Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-11 / 238. szám
1962. október 11, csütörtök 1 oldal SZOROS KAPCSOLAT Az életnek tanítunk Városiold három termelőszövetkezete és a községi tanács között szoros kapcsolat alakult ki. Ez a többi közt abban is megnyilvánul, hogy a tanácselnök hetenként legalább egyszer mindegyik közös gazdaságot személyesen felkeresi. A szövetkezeti vezetők is gyakran fordulnak problémáikkal az államigazgatás helyi szervéhez. Legutóbb például a Petőfi Tsz-nek vályogra volt szüksége, s a községi tanács átadta saját felhasználatlan készletét. Csík Kálmán, a községi tanács vb-elnöke, beszélgetésünk közben „kapásból” sorolja el a három tsz termelési lehetőségeit, adatait — miből mennyit vetettek el, hol haladnak legjobban a betakarítással stb. —, ami élénk bizonyság arra, hogy tisztában van gazdálkodási adottságaikkal, ismeri megoldásra váró feladataikat. A községi tanács mezőgazdasági állandó bizottsága — Szakmunkásnak készül Alig több mint tizenötéves a képünkön látható Fumacs Júlia, a bajai Micsurin Termelőszövetkezet tejgazdasági szakmunkás tanulója. Jelenleg a gyakorlati időt tölti a közös gazdaság tejszeparáló „műhelyében”. Évente három hónap elméleti oktatásban vesz részt a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Technikumban. Három év múlva válik jól képzett szakmunkássá. maradottságának megszüntetését: kulturált, a városi színvonalhoz egyre közeledő munka, élet- és művelődési feltételek megteremtését. I átjuk tehát, hogy az alap“ vető érdekek összhangja következtében a munkásosztály és a többi dolgozó osztályok és rétegek egysége, összefogása, s politikai szövetsége nemcsak lehetséges, de szükségszerű is. Ez az összefogás azokra a termelőszövetkezeti dolgozó parasztokra is kiterjed, akik a múltban kulákok voltak, de ma nem ellenségei rendszerünknek. Kiterjed nem csupán a tudományos világnézet felvilágosult híveire, hanem a még vallásos emberekre is. Hiszen nekik is az a jó, ha virágzó, gazdag lesz szövetkezetük, mert a volt szegény- és középparasztokkal együtt az ő életük javulása is ezen az úton biztosítható. A gazdasági érdekazonosságon túl. igen fontos politikai kérdésekben is közös a célunk: a béke megvédése, nemzeti függetlenségünk őrzése, a néphatalom védelme és további erősítése, demokratizálása ma már társadalmunk túlnvomó többségének elfogadott, közös törekvése. S nem csupán az országos, hanem a helyi politika fontos kérdéseiben is egyetérthet ma már a falu. A volt szegényparasztoknak is, meg a volt nagygazdáknak is az a hasznos, ha tevékeny, alkotó munkát végez a községi tanács, ha szakszerűen segíti a szövetkezetek munkáját, szervezd a községfejlesztést, ha új iskola, művelődési otthon, jó ivóvíz stb. teszi könnyebbé, szebbé az egész falu életét. A politikai szövetség azonban nem zárja ki a vitákat a munkásosztály és szövetségesei, sem pedig a párttagok és pártonkí- vüliek között. Vitatkozunk a volt nagygazdával, ha lebecslően nyilatkozik a volt kisparasztok- ról, szegényparasztokról, elítéljük, ha esetleg továbbra is mások becsapásával, kihasználásával szeretné növelni jövedelmét. Vitatkozunk a vallásos emberekkel is, ha például valaki a kukorica terméseredményét nem a jó munkától, hanem a mennyei gondviseléstől várja. Vitatkozunk minden régi, idejétmúlt polgári és kispolgári nézettel — de nem a vita a fő törekvésünk. Csupán vitával még egy tyúkólat sem lehet felépíteni, nemhogy a szocialista társadalmat. Ez persze nem azt jelenti, hogy az építő jellegű vita felesleges, vagy éppen káros lenne. Azt jelenti, hogy nem a vitát, hanem az összefogást, az egységet, a szövetséget akarjuk fejleszteni, erősíteni és a vita ennek eszköze. Éppen ezért nem azt feszegetjük mindenekelőtt, amiben eltér még a véleményünk, hanem arról szólunk főként, amiben egyetértünk, ami közös érdekünk. Ezért nem a múlt a megítélés mércéje: ki mi volt, hanem az: ki, hogyan veszi ki ma a közös munkából a rémelynek Sárii Róbert, a Dózsa Tsz főagronómusa az elnöke — az idén jóval eredményesebben látja el feladatát, mint azelőtt. A bizottság havonta rend szeresen tart ülést, s ezeken a tanácskozásokon — mint a jegyzőkönyvekből is kitűnik — nem hangzatos szólamokat ismételgetnek, hanem konkrét életrevaló javaslatokat tesznek. Tagtai például a félévi munkatervnek megfelelően az aratáskor éberen vigyáztak a minimális szemveszteségre, emellett gondjuk volt az időszerű növényápolási munkákra való mozgósításra is. A Hunyadi Tsz-ben a gabona raktározását is ellenőrizték. Szorgalmazták az arra alkalmas területen elvégzendő másodvetést. Segítséget nyújtanak a szövetkezeti gazdaságoknak az őszi betakarítás megszervezésében, ellenőrzik az őszi vetések menetét és állapotát. Rendszeresen vizsgálják a termelőszövetkezetek állattenyésztésének helyzetét, egyszersmind felhívják figyelmüket a takarmánnyal való takarékosságra. Ennek alapján állapították meg a többi közt a legutóbbi ülésen, hogy a Hunyadi Tsz állattenyésztésében örvendetes előrehaladás tapasztalható. A sertésnevelésben a múlt évben mutatkozott tervszerűtlenséget is sikerült felszámolniuk. Két termelőszövetkezetben határidőt tűztek ki a közös állatállomány egészségének megóvása érdekében szükséges dög- kút elkészítésére is. Az állati hullákat ugyanis csak így lehet az állategészségügy korszerű követelményeinek megfelelően, a fertőzés veszélye nélkül megsemmisíteni. Az állandó bizottság tagjai tapasztalataikkal, észrevételeikkel támogatják a közös gazda- j Ságokat az éves tervek elkészítésében is. A tél folvamán növénytermesztési és állattenyésztési szakelőadások megtartását is tervbe vették. A tanácsa!»Sk elmondotta, hogv a bizottság aktívahálózatát bővítik. A Petőfi Tsz központja ugyanis meglehetősen távol esik a községtől, ezért szükséges, hogy a mezőgazdasági állandó bizottságba ennek a közös gazdaságnak a gazdáit is nagyobb számban bevonják. J. T. Alapfokú műszaki rajztanfolyam Minél bonyolultabb egy gyártmány, annál nehezebb a hozzá szükséges rajzokon eligazodni. Ezért nemcsak gyakorlati, hanem elméleti tudás is szükséges a rajzok helyes megértéséhez. Sajnos, ezzel a gyakorlattal kevés dolgozó rendelkezik vállalatunknál a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalatnál. Pedig taggyűléseken, üzemi tanácskozásokon sokszor elhangzott az a megállapítás, hogy növelni kell a szakmai hozzáértést, mivel a vállalat egyre bonyolultabb kooperációs termékek gyártására tér át. A szakmai hozzáértés növelése céljából a megyei tanács ipari osztálya és a TIT a vállalat vezetőségének kérésére alapfokú műszaki rajztanfolyam indítását határozta el Kiskunhalason, vasipari szakmunkások és érettségizett fiatalok részére. A kétszáz órás tanfolyam keretében a hallgatók megismerkednek a műszaki rajz, a technológia és a mennyiségtan alapjaival, A vizsga sikeres letétele után a részvevők bekapcsolódhatnak a Kecskeméten működő továbképző műszaki tanfolyamba, amely műszaki rajzolói képesítést ad. i Reméljük, vállalatunk kezdeményezését a többi társvállalatok is követik és minél több dolgozójukat küldik el erre a fontos tanfolyamra. Gacsalyi István Jobb minőség, több fűtőanyag A Bajai Gázmű a kongresz- szusi verseny és a most folyó beruházás eredményeként, túlteljesíti szolgáltatási tervét, ' s az előírtnál jobb gazdasági eredménnyel zárja az évet Dolgozók & a vezetők felajánlották, hogy a VIII. kongresszus tiszteletére idő előtt, még az idén üzembe helyezik a vállalat III. számú gázfejlesztő kemencéjét. — Felajánlástik teljesítésével egyenletesebb, fűtőértékét tekintve jobb minőségű gázt szolgáltatnak majd Baja város lakosságának. Az új gázfejlesztő kemence üzemeltetésével mintegy 50 százalékkal emelkedik a koksz- és a kátránytermelés, a gyártás önköltsége pedig számottevően csökken. tek, de ma már részesed lehetnek e szövetségnek. Szövetségi politikánk célkitűzései csak úgy valósulhatnak meg, ha ezt az elvi irányvonalat a pártmunka napi gyakorlatában, a párttagok és párton- kívüliek összefogásának szüntelen erősítésében is allcalmazzuk. S éppen azért károsak, visszahúzók a szektás, dogmatikus nézetek, mert nem hidat, hanem falat építenek a kommunisták és pártonkívüldek között és egyben a munkásosztály és a többi dolgozó osztályok, rétegek közé is. A zt. is tisztán kell látni ” minden elvtársunknak, hogy e széles osztályszövetség fejlesztésében egy jottányit sem engedünk elveinkből, a marxiz- mus-leninizmus eszméiből. A politikai szövetség erősítése és az elvi vita is éppen azért szükséges, hogy az egész társadalom megismerje, magáévá tegye pártunk tudományos elméletét. S e tekintetben nem csupán a volt nagygazdákkal, vagy a vallásos emberekkel kell vitatkoznunk hanem a volt szegényparasztok politikai fejlődésben elmarad* munkások, értelmiségiek téves nézeteivel is, sőt, még saját elvtársainkkal is. Arról van szó. amit a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek 40. pontja tömören így összegez: „A politikai rugalmassággal párosulnia kell az elvi következetességnek; a politikai szövetség és az ideológiai vita egységet alkot.” Palkó László szét, ki, hogyan támogatja népi rendszerünket? politikai szövetség és esz- * med vita tehát — az érem két oldala. S ha vitatkozunk, akkor éppen azért vitatkozzunk, hogy még szilárdabb legyen ez az egység, összefogás, hogy partnereinket meggyőzzük most már nemcsak gazdasági törekvéseink és politikánk, hanem ideológiánk, világnézetünk helyességéről is. Ilyen vitákat pedig csak akkor folytathatunk eredményesen, ha előítéletek nélkül közeledünk hozzájuk, ha segítő szándékkal, egyenlő félként tárgyalunk velük. Attól még nem lesz egyetlen párttag sem revizionista, ha a szocialista rendünkben minden dolgozónak kijáró tisztelettel, a kölcsönös bizalom alapján közeledik a volt nagygazdákhoz és a vallásos emberekhez is és baráti, nevelő szóval építi a szövetséget. Ellenkezően, ez jelenti a párt ügyének szolgálatát. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy most legfőbb törekvésünk a volt osztályidegenek megnyerése, hogy ez szövetségi politikánk űj iránya. Az új az, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság, valamint az értelmiség és a városi kispolgárság eddig is megvalósult összefogását tovább erősítsük; új az. hogy szocialista tartalommal töltsük meg, s ezt a szövetséget most kiterjesztjük mindazokra a társadalmi rétegekre, csoportokra is, akik korábbi osztályhelyzetük miatt nem lehetvesztette érvényét a kétéveODre- des bölcsesség: nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. A felszabadulás óta évről évre érlelődött a szükségszerűség: az iskolai munkát maradéktalanul a társadalom szolgálatába állítani, lehántani róla az öncélú sallangokat, megszabadulni a múltból belegyökeresedett felesleges ballaszttól, hogy azt adhassa, ami a dolgozó társadalom leendő tagjai számára, a boldogságuk, termelő tevékenységük, s jólétük építéséhez hasznos és szükséges. Első lépésként bevezettük a gyakorlati oktatást, s ezzel nagy utat tettünk meg a kitűzött cél felé. De ez csak az indulás volt. Megteremtettük vele az iskola és az élet kapcsolatát, de nem teremtettünk szerves kapcsolatot. A gyakorlati oktatás jószerivel csak újabb tantárgy lett, aminek haszna és eredményei vitathatatlanok, a többi tárgy tanítása azonban a kisebb változtatásoktól eltekintve, maradt a régiben. Számunkra azonban — vagy inká bb mond luk, hogy a jövő embere, a jövő társadalma számára, amelynek alapjait most rakjuk le — olyan oktatási rendszert kell kiépítenünk, amelyben az elméleti tárgyak indokolják, magyarázzák, igazolják és egyben előkészítik a gyakorlatot, a gyakorlati tárgyak pedig segítenek abban, hogy jobban megértsék a tanulók és bizonyítva lássák az elméletet. Csakis így plántálhatjuk beléjük a szükséges ismereteket, s a tudás szeret étét is. Ennek a célnak jegyében ült össze a mai értekezlet a megyei tanács kultúrtermében, s ez az »ka annak, hogy a következő hetek helyi tantervi vitáiban nemcsak a pedagógusok vesznek részt. s* P. Ma délelőtt oktatásügyünk további fejlődésére elhatározó jelentőségű tanácskozás ül össze Kecskeméten a megyei tanács kultúrtermében. Részt vesznek rajta a megye gimnáziumainak igazgatói, a tantestületből a szakszervezeti bizalmiak, kiváló pedagógusok, a művelődést irányító szervek vezetői, a megyei, járási, városi párt- és állami vezetők, a KISZ- és a tömegszervezetek megbízottai, s a középiskolai szakoktatást közvetlenül segítő üzemek vezetői, szakmunkások — összesen több mint kétszázan. A következő hetekben zajlanak le tíz megyében — köztük Bács-Kiskun megyében is — a középiskolai tanterv vitái. Ennek a széleskörű eseménysorozatnak első, a tanácskozások hosszú sorát megindító akciója a mai értekezlet. A szakemberek szőkébb körével ugyan tegnap már ismertették Kiskunhalason az új tanterv tervezetét, ma azonban minden olyan testület és szerv megbízottai elé tárják Kecskeméten a vitaanyagot, amelynek munkáját a jövőben érinti, s amelynek segítségére számít az oktatásügy. Ékes bizonyság ez a vita arra, ’»ogy mennyire fontos, egész társadalmunkat átfogó és a jovS szempontjából valóban elhatározó jelentőségű iskolarendszerünknek a kor követelményei szerint való átalakítása. Régen az iskola élettől elszigetelt világ volt a társadalom testében. A tanító, a tanár látszólag egy kicsit fölötte állt a többi embernek, de mindenesetre a hétköznapi életen kívül. S a legtöbben vigyáztak arra is, hogy a kinti világ se törhessen be ,A tudomány megszentelt csarnokába”. \ mú’tban az iskola csaluigvan -Iszakadt az élettől, s ag utóbbi évtizedekben eevre inkább el-
