Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-28 / 278. szám
Mflí. november SS, szerda 3. oldal A kongresszus után LápfSIddel favítják a talajt Beruh ázások „Állandóan keressük annak módjait, hogy a Lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódhassanak be az állami munkába, a közügyek intézésébe. Növeltük és tovább növeljük a társadalmi szervek és a tömegszervezetek szerepét az állami munkában.” (Az MSZMP vili. kongresszusa beszámolójából.) Dr. Havasi Lászlóval, a Kecs- . kémé ti Járási Tanács V. B. tát- kárával beszélgettünk, milyen gondolatokat ébresztett benne az MSZMP VIII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet, milyen feladatokat lát a tanácsok előtt a párt, a helyi államhatalmi testületek, s a tömegek kapcsolata fejlesztésében. — A kongresszus és a megyei pártértekezlet után még inkább világossá vált, hogy a szocializmus teljes felépítésének időszakában még nagyobb feladatok hárulnak a tömegszervezetekre, különösen a tanácsokra, mint testületekre — kezdte Havasi elvtárs. — Mozgósítanak kell a lakosság minden rétegét a népünk előtt álló nagyszerű célkitűzések megvalósítására. Megyénknek, járásunknak és községeinknek nagyszabású terveik vannak, amelyek megvalósításához az egész lakosság — párttagok és pár- tonkívüliek — összefogására van szükség. *- Milyen új formákat lát a tanácsok tömeg kapcsolatainak szélesítésére? — A tanácstagok fogadóóráikon, beszámolóikon, családlátogatások alkalmával és a nap minden részében különféle módon kapcsolatba kerülnek a lakossággal. Ilyenkor megbeszélik a különböző időszerű tennivalókat, amelyeket sok esetben a tanácsülés előtt is megtárgyalnak. Ezeket a kapcsolatokat továbbra is ápolni, szilárdítani kell. Helyesnek tartom például az éves és távlati községfejlesztési tervek tanácstagi körzetenkénti alapos megtárgyalását, a végrehajtás időszakában is, mert a lakosságnak időközben merülhetnek fel olyan kívánságai, amelyeket apróbb tervmódosítással meg lehet valósítani. Ez elengedhetetlen azért is, mert csak így lehet jól megszervezni a társadalmi munkát, s az egész lakosság ügyévé tenni a községfejlesztést. Tiszakécskén, La- josmizsén, Városföldön például hasonló módszerekkel érték el, hogy az egy főre eső társadalmi munka értéke meghaladja a harminc forintot. Igen fontosnak tartom emellett a tanács és a többi tömegszervezet közötti együttműködés még szorosabb kiépítését. Csak helyeselni tudom azt a helyenként már meghonosított módszert, hogy egy-egy nagyobb feladat megtárgyalásakor a végrehajtó bizottsági, illetve tanácsüléseket kibővítik a tömegszervezetek vezetőivel és a legjobb aktivistáival. A tömegeknek a közügyek intézésébe való szélesebb körű bevonását jelenthetné, ha községeinkben a tömegszervezetek védnökséget vállalnának egyegy nekik megfelelő feladat végrehajtása felett. A nőtanácsok például a háztáji gazdaságok árutermelésének fellendítésében segíthetnének jó eredménnyel, hiszen az asszonyok értenek ehhez a legjobban. A KISZ-szervezetek községfejlesztés feletti védnöksége pedig azért lennne igen hasznos, mert az ifjúság — látva a fejlődés távlatait — jobban magáénak érezné községét, s nem vágyna el falujából a városba. A Hazafias Népfront szinte minden célkitűzés megvalósításában hatékonyan közre tud működni, míg a Vöröskereszt, a földművesszövetkezet, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség, a szak- szervezetek és a többi tömeg- szervezetek a maguk területén ugyancsak elősegíthetik a szocialista falu fejlődését. Tanácsaink felkérhetik a tömegszervezeteket, hogy vegyenek részt a különböző albizottságok munkájában, vagy bizonyos célok megvalósítására alakíthatnak akcióbizottságokat. Nem teljesen új az, amit elmondok, hiszen például a KISZ eddig is jó munkát végzett a községfejlesztésben. A Hazafias Népfront pedig olyan sikerrel mozgósította az ország- gyűlési képviselők, a megyei, járási és községi tanácstagok beszámolóira a választókat az elmúlt félévben, hogy 16 ezren vettek részt ezeken a rendezvényeken. Ismeretes a népfront műszaki akcióbizottségainak tevékenysége, ezen felül járásunkban a népfront a szőlő- és gyümölcstelepítés felett is védnö- kösködik. A tömegkapcsolatok szélesítésének ezeket a lehetőségeit azonban a jövőben sokkal tervszerűbben kell kihasználni járásunk minden községében. fi— Hogyan segíthetne a tömegek szocialista tudatának fejlesztését a tömegszervezetek? — A párt-, az állami és tömegszervezeteknek egyaránt feladata a lakosság szocialista tudatának kialakítása. Szerintem a községekben érdemes lenne kiépíteni erős Tudományos Ismeretterjesztő Társulati alapszervezeteket. Ezáltal az értelmiséget még jobban be tudnánk kapcsolni a közéleti tevékenységbe. Emellett szeretném hangsúlyozni, hogy a szocialista tudat fejlődése nagymértékben függ a gyakorlati építő munka eredményeitől, amelyek eléréséhez minden tömegszervezet támogatását igényeljük. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése, a község árutermelési terveinek teljesítése, a felvásárlás, a községfejlesztés, a társadalmi munkára való mozgósítás, a falu egészségügye, kulturális felemelkedése, járásunkban a szőlő- és gyümölcstelepítés végrehajtása és még sok, igen szerteágazó tennivaló megvalósítása érdekében mind szorosabbra kell, hogy fűzzék tanácsaink kapcsolataikat a lakosság minden rétegével. Nagy Ottó Otven új szolgáltató részleg Ahogy nő a tartós közszükségleti cikkek és háztartási kisgépek forgalma, úgy jelentkezik az igény, új szervizrészlegek, javító fióküzletek létesítésére. Az idén szervezett ötven javító részleg egyike Kecskeméten az Ezermester Szövetkezet háztartási kisgép garanciális szerviz szolgálata a Simon István utcában. A rendelők száma máris bizonyítja, hogy az üzlet megnyitására szükség volt. A hathónapos garanciával eladott áruk mellett, ugyanis egyre több az olyan rendelők száma, akik már a régebben meglevő villamos tűzhelyeket, rezsókat. vasalókat és más háztartási kisgépeket ja. vitatnak itt. A megyeszékhely üzlethálózatának korszerűsítése igényelte a szövetkezet egy másik szolgáltató egységének, a neonberendezést javító részlegnek megszervezését. Többek között ők készítik az Aranyhomok Szálló neon- reklámiának vasszerkezetét, de- cembértől pedig a berendezések rendszeres karbantartása mellett — ami régóta hiányzott Kecskeméten — a Budapesti Neon- szerelő Szövetkezette1 együttműködve kompiéit rek’ámberende- zéseket is készítenek; Szőlő- és gyümölcsöstelepítéseink egyik fontos előfeltétele a megfelelő talajjavítás. Mivel erre a célra nem mindenütt rendelkeznek kellő mennyiségű istállótrágyával, ezért — ahol a környezeti adottságok lehetővé teszik — különféle szerves talajerőpótlókkal javítják a talajt. A jánoshalmi tsz-közi szőlő- és gyümölcsöstelepítés során a közelben bőséges mennyiségben találtak lápföldet. A kéleshalmi határrészen egy kiapadt tóban 80 centiméter a lápföld vastagsága. A vizsgálatra beküldött talajmintáról a szakemberek megállapították, hogy lúgos anyagot nem tartalmaz, a benne levő szerves anyagok viszont igen alkalmasak a homoktalaj javítására. A mintegy 10 hektár kiterjedésű tófenék bőven fedezi Jánoshalma és Kéleshalom láp- fö’dszükségletét. Rövidesen kisvasút-sínhálóza- tot fektetnek le és csillerendszerrel aknázzák ki a területről a szerves anyagot, amelyet a kitermelés után gépkocsikon hordanak maid a telepítések alá. A lelményes tsz-gazdák úgy tervezik, hogy a tófenék „kitakarítása” után halastavat létesítenek majd. Gőzkem ércét kapnak A Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat kecskeméti cukrászüzemében hosszú ideig sok gondot okozott a meglehetősen korszerűtlen, már-már a bedőlés veszélyével fenyegető olajfűté- ses kemence. A vállalat kérésére a megyei tanács a közelmúltban 371 ezer forintot biztosított a cukrászüzem felújítására, s a Debreceni Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói a régi helyén hozzáfogtak egy modem, vegycs- fűtéses gőzkemence építéséhez. Az új kemence — mely a tervek szerint karácsony előtt elkészül — a réginél jóval olcsóbb üzemű és cukrászipari termékek előállítására higiénikusabb feltételeket biztosít. Fűtése külön folyosóról történik majd, s ez kizárja a műhelyben a korom és egyéb szennyeződés lerakódását. Amíg azonban az új kemence el nem készül, lényegesen megnehezedett a műhely dolgozóinak munkája. Kecskemét napi három és félezer. Illetve vasárnaponként hat-hétezer sütemény szükségletének előállítását egyrészt a Kaszap utcában bérelt kemencében, másrészt az egyik régi vegyestüzelésű vassütőben végzik. S hogy az átalakítást a fogyasztók észre ne vegyék és zökkenőmentes legyen a cukrászati ellátás, a dolgozók nem egyszer megnyújtott műszakot Is magukra vállalnak. Megyénkben a tervben előirányzott és terven lelüli építési beruházások teljesítésére kilenc hónap alatt 346 millió 487 ezer forintot fordítottunk, csaknem 88 millió forinttal — 33,8 százalékkal — többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az előírt 251 nap helyett 63 nap alatt készült el az AKÖV kecskeméti telephelyének trafója, fele annyi idő alatt a du- navecsei csibekeltető állomás. Az Építési és Szerelőipari Vállalat több fontos épület elkészítési idejét 8—15 százalékkal rövidítette le. A Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat a szerződésben vállalt munkáit a határidőnél 30—40 nappal korábban adta át. Több építkezésünknél viszont elmaradás mutatkozik. A ZIM Kecskeméti Gyáregysége öntödéjének automatizálására előirányzott 8 millió 490 ezer forintnak csak a hat százalékát használták fel. mert a kádformázó berendezéseket a harmadik negyedév végéig sem választották ki, ezért az Építésügyi Minisztérium az ez évi kijelölés ösz- szegét visszavonta. A kecskeméti kétszáz fős iparitanulóotthon kivitelezését a műszaki tervek átdolgozása miatt csak októberben kezdték el. Erre a létesítményre szánt összegnek csupán 1,5 százalékát használták fel. A kecskeméti 14 tantermes zenei általános iskola építésének ütemét nagyban fékezi a födémek hiánya. Emiatt az év végéig kétmilliós lemaradással kell számolni. Az elmaradt beruházások arra figyelmeztetnek: még mindig nem alapos az előkészítés, tehát a jövőben ezen kell gyorsan javítani. V. K. FIATALOK Az ifjúsági brigádról írjanak — tanácsolja Csényi József elvtárs, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat üzemi bizottságának titkára: Bármilyen reszortra állítjuk őket, megállják helyüket. A rendszeresen vezetett brigádnaplóból megtudjuk, hogy két sajtóankétot tartottak, többször voltak együt moziban, közösen látogatták meg a múzeumot, ott voltak a röplabda-pálya építésénél, szellemi vetélkedőt rendeztek, ahol a legjobbakat megjutalmazták. Dudás Mária, az ifjúsági brigád vezetője. Jó része van abban, hogy az idősebbek elismerően nyilatkoznak a fiatalokról. A brigádvezető a külföldön is kedvelt libamájat rakja jég közé, amelyet még aznap exportálnak. Teljesítménye 103—103 szftza.1 su. Ocskó Eleonóra — fenti képünk — a libakonasztőban dolgozik. Naponta 1500—2000 libán végdl cl az előírt és nagy köriilíekináást. ^yjíelw.et kívánó kopás-* 'ri műveletet. Venesz Károly—Pásztor Zoltán A tanácsok és a tömegek kapcsolata
