Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-11 / 238. szám

Szülők iskoláfa A türelmetlenség következményei a gyermeknevelésben Nem egysaer találkozunk napjainkban ideges gyerekekkel, akiknél oly feltűnd a korukhoz egyáltalán nem illő „egzaltált- ságuk”, hogy szinte megsajnál­juk őket. Felmerül a kérdés: ha ez a tulajdonságuk nem ma­gukkal hozott' vagy örökölt, akkor honnan eredhet ? A tapasztalatok szerint, saj­nos, a leggyakrabban a „gon­dos” mama váltja ki belőlük ezt a reakciót. Ezeknél a szü­lőknél mértéktelenül felfoko­zott türelmetlenséggel jár együtt az a törekvés, hogy minél ha­marabb „derék, becsületes, fe­gyelmezett emberré” neveljék kicsinyüket, s közben reggeltől estig szakadatlanul így ömlik belőlük a szó: — Pistike, ne menj oda! Pis­tike, ne gyere ide! Pistike, nt futkoss! Pistike, ne piszkítsd be a kezed! Pistike, ne lármázz! Pistike, ne ...! Az ilyen Pistike bármerre is tekint a világban, csak tilalom­fákat lát, s csak azt érzi, hogy neki semmit sem szabad, neki minden tilos. És kis lelke megtelik gátlásokkal, amelyek később, a maga mód­ján, dacos lázadáshoz vezetik. És ekkor a mama kétségbe­esetten így kezd panaszkodni: — Haszontalan, önfejű, ma­kacs gyerek, egyáltalán nem fogad szót. Hát mit vétettem én. hogy így ver a sorsom?! Pedig arról, hogy a kicsiben nem kívánatos jellemvonások alakultak ki, szinte egyedül Ami a fiataloknak sok bánatot okoz EZ PEDIG a pattanásosság, az úgynevezett akné. A faggyúmirí- gyeknek ezt a megbetegedését nem­rég még csak kozmetikai hibának tartották, ma azonban már az or­vostudomány foglalkozik vele. Rend­szerint a 15—20 éves fiatalokat sújt­ja. Maga a betegség úgy kezdődik, hogy a homlokon, a nyak elülső ré­szén, a mellen és a háton kezdet­ben csak egy-két, később több ap­ró, feketefejű pörsenés pattanás je­lenik meg. A pörsenés nem más, mint a bőr elszarusodott része a faggyúval együtt, amely elzárja a szőrtüszők nyílását. Ez az anyag, feketefejű apró kukac formájában a bőrből kinyomható. A szőrtüszők faggyúmirígy nyílásának az elzáró­dása következtében a faggyú bom­lásnak indul, elszaporodnak benne j a baktériumok és gyulladás kelet­kezik. Erősebb gyulladás esetén na­gyon fájdalmas és gyakran gennyes, vörös színű pattanások keletkeznek. Miután a genny kiürült, a bőrön rendszerint nyoma marad a patta­násnak. HASONLÓ TÜNETEK az idősebb embereken is előfordulhatnak, né­mely orvosságok, mint például bróm és jód használata esetén. Ez azon­ban az egész testfelületen jelentke­zik, nemcsak bizonyos helyeken. A brikettel, naftával ásványi olajok­kal vagy klórral való munka szin­tén kiválthat pattanásosságot, mivel ezek az anyagok izgatőan hatnak a szórtüszők nyílására és a bőr sza- rusodását, valamint gyulladását idé­zik elő. Ez a megbetegedés elsősor­ban az alkaron jelentkezik, és ke étkezésének többféle oka lehet. Ilyenek elsősorban a hormonális és emésztési zavarok, valamint a B-, JKr-, E- vagy az A-, C-, D-vitaminok hiánya. KELETKEZESEKEN nem kis sze­repe van az idegrendszernek és az úgynevezett fókuszoknak — a fce- tokozódott gennyes gócoknak, pél­dául a foggyökérgranulőmának az idült arcüreggyulladásnak stb. Ezek­ben az esetekben a pattanásosság nemcsak a bőr, hanem az egész szervezet megbetegedését is jelenti. A serdülő korban a fiataloknál ha­tással van a lelkiállapotra. Rendsze­rint szégyenlősséget, alsóbbrendű­ség! érzetet, zárkózottságot, sőt né­ha pszichoneurózist is okozhat. — Ezért mind a szülőknek, mind a nevelőknek több figyelmet kell for­dítanék erre a betegségre és nem szabad a fiatalokat azzal lerázni a nyakukról, hogy „majd elmúlik, ha felnősz**. Ellene a megelőző védekezés elég nehéz. Ha azonban a megbetegedé.s már látható és feltűnő, okvetlenül szükséges hogy az illető orvoshoz forduljon. Az idejében történő ki­vizsgálás ugyanis feltárja a beteg­ség okát és az azonnali gyógykeze­lés megakadályozza a kellemetlen szövődményeket. A pattanásosságban szenvedő em­bereknek nagy gondot kell fordíta­nék az életrendjükre és a higiénia betartására. A beteg bőrt minden nap meleg vízzel és kénes szappan­nal kell lemosni. Ezután a bőrat.ká- kat (mitesszereket) óvatosan ki lehet nyomni, de csak azokat, amelyek még nincsenek gyulladásban. A gyulladt pattanások erőszakos ki­nyomkodásával ugyanis a gyulla­dás tovább terjedne. Ha a beteg­ség a gyulladás stádiumában van, okvetlenül forduljunk szakorvoshoz. FONTOS, hogy a gyógykezelés tartama alatt bizonyos életrendet taxisunk be. Ne fogyasszunk izgató •vagyis fűszeres és sós ételeket. Nem ajánlatos a zsíros vagy a túlságo­san édes ételek sem. a friss leve­gőn való tartózkodás, s sport és a pihenés elősegíti a gyógyulást. A pattanásosság gyógykezelése külön­féle. Csupán kenőcsökkel és kré­mekkel való külső kezelés sohasem elég, antibiotikumokat és vitamino­kat (A és E) is kell alkalmaznunk. A fizikoterápia eszközei közül fő­képp a kvarcot, a szénsavhavat, sú­lyosabb esetekben pedig a röntgen- sugárzást alkalmazzák. Az utóbbi időben a pattanásosságot szigorú orvosi felügyelet alatt dermabrázió- val, vagyis a bőr csiszolásos (hor- zolásos) kezelésével is gyógyítják. Az otthonát szerető ember többnyire nem sajnálja a fá­radságot, hogy a nagyobb be­rendezési tárgyak megvásárlása után maga is készítsen néhány, a lakás kényelmét, ésszerűbb kihasználását biztosító aprósá­got: egy-egy könyvespolcot, új­ságtartót vagy éppen ruhafo­gast. A képünkön látható egysze­rű és mégis szép kidolgozású fafogast már a politechnikai oktatáson jeleskedő kisdiák is el. tudja készíteni. A fogashoz két 55 centiméter és két 25 centiméter hosszú léc szüksé­ges. Az összeeresztés után a fogas tetejét fonjuk be véko­nyabb zsinórral; így alkalmas­sá tesszük kalapok elhelyezé­sére is. csak a szülők tehetnek. Ha a mama valamennyi parancsát, intését megfogadta volna a kis­fiú, akkor némán és mozdulat­lanul kuksolhatott volna egy sarokban. Csakhogy az élet nem néma és mozdulatlan valami. Ellenkezőleg: tűz és mozgás, hang és zörej, járás-kelés, — sőt futás is sokszor! Hagyni kell hát a gyermeket tevékenykedni. Ez azonban már nem jár azzal, hogy min­dent el kell néznünk neki. Az a rossz gyerek, akiről Molnár Ferenc megírta, hogy szereti a kávédarálóban darálni a tojást, szereti felgyújtani a függönyt és kimaszírozni a petét a se­lyemhernyóból — nem ideálunk. A rossz tulajdonságokat csírá­jában kell észrevennünk és tü­relemmel „kigyomlálni” a gye­rek magatartásából. De mindent a maga ideiében, fokozatosan, — nem egyszerre zúdítva vala­mennyi észrevételünket a gye­rekre, mert megbénítjuk vele. Ha mindig a legfontosabb feladatot oldjuk meg, ha min­dig csak az éppen legkirívóbb hibára hívjuk fel a figyelmét — akkor eredményes lesz nevelő munkánk, s emellett a gyermek életvidámságát sem törjük le. Igaz: ehhez nagyon sok türe­lem kell. ami olykor a munká­ból fáradtan hazatérve nem erényünk. De megéri a fárad­ságot, hogy ezt szigorú önfe­gyelemmel alakítgassuk ma­gunkban, hiszen azok javát szolgáljuk vele, akik szívünk­höz a legközelebb állnak: a gyermekein két. F. M. BÄKFISOKNÄK Két csinos — fiatal lányok számára készült — modellünk közül az első kétrészes szövet­ruhát mutat be, dupla szembe- hajtásos szoknyával. A második egyszerű, de mutatós taftból ... r g* rp r -a f rr ­sütés, j®%es9 be'ozes BORSON SÜLT MARHAHÜS. Hoz­závalók: 1 kg marhacomb, 15 dkg szalonna, 15 dkg zsír, 20 szem fekete bors, só. A húst nedves törlőruhá­val letöröljük, kiverjük és megsóz­zuk. A szalonnái kockára vágjuk, serpenyőben kiolvasztjuk, és hirte­len megkapatjuk rajta a húst min­den oldalról. Azután hozzáadjuk a zsírt és a feketeborsot, forró vízzel felöntjük, s gyakori locsolgatás köz­ben megsütjük. A sütés vége felé a húst megfordítjuk, hogy a másik oldala is megpiruljon. A hús levét liszttel behintjük és megfőzzük. A felszeletelt húst meleg tálon tálal­juk, s külön az átszűrt húslét. ŐSZIBARACK SZELET. 2 dkg élesztőből 5 dkg liszttel, kis langyos tejjel kovászt készítünk és megke­lesztjük. 15 dkg vajjal, 3 tojássárgá­jával 5 dkg cukorral, 2,5 cent rum­mal, fél citrom héjával és levével ki­keverjük. Hozzáadjuk a megkelt ko­vászt és vele a 20 dkg lisztet 2.5 deci tejjel, jól kidolgozzuk. Kizsíro­zott tepsibe öntjük és hagyjuk meg­kelni. Kelés után sütjük és ha el­készült 10 deka cukrot, 10 deka őrölt dióval 8 deka morzásval, 1 gramm szekfűszeggel és fahéjjal összekeve­rünk és a kisült tésztára szórjuk. Az őszibarackot megtisztítva négy­felé vágjuk (1 kg-ot) a tésztára rak­juk. Felverünk öt tojást, hozzáadunk 10 dkg cukrot és habverővel gőz fe­lett addig verjük, míg meglangyo- sodik. Hűlni hagyjuk, utána 10 dkg lisztet óvatosan hozzákeverünk és 18 deka felolvasztott, de nem meleg vajat adunk hozzá. Ezzel leöntjük az őszibarackot és szépen átsütjük. Cukorral hintve tálaljuk. BIRSALMA BEFŐTT. A birsalmá­kat vékonyán meghámozzuk, mag­házát, magvait kivágjuk és a gyü­mölcsöt szeletelve, több vízben tisz­tára mossuk. Bő, citromos vízzel puhára főzzük, innen hideg vízbe szedjük át, leszűrjük és szitán jól lecsorgatjuk. Üvegekbe téve lehű­tött cukorszirupot öntünk rá, ame­lyet 1 liter vízhez 70 deka cukorral főzünk. Jól lekötözzük és nedves gőzben a kisebb üvegeket 15. a na­gyabbakat 20 percig gőzöljük. KALAPU JDONSÄQOK A sálak és kendők mellett már a téli kalapok mintada­rabjai is készen állnak arra, hogy „felvonuljanak” a legkö­zelebbi divatbemutatókon. Mint hírlik: ismét hódít majd a szőrmekalap, amelynek külön­féle változatait többek között Alaszka, Tibet, Muflon, Vario, Darja, Csi-csi névre keresztel­ték. — Képeinken: két kozák kucsma és a Bébi nevet viselő szőrmekalap-újdonságok. készült színházi ruha — ma­deira betéttel és masnival dí­szítve. Bemutató — kilenc*záz „résztvevővel“ Mintegv kilencszáz sálat és kendőt állított ki a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat és a Textil Kisipari Szövetkezet az OKISZ Népköztársaság úti be­mutatótermében. A legkedveltebb sálak és ken­dők háromféle anyagból készül­nek: muszlinból, tiszta szelyem- ből és a monofil elnevezésű műszálból. Szín tekintetében a mély tó­nusú. mégis élénk színek do­rn inálnak, s változatlanul „hó­dít” a pettyes kendő, bár a divat egyre inkább eltolódik az absztrakt minták felé. A bemutatott újdonságok egy része már kanható az üzletek­ben. de nagyobb része a közel­jövőben kerül forgalomba. Heti étrend FENTEK: Almaleves, rántott kel b u rgonyaoü révei. SZOMBAT: Gn'zgaluslka leves, spe­nót tükörtojással. VASÁRNAP: Gombaleves, borson sült marhahús rizzsel, salátával* őszibarack szelet. HÉTFŐ: Burgonyaleves, lecsó kol­básszal. KEDD: Fejtett bableves, mákos­guba, szőlő. SZERDA: Karalábéleves, rakott- burgonya paradicsomsalátával. CSÜTÖRTÖK: Húsleves, oaradicso- mos káposzta sertéssülttel. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel.- Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat; Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1 szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: H-22 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér í/s Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-8®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom