az indulás előtt 70 nappal előjegyeztetnie magát, mert gyorsan betelik a létszám — fejezte be tájékoztatóját az IBUSZ-iroda vezetője. N. O. Régi szokások új tartalommal Népünk a gyors fejlődés korát éli. Utunkon egymásután hagyjuk magunk mögött a politikai, gazdasági és kulturális eredményeket jelző mérföldköveket. S közben talán észre sem vesszük, hiszen természetes dolognak érezzük, hogy életünk tartalma is megváltozott. Nemcsak a munkahelyünkön vagy a közéletben jut ez kifejezésre, hanem a családon belül is. Űj tartalommal telítődnek a régi szokások, a családi ünnepek. Az utóbbiak kilépnek zárkózottságukból: a társadalom ügyévé válik az egyes ember öröme, gondja, bánata Ám nem durván vagy fogadatlan prókátorként jelenik meg ilyenkor a nagyobb család, a társadalom, hanem úgy, hogy emeli az ünnep fényét, megosztja a gondot, enyhíti a bánatot. Diadalmaskodik hát az emberek tudatában is a szocializmus, egyre többen szakítják el magukat szokásaikban a múlt társadalmak béklyóitól. A szokások, családi ünnepek kitörnek a szocialista társadalom egészséges. új tartalmat adó, szabad levegőjére. Kedves megnyilvánulásai ennek a névadó ünnepek, vagy az olyan házasságkötések, amelyeket a KlSZ-szerve- zetek rendeznek a fiatal párok részére. Legutóbb például Tamási István és Nagy Erzsébet foktői tsz-tagok kötöttek ily módon házasságot. Az ifjú párt a népi tánccsoport és népi zenekar kísérte, a tsz feldíszített fogatai vitték Kalocsára, ahol úttörők sorfala között mentek az anyaEpiil a szivattyútelep EGYRE NAGYOBB ütemben épül a foktői reverzibilis szivattyútelep. Kuklis Bajos főmunkavezető idősebb munkatársa, Csernyák Zoltán társaságában kalauzol bennünket a hatalmas építkezés területén. — Az időjárás mostanáig kedvezett a munkáknak — magyarázza, — Szeptemberben forgó kotrógéppel átvágtuk a töltést. Elkészült a szivattyúház oldalfalának betonozása és a szigetelés is. Jelenleg a belső födém zsaluzási és vasszerelési munkáit, valamint a nyomócsövek összeszerelését végezzük. A jövő nyárra elkészülő telep rendeltetése egyébként a tavaszt belvizeknek a Dunába való levezetése, nyáron pedig a környező mezőgazdasági területek részére az öntözővíz biztosítása. — TELJES ÜZEMBEN 7,2 köbméter vizet tudnak majd a csövek másodpercenként szállítani — mondja a főmunkavezető. — A fizikai munkások, túlnyomórészt kubikos segédmunkások, száma átlagban 55. öt kubikos- és egy ácsbrigádunk a szocialista cím elnyeréséért versenyez A küzdelem elég szoros, valamennyien jó eredményekkel büszkélkedhetnek. A Szabóbrigád például szeptemberben 172,5 százalékos teljesítményt ért el. Végigjárjuk a munkahelyeket, ahol a nagy homokhalmok között visszhangzik a gépek robaja, vakítóan szikráznak a hegesztőpisztolyok. Besétálunk az egy méter 70 centi átmérőjű alagútba, ahol biztonsági okokból törpefeszültséggel működtetett villanylámpák fénye mellett dolgoznak az égővörös kezű szerelők. Az ösz- szehegesztett csöveket ugyanis minden 15 méteren míniumos kenderkóccal, majd ólommal tö- mítik, ami a csöveknek rugalmasságot biztosit, s kiküszöböli a törést. E MUNKÁT nyomáspróba követi majd: a csöveket vízzel töltik fel, s két órán át két atmoszféra nyomás alatt tartják. Ennek sikeres megtörténte után húsz centiméter vasbeton rétegbe ágyazzák az ikercsöveket. Éles fémkongás jelzi a delet. A csövek tátongó torkából kiáradnak a szerelők is. Kissé ösz- szeborzonganak a hűvöses napban: odalenn a munkahelyen bizony lényegesen melegebb a „klíma”. Aztán a homokdombok torlaszain át elindulnak, hogy elfogyasszák a jól megérdemelt ebédet. J. T. könyvvezető elé. Ünnepi beszéddel fogadta őket a járási KISZ- bizottság képviselője és a városi tanács vb igazgatási osztályának vezetője. Meghatóan kedves ünnepséggé vált nálunk a 16. életévüket betöltött fiatalok köszöntése, amikor is vidám rendezvények keretében nyújtják át nekik a személyi igazolványt. Az együttérzés szép vonását tükrözi, hogy a temetéseken a a tömegszervezetek sietnek a hátramaradottak fájdalmát, gondjait enyhíteni stb. A szokások családi ünnepek új tartalommal való megtöltését ma már valamennyi községünkben és városunkban a tanácsokkal karöltve társadalmi bizottságok segítik. A tízezer lakoson felüli helyiségekben önálló bizottságként, a kisebb községekben pedig, mint a tanácsok egészségügyi és kulturális állandó bizottságainak albizottsága tevékenykednek. Említésre méltó eredményeket értek el Jánoshalmán, Kuníe- hértón, Kelebián. Mélykúton, Akasztón, Kunszentmiklóson. Kecelen, Csengődön. Kiskőrösön. Soltszentimrén, Jakabszál- 'áson, Solton, Petőfiszálláson. Jászszentlászlón, Teákon, Tisza- kétcskén, Bácsamáson, Baján. Kalocsán és Kecskeméten, ahol egyre több névadó ünnepséget, KISZ-esküvőt rendeznek ezek a bizottságok. Hogy milyen gyorsan terjed az új tartalommal megtöltött családi események rendezése, azt a számadatok is bizonyítják. Tavaly egész évben 248 névadó ünnepséget, 452 KISZ-esküvőt és 77 társadalmi temetést rendeztek megyénkben. Az idén már az év első felében 265 névadót, 406 KISZ-esküvöt és 30 temetést tartottak társadalmi bizottságaink. Mi a titka ennek? Az emberek nemcsak a szép külsőségeket látják a családi események ily módon való megrendezésében, hanem a szocialista együttérzés megnyilvánulását, s a társadalom segítő készségét is az örömteli pillanatok fokozásában, a bánat enyhítésében. Kötelességünk ápolni ezeket az új hajtásokat, hiszen kifejezői a szocialista társadalom fejlődő, gazdagodó, egyre tartalmasabbá váló életének, szép emberi vonásainak. Érdekes kiállítás Kiskunfélegyházán A modem iparművészet anyagából érdekes gyűjteményt küldött le a Műcsarnok a félegyházi Kiskun Múzeumba. A kiállítást a múzeumbarátok és az érdeklődők népes táborának jelenlétében dr. Mezősi Károly, múzeumigazgató nyitotta meg. Ezt követően a látogatók megtekintették Kovács Margit kerámiáit. Szabó Erzsébet üvegmunkáit. valamint Kertész Klára, Gorka Géza és a többi ki- állítóművész alkotásait, (T. M.) Hatáskör és irányítás A napokban az egyik Kecs- ” kémét környéki termelő- szövetkezet elnöke felkereste szerkesztőségünket. Elmondta, hogy nemrég került jelenlegi funkciójába egy másik közös gazdaságból. Nemcsak ő de az egész vezetőség új. — Úgy érzem — panaszkodott —, hogy a község vezetősége nem törődik eléggé velünk. Ha valami kérésünk van, a vb-elnök a járáshoz küld, mondván, hogy onnan irányítják a termelőszövetkezeteket. Hasonló véleményeket máshonnan is hallottunk. Sok vita folyik a községi tanácsok hatásköréről mostanában. Számos helyen félreértések vannak a helyi vezetést illetően, amióta a járási tanácsok mezőgazdasági osztályait megerősítették. A létszámnövelést indokolták az egyre növekvő követelmények, szükségszerűvé tette a falu szocialista átszervezés után előállott új helyzet. Ez azorbin nem jelenti azt, hogy a községi tanácsok hatásköre csökkent volna, sőt éppen a követelmények miatt még nagyobb feladatok várnak a helyi vezetésre. A községi tanácsok gazdasági irányító szerepe éppen az új helyzetből fakadóan növekedett. A járási tanács munkatársai nincsenek olyan „életközeiben”, mint a helyiek. A községi vezetés módszere és tartalma tehát szükségszerűen változtatást igényel. A községi pártszervezeteknek egyik legfontosabb feladata a helyi tanácsok ösztönzése az új körülményeknek megfelelő vezetési módszerek elsajátítására, és természetesen a kellő segítséget is meg kell adniuk ehhez. Az egyik szövetkezet elnöke mondotta a napokban, amikor az iránt érdeklődtem tőle, hogy mi újság a közösben, mennyire haladtak előre a gazdálkodásban? — Tudja, nem olyan egyszerű dolog ez, mint sokan hiszik. Azzal, hogy a földeket egyesítettük, még nem oldódott meg minden. Mondhatnám, ez csak az első lépés. Az igazi nagyüzemi gazdálkodás kialakításáig még sok mindent meg kell valósítani, számos akadályt kell leküzdeni. Több gépre van szükségünk, alkalmaznunk kell a legkorszerűbb agrotechnikai eljárásokat. Aztán, végső soron „a fejekben is rendet kell teremteni”, ami talán a legnehezebb. Ez a vélemény is bizonyítja hogy milyen nagy felelősség hárul a községi tanácsokra a gazdasági irányító és szervező munkában. Szinte naponta kell segítséget adni a község vezetőinek a gazdálkodás további javítása érdekében, még ott is, ahol kiválóak a termelőszövetkezetek. A támogatás még akkor is szükséges, ha a nagyüzemek élére mindinkább szakmailag és politikailag jól felkészült vezetők kerülnek, hiszen a község szinte minden gondja a mezőgazdaság körül forog. M övekedett a feladatuk a községi tanácsoknak olyan szempontból is. hogy az eddiginél sokkal színvonalasabban, alaposabban kell részt venniük a közös gazdaságok termelési terveinek megvalósításában, alapvetően a tervezésben. A helyi termelési lehetőségeket ki ismerné jobban, mint a községi vezetők? Tudják, hogy — például a község északi része homokterület, itt más növények termesztésére van lehetőség, mint a déli, jobb minőségű földeken, és így tovább. Ezt persze tudják a termelőszövetkezetek vezetői is. de annál is inkább helyes a kooperáció, mert a község felvásárlási tervéért egyetemleges a felelősség és a népgazdaság számára sem mindegy, hogy egy- egy termelőszövetkezet teljesíti-e vagy sem az előirányzatot, nem közömbös, mennyivel járul hozzá az ország ellátásához. Több községünkben gondot okoz a fiatalok elvándorlása. Ennek okát a gazdasági helyzetben kell elsősorban keresni. Ahol jól gazdálkodnak a termelőszövetkezetek, ott mind több fiatal tér vissza falujába. Példa erre Felsőszentiván, Nemesnádudvar, Tass és több más község. Ezeken a helyeken a községi tanácsok gazdasági irányító tevékenysége megfelelő. Érzik a felelősséget a község vezetői, hiszen nem mindegy* hogy milyen a hangulat a vezetésük alatt álló területen. / gazdasági irányító tevékenységhez tartozik még a termelőszövetkezet-közi létesítmények ösztönzése. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az utóbbiban nagy szerepük volt és van o községi vezetéknek. Még számos gazdasági feladatról lehetne beszélni, például a gazdáf- kodás fő iránya kialakításának segítéséről, a szakemberek utánpótlása érdekében ösztöndíjak létesítéséről és így tovább. Aztán itt van a másik do” log: „Rendet teremteni a fejekben.” Még sok mindenben kísértenek a kisüzemi gondolkozás maradványai. A politikai nevelő munka, a kulturális igények kielégítése tehát még fokozottabban kerül előtérbe. A művelődésről szólva megállapíthatjuk, hogy bár vannak jelend tős eredmények, általában mégsem kielégítő az előrehaladás számos községünkben. A fiatalok elvándorlásának a gazdasági okokon kívül kulturális tényezői is vannak. Legtöbb helyen az a baj, hogy a szervezés nem megfelelő. A példák tömege bizonyítja, hogy jó szervezés esetén a téli szaktanfolyamokra bőven akadt jelentkező. és ha azok az érdeklődésnek megfelelően, érdekesen voltak lebonyolítva, lemorzsolódást sem tapasztaltak. A községekben elkészültek a kulturális évad tervei. Nagyon fontos megvalósítani a gazdasági és a kulturális munka egységét. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséből adódott új helyzetben még inkább fontossá vált a községfejlesztés igényesebb megvalósítása, a lakosság kommunális, egészségügyi, anyagi szükségleteinek nagyobb mértékű kielégítése, a közös gazdaságok távlati fejlesztésének figyelembevétele. A szocialista falu kialakításáért minden községi vezető felelős. A nagyüzemi gazdálkodásból adódóan természetesen nagyobbak a kommunális igények is, de kedvezőbb a lehetőség a lakosság mozgósítására. Ennek bizonyítására számos példát tudnánk említeni. A napokban hírt adtunk arról, hogy Nagybaracs- kán 300 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a termelőszövetkezet gazdái. Fejenként 3—3 munkaegységet ajánlottak fel és ebből fizetik az állandó útépítő brigád tagjait, akik szintén a közös gazdaságokból kerültek ki. A járási tanácsnál erősödik a szakirányítás abból adódóan, hogy az anyagi eszközök, valamint a szakemberek ott vannak, de ezzel egyidejűleg a községi vezetőknek még fokozottabban kell bekapcsolódni a gazdasági irányító munkába is, illetve a tényleges gazdálkodásba, a közigazgatási és az előbb említett “gvéb tennivalókon kívül. A községi tanácsok a meg- r'övekedett követelményeknek még jobban eleget tudnak tenni a választások után, hiszen n friss, új erők bevonásával színvonalasabbá válik a tanács munkája. I ehet-e ezek után arról be^ szélni, hogy csökkent a községi tanácsok hatásköre? Bátran állíthe+u-v hogy nem. Kereskedő Sándor ’
