Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

A heesheméti csatornaépítőknél Az idén a Leninvapos hálózatfát készítik el —- Ezt a csatateret! — Jegyzik meg mostanában napjában több­ször a busz- és egyéb járműve­zetők a kecskeméti csatornaépí­tés mentén, s nem egyszer „pus­mognak” maguk a környék la­kosai is. Kétségtelen, nagy fel­fordulást okoz az a hatalmas munka, amely a város évtizedek óta várva-várt csatornázásával jár. — Nézzék el ezt nekünk a kecskemétiek — mondja az épí­tést vezető rokonszenves főmér­nök: Streit Imre és hozzáfűzi: — Majd hálásak lesznek érte, ha egy-egy befejezett szakasz­ról elvonulunk. Igaza van. Tudják ezt jól a helybeliek. A bosszankodó meg­jegyzések nem is fakadnak a szívük mélyéről, hiszen maguk az építők hányszor tapasztalják • munkahelyék körüli kíván­dés és a magas talajvíz. A ta­lajösszetétel ugyanis főként folyóhomok vályoggal keverve, s ennek víztelenítését mélyen- fekvő főgyűjtőkön kell vezetni az úgynevezett vakuum-kutas módszerrel. A kijelölt árkok mentén egymástól 1,20 méter tá­volságra csápokban végződő csö­veket süllyesztenek nem egy­szer 5—7 méter mélyre, s ezek szivattyúzzák el a meglehetősen magas talajvizet. Kedvezőbb ta­lajviszonyok között jóval ol­csóbb lenne ez a munka. Maga a talajvízszint-süllyesztés, amit a most épülő három szakaszon négy-négy gépház segítségével oldanak meg, az építési költsé­geknek körülbelül a felét emészti fel. De még így is összehason- líthatatLanul kevesebbe kerül, mintha a hagyományos pallózásd módszerrel végeznék. A vakuum­Készül az űj akna. A szocialista címért küzdő Korom-brigád tagjai a nagy betongyűrű elhelyezésén fáradoznak. esískodó érdeklődést, s a nehéz munkájuk iránti tiszteletet. __ Idén a Len in város csator­názásának elkészítése a fő cél. A hozzá kapcsolódó fő- és mellék­hálózattal. valamint az ideigle­nes szennyvízteleppel együtt ez mintegy 14 és fél millió forin­tos beruházást jelent — tájékoz­tat az építést vezető mérnök. — Jövőre a tervek szerint 11 mil­liós ráfordítással folytatjuk a munkát. Akkor épül meg a Pa- rasztfőiskola környékén a vég­leges derítő és a Paícsv-Zsilínsz­k y úton tovább haladva a Kál­vin téren és a Jókai utcán foly­tatva a Mátyás térig, a város főgyűjtő hálózatát érdijük meg. A harmadik évben pedig a mel­lékrendszer elkészítésére kerül sor. Munkájukban rendkívüli ne­hézséget jelent a talajrétegző­kutas rendszerű víztelenítést 1952. óta alkalmazzák hazánk­ban. — Itteni munkaterületünkön most újabb kísérletezés folyik — mondja a főmérnök. — Szin­tén egy találmány kipróbálása: a vakond módszer, mellyel a Bajcsy-Zsilinszky úti munkahe­lyen öt és fél méter mélyen du- colás nélkül fúrjuk a csatornát. Megköszönöm Streit Imre fő­mérnök segítségét, elbúcsúzom tőle és Vasas István művezető kalauzolásával a Leninváros kö­zelében serénykedő csatornaépí­tőket, a Rozenberszki szocialista 4s úoryéss fóliából brigád tagjait látogatom meg. Nevüket, a neves Korom-brigád tagjaival együtt, nem kis büsz­keséggel odabenn az irodában is többször emlegették. A szivattyúkutak csápjaival körülvett árok mellett, ahonnan j markológép emeli ki a fellazí- j tott földet, Baráth Lajos főmű­vezető, mintha már régi isme­rősök lennénk, ezzel fogad: — Vártuk már magukat. Hi­szen amerre csak dolgoztunk a7 országban, mindenütt megkeres­tek bennünket az újságírók.. Tessék, beszélgessen el az em­bereinkkel. Éltem az alkalommal és szí­vesen jegyeztem fel a krónika számára azoknak a nevét, akik munkájuk során végre Kecske­métre is eljutottak a régi óhaj tejesítésére. Jó részük távol’ otthonokból érkezik minden héi elején. Megtalálhatók itt a csongrádi, mindszenti kubiku­sok, sokan vannak Hetényegv- házáról és naponta még ma is jelentkeznek a kecskemétiek. A háromműszakos munkához kel1 a munkaerő. — Hogyan élnek hétközben milyen a szállásuk, ellátásuk mit szól távollétükhöz otthon az asszony? =— Az asszony? — veszi fel r öeszéd éppen félbehagyott fona­lát Kollár Sándor, a kis fekete kaiszú, barátságos cibakház! ku­bikus. — Néha zsörtölődik esp’ keveset, de azért megértő. Tud­ja, hogy ebből élünk. — A szállás a központunkba»- van — folytatta Papp Sándor kubikus, aki Tiszaföldvárra jár haza szombatonként. — Jó az elhelyezésünk, van rádiónk, mos­dónk, zuhanyozónk és most me­leg vízzel is ellátnak bennün­ket. Ebédről a helvi vendéglátó vállalat gondoskodik. Ügy hír­lik. jövőre lesz már saját üzemi konyhánk. Este rendszerint fő­zünk masunknak. Paprikás­krumplit. lebbencset, néha meg. ha hozzájutunk, egy-egy kiló húst. — S a fizetésük? — Ezernyolc—ezerkilencszáz forint körül mozog mostanában. Ebből hetenként általában száz forintot hozunk vissza masunk­kal. a többi meg a családé ... Szóval így élünk. Így élnek ők, a csatornaépítés deréfk munkásai. Egyszerű, ke­mény munkát végző emberek, akik igazán megérdemlik, hogy az egész város szeretete, megbe­csülése övezze őket. Pemy Irén B «mietest érdemelnek PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkásra r Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyed tanács l^pja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe I*apKiadő Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazga Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1 fczáro Szerkesztősé gi telefoni • zpont : 26-19, 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-33 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 12 fort Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon; Ur.85 alkotmányunk kimond­ja, hogy a Magyar Népköztár­saság különös gondot fordít az ifjúság egészséges testi és szel­lemi fejlődésére, következetesen védi az ifjúság érdekeit Mindenekelőtt azonban a szü­lők feladata a gyermekeikről való gondoskodás. Törvényeink lehetőséget adnák arra, hogy akár az anyát, akár az apát, amennyiben az elhagyja család­ját és nem hajlandó a gyerekek tartásáról gondoskodni, kötelez­hesse a bíróság, hogy a kiskorú nevelési költségeihez, kereseté­nek megfelelő arányában, ha­vonta járuljon hozzá. A TARTÁSI kötelezettség el­mulasztásának a bűntettével igen gyakran találkozhatunk az ügyészség és a bíróság elé ke­rülő ügyek során. Olyan esetek ezek, amikor az apa, vagy rit­kábban az anya otthagyja a csa­ládját. A gyerekekkel maradt házastárs kénytelen a bíróság­hoz fordulni, hogy a felelőtlen férjjel vagy feleséggel szemben törvényes eszközöket alkalmaz­zanak. Természetesen nem könv. nyű a hatóságok helyzete sem hiszen nem az a cél, hogy a szü­lő ellen bűnvádi eljárást Indít­sanak. hanem, hogy a kiskorúak anyagi ellátottsága biztosítva le­gyen. Az ügy már csak akkor kerül az ügyészségre vagy a bí­ÉH rí A SZAKMÁJÁT Nem ritka már, mégis meg­lepődöm, ha üzemi séta közben érettségizett fiatalt mutat be a gyári kalauz Most is témát sej­tek a helytállásról, a fizika: munka becsületéről, itt a Bajai Gyapjúszövetgyárban Sümegi János történeke kínálkozik erre. Beosztása a nehezebbek közül való. A festődében dolgozik. Tíz százalék pótlék jár a fizetéséhez Kísérőm azt mondja, hogy Jan­csi ezt a pénzt könnyebben is megkeresné, de azok közül való, akik többre vágynak. Nemcsak keresni tudni is akarnak. Ezért nem sajnál három évet tölteni a könnyűiparnak e nehéz üze­mében. Alig lépem át a festődé kü­szöbét. páráiéit, meleg levegő csap az arcomöa. Szoknom kell a nyersgyapjú nehéz szagát, meg a savam kás savgőzt. Az öblös festőkádak derékig takar­ják az izzadságban fürdő mun­kásokat. Türkiszzöld anyagot rakodnak. Hátrább kekiszínű gyapjú vár szállításra. Pár per­cet várni kell. aztán kezet szo­rít velem a festőbrigád legfia­talabb tagja. Sümegi János magas, jóvágá­sú, kisnorlolt legény. Tekintete vizsgálódó, vonásai határozott­ságra vallanak. Beszéde megfon­tolt. Válaszai csak a lényegre korlátozódtak. Látszik rajta, hogy riporterrel nem volt dol­ga, hiszen akkor sem mosolyog, amikor a többiek ugratják a fényképezésnél. Bemutatásához hozzátartozik, hogy most lesz 20 éves. Tavaly végzett Baján a III. Béla Gimnáziumban. — Érettségi után pár héttel már munkakönyvé volt, átlépte a gyár kapuját, s azóta is tanul. a Textilipari Technikum máso­dik osztályába nyert felvitelt Ma már harmadikos. Az idősebb „diákok” szeretik, mert mindenkinek segít. Amit pedig tanul, már a gyakorlatban hasznosítja. Földvári András, a brigád vezetője így jellemzi: — Szorgalmas, érti a szakmáját. Neki is köszönhető, hogy a bri­gád átlaga 105 százalék a kong­resszusi versenyben. Hogy ez milyen teljesítmény, mennyi munka, annak érzékeltetésére elég elmondani, hogy a négyta­gú brigád 66 mázsa anyagot rak ki és be egy műszak alatt kézi erővel. Sümegi János tehát munkásból érik technikussá, vezetővé. Előtte nagyobb becsü­lete lesz a munkának, de őt is iobban fogják tisztelni beosztott- iai, mintha közvetlenül az isko­la végzése után bíznák meg egy üzemrész vezetésével. így van ez jól, hiszen a fizikai munka ala- dos ismerete nélkül, a jövőben mindinkább nehezebb lesz ered­ményesen vezetni. Sándor Géza Mun' anélküli okad^mr uso’t A nyugatnémet munkaerőköz­vetítő hivatal statisztikai adatai szerint, az országban néhány akadémikust is nyilvántartanak a munkanélküliek között. Több vegyész, építész mérnök, állat­orvos, erdőmérnök és agronó- mus sem talál munkát. Mint Wolf, az említett hivatal vezetője egy sajtóértekezleten kijelentette, a Német Szövetsé­gi Köztársaságban egy 50 éven felüli vegyésznek már igen ke­vés az esélye, hogy munkát ta­lál. Különbözeti vizsgával egyenest róságra, ha az illető egyáltalán nem hajlandó tartásdíjat fizet­ni. Sajnos, vannak olyan embe­rek, akik inkább alkalmi mun­kából élnek, csakhogy ne lehes­sen keresetükből a kiskorúnak megítélt összeget levoni. A KÖZELMÚLTBAN hasonló ’settel foglalkozott a kecskeméti 'árásbírőság. C. Horváth Károly, műkor feleségével az életközös­séget megszakította, két kiskorú gyereket hagyott az anyánál. Az ■’ sszony több esetben kért vég- -•ehajtást a férje ellen, de az nem vezetett eredményre. Végű! a bíróság három hónapi felfüg­gesztett szabadságvesztésre ítél­te az apát. Az ítéletnek azonbar nem volt foganatja, mert a ré­szeges férj ezután sem adót1 ~gv fiúért sem a gyerekeinek. Alkalmi munkákat vállalt, s így a letiltást nem lehetett fo­ganatosítani. Az asszony beteg dolgozni nem tud, s a kiskorúak súlyos nélkülözésnek vannak ki­téve. Az apa ismét a bíróság elé került. OLYAN esetekben, ha a férj iszákos, s emiatt nem fizeti a tartásdíjat, az 1962. évi 18. sz. törvényerejű rendelet 6. §-a le­hetővé teszi, hogy akár az érde­kelt házastárs. a tanács, vagy valamely társadalmi szerv in­dítványt tegyen, hogy az illetőt kényszerelvonó kezelésnek ves­sék alá. A SZ ÜLÖK azonban ne csak a törvény miatti, hanem erköl­csi kötelességüknek is tekintsék kiskorú gyerekükről való gon­doskodást, mert elsősorban ők 'elelösek azok egészségéért, szel - 'emi fejlődéséért. Az a szülő, nki csaiádiával szemben ilyen nagyfokú felelőtlenséget tanúsít, az erkölcsi rosszaláson túl, szi­gorú bünteté=t is érdemel. Dr. Orell Ferenc ügyész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom