Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-04 / 259. szám
Örömteli gondunk: a lakberendezés Több modern bútorra és festett hálógarnitúrára van szükség Szeretik a szép bútort az emberek, hazánkban ma már egyre többet költenek lakberende- Bésre, ami az igények és az élet- színvonal emelkedését bizonyítsa. Nem véletlen, hogy a folyóiratok, napilapok — köztük a Petőfi népe is — rendszeresen foglalkoznak a bútorellátás helyzetével, s hasznos tanácsokat adnak a modem lakás kialakítására. Nemrég „A mi otthonunk” rovatunkban írtunk erről. Több Jelzés érkezett azonban hozzánk, hogy a szépen feilődő lak- berendezési áruellátásban vannak még hibák is. A legtöbb gondot toválbbra is a megyeszékhely ellátása okozza, ahol a legnagyobb forgalmat bonyolítják le, s ezzel sok tekintetben nem tud lépést tartani a kereskedelem. Elhatáuoztuk, hogy hangot Kistükör i ————— Síürét Fiatal lánykák hajladoznak a hatalmas szőlőtábla sorai közt, szinte elvesznek a sárguló levelű szőlőrengetegben. Csak a hamgjuk hallatszik, „csipognak" j sikongatnak, egy-egy szép fürtöt álmélkod- va megcsodálnak, s közben szorgosan jav a kezük, telnek a ládák, fordulhat gyakran a púpozott kádakkal a pótkocsis Zetor. Nagy élvezet és hasznos ez az iskolai kirándulás. Sok ;városi gyerek életében először van igazi szüreten, s olvasmányainak ízét, zamatát keresi a vidám nap élményeibenj Forintért megy a munka, táborozásra kell a pénz, s az emlékekből dolgozat születik majd az irodalomórán __ A fiatal mezőgazdász hegyesen sétál a lányok nyomá_ ban, élvezi a helyzetet, s azt, hogy valóságos regimentet irányíthat, ellenőrizhet. Végigjárja a pásztát, s egy fél- marékra való szőlőszemet gyűjt össze. — Hanyag munkát végeztek'. — áll ki eléjük korholóan. Kuncogás és nevetés a válasz, s olvadozik a tekintély. — Csak tréfált az agronő- mus elvtárs! — menti meg a helyzetet az éppen odaérkező gazdaságvezető, s az ifjú ember vállára teszi a kezét. — Igazán szépen dolgoznak, köszönet jár érte! S már messzi jár a kis csapat, amikor tréfásan még hozzáteszi: — Elvégre mi is voltunk fiatalok! És sétálnak a következő táblához, ahonnét csengve száll feléjük a jókedvű szü- ••etelők nótája. T. P. PETŐFI NEPE A Magva* Szocialista MunkAspS*' Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megy« tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadta: a Petőn Népe Lapkiadó vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgat Szerkesztőség: Kecskemét SzécHsnyi tér I szám Szerkesztős.'1 telefonközpont* 26-1«. 25-1« Szerkesztő bizottság: 16-88 Belpolitikái rovat: 11-22 Kiadóhivatal: <ecskemét. Szabadság tér l/a Telefon: 17-09 Teri eszi: a Magyar Posta Előfizethető: a helyt postahivataloknál 4a kézbesítőknél Előfizetési -IP ’ hónapra 12 forte Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefoni 11-85 adunk a lakosság észrevételeinek. A megye legnagyobb bútorboltja, a kecskeméti bútorüzlet vezetője a következőket mondja az áruellátás jelenlegi problémáiról: Amiből less.., — Kárpitozott bútorból az év utolsó negyedében nem lesz hiány. Igen tetszetős kivitelű re- kamiékat, heverőket, foteleket, székeket tudunk a vevők rendelkezésére bocsátani. A Bútorértékesítő Vállalat ezen kívül jelezte, hogy 77 kombináltszekrényt, 75 fényezett háromajtós szekrényt, importból pedig két vagon 2—3 ajtós lengyel szekrényt szállít, ezenkívül román Béke garnitúrákat (egy rekamié, két fotel, négy szék), cseh kárpitozott sarokgarnitúrákat kanunk, s a magyar fényezett hálók sem hiányoznak ez időszakban boltunkból. — Nagy az érdeklődés a különböző típusú konyhabútorok iránt is. Szinte korlátlanul ki tudjuk elégíteni a keresletet. Eddig a konyhabútorok gyors kiszolgálását gátolta, hogy nekünk kell a nyers konyhagamiturákat befesteni. Jövőre már ezeket is festve szállítják a bútorgyártó üzemek. Nagy a kereslet a festett hálók és a modem „Varia” és „Hangulat” garnitúrák iránt. Ezzel kapcsolatban azonban nem tudtunk megnyugtató választ kapni a boltvezetőtől. ...és amiből nem less elegendő Különösen a tanyai lakosság keresi a festett hálószoba-berendezéseket. A negyedik negyedévre 42 festett háló szállítását jelezték, ugyanakkor több mint százan jelentették már be igényüket. A kereslet várhatóan még növekedni fog. Nagyon népszerűvé vált és — mint említettük — sokan keresik a „Hangulat” és „Varia” bútorokat, ebből azonban még tíz garnitúra sem jut a megyeszékhelyre ebben a negyedévben. Elgondolkoztatónak tartjuk és a Bútorértékesítő Vállalat Kereskedelmi Osztályának is figyelmébe ajánlanánk az alábbi tényeket: Kecskemét sorrendben az ország hetedik legnagyobb városa. Ez arra kötelezi a kereskedelmi szerveket, hogy lakossága számarányának megfelelően elégítsék ki az igényeket. Ugyanakkor a kereslet sokrétű is, hiszen Bács-Kiskun megye székhelye egyike az ország legnagyobb külterületi lakossággal rendelkező városainak, s emellett modem lakónegyedek, az új lakások százai épülnek évente. Szüret — Leninváros — raktárhiány Hatalmas szőlőterületei vannak a városnak, amelynek következtében a szövetkezeti tagok szüret után jutnak ma is jövedelmük jelentős részéhez. A fiatalok ilyenkor tartják esküvőjüket és szerzik be a bútorokat. Ez azt indokolja, hagy a tanyai lakosság igényeinek megfelelően több festett hálószoba- berendezésre van ilyenkor szükség. Megyénk bútorgyártással is foglalkozó ktsz-eit ezért helyes lenne több festett háló készítésével megbízni, s lehetőleg az általuk gyártott bútorokat Bács- Kiskun megyében értékesíteni. A Leninvárosban és másutt épülő korszerű kislakásokba a modem „Varia” és „Hangulat” bútorok a megfelelőek, amelyeket a Bútorértékesítő Vállalat a Kecskeméten rendezett kiállításán is népszerűsített. Ha már „letették a garast”, gondoskodjanak gyártásáról is. S még egv tapasztalat: A bútorüzlet néhány — egyébként igen reprezentatív — kirakata időnként el van függönyözve, mert azt raktárnak kénytelenek használni. Még így sem tudják a szállítmányokat hová helyezni. Felhívjuk az. illetékesek figyelmét, hogy e nagyváros egyetlen bútorüzlete olyan raktározási gondokkal küszködik, amely gátolja a bútorellátást és a kereskedelmi tevékenység kultúrált- ságának emelését. Nagy Ottó AZ EZERMESTER-BOLTBAN Takaros kis üzlet a Kecskeméten nemrégiben — a Nagykőrösi utcában — megnyílt úttörő- és ezermesterbolt. Kirakata előtt szívesen időzik el az ifjabb nemzedék, de még a felnőttek érdeklődését is felkeltik a különböző barkácsszerszámok, rádióalkatrészek, felszerelési tárgyak. Hasznos dolog volt a bolt megnyitása. Tervezi a városi KISZ-bizottság, hogy bevezetik a szak- tanácsadást is a fiatalok politechnikai érdeklődésének kielégítésére. A Sipka-szorostól a Fekete-tengerig II. A hősök útján Eredetileg úgy terveztük, átvágunk Dobrudzsán a . tengerhez, de a sík vidék kevés érdekeset ígért. Ezért délkelet helyett, dél-nyugatnak vettük az irányt. A hősök útján közeledünk a bolgár történelem sorsforduló csatájának színhelyéhez — a Sipka-szoroshoz. Háromórás út után tűnnek fel a Balkán előhegyei. Áthaladunk Tar- novon. A város sok érdekeset ígér, de a mi célunk, a Stole- tov-csúcs még messze van. Ráadásul magassága meghaladja az 1300 métert, s ez újabb sietésre int, hiszen még az est befeltűnnek Kolarovgrád fényei. Megannyi jele van itt a kegyelet és a barátság megható ápolásának. A szabadságharc bukása után huzamosabb ideig élt és dolgozott Kolarovgrádban Kossuth Lajos. Utca viseli nevét, szobra van a városban, s a Kossuth Múzeumot sokan látogatják. Megtekintésére nem jut időnk. Reggelre Várnába hív programunk. Kísérőink figyelme pótolja a mulasztottakat. Első alkalommal népeink barátságának mauzóleumában tisztelgünk. A kegyelet és a szabadság szere- tete emelte, a legsötétebb kö, ?\ A várnai csata emlékműve a Fekete-tenger partján állta előtt Kolarovgrádban szeretnénk lenni. Ez a város ugyanis, nekünk magyaroknak különösen kedves. A balkáni időszámítás egy órával előttünk jár. Így dél van mire fékezünk a Sipka Hotel előtt. A környéket nemzeti parknak nyilvánították az 500 éves török rabiga lerázásának emlékére. Itt zajlott a legutóbbi török—orosz háború legvéresebb csatája. Ezen a helyen született 1878-ban a felszabadulás a török félhold nemzetrontó elnyomása alól. A hősök dicsőségét hirdeti a „Pámetnyikna Szvobo- data”, a hegytetőn épített szabadság emlékmű. A monumentális bástya tetejéről hangyányi kicsinynek látszik az ember, játéknak a közeli épületek. A szabadságemlékmű végig kísér egész balkáni utamon. Díszítő eleme az ország pénzének, a levának. Amilyen grandiózus a terméskövekből emelt szimbólum, nagyságában is olyan kecses a régi orosz építészet remeke — a Sipka Kolostor. A cári Oroszország mesterei a templomépítészet szinte valamennyi szépséget egyesítették benne. Falait, homlokzatát ezernyi motívum díszíti. Hagymaalakú kupoláit arany lapocskákkal borították. Csillogásuk mesz- sziről vonzza a turistákat. Nehezen enged búcsút venni innen a szép szeretete. Ha lehetne egyenesen repülnénk, any- nyi még a program. Útközben mégis defektet kapunk. Ez az, amire nem számít az ember. Csillag ragyog az égen, mire zépkor, a török rabság lerázása után, a várnai csata emlékére. Külön út vezet ide. A Vla- dislao Vamensi. Ez a felírat fogad a díszsírhely bejáratánál is; A csarnokban pedig márvány- szobor, márványkoporsó, többnyelvű feliratok, s külön egy aranybetűs tábla magyar szöveggel: „Ezen a helyen 1444 november 10-én vívott véres csatában hősi halált haltak a lengyel, magyar, román, cseh, horvát nép dicsőséges és bátor fiai, a fiatal- lengyel király, I. Várnai Ulászló vezetése alatt, az európai népek^ szabadságának és függetlenségének védelmében, a török! hódítók ellen.” Hunyadi nevét nem őrzi a mauzóleum. Nekünk ez szokatlan. Vitázunk rajta. Kísérőnk Afanaszov Sztoju 15 évig élt Magyarországon mint vándor- kertész. Hallott Hunyadiról. Ahogv tud. segít az értékelés magyarázatában. Végül is megegyezünk. Így tisztáztuk a dolgot: Minden csatának van hadvezére. Ö nyer vagy veszít csapataival. De a történelmet a királyok, államfők nevével írják. Hunyadi János nagysága abban van, hoev felismerte a tömegek mozgósításának erejét, a testvérnépek összefopá°ának ielentőségét a török hódítók ellen. Így ha neve nem is. de szelleme itt él a Fekete-tenger partján Várnában, mint a bolgár—magyar barátság b’zonv- sága immár több mint félezer esztendeje. (Folytatjuk.) A ruhatörvény Thaiföldön furcsa szokása a napnak: olyan sugarakat zúdít az emberek nyakába, hogy nem ritkaság a plusz negyven fok sem — méghozzá árnyékban. Ilyen hőségben persze mindenki csak annyi ruhát vesz magára, amennyi éppen a legszükségesebb. a kis utcakölykök meg éppen meztelenek. Ez az „igénytelenség”, amit a dolgozó milliók szegénysége csak ‘ etéz, kellemetlen helyzetbe hoz. *a a textilgyárosokat: egyszerűen nem tudták eladni áruikat Hiába volt a reklám, de még a -zezon végi kiárusítás is — a ’egújabb és legrégibb bangkoki modellek halomban hevertek az áruházakban. A kínos helyzetben levő nagyiparosok ekkor küldöttséget menesztettek a miniszterelnökhöz és immes támogatását kérték. A segítség nem is váratott magára. Előkapartak egy régi rendelkezést, miszerint „tisztességes” öltözők nélkül, rendőri büntetés '“'■k m"’lett tüos az utcán járkálni. Ez a ruhatörvény még "'bból az időből származik, amikor a megszálló japán hatóságoknak ily módon akarták bebizonyítani, hogy a thaiföldiek nem meztelen vadak, hanem : genis civilizált és kulturált emberek Így kell rendbehozni egy 'ngatag ország válságos gazdasági helyzetét. (Ó.J
