Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-13 / 240. szám
▼Hág proletárjai, egyesüljetek I . v-<> ó* c_ is " ..í.'l •■’•'ít í ltl* v‘ A MAGYAR. SZOCIALISTA M <\R.T 8ÁC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA 3TVII. ÉVFOLYAM, 240. SZÄM Ara 60 fillér 1962. OKTOBER 13, SZOMBAT Tanácskoznak a párférfeicezlefeii Ipari károssá fejlődött a megyeszékhely Kecskemét A kecskeméti városi pártértekezlet — amelyen több mint 200 küldött és 30 meghívott vendég vett részt — október 12-én. pénteken délután a városi tanács közgyűlési termében kezdte meg tanácskozását. A pártértekezletet Greiner József elvtárs nyitotta meg, majd a különböző munkabizottságok megválasztása után Gombos Aladár, a városi pártbizottság titkára terjesztette elő a pártbizottság beszámolóját. Bevezető szavaiban az előző pártértekezlet óta elért politikai, társadalmi és gazdasági változásokat elemezte. Megállapította. hogy a megyeszékhely régi paraszti jellegű városból szocialista típusú mezőgazdasággal rendelkező ipari várossá fejlődött. Jelenleg a város lakosságának 42 százaléka az iparban és a közlekedésben, 25 százaléka a mezőgazdaságban, 33 százaléka pedig a kereskedelemben, hivatalokban, egészségügyi intézményekben dolgozik. azonkívül a kisiparosok, kiskereskedők és egvéb foglalkozásúak kategóriájából kerül ki. Az elmúlt három évben Kecskeméten több mini háromezerrel gyarapodott az ipari munkások száma. A mezőgazdaságban bekövetkezett változásokat ismertetve kiemelte annak jelentőségét, hogy az átszervezés lerombolta azokat a korlátokat, amelyeket a kisárutermelés emelt a parasztság rétegei közé. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a termelőszövetkezeti tagoltat ne a korábbi rétegződéshez tartozásuk szerint, hanem a közösben végzett munkájuk alapján ítéljék meg és bírálják el. Megemlítette az előadó, hogy jelenleg több mint 2100 műszaki. agrár, közgazdász, orvos, pedagógus és egyéb értelmiségi foglalkozású dolgozó van a megyeszékhelyen. Különösen nagy hatást gyakorolt az értelmiségre az SZKP XXII. kongresszusa és a párt egyenesvonalú, ingadozástól mentes, következetes, helyes politikája. Az értelmiség szíwel-lélekkel vesz részt a szocializmus építésében. A lakosság egyéb rétegeinek helyzetét vizsgálva szólt a beszámoló a kisiparosokról és kiskereskedőkről és a volt kizsákmányoló osztályokról. Helytelenítette. hogv egyesek a volt kizsákmányolókat azonosítják a> ellenséggel. Az ilyen eliárás igazságtalan. A volt kizsákmá- nvo'ók többsébe betartja törvényeinket, munkát vállalt és beleilleszkedett társadalmi rendünkbe. Hangsúlyozta az előadás, hogy a megváltozott körülményeknek megfelelően az osztályharc jellege, formái és eszközei is módosultak. Az osztályharc fő területe jelenleg a szocialista gazdaság megerősítése, fejlesztése, a szocialista tudat kialakítása, módszere pedig mindenekelőtt a türelmes felvilágosító, nevelő munka. A társadalmi helyzet elemzése után az ipari termelés kérdéseivel foglalkozott a beszámoló. A város ipara. 1959-hez képest 54 százalékkal termel többet. Ebben az időszakban kezdte meg működését a Kéziszerszámok Gyárának reszelőüzeme, a Híradástechnikai Üzem és a Hidraulikus Gépgyár. Az ipari üzemek soron következő feladatairól szólva a munka termelékenységének további növelésére, a» éves tervek teljesítésére hívta fel a figyelmet. Utalt arra, hogy a VIII. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny most a legtöbb üzemben kedvező feltételt teremt az előirányzatok pontos teljesítéséhez. Az üzemek dolgozói eddig mintegy 20 millió forint értékű felajánlást tetteti. Most az a feladat, hogy a vállalásokat teljesítsék. Jó példát mutat ebben a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége és a Lakatosipari Vállalat. ahol a felajánlásokat már teljesítették és most újabb vállalásokat tettek a pártkongresz- szus tiszteletére. A beszámoló foglalkozott a szocialista címért küzdő brigádok mozgalmával is. Megállapította, hogy a város üzemeiben 255 brigádnak több mint 2000 tagja küzd a szocialista cím megszerzéséért. Eddig 67 brigád szerezte meg a megtisztelő rangot. Az elmúlt három évben fejlődött az üzemi demokrácia és növekedett a vezetés színvonala is. A vezetők többsége ma már egyre inkább -megosztja a gondokat az üzem dolgozóival és ezzel jelentős erőket állítanak a termelés szolgálatába. Ezután az életszínvonal alakulását ismertette. A kiskereskedelmi forgalom 1959-hez képest 25 százalékkal, az egy főre jutó vásárlás pedig 20 százalékkal növekedett a városban. A lakosság egyre több magasabb értékű tartós fogyasztási cikket vásárol. Az első félévben kereken 7 millió forinttal többet költöttek bútorra, mint három évvel ezelőtt. Jelenleg 1700 előfizetője van a televíziónak Kecskeméten, ami több mint tízszerese a három évvel korábbinak. Szólt az áruellátásban előforduló hiányosságokról is, majd a várcsfej[ lesztés eredményeivel foglalkozott. Három év alatt 118 millió forintot költöttek a megyeszékhely fejlesztésére. Az ötéves terv időszakára további 532 millió forint van erre a célra előirányozva. A vízvezetékhálózat most már eléri a 65 kilométert. A közvilágítás három év alatt 8 kilométer hálózattal bővült, összesen 60 utcában készült portalanított útburkolat és ezzel a város kövezett utcáinak hossza megháromszorozódott. A mezőgazdaság a városban előállított termelési érték 10 százalékát jelenti. Jelenleg a földterület 88 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. Tizenkét termelőszövetkezetben és hét szakszövetkezetben 5600 család gazdálkodik. Jelentős eredménynek számít, hogy az átszervezés időszakában sikerült némileg növelni a termésátlagokat és gyarapodott a jószágállomány. Sikerült megóvni a város határában művelt mintegy 4300 hold szőlő termőképességét is. A szarvasmarha-állomány három év alatt 12 százalékkal, a sertésállomány 5 százalékkal, a juhállomány pedig 15 százalékkal növekedett. A továbbiakban részletesen ismertette a beszámoló a mezőgazdasági termelés további növelésének tennivalóit és a közös gazdaságok megerősftésé- nek feladatait Ezután számot adott a kulturális nevelőmunka és a köznevelés eredményeiről, majd a pártmunka kérdéseit ismertette. Hangsúlyozta, hogy sikereink forrása a párt helyes politikája, a párt szervezeti, ideológiai és cselekvési egységének erősödése. Marxista—leninista elméleti továbbképzésben a párttagság 80 százaléka vesz részt a városban. Ennek hatását az ideológiai egység erősödése, a párttagság fokozódó aktivitása, a pártmunkában és a határozatok végrehajtásában való lelkes közreműködése és határozottabb politikai állásfoglalása tükrözi. Szóvátette azonban a beszámoló azt is, hogy néhány elvtárs ennek ellenére még nem érti teljes egészében a párt politikáját. Előfordul, hogy I egyesek helytelenül liberálisnak tekintik a szövetségi politikát I és indokolatlanul a párt vezető szerepét féltik a pártonkívübekkel való együttműködéstől. A beszámoló ezután ismertette a pártbizottság tevékeny, ségét, foglalkozott a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalataival és szólt a kádermunkáról. Hangsúlyozta, hogy a kádermunkában előtérbe került a nevelés, a kommunistákkal való türelmes, céltudatos foglalkozás. A pártbizottság öntevékenységre, határozottságra. kezdeményezőkészségre igyekszik a kommunistákat nevelni. Arra törekszik. hogy a párttagokat mélységes emberszeretet, igazi humanizmus jellemezze. örömmel állapította meg az előadás, hogy a pártszervezetek munkája erősítette a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. A további sikerek záloga ennek a kapcsolatnak megőrzése, erősítése. Befejezésül a tömegszervezetek tevékenységét, a párt és a tömések közötti kapcsolat erősítésében elfoglalt helyüket elemezte a beszámoló, A pártbizottság beszámolójának elhangzása után Kiss Lajos, a revíziós bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság beszámolóját. A két beszámoló felett ma reggel kezdi meg a vitát a pártértekezlet. Fejlesztjük szelő- és gpyiölcskultűréiÉaf Kiskőrös .■V.j Pénteken a kiskőrösi pártház dísztermében megkezdte munkáját a kiskőrösi járás pártértekezlete. A tanácskozáson a pártszervezetek 125 küldötte és 25 meghívott vendég vett részt. A pártértekezlet elnökségében helyet foglalt dr. Varga Jenő, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnökhelyettese, Simó Tibor, a járási pártbizottság titkára, dr. Pilz Károly, a járási tanács vb elnöke, a járási párt-végrehajtóbizottság tagjai, több vezető és kiváló dolgozó. Fricska Margit elvtársnő elnöki megnyitója után Simó Tibor, a pártbizottság titkára ismertette a pártbizottság beszámolóját a végzett munkáról és a soron levő feladatokról. Bevezetőként átfogó képet adott a járás hároméves fejlődéséről, a mezőgazdasági termelés szocialista átszervezését követő változásokról. Hangsúlyozta, hogy a kiskőrösi járásban a vidék sajátos körülményeinek figyelembevételével történt a szövetkezés. A termelési adottságok, a szőlő- és gyümölcskultúrák kiterjedtsége itt a lenini fokozatosság elvének körültekintő alkalmazását igényelte. így a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok mellett, szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezetek létesültek. Ily módon a szántóterület 96 százaléka, a szőlőterületnek pedig csaknem 88 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Azonban míg országosan alig 4 százalék, addig a kiskőrösi járásban 44 százalék a szakszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoporjok aránya. Simó elvtárs hangsúlyozta, hogy a szőlő- és gyümölcstermelésben is a mezőgazdasági termelőszövetkezetek érvényesítik legkövetkezetesebben és legfejlettebb módon a szocialista termelés elveit. Célszerűnek látszott azonban, hogy egyes területeken alacsonyabb típusú, illetve speciális szövetkezéseket alakítsanak. Szakszövetkezeteir k olyan helyeken jöttek létre, ahol a szőlő- és gyümölcsterület a szántóhoz viszonyítva rendkívül magas, meghaladja az ötven százalékot. A meglevő ültetvények azonban erősen kisüzemi jellegűek, nagyüzemi átalakításukra így csak részben és több év távlatában van lehetőség. (Folytatás a 2. oldalon.)
