Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-02 / 230. szám
1962. október 2, toe« Hogyan tovább? Halál a Cukor-szigeten Napjainkban országszerte reflektorfénybe került a műkedvelő színjátszás. Az óriás táborra duzzadt mozgalom, az útkeresés lázában égő. most bontakozó irodalmi színpadok jelene — de még inkább jövője — felvetette * kérdést: — Hogyan tovább?.... Milyen eszközökkel, módszerekkel lehetne a művészi önkifejezés mind szélesebb körben jelentkező vágyát a szocialista műveltség fejlesztésének szolgálatába állítani? Hozzáértő, szervezett irányítást A kérdés magában hordja a feleletet is. Tartalmában, formáiban új, korszerű színjátszásra kell törekedni, ehhez pedig elsősorban hozzáértő, jól szervezett irányítás szükséges. Ennek fontosságát felismerve a Módszertani Tanácsadó kezdeményezésére megalakult a Megyed Színjátszó Szakbizottság. A bizottság feladatául tűzte ki az együttesek rendszeres, szakmai támogatását, ellenőrzését, folyamatos továbbképzésük biztosítását. Tagjai — a megye népművelési szakemberei — feL osztották egymás között az elvégzendő munka területét, így külön szakértő foglalkozik — többek között — a zenével, az üzemi és tsz-csoportokkal, a műsorpolitikával. a szakköri munkával és az oktatással. Vitathatatlanul előnyös megoldás; A különféle szakágakban velő alapos élmélyülés minden tekintetben a mozgalom egészének fejlődését eredményezi. Viszont elengedhetetlenül szükségessé teszi a bizottság valameny- nyi tagjának együttműködését, szoros, baráti kapcsolatát. ftp pen ezért volt furcsa jelenség, hogy a nemrég lezajlott első. közös megbeszélésen jó né- hányaa meg sem jelentek. Vagy íaak — mint a dunavecsed és a kiskőrösi járás népművelési felügyelői — megbízottat küldtek maguk helyett, Holott személyes részvételüket — egyebek között — beosztásuk is megkívánná ,.. Ilyen körülmények mellett egyáltalán nem meglepő egyik járási tanácsunk művelődési osztályvezetőjének a műkedvelésre vonatkozó nyilatkozata: — „Szamárság az egész. Ott varrnak a hivatásos művészek, csinálják Ha egy „szakmabeli” vezető így vélekedik, mit várjunk a többiektől?... munkánkat. Az előttünk álló feladatok szépek de bizony többletmunkát, áldozatvállalást is követelnek; És — mondanom sem kell — minden szerv, valamint vezető részéről: — támogatást... Nézzük csak meg egy pillanatra: melyek is ezek a feladatok, és milyen célt szolgálnak? A munkatervék ellenőrzése során kiderült, hogy bér lassan október közeledik —- a csoportok nagy része még mindig nem látott ténylegesen munkához. „Majd játszunk valamit” — jelszó alatt, a darabválasztás kezdeti időszakánál tartanak. Sokan nem is tudják talán mit hogyan csináljanak, melyik az az út, melyet követni érdemes. A bizottság azzal, hogy ellenőrzi a járási könyvtárak műsortárát. szakkatalógust készít a színművekről és módszertani leveleket bocsát ki — megkönnyíti a műsorválasztás gondját. Azzal pedig, hogy megvizsgálja a csoportok működési feltételeit és mindent elkövet a hibák felszámolása érdekében — megtelem ti az egészséges, folyamatos munka légkörét Az említett megbeszélésen a jelenlevők megegyeztek abban, hogy mintaszerűvé kell tenni a művelődési otthonok színjátszóinak tevékenységét és minden eszközzel segíteni, bátorítani a legjobb községi, falusi együtteseket. Szóba került egy-egy járási „bázisegyüttes” létrehozása, amely kiemelkedő teljesítményével példaképül szolgálhatna a többieknek. Produkció vagy továbbképzés A művészeti szakismeretek elsajátítása a csoportok tagjainak, de főként vezetőinek alapvetően fontra feladatát kell képezze. Olyan észrevételek hangzottak aL hogy Jó volna a bajai járás példájára megszervezni az együttesek vezetőinek havonta egy alkalommal történő továbbképzését Ne csak a produkcióra fordítsunk gondot — hangoztatták többen ■— hanem a „belső nevelésre”. a szereplők ismeretednek bővítésére, elmélyítésére is. Sőt, talán erre többet mint magára a szereplésre4.. Hogy valójában melyik a lényegesebb, azt nehéz lenne pontosan meghatározni. Tény, hogy szakképzett vezetők, igényes színjátszók nélkül a műkedvelő mozgalom nem képes teljes értékű támogatást nyújtaná a dolgozók ízlésének fejlesztéséhez, szocialista tudatának formálásához, tehát a kettő — produkció és továbbképzés — elválaszthatatlanul összetartozik. Különösen vonatkozik ez az irodalmi színpadokra, melyek — megyénkben, éppúgy mint az ország más részein — műsorszerkesztési és egyéb gondokkal küzdenek. A kulturális szemle tapasztalatait felhasználva ezen a területen kell minden erőt összpontosítani, hogy az irodalmi színpadok az új. sokoldalúan képzett ember formálásának értékes, népszerű eszközévé váljanak. Egy-egy áj bizottság alakulásának hírét legtöbb esetben vegyes érzelmekkel fogadják az emberek. Kicsit elutasító fölénynyel, hogy — na, még eggyel több szószaporító társaság — de kicsit reménykedő izgalommal is: — hátha ez más. jobb lesz a többinél... A feladatok sokrétűségét, a bizottság tagjainak lelkesedését látva bízunk abban, hogy megyénkben jó kezekbe került a műkedvelő színjátszás ügye. Remélhetőleg ezt igazolják majd a születő eredmények is... Vadas Zsuzsa A Cukor-szigetet hiába keressük a térképen. Ba a trőpfbuÉ sziget hatalmas cukomádültetvényeivei, a Gilberti-cég érdekeik» ségével, luxus szállodáival csak a képzelet teremtményen A szereplők is kitalált személyek. Vagy talán mégsem? Itt él — a Bel Air hotelben összeverődött lézengő kaäae» dorok, naplopók társaságában — a politikai emigráns Piroet szerkesztő és lánya, Katerina. Ez a sziget tulajdonképpeni csapda, amely foglyul ejti azokat, akik elárulták hazájukat. A Cukor-szigeten halál vár rájuk. Ide érkezik tíznapi tartózik»* dásra Vaclav Tróján doktor. Az 6 személye körűi féüángoM) vihar bontakoztatja ki a film központi gondolatát: — azok az erők, melyek a mi életünk valóságában gyökereznek* szükségszerűen győzelmet aratnak. A látványos és végig izgalmas, színes csehszlovák főm főszereplői a nálunk is népszerű Marie Tomasóvá, Jüí Vala és Frantisek Smoliki Makrisz Zizi kiállítása Baján Égy kiállítás. — amely valóban szépet, gazdag érzelmi tartalmat igyekszik nyújtani az embereknek — mindig élményt jelent Ez történt most Baján is, ahol a József Attila Művelődési Házban állították ki a neves festőművésznél — Makrisz Zizi grafikáit. Az egyszerűséget és mégis megragadó erőt sugárzó metszetek a személyes élmény meggyőző eszközeivel érzékeltetik alkotójuk vallomását a békéről és s szabadságról. A képek hangulata idézi és eggyéolvad az antik és s mai Görögország problémáival. Börtönöket, börtönbe zárt rabokat, asszonyokat ábrázol megrázó hitelességgel Ügy, hogy a látszólag mozdulatlanságba dermedt figurákban visszafojtott indulat lüktet Vágy az otthon, a család és a szabadság után. Komor varázs árad a „Beszélgetés a börtönudvaron”, „Éjjel” és a „Börtönkápolna” című rajzokból. Számkivetett reménytelenség lobog ezeken a képeken, mégis éjszaka, amikor égig nőnek a börtönrácsok — egy kis résen — reméttjfsugá.rként pislákolnak be a csillagok. A rajzokon keresztül érezni a művész rokonszenvét, amellyel alakjukat kíséri és meleg szánalommal kelti életre megrázó sorsukat. Minden erőltetéstől mentesen, néha klasszikusan lágyan, máskor határozott vonalvezetéssel könnyedén közli mondanivalóját. A tónusok finom elosztása és a megmunkálás őtletessége változatos hatásokat adott, melyek kiemelték a kifejezés erejét és szépségét, Bár minié* mikm egy témán — a bőr- tönök világán — belül maradt, egyetlen percig sem vált unalmassá vagy éppé« fárasztóvá. Mindé* raja az alkotó és műve közötti mély kapcsolatról, az ember tnélysé- ges szabadságvágyáról tanúskodik, éppé» ezért lebilincselő élményt jelent mindenki számára, aki a kiállítást megtekinti, A rajzok hatalmukba kerítik a nézőket és őszinte, emberi mondanivalójukat nem lehet elfelejteni Mészáros rSKto Majd játszunk valamit... *— Sajnos, akadnak még szép számban ilyen és ehhez hasonló téves nézetet valló emberek — mondta Baradiai Sándor szak- referens, a bizottság titkára — és ez nagyon megnehezíti a GORKIJ MÜVEI X. Orosz fűlűfcn « Ötöm «Színmű vek, A sorozat tizedik kötete tartalmazza az 1912—1917 között írt elbeszélés-ciklust, az Orosz földön-t. E lírai ihletésű és drámai szerkesztésű novellákban az írd országjárásának élményeit irta !«« Az Orosz mesék szatirikus hangja a korabeli politikai és irodalmi élet visszásságait ostorozza „ A kötetben szerepel még három színműt A Ztkev easlád* a Hamis péaa* és As 9wft Jókul Mán EGET VÍVÓ ASSZONVSZfV NINCSEN ÖRDÖG KM regény egy kötetben, A Wneeen ördög karrierregény; egp csodálatos meggazdagodás fordulatos, váratlan helyzeteket halmozó története. Az Egetvívó asszonyszív nagyon érekes valóság-anyagra épül: egy XVIU. századi különös, hosszú éveken át folyó per története, melyet asszony folytat saját és egyetlen fia becsülete védelméÍZLO tföDCGCNWCl Felleginek nem tetszett as* ahogyan ez a vezetőség dolgozott. Például milyen gyorsan elfelejtették a saját határozatukat, hegy a Baké Marival foglalkozni kell, meg kell hívni a KISZ-rendezvényekre, könyveket kell ajánlani neki stb. S Fellegi jól látta, hogy ez abból fakad, amiből a többi tóba: csak akkor érezték jól magukat, ha egymás között voltak, minden tervüket úgy építették fel, hegy annak végrehajtásában csak a KISZ-tagok vehettek részt. Zárt kollektíva volt ez, ■ bár sokat segített a gyárnak, hiszen csupa lelkes fiatalokból állt, mégis elharapózott közöttük valamiféle egészségtelen magukba zárkózó szemlélet. Szóbaálltak ők persze Beke Marival is, meg a többiekkel is, csak éppen nem számítottak ezekre a fiatalokra* s ennélfogva, nem is nagyon törődtek velük. Marinak viszont eszébe sem jutott, hogy Fellegi ék társaságát keresse. Azok olyan komolykodó fiúk, sehova nem járnak szórakozni, csak néha a KlSZ-rendezvé- nyakre.., Igaz. egyszer Fellegi «fiifvta i lágymányosi vásárvároshoz társadalmi munkára* 6 is elment, és elég jói érezte magát a többiek között De máskor nem szóltak neki, így hát aztán maradt 6 is Magda és Forral társaságában. Mert attól a bizonyos szombat estéta kezdve nem szakadt mega kapcsolat Mari és Forrai között A lányt először a szégyen nyomta, de aztán egyre jobban imponált neki, hogy a 23 éves fiú mindig tele van pénzzel, ajándékokat hoz neki, sőt a minap még cipőt is együtt vettek, amit Forrai fizetett Ebből biztosan Miamy less, akárki meglátja... Hogy H s ■ Forral tulaj, dóriképpen, ártól Marinak sej- tdme sem volt Pedig érdekes dolgokat tudhatott Tolna meg föl*, ha csak egyetlen egyszer is jobban odafigyel Magda és Forrai sugdolózására. Magda ugyanis tudta, hogy Forrai „nagy alakja” a fővárosi alvilágnak: „mackós” a lelkemad- ta... Egyszer már ült is kasz- szafúrási kísérletért... Tizenhét éves korában szabadult a javító-nevelőből, s nyomban felszippantotta egy bűnöző társaság. Másfél éve „önállósította” magát * Csuti Balázs ékkai komázott... De Mari minderről nem tudott semmit. A társaság most már mindenhová együtt járt Moziba, strandra, esti szórakozóhelyekre. Mari rábeszélte Lajos tócsát és Klári nénit, hogy engedjék el őt, elvégre nagylány, ss tud 6 vigyázni magára. Eleinte tiltakoztak az öregek, de mivel látták, hogy úgysem tehetnek a lány ellenére semmit, ráhagyták... Már beköszöntött az ősz, amikor egyik nap Forrai ék összeültek Magda lakásán. Ott volt Mari is. Kiküldték a konyhába, hogy csináljon feketét A lány őrömmel vállalta a házias kötelességet, szeretett főzőcs- kézni. A többiek ezalatt izgatottan suttogtak a szobában. Ha megcsináljuk, hónapokig nem lesz gondunk pénzre, — mondta Forrai. —■ Különben is unom már ezt a sóherságot. Bár az se lenne egy rossz őtSet, ha futtatnánk a két nőt —- nevetett fel Klement. ■— Majd bolond vagyok nektek hozni a pénzt —- válaszolta Magda. Az ötlet Forraftól származott Délelőtt, amikor felment a gyári pénztárba, hogy felvegye a prémiumát, látta, amint a dolgozók fizetéseit tasakokba rakják. Lehetett ott vagy háromszáz- ezer forint. A kész tasakokat betették a páncélszekrénybe Fórra inai- --- nil! an at alatt át- villant az »zván, hogy ezt a pénzt meg lehetne szerezni, .ramtiap Kssz wz&oes, vssiBni a peso®* éjszaka itt marad. A pénztár- helyiségbe könnyen be tudnak jönni, mert azt 6 már máskor is látta, hogy az ajtót csak egyszerű kulccsal zárják bet A páncélszekrényt beül felnyitni. Elmondja majd a többieknek... Mindenkit lázbahozott m ».tipp”. Még Magdát is. ö mindenben benne volt, ami pénzzel kecsegtetett Csak Csuti Balázs akadékoskodott Elsősor- * ban azért, mert félt, s ez felkeltette benne az erkölcsi tiltakozást De a többieknek nem ezzel érvelt, hanem azzal, hogy nem tudják kellően előkészítem a dolgot —■ A fúrón kívül még sok minden kell oda ,.. — mondta Csuti. — Csak nem vagy gyáva? — csattant fel Forrai. S ennyi elég volt Csutinak* hogy meghátrálj on Hallatlan hiú volt s nem tudott borzasztóbbat elképzelni, mint hogy valaki azt mondja rá: gyáva. Megadta magát *■* Egyébként hegesztőpisz« tollyal kellene — váltott hangot, hogy megmutassa bátorságát — Es hogy a fenébe tudjuk oevinni azt a marha nagy oxigénpalackot? — kérdezte Majoros. — Az biztos, hogy hegesztőpisztollyal könnyebb, de fúró•nl is meg lehet csinálni. Csak r"'-‘ kicsit tovább tart, — mond■ r (Folytatjuk.) I
