Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-04 / 259. szám

Örömteli gondunk: a lakberendezés Több modern bútorra és festett hálógarnitúrára van szükség Szeretik a szép bútort az em­berek, hazánkban ma már egy­re többet költenek lakberende- Bésre, ami az igények és az élet- színvonal emelkedését bizonyít­sa. Nem véletlen, hogy a folyó­iratok, napilapok — köztük a Petőfi népe is — rendszeresen foglalkoznak a bútorellátás hely­zetével, s hasznos tanácsokat ad­nak a modem lakás kialakításá­ra. Nemrég „A mi otthonunk” rovatunkban írtunk erről. Több Jelzés érkezett azonban hoz­zánk, hogy a szépen feilődő lak- berendezési áruellátásban van­nak még hibák is. A legtöbb gondot toválbbra is a megyeszék­hely ellátása okozza, ahol a leg­nagyobb forgalmat bonyolítják le, s ezzel sok tekintetben nem tud lépést tartani a kereskede­lem. Elhatáuoztuk, hogy hangot Kistükör i ————— Síürét Fiatal lánykák hajladoznak a hatalmas szőlőtábla sorai közt, szinte elvesznek a sár­guló levelű szőlőrengetegben. Csak a hamgjuk hallatszik, „csipognak" j sikongatnak, egy-egy szép fürtöt álmélkod- va megcsodálnak, s közben szorgosan jav a kezük, telnek a ládák, fordulhat gyakran a púpozott kádakkal a pótko­csis Zetor. Nagy élvezet és hasznos ez az iskolai kirán­dulás. Sok ;városi gyerek éle­tében először van igazi szü­reten, s olvasmányainak ízét, zamatát keresi a vidám nap élményeibenj Forintért megy a munka, táborozásra kell a pénz, s az emlékekből dolgo­zat születik majd az iroda­lomórán __ A fiatal mezőgazdász he­gyesen sétál a lányok nyomá_ ban, élvezi a helyzetet, s azt, hogy valóságos regimentet irányíthat, ellenőrizhet. Vé­gigjárja a pásztát, s egy fél- marékra való szőlőszemet gyűjt össze. — Hanyag munkát végez­tek'. — áll ki eléjük korho­lóan. Kuncogás és nevetés a válasz, s olvadozik a tekin­tély. — Csak tréfált az agronő- mus elvtárs! — menti meg a helyzetet az éppen odaérkező gazdaságvezető, s az ifjú em­ber vállára teszi a kezét. — Igazán szépen dolgoznak, kö­szönet jár érte! S már messzi jár a kis csa­pat, amikor tréfásan még hozzáteszi: — Elvégre mi is voltunk fiatalok! És sétálnak a következő táblához, ahonnét csengve száll feléjük a jókedvű szü- ••etelők nótája. T. P. PETŐFI NEPE A Magva* Szocialista MunkAspS*' Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megy« tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadta: a Petőn Népe Lapkiadó vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgat Szerkesztőség: Kecskemét SzécHsnyi tér I szám Szerkesztős.'1 telefonközpont* 26-1«. 25-1« Szerkesztő bizottság: 16-88 Belpolitikái rovat: 11-22 Kiadóhivatal: <ecskemét. Szabadság tér l/a Telefon: 17-09 Teri eszi: a Magyar Posta Előfizethető: a helyt postahivataloknál 4a kézbesítőknél Előfizetési -IP ’ hónapra 12 forte Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefoni 11-85 adunk a lakosság észrevételei­nek. A megye legnagyobb bútor­boltja, a kecskeméti bútorüzlet vezetője a következőket mondja az áruellátás jelenlegi problé­máiról: Amiből less.., — Kárpitozott bútorból az év utolsó negyedében nem lesz hiány. Igen tetszetős kivitelű re- kamiékat, heverőket, foteleket, székeket tudunk a vevők rendel­kezésére bocsátani. A Bútorérté­kesítő Vállalat ezen kívül jelez­te, hogy 77 kombináltszekrényt, 75 fényezett háromajtós szek­rényt, importból pedig két va­gon 2—3 ajtós lengyel szekrényt szállít, ezenkívül román Béke garnitúrákat (egy rekamié, két fotel, négy szék), cseh kárpito­zott sarokgarnitúrákat kanunk, s a magyar fényezett hálók sem hiányoznak ez időszakban bol­tunkból. — Nagy az érdeklődés a kü­lönböző típusú konyhabútorok iránt is. Szinte korlátlanul ki tudjuk elégíteni a keresletet. Ed­dig a konyhabútorok gyors ki­szolgálását gátolta, hogy nekünk kell a nyers konyhagamiturákat befesteni. Jövőre már ezeket is festve szállítják a bútorgyártó üzemek. Nagy a kereslet a festett há­lók és a modem „Varia” és „Hangulat” garnitúrák iránt. Ez­zel kapcsolatban azonban nem tudtunk megnyugtató választ kapni a boltvezetőtől. ...és amiből nem less elegendő Különösen a tanyai lakosság keresi a festett hálószoba-beren­dezéseket. A negyedik negyedév­re 42 festett háló szállítását je­lezték, ugyanakkor több mint százan jelentették már be igé­nyüket. A kereslet várhatóan még növekedni fog. Nagyon nép­szerűvé vált és — mint említet­tük — sokan keresik a „Hangu­lat” és „Varia” bútorokat, ebből azonban még tíz garnitúra sem jut a megyeszékhelyre ebben a negyedévben. Elgondolkoztatónak tartjuk és a Bútorértékesítő Vállalat Ke­reskedelmi Osztályának is fi­gyelmébe ajánlanánk az alábbi tényeket: Kecskemét sorrendben az ország hetedik legnagyobb városa. Ez arra kötelezi a keres­kedelmi szerveket, hogy lakos­sága számarányának megfele­lően elégítsék ki az igényeket. Ugyanakkor a kereslet sokrétű is, hiszen Bács-Kiskun megye székhelye egyike az ország leg­nagyobb külterületi lakossággal rendelkező városainak, s emel­lett modem lakónegyedek, az új lakások százai épülnek évente. Szüret — Leninváros — raktárhiány Hatalmas szőlőterületei van­nak a városnak, amelynek kö­vetkeztében a szövetkezeti ta­gok szüret után jutnak ma is jö­vedelmük jelentős részéhez. A fiatalok ilyenkor tartják eskü­vőjüket és szerzik be a bútoro­kat. Ez azt indokolja, hagy a ta­nyai lakosság igényeinek meg­felelően több festett hálószoba- berendezésre van ilyenkor szük­ség. Megyénk bútorgyártással is foglalkozó ktsz-eit ezért helyes lenne több festett háló készíté­sével megbízni, s lehetőleg az ál­taluk gyártott bútorokat Bács- Kiskun megyében értékesíteni. A Leninvárosban és másutt épülő korszerű kislakásokba a modem „Varia” és „Hangulat” bútorok a megfelelőek, amelye­ket a Bútorértékesítő Vállalat a Kecskeméten rendezett kiállítá­sán is népszerűsített. Ha már „letették a garast”, gondoskodja­nak gyártásáról is. S még egv tapasztalat: A bú­torüzlet néhány — egyébként igen reprezentatív — kirakata időnként el van függönyözve, mert azt raktárnak kénytelenek használni. Még így sem tudják a szállítmányokat hová helyezni. Felhívjuk az. illetékesek figyel­mét, hogy e nagyváros egyetlen bútorüzlete olyan raktározási gondokkal küszködik, amely gá­tolja a bútorellátást és a keres­kedelmi tevékenység kultúrált- ságának emelését. Nagy Ottó AZ EZERMESTER-BOLTBAN Takaros kis üzlet a Kecskeméten nemrégiben — a Nagykő­rösi utcában — megnyílt úttörő- és ezermesterbolt. Kirakata előtt szívesen időzik el az ifjabb nemzedék, de még a felnőttek érdeklődését is felkeltik a különböző barkácsszerszámok, rádió­alkatrészek, felszerelési tárgyak. Hasznos dolog volt a bolt meg­nyitása. Tervezi a városi KISZ-bizottság, hogy bevezetik a szak- tanácsadást is a fiatalok politechnikai érdeklődésének kielégíté­sére. A Sipka-szorostól a Fekete-tengerig II. A hősök útján Eredetileg úgy terveztük, át­vágunk Dobrudzsán a . tenger­hez, de a sík vidék kevés érde­keset ígért. Ezért délkelet he­lyett, dél-nyugatnak vettük az irányt. A hősök útján közele­dünk a bolgár történelem sors­forduló csatájának színhelyéhez — a Sipka-szoroshoz. Három­órás út után tűnnek fel a Bal­kán előhegyei. Áthaladunk Tar- novon. A város sok érdekeset ígér, de a mi célunk, a Stole- tov-csúcs még messze van. Rá­adásul magassága meghaladja az 1300 métert, s ez újabb sie­tésre int, hiszen még az est be­feltűnnek Kolarovgrád fényei. Megannyi jele van itt a kegye­let és a barátság megható ápo­lásának. A szabadságharc bu­kása után huzamosabb ideig élt és dolgozott Kolarovgrádban Kossuth Lajos. Utca viseli ne­vét, szobra van a városban, s a Kossuth Múzeumot sokan láto­gatják. Megtekintésére nem jut időnk. Reggelre Várnába hív progra­munk. Kísérőink figyelme pó­tolja a mulasztottakat. Első al­kalommal népeink barátságának mauzóleumában tisztelgünk. A kegyelet és a szabadság szere- tete emelte, a legsötétebb kö­, ?\ A várnai csata emlékműve a Fekete-tenger partján állta előtt Kolarovgrádban sze­retnénk lenni. Ez a város ugyan­is, nekünk magyaroknak külö­nösen kedves. A balkáni időszámítás egy órával előttünk jár. Így dél van mire fékezünk a Sipka Hotel előtt. A környéket nemzeti park­nak nyilvánították az 500 éves török rabiga lerázásának emlé­kére. Itt zajlott a legutóbbi tö­rök—orosz háború legvéresebb csatája. Ezen a helyen született 1878-ban a felszabadulás a tö­rök félhold nemzetrontó elnyo­mása alól. A hősök dicsőségét hirdeti a „Pámetnyikna Szvobo- data”, a hegytetőn épített sza­badság emlékmű. A monumen­tális bástya tetejéről hangyányi kicsinynek látszik az ember, já­téknak a közeli épületek. A szabadságemlékmű végig kísér egész balkáni utamon. Dí­szítő eleme az ország pénzének, a levának. Amilyen grandiózus a terméskövekből emelt szimbó­lum, nagyságában is olyan ke­cses a régi orosz építészet re­meke — a Sipka Kolostor. A cári Oroszország mesterei a templomépítészet szinte vala­mennyi szépséget egyesítették benne. Falait, homlokzatát ezer­nyi motívum díszíti. Hagyma­alakú kupoláit arany lapocskák­kal borították. Csillogásuk mesz- sziről vonzza a turistákat. Nehezen enged búcsút venni innen a szép szeretete. Ha le­hetne egyenesen repülnénk, any- nyi még a program. Útközben mégis defektet kapunk. Ez az, amire nem számít az ember. Csillag ragyog az égen, mire zépkor, a török rabság lerázá­sa után, a várnai csata emléké­re. Külön út vezet ide. A Vla- dislao Vamensi. Ez a felírat fo­gad a díszsírhely bejáratánál is; A csarnokban pedig márvány- szobor, márványkoporsó, több­nyelvű feliratok, s külön egy aranybetűs tábla magyar szö­veggel: „Ezen a helyen 1444 novem­ber 10-én vívott véres csatában hősi halált haltak a lengyel, magyar, román, cseh, horvát nép dicsőséges és bátor fiai, a fiatal- lengyel király, I. Várnai Ulászló vezetése alatt, az európai né­pek^ szabadságának és független­ségének védelmében, a török! hódítók ellen.” Hunyadi nevét nem őrzi a mauzóleum. Nekünk ez szokat­lan. Vitázunk rajta. Kísérőnk Afanaszov Sztoju 15 évig élt Magyarországon mint vándor- kertész. Hallott Hunyadiról. Ahogv tud. segít az értékelés magyarázatában. Végül is meg­egyezünk. Így tisztáztuk a dol­got: Minden csatának van had­vezére. Ö nyer vagy veszít csa­pataival. De a történelmet a királyok, államfők nevével ír­ják. Hunyadi János nagysága abban van, hoev felismerte a tömegek mozgósításának erejét, a testvérnépek összefopá°ának ielentőségét a török hódítók el­len. Így ha neve nem is. de szelleme itt él a Fekete-tenger partján Várnában, mint a bol­gár—magyar barátság b’zonv- sága immár több mint félezer esztendeje. (Folytatjuk.) A ruhatörvény Thaiföldön furcsa szokása a napnak: olyan sugarakat zúdít az emberek nyakába, hogy nem ritkaság a plusz negyven fok sem — méghozzá árnyékban. Ilyen hőségben persze minden­ki csak annyi ruhát vesz magá­ra, amennyi éppen a legszüksé­gesebb. a kis utcakölykök meg éppen meztelenek. Ez az „igénytelenség”, amit a dolgozó milliók szegénysége csak ‘ etéz, kellemetlen helyzetbe hoz. *a a textilgyárosokat: egysze­rűen nem tudták eladni áruikat Hiába volt a reklám, de még a -zezon végi kiárusítás is — a ’egújabb és legrégibb bangkoki modellek halomban hevertek az áruházakban. A kínos helyzetben levő nagy­iparosok ekkor küldöttséget me­nesztettek a miniszterelnökhöz és immes támogatását kérték. A segítség nem is váratott magá­ra. Előkapartak egy régi rendel­kezést, miszerint „tisztességes” öltözők nélkül, rendőri büntetés '“'■k m"’lett tüos az utcán jár­kálni. Ez a ruhatörvény még "'bból az időből származik, ami­kor a megszálló japán hatósá­goknak ily módon akarták be­bizonyítani, hogy a thaiföldiek nem meztelen vadak, hanem : genis civilizált és kulturált em­berek Így kell rendbehozni egy 'ngatag ország válságos gazda­sági helyzetét. (Ó.J

Next

/
Oldalképek
Tartalom