Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-06 / 260. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA MUWKÄSPÄRT BACS-KiSKV/ÍW M6&YEI LAPJA, XVII. ÉVFOLYAM, 260. SZÄM Ara 60 filléi 1962. NOVEMBER 6, KEDD Ülést tartott az országgyűlés Hétfőn délelőtt 11 órakor ösz- szeült az országgyűlés. Részt vett az ülésen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak több tagja. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Fekete Miklós országgyűlési képviselő lemondott mandátumáról, s a Bács-Kiskun megyei választókerületben igy megüresedett képviselői helyre Csík Antal pótképviselőt hívta be. Az országgyűlés ezután jóváhagyólag tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletekről szóló jelentését, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak napirendjét. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartában 1961 augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe- iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A tanácstagok választásával összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. A legfőbb ügyész beszámolója. Az országgyűlés ezután megkezdte a tárgysorozat megvitatását. Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke méltatta a magyar—indonéz kapcsolatok fejlődését. kérte, hogy emelje törvényerőre a magyar—indonéz barátsági és együttműködési szerződést. Az első napirendi pont keretében felszólalt Péter János külügyminiszter. Megállapította, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikai alapelveit jól tükrözi a magyar—indonéz barátsági és együttműködési szerződés. Az országgyűlés a Magyar NéDköztársaság és az Indonéz Köztársaság között kötött baráti és együttműködési szerződésről szóló törvényjavaslatot egyhangúan elfogadta. Ezután következett a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A napirendi pont előadója Czott- ner Sándor nehézipari miniszter volt. Elmondotta, hogy az ország villamosenergia-felhasz- nálására jellemző, hogy 1960- ban 45,5 százalékkal több villamosenergiára volt szükségünk, mint 1955-ben. A villamosener- gia-fogyasztás egy főre eső hányada szintén hű képet rajzol a feilődésről. az igények növekedéséről. 1938-ban hazánkban az egv főre jutó villamosenergia 142.7 kilowattóra volt. Ez a szám 1961-re '802 kilowattórára — tehát napjainkig csaknem ha+szorosára — emelkedett. A növekedés nemcsak azért jelentős. mert kifejezi a szocialista gazdaság erőteljes fejlődésit. hanem azért is, mert azt mutatta, hogy 1961-ben az egy főre jutó vfllamosenergiarf elhasan álas» ban már meghaladtuk a világ-átlagot. A világátlag ugyanis 1961-ben 770 kilowattóra volt. 1950 óta 11 erőművet építettünk, s a most épülő százhalombattai erőmű egyedül is több villamosenergiát szolgáltat majd, mint a felszaabdulás előtti Magyarország valamennyi erőműve. Az előadó beszélt a falu- villamosítás eredményeiről és a hálózatfejlesztés jelenlegi problémáiról. Hangoztatta, hogy a villamosítás tekintetében eddig is nemcsak az ipar fejlődésének érdekeit vettük figyelembe, hanem a mezőgazdaság és a lakosság területi elhelyezkedésével is számot vetettünk. A húszéves távlati terv előirányzatai szerint 1980-ra az egy háztartásra jutó villamosener- gia-fogyasztás a jelenleginek nyolcszorosára nő, a mezőgazdaság villamosenergia felhasználása pedig ez alatt az idő alatt több mint 10-szeresére emelkedik. Czottner Sándor hangsúlyozta, hogy a. nagyarányú fejlesztéssel egyidejűleg meg kell változtatni a villamosenergiával kapcsolatos elavult jogi előírásokat is, amelyek több mint három évtizeddel ezelőtti helyzetet tükröznek és nem veszik figyelembe természetüknél fogva a szocializmus építése során kialakult társadalmi és gazdasági viszonyokat. Az új villamosenergi a-törvény létrehozása tehát szükségszerű hazánkban. Részletesen foglalkozott Czottner Sándor a törvényjavaslatnak a villamoserőművek együttműködésére vonatkozó szakaszával. Hangoztatta, hogy ezzel törvényi szinten is lehetővé válik az államközi szerződés keretében történő együttműködés külföldi villamosén er g; a-rend szerekkel. Elmondotta, hogy 1980-ban az összes várható szükségletek csaknem negyedrészét import villamosenergiából fedezzük. Ezután Gácsy Miklós, az ország- gyűlés ipari és közlekedési bizottságának tagja a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra, majd Szurdi István és Berki Zoltán képviselő szólalt fel. Cserterki Lajos képviselő a délutáni ülésen elsőnek a mezőgazdaság villamosításának rendkívüli fontosságát fejtegette, ezután több indítványt tetit a törvényjavaslat eredményes végrehajtására. Nagy Miklós Pest megyei képviselő a fogyasztok szempontjából szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Az országgyűlés ezután egyhngúlag elfogadta a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután a tanácstagok választásával összefüggő törvényjavaslat megvitatása következett A törvényjavaslat kimondja; hogy az országgyűlés a tanácsok megbízását 1962 december 15-ig meghosszabbítja. A törvényjavaslat továbbá úgy rendelkezik, hogy a tanácsok megbízatásának lejártától számított három hónapon belül új választást kell tartani. Erdei Ferenc képviselő a törvényjavaslat előadója hangsúlyozta, hogy a javaslat nem érinti sem a tanácstörvényt, sem a választási törvény alapvető, lényeges rendelkezéseit. Lényegében arról van szó, hogy a törvényjavaslat az országgyűlési és tanácsválasztások időpontját úgy hangolja össze, hogy a jövőben a két választás egy időpontban történhessék. A tanácstagok választásával összefüggő törvényjavaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Szénást Gézának, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója következett A Magyar Népköztársaság állami és gazdasági életében a legutóbbi beszámoló óta általában tovább szilárdult a törvényesség — mondotta. Ebben a folyamatban sok ismert tényező, elsősorban a kormány következetes jogpolitikája, a gazdasági építés sikerei stb mellett egyik fő hatóerő dolgozóink fejlődő szocialista tudata. Dolgozóink döntő többsége saját ügyének tartja a szocialista épP's ügyét, magáénak vallja né, demokratikus rendszerünkét hittel és lelkesedéssel doigozik érte, s ma már nemcsak azt veszi észre, ha állami szervek egyes beosztottai követnek el eseti törvénysértést, hanem állampolgártársa helytelen magatartása ellen is felemeli szavát. Egyáltalában nem ritka az olyan eset, amikor az utóbbi években kialakult kollektíva — szocialista munkabrigád stb. szorítja rá az állampolgárt az állami kötelességek teljesítésére, az állam törvényeinek betartására. — Az elmúlt két esztendőben — mondotta — elsősorban arra törekedtünk, hogy a hibák feltárásával segítséget nyújtsunk a gazdálkodás törvényességének megszilárdulásához, mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén. Az ipar területén végzett vizsgálataink igazolták, hogy a feltárt hibák mellett is az elmúlt két évben erősödött a gazdasági vezetés ellenőrző tevékenysége, javult a vezetés és az ellenőrzés színvonala, állami és gazdasági vezető szerveink ma már hű sáfárai a gondjaikra bízott népgazdasági ágazatoknak; A mezőgazdaság területén végzett vizsgálataink is a vezetés javulásét igazolták. — Az elmúlt időszakban fokozódott a dolgozók aktivitása a közügyek intézésében, több olyan újtípusú szervezeti forma jött létre, amelynek keretében az állampolgárok ú’abb csoportjai kapcsolódtak be közvetlenül a tanácsok munkájába. Kiszélesedett az államigazgatás társadalmi ellenőrzése is és az igazgatási szervek feladataik ellátásához ma már egyre gyakrabban veszik igénybe a társadalom segítségét. — Jelentős mértékben fokozza majd állami életünk demokratizálódását a társadalmi bíróságok felállításáról nemrég hozott törvényerejű rendelet is. — A törvényesség általános megszilárdulásán belül a munkaügyi törvényességben is javulás mutatkozik. Az ebben köz(Folytatás a 2. oldalon.) Csoportvezető az ÉM. Parkettagyár kecskeméti telepének szerszámkészítő műhelyében. Dávid Lászlónak hívják. Már akkor is itt dolgozott, amikor még nem parkettát gyártottak, hanem építőipari gépeket javítottak. A kongresszusi versenyben vállalta, hogy a szerszámműhely hibájából nem állnak a megmunkáló gépek. Felajánlását eddig teljesítette. Időben kijavítva adta és adja át a különböző gépekhez szükséges szerszámokat. Számon tartják mint társadalmi munkást is. Három éve egyeztetőbizottsági tagként vesz részt a vállalatvezetőség és az egyes dolgozók között felmerülő vitás munka- ’'"'-ügyi kérdések tisztázásában. A Vili. pártkongresszus tiszteletére Hétezer fiatal versenyez a mezőgazdaságban * A GYÜMÖLCSSZÜRET és a termények betakarítása hamarosan befejeződik. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok ezekben a napokban az országos, valamint a megyei termesztési versenyek eredményeit, a kongresszusi felajánlások teljesítését összegezik és a jövő feladatait veszik számba. Ezt a célt szolgálta az a tanácskozás is, amelyet az elmúlt napokban rendezett Kiskunhalason a KISZ megyei bizottsága mintegy 80 ifjúsági munkacsapatvezető részvételével. AZ IDÉN a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok közül több mint hétezren vettek részt a versenyben, tettek felajánlást a VIII. pártkongresszus tiszteletére. A traktorosok vetélkedésében hat- százan, a baromfitenyésztés versenyében kétszázan, a tehenészek és sertéstenyésztők egyéni versenyében pedig 72-en küzdöttek a jobb eredményekért. A BAROMFITENYÉSZTŐ fiatalok több mint 1 200 000 csibét, kacsát és más aprójószágot neveltek fel. A tiszakécskei Béke Termelőszövetkezetben Bagi Mi- hályné munkacsapata 20 ezer pecsenyekacsát és 3000 darab csibét nevelt. A tompái Szabadság Tsz-ben Nagy Rozália és Fischer Katalin 10 ezer darab kacsát nevelt fel 1.8 százaléké« elhullás mellett. A két leány a jószággondozáson kívül más munkában is részt vett az év elején. SZÁMOTTEVŐ eredményeket értek el a növénytermesztésben versenyző fiatalok Is. Török János ifjúsági munkacsapata a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban egy 60 holdas szőlőtáblán a tervezett 28 mázsával szemben 45 mázsás átlagtermést ért el. Megyénk fiataljai a közös gazdaságokban mintegy 13 ezer holdon termesztettek kukoricát, és versenyeztek a 30 mázsás átlagtermés eléréséért. A bácsbolmdi Űj Élet Tsz-ben 40 holdon 58. a mátételki Győzelem Tsz-ben 50 holdon 55, a bácsalmási Petőfi Tsz-ben 60 holdon 50, a hartai Lenin Tsz-ben pedig 50 holdon 54 mázsa átlagtermést takarítottak be a fiatalok kukoricából A tassi Petőfi Termelőszövetkezet fiataljai cukorrépából 200, burgonyából 66, kukoricából 50 mázsás átlagtermést értek el. Ebben a közös gazdaságban Rábé- Mihályné ifjúsági munkacsa-- tának leánytagjai átlagosan több mint 200 munkaegységet szereztek. TÚLTELJESÍTETTÉK kongresszusi felajánlásukat a silóta- karmánykészítő ifjúsági munkacsapatok is. A VIII. pártkongresszus tiszteletére folyó munka- versenyben felajánlott 225 é"r köbméterrel szemben már edd'" több mint 260 ezer köbméter =;- lót készítettek. A Kiskunhal"«' állami Gazdaság egyik fiatal lőkombájnvezetője a terve«“!! 3000 köbméter helyett 9000 köbméter takarmányt silózott le. A solti Szikra Tsz fiataliai a vállalt 2500 köbméter helvett 4500 köbmétert silóztak. Kádár János fogadta Indonézia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét Kádár János, a Minisztertanács elnöke hétfőn délben a Parlamentben, a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság barátsági és együttműködési szerződésének törvénybe iktatása után fogadta R. Imán Surja- kusumát, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és szívélyes beszélgetést folytatott vele a két ország kapcsolatának időszerű kérdéseiről. A beszélgetésen jelen volt Péter János külügyminiszter és Szarka Károly külügyminiszter^ helyettes, *
