Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

Szocialista munkaverseny a mezőgazdaságban 760 traktor dolgozik kettős műszakban A szocialista címért 257 brigád küzd Világ proletárjai, egyesüljetek! / XVH. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Ara 60 fillér 1962. OKTÓBER 12, PÉNTEK A mezőgazdaságban is egyre nagyobb mértékben bontakozik ki megveszerte a szocialista munkaverseny. A versenymoz­galomnak újabb lendületet, ösztönzést adott a párt VIII. kongresszusára való felkészülés. Az éves verseny keretében az erőgépek kettős műszakban tör­ténő üzemeltetését az őszi be­takarítás idejére külön meg­szervezték. Megyénk gépállo­OLCSÓBBAN (V. K.) De hogyan? Erre a kérdésre egyöntetű választ ad­ni nem lehet. Éspedig azért, mert az adottságok és lehe­tőségek üzemrészenként és gyáranként változnak. A Kézi­szerszámgyár Kecskeméti Gyár egysége az első félévben enge­délyezett költségszintet 3,5 szá­zalékkal túllépte. Kutatva az okokat megállapították, hogy az alapanyag-költségnél 0,5, a rezsianyagnál 1, az egyéb költ­ségeknél pedig 1,8 százalékkal többet költöttek el a szükséges néL Az önköltség terhére szá­moltak el 160 ezer forintot, alapítási és átszervezési költség címén. Ennek Ismeretében születtek meg az újabb intézkedések, melynek következtében a terve­zettel szemben csökkent az alapanyag-felhasználás, a bank­hitelek után fizetendő büntető kamat, fuvarozási költségek. A fázisjavító kondenzátorok be­építésével kiküszöbölték a vil­lamosenergiáért fizetendő fel­árat. Az előbb említettekkel azonban nem merültek ki az olcsóbb termelés lehetőségei, erre még sok mód van. Nemcsak itt, hanem megyénk többi üzemében is a feladatok középpontjában az olcsóbb ter­melés megvalósítására irányuló törekvés álL Erről szóltak a küldöttválasztó taggyűléseken, erről beszéltek és beszélnek a termelési tanácskozásokon, mű­szaki értekezleteken és egyéb rendezvényeken. És mégis ke­vés foganatja van a szónak. Tizenöt-húsz centis elektródá­kat dobálnak el a Kiskunfél­egyházi Gépgyárban. A Kiskun­félegyházi Bányászati Berende­zések Gyárában és a Kecske­méti Épületlaktosipari Vállalat­nál néhány gyártmánynál túl­lépik az anyagnormát, másutt szétszórják a csavarokat, elég sok helyen nem elég gondosan kezelik a szerszámokat. Jelen­tősen növeli a termékek elő­állítási költségét a minőségi kötbér, a felesleges anyagkész­letek után fizetendő büntető- kamat, az égve hagyott vil­lany, az elnyújtott telefonbe­szélgetések, a különféle segéd­anyagok pocsékolása. Apróság­nak látszó dolgok, mégis száz­ezreket lehet ily módon megta­karítani. Ezekre a százezrekre pedig igen nagy szüksége van a népgazdaságnak. Ezért a ta­karékos gazdálkodásra való ösz­tönzés a párt- és szakszerveze­teink egyik fontos feladata. S hogy e téren milyen kiak­názatlan lehetőségek vannak, azt a szocialista címért küzüő brigádok példája bizonyítja, akik a kongresszusi versenyben az előírtnál olcsóbban állítják elő a reá ink eső termékeket, mint társaik. másain szeptemberben a ter­vezett 400 helyett 473 traktor dolgozott kettős műszakban. A traktorosok létszámának emel­kedését jelentősen segítette az, hogy a megye ipari üzemeiből és termelőszövetkezeteiből szá­mos traktoros képzettségű dol­gozó vállalta a szántóföldi gépi munkát. Októbertől gépállomásaink ötvennel több traktorost ál­lítanak kettős műszakba. Ez szükséges is, mert az őszi szántás aránya 30 százalék kö­rül van. az őszi vetésnek pe­dig eddig a negyedrészét, 20 ezer holdon végezték el. A szö­vetkezeti gazdaságok takar­mánybázisának biztosítása ér­dekében is fokozni kell gépállo­másainknak a járvasilózás üte­mét, mivel eddig ennek a mun­kának 55 százalékos az ered­ménye Megyénk állami gazdaságai­ban 287 traktor dolgozik ket­tős műszakban. A verseny pél­dás megszervezésének köszön­hető a többi közt az is, hogy az állami gazdaságokban 1700 holdon már betakarították a burgonyát, az egymillió mázsát megha­ladó silózásí tervet pedig túl is teljesítik. Különösen példásan szervezték meg — a korábbi munkákhoz hasonlóan — az őszi betakarí­tást a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. Itt a szocialista címért 31 brigád küzd, s tagjaik sorában ott találjuk a gazda­ság vezető szakembereit is. Ez idő szerint különben az állami gazdaságoknak, gépállo­másoknak és erdőgazdaságok­nak összesen 257 brigádja küzd a szocialista cím elnyeréséért, örvendetes, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a nagyüzemi adottságok erre lehetőséget nyújtanak, szintén versenyeznek a megtisztelő cí­mért. Eddig hatvan — közülük a hartai szövetkezeti gazdasá­gokban 8 — ilyen brigádot szer­veztek. Harminc szövetkezeti ifjúsá­gi brigád 490 tagja vesz részt a kukoricatermesztési és 21 álla­mi gazdasági ifjú kombájnve­zető a silózási versenyben. Ál­lami gazdaságainkban és ter­melőszövetkezeteinkben a szőlő és gyümölcs exporttermelési versenynek összesen 17 bri­gádban 370 fiatal részvevője van, akik a termesztésen kívül a gyü­mölcsnek . az exportszállí­tásra való előkészítését, vá­logatását is végzik. A szőlő- és a gyümölcste­lepítésben kilenc ifjúsági bri­gádnak összesen 125 tagja dol­gozik versenyszerűen a terme­lőszövetkezetekben. A jó eredményt elérő brigá­dok részére céljutalmakat tűz­tek ki a mezőgazdasági nagy­üzemek. Az erre az évre tervezett 1 200 000 forint juta­lomnak mintegy a 40 százaléká­val az őszi betakarítás jó ered­ményeit díjazzák majd. Azok­ban a mezőgazdasági ágakban, ahol addig lehetőség nyílik rá. már november 7-re értékelik, illetve jutalmazzák a kiemel­kedő teljesítményeket. J. T. A tavaszi fagy ellenére is hatalmasra fejlődtek a sáríehéí fürtjei az Izsáki Petőfi Termelőszövetkezetben. Naponta 110-« 120 mázsát adnak át belőle a MÉK-nek. — Képünkön Jakus Alajosné, a szövetkezet egyik tagja, exportládába rakja aa izsáki homok világhírű csemegeszőlőjét. Ülést tartott a megyei párt végrehajtóbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága október 11-én, csütörtökön a megyei pártbizottság székházában ülést tartott. Az ülés első napirendi pontjaként dr. Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartott beszámolót a pártbizottság — a legutóbbi megyei párt­értekezlet óta végzett — hároméves munkájáról. A beszámolót vita követte. A megyei pártbizottság ülésének második napi­rendi pontja keretében Glied Károly elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára adott tájékoztatást a kongresszusi előkészüle­tek különböző kérdéseiről. Megkezdődtek az fii középiskolai íanlenr vitái Pedagógusok, párt• és állami vezetők, gazdasági vezetők értekezlete a megyei tanács t.uhúrtermében Csütörtökön délelőtt rendez­ték meg a következő hetek fo­lyamán megyénkben lezajló kö­zépiskolai tantervi viták első tanácskozását Kecskeméten a megyei tanács kultúrtermében. Rapacki lengyel külügyminiszter a német béke kérdéséről és a középeurópai atommentes övezetről Polgár Dénesnek, az MTI New York-i tudósítójának kü­lön interjút adott Adam Ra­packi, a Lengyel Népköztársa­ság külügyminisztere. Nyilat­kozatában rámutatott többek között, hogy a nyugat-berlini kérdést a német probléma egé­szének keretei között kell vizs­gálni. A szocialista országok számos javaslatot terjesztettek elő a német kérdés békés meg­oldására, a Nyugat azonban sorra visszautasította ezeket. Amikor például Lengyelország indítványozta, hogy létesítsenek atomfegyvermentes övezetet Közép-Burópában, Bonn-nak erre az volt a válasza, hogy — mint ismeretes — a Bundestag határozottan követelte a Bun­deswehr atomfelfegyverzését. Nyugat is elutasított minden pozitív javaslatot Rapacki fi­gyelmeztetett, hogy bár a nyu­gati körök támogatást nyújta­nak az agresszív erők újjáéle­déséhez, s ezzel felbátorítják Nyugat-Németországot egy fa­siszta ízű expanziós politika kezdeményezésére, sürgősen lé­péseket kell tenni a nyugat­berlini probléma megoldására, még mielőtt késő lenne. Az ENSZ-közgyűlés mostani tár­gyalásai szemszögéből foglal­kozva ezzel a kérdéssel, Ra­packi hozzátette, hogy a közép­európai atomfegyvermentes övezettel kapcsolatban mintha kezdene enyhülni a légkör. Ennél is fontosabb: a lengyel terv nyomán más tervek szü­lettek, amelyek atomfegyver­mentes övezetek létesítését szorgalmazzák a világ más te­rületein, sőt a nukleáris fegy­verek elterjedésének megaka­dályozását célzó javaslatok alapjául is a lengyelek által előterjesztett eredeti terv szol­gál. E pozitív elgondolásokkal szemben egyedül Nyugat-Né- metország és az Egyesült Álla­mok azon körei tanúsítanak el­lenállást, melyek az úgyneve­zett erőpolitikát folytatják. A lengyel javaslat elfogadása azt ielentené, hogy csökkenne a konfliktus veszélye, amely je­lenleg Európát és a világot eb­ben a különösen érzékeny öve­zetben fenvegeti — mutatott rá nyilatkozatában a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisztere. A tanácskozáson megjelent Kor- nidesz Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottság kulturális osztá­lyának kiküldötte, Ehik György- né, a Művelődésügyi Miniszté­rium Közoktatási Főosztályának munkatársa, Kovásznál Rezső, a Pedagógus Szakszervezet orszá­gos központjának kiküldötte. Madarász László, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese, Ke­resztes Nagy Imre, a megyei pártbizottság agit.-prop osztá­lyának munkatársa, a járási­városi tanácsok vezetői, az agit.- prop. osztályok vezetői és a középiskolai szakmai oktatást segítő üzemek képviselői. A tanácskozást Madarász László vb elnökhelyettes nyi­totta meg. Ezután Elekes Mihály, a Ka­tona József Gimnázium igazga­tója, a megyei pedagógus szak- szervezet köznevelési felelőse részletes beszámolóban ismer­tette az új tanterv elvi alapjait, felépítését és célkitűzéseit. — A magyar oktatás történe­tében eddig páratlan feladatra vállalkozunk — kezdte referá­tumát az előadó. — Haladó ha­gyományaink, s más népek ha­ladó eredményeinek átvételével mi magunk, gyakorló pedagó­gusok formáljuk ki a jövő ne­velő-oktató munkájának tartal­mát és formai keretét is. Az előadó ismertette ezután a tanterv felépítését, s figyelmez­tette a következő hetek vitáinak irányítóit, hogy küzdjenek a maximalizmus ellen, s a gya­korlati oktatásnak olyan módon történő beépítéséért a tantervbe, amely szerves kapcsolatot te­remt az elmélet és a gyakorlat között. Fontos szerep jut ebben — hangsúlyozta — a pedagógu­sokon kívül a szakszervezetek­nek, . a pártszervezeteknek, gz üzemek és gazdaságok vezetői­nek. oktatóinak, a szülőknek, a diákoknak, s mindazoknak, akik: valamilyen módon részt vesznek az iskola munkájában. A beszámolót követő vitában számos értékes javaslat hangzott el. Felszólalt dr. Lantos István­ná, a Bajai III. Béla Gimnázi­um igazgatója. Gréczi Lajos, az érsekcsanádi, Lévai Péterné az izsáki, dr. Molnár Erigyesné. a Kecskemét Budai utcai Ált. Iskola igazgatója, Harsánvi Za­jos, a kiskunfélegyházi Petőfi Gimnázium igazgatója, Tóth La­jos. a kecskeméti járás tanulmá­nyi felügyelője Kovásznál Re­zső. Mácsai János kiskunhalasi általános iskolai igazgató. Sir>os János, a kunszentmiklósi gim­názium igazgatóhelvettese. Bor­da László, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium igaz­gatója, Kiss János, a kecske­méti SZOVOSZ Technikum ta­nára, Szebelédi István, a kalo­csai városi művelődési osztály vezetője és Kerekes Antal, « Kiskunhalasi Állami Gazdaság küldötte. I A tanácskozás Madarán László vb elnökhelyettes zár­szavával ért véget. A következd hetekben valamennyi gimnázi­um tantestületében, tíz általános iskola tantestületében és a szak-j mai munkaközösségekben tár­gyalják meg a pedagógusok sg új gimnáziumi tantervét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom