Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

196?. november 6, kedd 3. oldal A javítóműhelyben A KUNSZENTMIKLÖSI Gép­állomáson Antal Lajos párt­titkár — egyúttal munkagép­mechanikus — kalauzol ben­nünket. Katonás rendben sora­koznak a nyári munkában részt vett gépek; a láncalkatrészek, esoroszlyák, fogaskerekek lezsí- rozva-olajozva. Odább, egy el­kerített részen, az üzemanyag­tartályok, hasonló rendben. Egy hosszú, fedett szín alatt rozsdabarna monstrumok: a napraforgó betakarításából visz- szatért SZK—3-as kombájnok magasodnak. Az egyiken a ve­zető, Kálomista János zsírozza a láncokat. — Az idei szezonban hétszáz hold gabona és háromszáz hold aprómag termését arattam-csé- peltem ezzel a géppel — mond­ja. — Most „leápolom”, majd az első-hátsó tengelynél alápa­koljuk a masinát. KENŐANYAGOT kaptak a fogasok, evűrűs- és simahenge­rek, elevátorok, kultivátorok is, sőt, a már seleitezésre kerülő néhány AC-kombáin is szak­szerű ápolásban részesült. A hat javítóműhely egvikébe- másikába is bekukkantunk. Kel­lemesen fűtött helyiségben ta­láljuk munkában Marjai Sán­dor brigádszerelőt, a magvar gyártmányú Minor—Agro Die­sel-adagoló próbapad mellett. — Ezzel a minden Diesel­motorhoz alkalmas, praktikus géppel a motorok adagolóinak beállítását végezzük. Egy hó­napja dolgozunk rajta, s mivel a tsz-ek erőgépeinek a javítá­sával is foglalkozunk, szinte nélkülözhetetlen ez a gép. Több mint 70 ezer forintba került, de bízvást elmondhatjuk, hogy egy év alatt megtérül az ára. Üzemanyag-túlfogyasztás esetén nyomban megállapítható, hogy az a gép hibájából adódik-e. A MÁSIK helyiségben az újonnan érkezett, még üzemben sem levő bolgár gyártmányú esztergapad szomszédságában a téli javításhoz szükséges fém­bakokat készítik elő. A harma­dik szerelőcsarnokban egy SZK —3-as motorjának a főjavítá­sán dolgoznak, a következő műhelyrészben pedig a tassi Lenin Tsz MTZ-traktorját „is- tápolják”. Belátogatunk Antal elvtárssal a raktárba is, ahol ugyancsak példás rend fogad: több száz alkatrész fémteste csillan a pol­cokon. A SZERELŐCSARNOK előtti térségen hegesztőpisztoly fénye vakít. A mindenfelé zajló ala­pos felkészülés a tavasszal új lendülettel megkezdődő mun­kák záloga is. J. T. Szállítási operatív bizottság alakult Baján A bajai járás közös gazdasá­gaiban — az aszályos nyár el­lenére — a vártnál kedvezőbb az átlagtermés. A betakarítás zavartalanságát akadályozza azonban a szállítóeszközök hiá­nya. Amellett, hogy a MÁV nem tud elegendő vasúti kocsit biztosítani a szállítások lebo­nyolítására, a Malomipari és Terményforealmi Vállalat gó- réi is — túlnyomó részben a tápcserére beadott takarmány- féJeséooVU-el — telítettek. Emiatt a szükségesnél lassabb a be­takarítás üteme, s a termelő- szövetkezetek kénytelenek szűk séggórékat, ideiglenes tárolóhe- 1 yc*ir<%t i.; ieémd-tp venni. Katvmáron például az Üi Elet Tsz-ben részben szabad ég alatt, •észben fólia-ponyvával leta­karva mintegy 800 mázsa nap­raforgót tárolnak. Rajtuk kívül 's több helyen hivatkoznak a •sákhiányra. Megjegyezzük azon­ban, hogy emiatt kizárólag a közös gazdaságokat lehet elma­rasztalni, mert helytelenül ér­telmezett takarékosságból nem 'gényeltek kölcsön zsákokat a ‘ érmén vforaalmi vállalattól. A vállalat bőséges mennyiségű •sókkal rendelkezik. A nehézségek m^lőbbl meg­büntetésére minden lehetőt •megtesznek az illetékes szervek \ lírásban nemrég — a tanács a felvásárlási kirendeltség és a szállító vállalatok vezetőinek '»vonásával — szállítási ope- atív bizottságot hoztak létre. Meddi* áll meg a kazán? A rádióból, a napilapokból is jól ismert téma a Kecs­keméti Konzervgyár BV-ka- zánja körül kialakult polé­mia. S hogy most újból szóba kerül, annak oka van. Az 1956-ban leszállított ka­zánt követő vitára az Orszá­gos Tervhivatal tett pontot, amikor ez évben hozzájárult e jelentős beruházás megvaló­sításához. A közel hat évig húzódó vita alatt a technika hétmérföldes léptekkel haladt előre. Éppen ezért a gyár ve­zetősége az idén a gyártó és szállító vállalattal, a Vegyi­ipari Gép- és Radiátorgi'árral felülvizsgáltatta a kazán üzemképességét. A vizsgála­tot követő szakvéleményben javasolták a kazán beépíté­sét. Mellékeltek hozzá egy ki­mutatást, melyben felsorolták a hiányzó alkatrészeket, va­lamint az időközben érvény­be lépett kazánbiztosítási rendelkezések következtében szükségessé vált alkatrésze­ket. Ennek alapián rendelték meg a pótalkatrészeket a szakvéleményt adó gyártól. A kapott válasz azonban el­keserítő. Az alkatrészeket csak jövő év december 31-re tudták elkészíteni — írták le­velükben a Veoyiipari Gép- és Rc.diátorgyár illetékesei. Ez a válasz annál is inkább furcsa, mert a terv szerint ennek a gyárnak kellene 1963 második negyedévében meg­kezdeni a szerelési munkála­tokat. Az idén is csak üggyel-baj- jal tudják biztosítani a nagy hajrában a gőzszolgáltatást a gyár vezetői. A jövő évi meg­növekedett feladatokat meg­oldani a jelenlegi kazánpark­kal nem lehet. Ha a Vegyi­ipari Gép- és Radiátorgyár a jegyzékben feltüntetett alkat­részeket nem gyártja le, ak­kor nemcsak hogy elvész a hitelkeret, de veszélyben van a jövő évi termelési terv tel­jesítése, melynek döntő részét az exportra való termelés al­kotja. A jelenlegi kazánparkra biztonsággal tervezni nem le­het, mert a hatvan éve gyár­tott gépeknél az anyag ki­fáradásának jelei mutatkoz­nak. Emiatt a Kazánbiztosí­tási Hivatal egyes gépek le­állítását tervezi. Ha ez be­következik, mérhetetlen kár éri o népgazdaságot. A menyei pártbizottság iva­ri osztálya — ismerve ezt a problémát — megtette a szűk- séges lépéseket. A megoldás kulcsa azonban a Kohó- és Gépipari Minisztérium Álta­lános Gépipari Igazgatóságá­nak kezében van. Ha ott in­tézkednek, hogy az alkatré­szeket. a gvár által kért ha­táridőre — 1963. május 31. — elkészítsék, akkor sok milliós kártól óvják meg a nép­gazdaságot. Megkezdődött... Bugacon, a Béke Termelő- szövetkezetben ma, kedden délelőtt 9 órakor megkezdik a telepítést. E hatalmas mun­kát a helyszínen rövid ün­nepség előzi meg, amelynek során Gucsi István, a közös gazdaság elnöke méltatja az új ültetvények létrehozásának jelentőségét. Ezután százötven szövetkezeti gazda és a Vá­rosföldi Állami Gazdaság bu­gaci üzemegységének, vala­mint a helybeli erdészet 50— 50 dolgozója hozzáfog a szőlő­vesszők elültetéséhez. A ter­melőszövetkezetben az idén 290 holdon telepítenek sző­lőt és 20 holdon létesítenek gyökereztető iskolát. Az orgoványi Sallai Imre Tsz-ben az elmúlt hét végén 7 földgyaluval rendelkező SZ—100-as erőgép érkezett a Debreceni Talajjavító Válla­lattól. A gépek hétfőn fogtak hozzá a Tolvajos határrészen a betelepítésre kerülő terüle­tek elegyengetéséhez. E ket­tős műszakban végzett mun­kával párhuzamosan a szö­vetkezet gazdái nemsokára megkezdik a telepítést, s az idén 350 holdon létesítenek szőlőültetvényt. Ügy hírlik, hogy a közeljövőben még két 7—7 SZ—100-asból álló — gépcsoportot küld a talajia- vító vállalat a t.sz-be, s ily módon még inkább meglesz a lehetősége az idei telepítési terv zavartalan végrehajtá­sának. Mind a bugaci, mind az or­goványi közös gazdaságban holnap, november 7-én Is folytatiák a telepítést, illetve a talajegyengetést. T. 7. Új tőzeglelőhelyek Ebben az évben a megyében csaknem 4000 hold gyenge ter­mőképességű homokterület tala- ;át javították meg istállótrá- -'vával, tőzegkorpával és láp- földdel. A jövő évi újabb, nagyarányú »lajjavításhoz már most meg­kezdték a tőzeg- és lápföld- lelőhelyek felkutatását. Szakmá- ron és öregcsertőn eddig job­bára kihasználatlanul álló gaz­dag lelőhelyeket találtak. Néhol a tőzegréteg vastagsága eléri íz 50 centimétert is. Szakmá- ron már hozzáfogtak a talaj­javító kitermeléséhez, s a kö­zelmúltig 300 vagon tőzeget hoztak felszínre. Minősége — a szakemberek véleménye sze­rint — hasonló a keceliéhez. Több mint 10 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fel Az Alföldi Állami Pincegazdaság Kecskeméten épült úJí nagyteljesítményű sajtoló üzemében a körzetéhez tartozó szövet­kezetek szőlőtermésének mintegy 95 százalékát dolgozták fel. A must előállítása ily módon gyorsabb, zökkenőmentesebb volt, a több mint 10 ezer mázsa szőlő gépesített sajtolásához csupán nyolc emberre volt szükség. Fenti képünkön Tóth Gyula gépekezelő szakértő mozdulattal működésbe hozza az egyik sajtológép motorját. A szőlőgyűjtő medence fölött dolgoznak a zúzógépek. Pásztor Zoltán felvételei. /Hun báihptUfignno ők A kocsivizsgáló Aláírta a postát, be­csukta a szolgálat át­adását bizonyító köny­veket, aztán kilépett az ajtón, hazaindult. Út­közben, a kecskeméti vasútállomás forgalmi irodájával szemben ta- 1 álkoztam vele. Madár János • kocsivizsgáló műszaki ellenőr — nyújtja üdvözlésre a kezét. Kedves közvetlenség­gel bocsátkozik a be­szélgetésbe. Megtudom, hogy. vasutas család gyermeke. Harmincki­lenc évvel ezelőtt laka­tosként lépett édesapja bvomdokaiba. Kecske­méten öltötte magára az egyenruhát. A má­sodik világháború vér- zivataros éveit Eszter­gomban élte át, s on­nan hívták vissza Kecskemétre. Azóta az exportárut szállító va­gonok műszaki vizsgá­latát végzi és 25 em­ber — lírnrva tisztítók stb. — munkáját irá­nyítja. Ellenőrzi, nem re­pedt-e az ütköző alatti mellgerenda, kifogás­talanul működik-e a futómű, fékrendszer stb. Ezeket a vagonokat a mozdonyok 100 kilo­méteres sebességgel re­pítik tovább. Ha a ha- táráillomáson kiderül, hogy valami műszaki baja van a kocsinak, akkor nem veszik át — magyarázza.­— Küldtek már visz.- sza kocsit Kecskemét­re? — kérdem. — Jövőre nyugdíjba megyek, de eddig még egyet sem — mondja büszkeséggel a hangjá­ban. Naponta 50—60 ex­portárut szállító kocsit vizsgál át, s mondja ki a döntő szót: — Ra­kodásra alkalmas. — Csak üres vagont vizsgálok és a helyszí­nen. Nemrég jöttem meg a 7. IM Kecske­méti Gyáregységéből. A két vagon közül az egyikbe engedtem ra­kodni, a másikba csak akkor tehetnek árut, ha meghegesztik az üt­köző alatti mellgeren­dát. — Kecskemét üze­meiből egyre több ex­portképes áru kerül ki. Ennek elszállítása nem könnyű, mivel k»vés a kocsi. Ezt tudia Madár János bácsi is. Ennek ellenére sem enged ra­kodni, ha akármilyen kis műszaki hibát ta­pasztal. Emiatt aztán egyes vállalatok —- mivel sürgős nekik az áru elszállítása — mél­tatlankodnak — avat­kozik a beszédbe Tóth József kocsi intéző. — A legképzettebb kocsivizsgálónk — di­cséri őt Lőrincz Antal állomásfőnök. S hogy nem érdem­telenül mondja m!nd- ezeket, bizonyítja az eddig elnyert hat Ki­váló dolgozó oklevél és a két évvel ezelőtt átvett Kivá'ó vasutas kormányki tüntetés. Míg beszélgetünk, hazasiető kollegái ba- rátian köszöntik idős munkatársukat. Köz­ben az alkony ráteríti köpenyét a városra. A munkában megfáradt idős vasutas ’—-aindul. Távolodó alek’-^ a Kiskunfélee-'^áza felől érkező vonat takarja eL —sas —áy

Next

/
Oldalképek
Tartalom