Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-13 / 265. szám
afäaJ 1962. november 19, fcedÄ Ismeretlen dokumentumok egy neves magyar festőművész pályakezdetéről Aba Novák emlékeket rejteget Hajnal József kecskeméti gyűjteménye A magyar sajtó meleg szeretettel és nagy elismeréssel emlékezett meg nemrégiben Aba Novák Vilmosról, a korán elhunyt festőművészről, aki a két világháború közötti képzőművészetnek reprezentáns, s aránylag legtöbb sikerrel övezett alakja volt. Nagyszabású életművének gyűjteményes kiállítására ez év augusztusában került sor a Nemzeti Galériában. A közönség érdeklődésére vall, hogy a kiállítást újólag meg kellett hosz- szabbítani. Aba Novák pályakezdésének eleje áz első világháború időszakára. a négyéves frontszolgálatra esik. Erről az időszakról eddig keveset tudott a művészet- történelem. A közelmúltban Hajnal József, a párt 1919-es kecskeméti lap- szerkesztője rendelkezésünkre bocsátotta azoknak a tábori újságoknak néhány példányát, amelyeket az első világháború során készített volt katonatársával. Aba Novák Vilmossal. A művészettörténészek számára bizonyára értékes adalékot nyújthat Aba Novák életművéhez, főleg pályakezdéséhez, a még fellelhető újságpéldányok átböngészése. Az alábbiakban pedig szólaljon meg a kortárs, Hajnal József, aki egy érdekes epizódot írt le katonaéletéről. A művész'eikű parancsnok Éppen negyvenhat éve már annak, hogy Aba Novák Vilmossal megismerkedtem. A 29. honvéd gyalogezred utász századának parancsnoka volt a fiatal, keskenyarcú hadnagy, A Cibo partján állomásoztunk, amely a bukovinai hegyekből — Mivel embereim folyton rágják a fülem, jelentettem a helyzetet a dandárnak — mondta egyszer Aba Novák. — Csupán azt kötöttem ki katonáim előtt, mégpedig erősen, hogy aztán a végén cserben ne hagyjanak. Keményen fogadkoztak. j,.A Bab-körúton”, ez a címe az egyhangú katonakosztot kifigurázó gunyoros rajznak. eredve küldte vizét Papfaivánál az Aranyos-Beszterce folyóba. Ügy látszik, parancsnokaim felfigyeltek tollforgató hajlamaimra, és a rajvonalból az ezredtörzshöz osztottak be levelezőnek. így kaptam 1916 novemberében azt a megbízást, hogy Aba Novák Vilmossal együtt szerkesszük az állomáshelyünkről Cibónak elnevezett tábori újságot. Aba Novák volt a lap illusztrátora, én pedig írója és szerkesztője. Ilyenformán még közelebb kerültünk egymáshoz. Drága aranyos, jó lelkületű emhogy „egy emberként a háta mögött állunk, hadnagy úr”. Pár nap múlva éppen az átkozott háború oktalanságait hány- tuk-vetettük az ő műterem-fedezékében, amikor látjuk ám, hogy tisztjeink élén két ismeretlen is közeleg felénk. Magasrangú tisztek voltak, ennyit megállapíthattunk. Én rögtön „illára” vettem a dolgot, s egy vén fenyő mögül füleltem, vártam a fejleményeket. Az utász századot felsorakoztatták. Egy őrnagy, aki a vizsgálat alatt érkezett, kérdezte az elTéU kép az egyik katonaszálláson. A rajz eredetijén Aba Novák Vilmos monogramja is látható. bér volt. Sokat beszélt neken; az <5 utász katonáinak szenvedéseiről, akik nappal aludtak ugyan, de egész éjszakán át teljes felszereléssel dolgoztak a védőmű- veken, a szabad golyótűznek kitéve. Ezért mindennap akadt köztük két-három halott Is. A katonák főleg a rossz és gyenge kosztat panaszolták, amá bizony kevés veit a nehéz fizikai munkához. só embert, feltűnően és szokatlanul nyájasan; — No, édes fiam, mi volt ma az ebéd? A kérdezett megmondta. Az őrnagy tovább kérdezősködött; — Elég volt? — Elég. — No, és jó volt? — Őrnagy úrnak alázatosán jelentein, jó volt! Még vagy tíztől ugyanezt kérdezte, s ugyanezt felelték rá a katonák rettenetes Ijedelmükben. Aba Novák Vilmos fiatal tiszt korában. Akkor Aba Novák felé fordult az őrnagy és így szólt; — Örülök, hogy itt mindenki meg van elégedve, kivéve magát, hadnagy úr! Szegény Aba Novák. amikor a küldöttség eltávozott, megfenyegette az eget és toporzékolt, dühöngött tehetetlen mérgében. Én csillapítgattam, hiszen nem a legénységben, hanem egészen másutt volt akkor a hiba. A szervezettségben rejlő erőt honnét is ismerhették volna ezek a különböző helyekről, más-más körülmények közül ide érkezett fiúk. Az eset tanulságát, nem tudom, megszívlelte-e festő barátom, de az bizonyos, hogy a Cibóban attól kezdve egymást követték a gunyoros és csípős rajzok, melyek a maguk módján a frontbeli állapotok felismerésére is nyi- togatták a honvédek szemét. Hajnal József Gyorsabban érünk célhoz KísUunSélefryházán tavaly még csak két kihelyezett osztályban indult meg a tanítás a dolgozók általános iskolájában. Az idén már hét kihelyezett osztály működik és további három szervezése van folyamatban. Ennek a nagy fejlődésnek oka az. hogy a dolgozók is és a vezetők is megértették milyen fontos a tanulás, mennyire nagy segítséget jelent a gazdasági feladatok végrehajtásában a képzettség. A szervezésben a pártbizottság és a művelődési osztály mellett mindenütt tevékenyen részt vettek a termelőszövetkezeti vezetők, és nagyon sokat segítettek a tanyai iskolák pedagógusai. A számszerű fejlődés mellett azonban egyéb érdekes tanulságokkal is szolgál az idei esztendő Félegyházán a felnőtt- oktatásban. Jól mutatja a mező- gazdaság átszervezése után bekövetkezett változást az a türelmetlenség, amellyel a dolgozó parasztság mielőbb igyekszik magasabb képzettségre szert tenni. Csongrád megyei példák nyomán elhatározták, hogy az általános iskola és a mezőgazdasági szaktanfolyamok anyagát összekapcsolják. Az általános iskolában és a mezőgazdasági szaktan- folyamokon tanított közismereti tárgyak ugyanis azonosak. így ha már hozzákezdtek a tanuláshoz, a résztvevők vállalták, hogy heti három foglalkozás helyett négy napon át tanulnak, és a nyolcadik osztály vizsgáinak letételéig elsajátítják a szaktantól lyamok szakismereti anyagának! java részét is. így az általános iskola elvégzése után hamarabb tehetnek szakmunkás-vizsgát. Ez a vállalás több tana- lást, nagyobb áldozatot kíván a felnőtt hallgatóktól és a tanfolyamok vezetőitől, pedagógusaitól, a cél érdekében mégis mindkét oldalról nagy helyesléssel találkozott. Egyelőre voltaképpen kísérletnek tekinthető, de nagyon fontos kísérletnek, amelynek révén értékes éveket nyerhetnek a dolgozók és a szakmunkás-hiánnyal küzdő termelő- szövetkezetek. ' M. L. Révay József; ARANYGYŰRŰ Az ókor népszerűsítője ezúttal * 12—IS éves lányok számára varázsolja élővé az antik világot. Egy előkelő családbői származó kislány életét, férlhezadásának történetét Ismerjük meg a regényből A felvilágosult, határozott akaratú Polla szembekerül apjával, aki egy hozományvadász plperkőccel jegyezteti el tizennegyedik életévébo lépő leányát. A leány állhatatosságával és okosságával végül Is győzedelmeskedik, s első szerelme — Prudens, a költő — felesége lesz. Jó propaganda Pártunk kongresszusának tiszteletére október-november hónapban „Könyvbarát hetek”-et szervezett — a megyei könyvtárosokkal közösen — a Bács-Kiskun megyei Könyvbarát Bizottság. Ebből az alkalomból ötletes, tartalmas — a könyvet és az olvasást népszerűsítő — füzetet adott ki a Kecskeméti Katona József Könyvtár. A füzet röviden ismerteti a Könyvbarát hetek jelentőségét, célját és idézeteket közöl. — nagy írók, nagy gondolkodók vallomását a nyomtatott betűnek az emberiség haladására tett hatásáról. Ezután felsorolja a megyében található nagyobb könyvtárakat és azt, hogy milyen szolgáltatásokkal állnak a közönség rendelkezésére. A nemes gondolatokat, hasznos tanácsokat tartalmazó, külsejében is mutatós kis füzetecske okos ötlet, jó propaganda volt. auxmB.au 24. Ismét lámpa köré gyűltek a parasztok Kincses József műhelyében. Már nem volt szükség a búboskemence melegítő jóindulatára. Kint könnyezni kezdtek a kopár fák, kérgükről enyheség oldotta le a fagy görcsét. Kemény kékből bordóra lágyult az éjszaka színe, a hold fátyol mögött utazott és az útjáról alápermetező ezüstpára már nem hűlt dérré a háztetőkön. Idebent az indulat melege gőzölgött, dohos szagú gubák hányódtak a priccsen, horpadt kucsmák sötétlettek az edény- szárító polcokon, mintha óriási mérgesgombák nyíltak volna ki a száraz deszkából. A parasztokat valami nyugtalan láz lz~ zasztotta, arcuk ragyáin kristállyá gyűlt a lámpafény, szemük , mécsesében tompa tűz pislákolt, szinte füstölgött a tekintetük. Komoran szánták rá magukat a döntésre és nem tudták, hogy mi vár rájuk. Egyetlen biztosítékra építettek: Kincses József hitelére. Erre is csak azért, mert a rokkant kommunista még soha nem csapta be őket. Amit régen beszélt a jövőről, az úgv lett valóság a jelenben, s a téli esték holnapot idéző vitáiban lassan, meg-meg- torpanva barátkoztak össze a maidani ielennel. Ha Kincsest °gvszer is tpttenérlk a tódítás- báfl. tovább hiába bölcseikedett volna, szavait nem fogadja be többé a bizodalom. Az öreg Kincses elszótlano- dott a győzelemtől. Sok-sok év után elcsitult a türelmetlensége, próbálta fölmérni, mit is jelent, hogy mások akaratává változtak a saját gondolatai, szándékai. Mától kezdve a falu sorsának gazdája lett. Vezető, aki arra való, hogy benne lakjon a felelősség. Céltábla, akire rá lehet mutatni, ha rombol a balszerencse. És apja mindenkinek, pártatlan jó barát, akit csak akkor boldogít a munka haszna, ha az valamennyiük örömére válik. Eszébe sem jutott, hogy elnöknek választhatják. Tiltakozott, de rátámadtak; Ha tudod a módját, akkor mutasd meg! Elnémult, mert joggal vádolhatták volna, hogy csak szájhős, a magakotyvasztotta kását másokkal etetné meg. Ügy látszott, nincs miről beszélni tovább, a végszót kimondták, indulhatnak haza. De a bokrosfülű Kozma Albert vallatóan meredt Kiscsesre; — Biztos, hogy igazat beszélsz? ... Ha olyan kedves a paraszt, akkor miért hurcolták világgá Kustán Dánielt. Te becsületes ember vagy, rosszat jő embernek még nem akartál. De az is igaz ám, hogv fölfelé gvenge a szavad. Megkérdeznének felőlünk, ha ránk is sanda szemmel néznének? . .. Az agyagszínű arcok olyanná váltak, mintha valamennyi paraszt édestestvér volna. Vonásaikat a közös kételkedés tette hasonlóvá, mohó tekintetükben egyforma volt a kívánság, hogy nyugtató választ kapjanak. Pásztor Antit váratlanul érte az aggodalmaskodás. Kicsit meg is szeppent. Türelmetlenül leste Kincsest, hogy az öreg milyen nagy alázattal békíti meg az embereket. Kincses azonban hallgatott. Látni lehetett nyugodt arcán, hogy ráérősen, gondosan válogatja össze gondolatait. Anti nem tudta tovább tűrni a hallgatást. Rosszallóan, csaknem kihívóan kérdezett rá Kozmára: — Mért néznének ránk sanda szemmel, Albert bácsi? — Azt a pártodtól kérdezd, ne tőlem — bólintott felé tiszteletet parancsolóan a bokrosfülű paraszt. Izgékonvan mocorgott helyén az egvik libaorrú. szögiéi es szemöldökű gazda. Ö is kommunista volt. Katonás hangon vitázott Kozmával. — Más a kulák, más a kö- zéoparaszt. megint piás a sze- gényoaraszt. Mikor tartoztál tg Kustán Dániel cimboráihoz? Be se fogadtak volna. A kulák ellensége a rendszernek, de te nem vagy az. A kuláknak az volt a jó. amikor árverezték a földeket. Te meg akkor sírtál. Elsőről iám teneked. lo°v fi4nv hóttszeeénv nadráeszfiából állt össze a Kulcsár Bertalan birtoka. — Tudiuk nélküled is — mordult féléié a ráncos halántékú Tímár Szilveszter. Az öree Kincses úgv tett, biihthä rá ilém iá täftoznä á
