Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-02 / 230. szám
S. »Mal 1962. október 2, kedd Ä VALOSAG TALAJÁN Irtat Darvast István, az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának helyettes vezetője után jelentősen emelkedett a A VIII. pártkongresszus tiszteletére TeSjesítette éves tervét a Jakabszállási Gépállomás !/" angresszusi irányelveink '* visszhangja azt bizonyítja, hogy népünk látja és nagyra becsüli a párt politikáját immár évek óta jellemző mértéktartást és valóságérzéket. Bár fejlődésünk nem mentes nehézségektől, az bizonyos, hogy a helyes, a körülményekkel és lehetőségekkel számoló politika az elmúlt hat évben zökkenő- mentes politikai és gazdasági haladást biztosított és megóvott bennünket a nagyobb megrázkódtatásoktól, valamint attól, hogv előre Iáható, de figyelmen kívül haevott eshetőségek miatt akár politikánk, akár gazdaság- politikánk számottevő módosításra kényszerüljön. Az MSZMP korrigálta mindazokat a hibákat, amelyeket az MDP vezetői annak idején elkövettek és ezzel egyidejűleg helyes politikát dolgozott ki. A követendő utat. az alkalmazandó módszereket a marxizmus— leninizmus általános érvényű törvényeinek viszonyainkkal egybehangolt alkalmazása segített megtalálni. Vizsgálhatjuk politikánk vagy gazdaságpolitikánk bármely kérdését, azt találjuk, hogy a párt mindany- nyiszor megtalálta a helyzethez leginkább illő, a legjobban megfelelő megoldást. fsak a példa kedvéért em- lékeztetünk e helyt arra, hogy az ellenforradalom után a konszolidáció, a munkáshatalom megszilárdítása volt a legelső feladat. Ennek viszont a korábban meglazult munkás-paraszt szövetség helyreállítása volt az egyik legfontosabb feltétele. A pártnak tehát figyelembe kellett vennie az agrárpolitikában az ellenforradalom előtti években elkövetett különböző hibákat, korrigálnia kellett azokat, mert ez volt szükséges egyrészt a parasztság megrendült bizalmának helyreállításához, másrészt annak a politikai tőkének összegyűjtéséhez. amely később lehetővé tette a mezőgazdaság szocialista átszervezésének folytatását és befejezését. Az első agrárpolitikai intézkedések tehát a fent említett célt szolgálták és hamarosan meg is hozták az eredményt. Következtetésként tehát azt lehet mondani, hogy a párt az ellenforradalmat követő első időkben agrárpolitikáját is a fő feladatnak, a munkáshatalom megszilárdításának rendelte alá. Hasonlóan reális megfontolások jellemezték a párt politikáját a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában. Abból indultunk ki, hogy amennyire lehet, meg kell könny!tenünk a parasztság számára a nagy elhatározást. Ezért hozott a párt és a kormány határozatokat a föld járadék fizetéséről, a termelőszövetkezeti parasztság társadalombiztosításáról, az öregekről való gondoskodásról. Ezért születtek intézkedések az anyagi ösztönzés elvének a mezőgazdaságban való fokozottabb érvényesítéséről, a rugalmasabb jövedelem- elosztásról. a vezetőknek a tagság belátása szerinti demokratikus kiválasztásáról. És az élet ismét bebizonyította, hogy a párt egyfelől helyesen látta mes az időpontot, amikor újból lehetővé vált a mezőgazdaság gyorsabb ütemű szocialista átszervezése, másfelől jó érzékkel választotta ki azokat az intézkedéseket, amelyek a történelmi folyamat gyors és úgyszólván teli esen zavartalan le- folv-ssát elősegítették. F-u,,+Q+b.atiuk a sort a szocializmus építésének egyéb kérdéseivel és rendre be- bizonvíthatjuk. hogy csak a realitásokhoz való ragaszkodás, az összes tényezők gondos mérlegelése hozhat és hoz egészséges gyümölcsöt. Az ellenforradalom magyar dolgozó nép életszínvonala. Statisztikai megállapítások szerint ma magasabb, mint eddig bármikor, jóllehet különböző előre nem látott, időjárási és egyéb tényezők időnként és átmenetileg kedvezőtlenül befolyásolták. A párt az elmúlt években mindig megmondotta és megmondja, mikor tudjuk és mikor nem tudjuk emelni az életszínvonalat, mennyit gyarapodtak az elosztható javak és mit kell tennünk ahhoz, hogy tovább gyarapodjanak. Irányelveink most is világosan beszélnek a második ötéves terv első két esztendejének gazdasági eredményeiről és jelzik, milyen feladatokat kell elvégeznünk, milyen fejlődéssel számolhatunk a most következő három esztendőben. A párt mindig őszintén és nyíltan beszél és ez a magyarázata annak, hogy dolgozó népünk ma bizalommal viseltetik politikánk iránt, s bár nem örömmel, de mindenesetre megértéssel fogadja az időnként jelentkező esetleges nehézségeket is. A VIII. kongresszus irányelvei beszámolnak a társadalmunkban végbement hatalmas történelmi átalakulásról, leszögezik, hogy megteremtődtek a szocialista népi-nemzeti egység kialakításának feltételed, összegezik gazdasági fejlődésünk eredményeit és megállapítják, hogy leraktuk a szocializmus alapjait. A szocializmus alapjainak lerakását kimondhattuk volna előbb is, már akkor, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött. Mégsem tettük, mert úgy véltük, hogy bár a megállapítás elméletileg igaz, vámunk kell le- szögezésével addig, amíg fiatal nagyüzemi szocialista mezőgazdaságunk valamelyest megszilárdul és így a szocializmus alapjai lerakásának már az egyszerű dolgozó emberek számára is világosan érthető, kézzelfogható jelentősége van. Ügy hisszük, ez egyik legérzékletesebb példája mai politikánk realitásának, mértéktartásának. M ostanában gyakran ta■ * pasztalhatjuk, hogy a szocializmus építésében elért eredményeinket nemcsak barátaink, hanem — bár kényszeredetten és fanyalogva — józanabb gondolkodású ellenfeleink is elismerik. Nem egy tekintélyes nyugati polgári lapban olvashatunk hazánkban járt újságírók tollából származó cikkeket arról, hogy Magyarországon a politikai hangulat jó, az emberek derűsen, nyugodtan élnék, bíznak a jövőben, a dolgozó nép jól táplálkozik, csinosan öltözködik és jó kedvvel szórakozik. Az elért eredmények azonban semmiképpen sem adhatnak okot arra, hogy megfeledkezzünk a mértéktartásról és körültekintésről; mert ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az előttünk álló feladatokat is jól megoldjuk. Továbbra is gondosan figyelembe kell vennünk adottságainkat, lehetőségeinket, óvakodnunk kell a valóságtól elszakadt ábrándoktól, az irreális számoktól, a ma még teljesíthetetlen ígéretekről. vagy igényekről. Olyan terveket kell készítenünk, amelyek az erők maximális megfeszítését, a tartalékok és lehetőségek maximális kihasználását követelik ugyan, de min-' (lenképpen megvalósíthatók. A mértéktartás és a valóságérzék, a szerénység nem mond ellent annak, hogy az erők mozgósítására ösztönző terveket dolgozzunk ki. A tervek azonban sohasem mehetnek túl az észszerűség határain, mindig összhangban kell lenniük az ország, a megye, a járás vagy a város adottságaival, teljesítőképességével. A szocializmus építése, második ötéves tervünk, végrehajtása, a béke védelme a magyar dolgozó népre is számos kötelezettséget ró. E három feladat megoldása mind az egész dolgozó népnek, mind az egyes embernek érdeke. Az élet, a tények és az érvek népünk többségét már meggyőzték erről. A magyar nép politikai ön” tudata, tájékozottsága nagyot nőtt az elmúlt években. Népünk megszokta és megszerette a párt higgadt, meggyőző, szavakkal és tényekkel egyaránt érvelő stílusát. Bízik a pártban, mert immár hat esztendős tapasztalatai bizonyítják, hogy a szavak és a tettek összhangban vannak. A párt pedig óvja, politikájával és tetteivel gyarapítja ezt a bizalmat. Közös gazdaságaink örvendetes módon egyre nagyobb mértékben és egyre gyümölcsözőbben használják ki a nagyüzem teremtette lehetőségeket. E lehetőségek a fejlődés következtében adva vannak, s ha jó szándékkal, célratörő kezdeményezéssel párosulnak, úgy kézzelfogható eredményekben, megsokszorozott hozamban mutatkoznak meg. Ilyen helyes kezdeményezés a drágszéli tJj Barázda Tsz gazdáinak az idén először alkalmazott, a termésnövelést célzó módszere, amelynek lényege, hogy paprikaföldjeiken szétszórtan több egyholdas, úgynevezett kontroli-parcellát létesítettek, s azokat kísérletképp más-más mennyiségű mesterséges csapadékkal öntözték. — Saftlos, nem volt elegendő öntözőberendezésünk — mondja Bagó Orbán, a tsz elnöke —, ezért csak a paprikaföldek egy részét öntözhettük, és azt sem olyan mértékben, ahogyan az aszályos időszakban a növényzet megkívánta volna Az a kísérleti parcella, amelyik kellő időben, aránylag kielégítő mennyiségben kapott öntözővizet — két alkalommal 50—50 millimétert —. az első szedésA VIII. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny eredményeként a Jakabszállási Gépállomás szeptember 29-én 103,3 százalékra teljesítette éves tervét, a körzetébe tartozó kilenc szövetkezeti gazdaságban 66 ezer normálholdnyi munkát végeztek traktorosai. Az üzemanyag és az alkatrészek gazdaságos fel- használásával normálholdanként 4 forintot takarítottak meg. A gépállomás vezetői az általános költségeket illetően 20 ezer forint megtakarítását, vállalták, de ezt kétszeresen teljesítették. A gépállomás együttes megtakarításának összege megközelíti a 300 ezer forintot. A gépállomás eredménye a múlt esztendőhöz képest számottevő fejlődést tükröz. Tavaly ugyanis több környékbeli termelőszövetkezet helytelen munkaszervezése következtében számos gépet a megyénkén kívüli gazdaságokba is kellett irányítania. ami tetemesen növelte az önköltséget és az egyéb kiadásokat. Ennek következtében a normálholdakra vonatkozó mun. kor holdanként 37 mázsa termést adott. Becslésünk szerint, ha időközben dér vagy fagy nem károsít, a második szedésnél is ugyanennyit szüretelhetünk le. A 40 milliméter csapadékkal permetezett parcella holdankén- ti termése már csak 31, míg a nem öntözött terület átlaga mindössze 18 mázsa volt. A 60 hold fűszer- és 15 hold zöldpaprikán kívül még mintegy 125 holdat kitevő területen öntöztünk különböző növényféleségeket — uborkát, káposztát, paradicsomot, cukorrépát, lucernát, silókukoricát — részben alagcsöves, részben pedie MMK—120 és MA—200 öntöző- berendezéssel. Kalocsa környékén már szép hagyományai vannak az öntözéses gazdálkodásnak. A jövőt illetően a drágszéliek kísérlete is jóval bíztat. Eredményei arra ösztönzik az Üj Barázda Tsz gazdáit, hogy a kísérleteik során nyert tapasztalatok felhasználásával a leghaladóbb, a leggazdaságosabb módszer alkalmazására térjenek át. Szakemberek véleménye szerint, megfelelő talajerő-utánpótlás biztosításával a holdanként] termésátlagot 40—50 ír'"'’•a lehet emelni. J, T, katervét 104 százalékra ugyan teljesítette, s mégis veszteséggel zárta az elmúlt évet a gépállomás. Az idén ezek a hibák megszűntek. A szövetkezetekben sokat javult a munkaszervezés. Különösen az orgoványi Sallai és a bugaci Béke Termelőszö- \ etkezet mutat ebben jó példát, amelyeknek új vezetősége egész éven át alaposan megszervezte a tala j munkákat. Ennek eredményeként állandó munkaalkalomhoz jutottak a génállomás traktorosai, akiknek többsége az aratás befejezése áfa éjjel-nappal, kettős műszakban dolgozik. Nagy részük jelenleg a bugaci Béke, az izsáki Mező Imre és az orgoványi Sallai Tsz-ben, valamint a jakabszállási őszibarackos Termelőszövetkezeti Csoportban talaj egy engetést végez az őszi telepítések alá. A legjobb erőgépkezelök közül Kerekes Dezső már szeptember ?0-ig 126.2, Szabó László 121,7, Seress András 109,8 százalékra teljesítette éves tervét. Rajtuk kívül azóta még tizenegynek 100 százalékon felüli a teljesítménye. A gépállomáson most célul tűzték ki, hogy elnyerik az élüzem címet. Négy évvel ezelőtt már teljesítették e kitüntetés feltételeit, s az idén ismét számítanak birtoklására. Az élüzem cím megszerzéséig még 12 ezer normál- holdnyi munkát kell elvégezniük, s ha figyelembe vesszük azfc hogy a legutóbbi három hónapban több mint 10 ezer normál- hold volt a gépállomás havi átlagteljesítménye, nem ké tséges, hogy a most következő utolsó negyedévben élérik nemes cél- lukat. K. A. Gépjavító társulás Mélykúfon Újszerű kezdeményezést valósítottak meg Mélykút termelőszövetkezetei. A hét közös gazdaság — az országban is elsőnek — gépjavító társulást hozott létre a napokban. Így közös erővel oldjáik meg a termelőszövetkezeti gépek egyre nagyobb gondot okozó javításának, felújításának problémáját. A termelőszövetkezetek vezetői máris meghatározták, hogy milyen alappal kezdjék meg a közős vállalkozást. Ügy döntöttek, hogy mindegyik tsz a földterülete arányában vesz részt a közös terhek viselésében. Az összeadott mintegy 160 ezer forintból épületet vásároltak, amelyet a tervek szerint szerelőműhellyé alakítanak át. Az üzem másik részét a Bácsalmási Gépállomás brigádszállásán rendeznék be, amelynek átadására, illetve átvételére most folynak a tárgyalások a gépállomások megyei igazgatóságával. A közös létesítményt önálló ?gységként üzemeltetik, s úgy határoztak, hogy a bevétel 50 százalékát újabb felszerelésekre, szerelőcsarnok bővítésére fordít- iák, a többi összeget pedig szétosztják az érdekelt termelőszö- etkezetek között. 15 milió — Isz-fpít&ezésekre Elkészültek már a jövő évi rmelőszövetkezeti beruházási ervek a bajai járásban. Ezek "zerint 1963-ban csaknem 15 millió forint értékben építenek ’stállókat, magtárakat, utakat, tórákat, s villamosítják a tanyaközpontokat a járás közös saAlasásaihan, A kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet két üzemegységében megkezdték a 100 holdon termesztett cukorrépa szedését. Kecskés Ferenc, a közös gazdaság traktorosa, gépével naponta 1—5 hold termését forgatja ki a földből. Az eddigi becslések szerint 140 mázsa körüli holdankénti átlaghozamra van kilátás. A drágszéli jó példa
