Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-27 / 252. szám
Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet a kiskunhalasi iskolák és óvodák korszerűsítéséhez, bővítéséhez, mert saját anyagi eszközökkel nem tudják az ezzel kapcsolatos gondokat megoldani. Befejezésül a városfejlesztési ervek megvalósításáról számolt be és több javaslatot tett a cözségfejlesztés jelenlegi rendszerének továbbfejlesztésére. Kilencszáz holdon öntöznek Növe!j*ük a homoki földek jövedelmét ROM SITS SÁNDOR, a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet elnöke felszólalásában elmondotta. hogy az ötszáz taggal, 4000 holdon gazdálkodó szövetkezet az 1960-ban történt átszervezés óta jelentős eredményeiket ért el. A tsz-ben 1960-ban 18 holdon, ebben az évben viszont már 900 holdon folytat öntözéses gazdálkodást. Ennek a területnek a negyedrészén kertészeti növényeket, a többin pePÁKOVICS LÁSZLÓN É. a Bajai Gyapjúszövetgyár Kilián György szocialista brigádveze- tője azzal kezdte, hogy arról a mozgalomról szól, amely legtöbbet tesz azért, hogy társadalmunk szocialistává váljék — ez pedig a szocialista brigád- mozgalom Az ezekben dolgozó munkások tevékenységük középpontjába a termelés legfontosabb problémáit állítják. Mióta a szocialista brigádmozgalom él az üzemben, azóta javult a munkafegyelem, nagyobt lett az egyetértés. Bejelentette, hogy- a fonodá ban a VIII. pártkongresszus tiszteletére kialakult versenyben öt brigád küzd a szocialista címért. Átlagteljesítményük szeptemberben másfél szá zalékkal haladta meg a több1 munkabrigádokét. CSONTOS GYULA, a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság igazgatója a megye mezőgazdasági termelését jelentősen befolyásoló erdőgazdálkodás eredményeit és feladatait ismertette. Bár a fásítás szükségességét a homok v esz ed e 1 r m óta elismerik. Jelentősebb előrelépés e tekintetben csak a felszabadulás óta történt. Itt is külön kell szólni arról a növekedésről, ami az 1959. évi megyei pártértekezlet határozata óta bekövetkezett. — Az elmúlt négy évben Báes- Kiskun megyében 22 ezer holdon telepítettünk erdőt. Más szóval a két pártértekezlet között annyi erdőt létesítettünk mint az ezt megelőző 1íz esztendő alatt összesen. 1959-ben a pártértekezlet határozata év, 5—6 ezer katasz‘rális hóid erdő telepítését írta elő. Telepítésünk dig legelőt és kapásnövényeket öntöztek. A mesterséges csapadékellátás 35—40 százalék több- lettexmést eredményezett. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a termelőszövetkezet ebben az évben eleget tesz az állam iránti kötelezettségének, sőt kenyér- gabonából négy és fél vagonnal többet ad át a tervezettnél. A fejlődés annak köszönhető, hogy a szövetkezet vezetői szakmailag jól képzettek, sikerült a közös munkákra mozgósítaniuk a tsz-tagságot, s bátran alkalmazták a megyei pártbizottság által javasolt ösztönző módszereket, valamint a korszerű agrotechnikai módszereket is. Ami az utóbbiakat illeti, a mélyszántásba vetett kukorica például az idén 60 mázsa átlagterméssel fizet. Az egységes parasztság kialakulásával kapcsolatban elmondotta, hogy náluk ez a folyamat egyre eredményesebb: a szövetkezeti gazdák ma már nem aszerint emlegetik egymást, hogy ki-ki a parasztság melyik rétegéből származik, hanem aszerint, hogy ki milyen módon vesz részt a közös munkákban. Befejezésül arról beszélt, hogy a brigádok nemcsak a munkában. hanem a tanulásban is példát mutatnak, ezzel jó hatást gyakorolnak munkástársaikra. ütemét ehhez sikerült igazítani, így örömmel jelenthetjük, hogy az erdőgazdaság dolgozói a megye lakosságának segítségével a pártértekezlet határozatát teljesítették. Az utóbbi esztendő szélsőséges időjárása azonban Bács- Kiskun megyében is világosan mutatja feladatainkat. Az állami ga2daságok megyei igazgatóságának adatai szerint megyénk területén a szélverés 30 millió forint kárt okozott. Feltehetően nem kisebbek ezek a károk a megye többi homokterületein sem. Éppen ezért a mezőgazda- sági művelésre nem alkalmas területek gazdasági hasznosítása mellett elsősorban mint a mezőgazdasági termelést kedvezően befolyásoló tényezőt kell tekinteni az erdősítést. Számításaink szerint a megye mezővédő erdősáv rendszerét mintegy 25 ezer katasztrális holddal kellene növelni a szélverés, a homokhordás okozta károk megakadályozására. Különösen fontos ez a most telepítendő, szőlő- és gyümölcskúlturák fejlődési ’"'ztonságának érdekében. Tudományos vizsgálatok és mérések megállapításai szerint ugyanis ■\ mezővédő erdősávok célszerű elépítésével mintegy 20 száza- ’Akos termésnövekedés érhető °1, ugyanakkor az erdősávok Utal elfoglalt terület a fa- '’nyagtermesztésen keresztül hol dánként 1200—1500 forint 'iszta jövedelmet is biztosít nagyüzemi gazdaságainknak. TÚRI JÓZSEF elvtárs, a kiskunfélegyházi járási és városi pártbizottság első titkára felszólalásában arról beszélt, hogy örvendetes az az előrehaladás, amelyet a járás termelési adottságainak messzemenő figyelem- bevételével elértek a homoki földek jövedelmének, terméshozamának növelésében. Ez teszi lehetővé, hogy a félegyházi járásban az ötéves terv végére a ma még gyenge termelőszövetkezetek is megerősödjenek, s a termelőszövetkezeti parasztság jövedelme tovább emelkedjen. Mintegy 10 ezer katasztrális hold szőlő- és gyümölcs-telepítési munka elvégzéséről van szó, amely a kiskunfélegyházi járásban lényegesen megváltoztatja a táj arculatát. — Az ötéves terv végére mi is szeretnénk elérni azokat az eredményeket, amelyeket megyénk jobb talajadottságokkal rendelPénteken reggel a megyei pártértekezlet folytatta munkáját DR. LOSONCZ MTHÁLY alezredes, a Kecskeméti Honvédkór- ház parancsnoka a második nap első felszólalója foglalkozott a szocialista egészségügy feladataival, valamint az orvosok és az egészségügyi dolgozók tevékenységével. Hangsúlyozta a betegségek megelőzésének fontosságát, a céltudatos egészségvédelem jelentőségét. Elmondotta, hogy szocialista államunknak és az egészségügyi dolgozóknak az a legfőbb törekvése, hogy az emberek egészségét akkor védjék. amikor még nem betegek. Ennek érdekében javasolta a kiterjedt széleskörű szűrővizsgálatok fontosságát. Szólt a kórház munkájáról. Foglalkozott az Egészségügyi Szakszervezet munkájával, a tanácsok egészségügyi állandó bizottságainak szerepével és a Vöröskereszt tevékenységével is. Elmondotta, hogy a Vöröskereszt Bács-Kiskun megyei szervezete eredményes felvilágosító munkát végzett az önkéntes véradás megszervezése érdekében. Ezt igazolja, hogy a megye országosan első helyen áll az önkéntes véradásban. PESIR ISTVÁN, a kiskuníél- gyházl Vörös Csillag Termelő- zövetkezet elnöke felszólalásában elmondotta, hogy közös kező járásaiban, például a bajai járásban ma már magukénak mondhatnák a szövetkezeti gazdák — mondotta többek között felszólalásában Túri elvtárs. Nem volt könnyű megértetni dolgozó parasztságunk egy részével ennek a nagyarányú változásnak szükségességét. Érthető ez, hiszen nem kis dologról van szó, 83 millió forintot ruházunk be ebben az időszakbm csupán a telepítéseknél és ebben a járulékos beruházások még nem is szerepelnek. Sikerült azonban megértetni (még a kétkedőkkel is), hogy gyümölcsöző és a szövetkezeti parasztság jobblétét elősegítő beruházások ezek. amelyekre feltétlenül szükség van az előrehaladás érdekében. Hogy járásunk és vái'osunk parasztsága megértette ennek jelentőségét. azt mutatja az a tény, hogy már a telepítési munka első esztendejében 1900 holdat tudtunk eltelepíteni, s ez évben is sikerült túlteljesíteni a tervet. Még ez év őszén 2000 hold telepítési munkát akarunk elvégezni. Az eredmények mellett mint ü-Ynyosságot szeretném megemlíteni, hogy a telepítési munka irányításában néha még tapasztalunk félreértéseket, nem egészen egyöntetű intézkedést is. Arra kérjük az irányító szerveket, hogy a bonyolult telepítési munka előkészítéséhez — például a póttervek előkészítéséhez nyújtsanak fokozott segítséget. ★ Túri József felszólalása után a pártértekezlet csütörtöki vitája befejeződött, Beszámolt a kecskeméti városi pártbizottság mellett megalakult egészségügyi bizottság működéséről is. Elmondotta, hogy a bizottság fontos feladatának tekinti az egészségvédelem szorgalmazása mellett a megye speciális viszonyainak megfelelő tudományos orvosi kutató munka kibontakoztatását Végül az orvosok és a többi egészségügyi dolgozók közötti politikai munka fontosságával, az ideológiai, eszmei képzettség gyarapításának jelentőségével foglalkozott. gazdaságuk pártalapszervezete ösztönzi a szövetkezet vezetőségét a korszerű termelési módszerek alkalmazására, és segíti mteni az e^vrézet a vezetők és á tagság között. A korszerű termelési módszerek eredményességét egyébkén! iól példázza, hogy az öt éve 30 holdon telepített nagyüzemi és -bben az évben géppel műveli -zőlő minden holdjának terméséből az idén 35 hektóliter mus- ‘ot préseltek. Ami az ösztönző módszerek ’kalmazását illeti, a vezetőség s’aposan kidolgozta ezeket, s az eredmény nem maradt el \z összes karásnövén veket e '•’vság idejében megművelte, az 'i’attenv^sztésben pedig száz ‘éhén után évi 3000 liter tej. 600 juh után 4 és fél kilogramm gyapjú, 1000 törzsbe romfira számolva pedig 180 tojás a hozam. A premizálásnak köszönhetően a termelőszövetkezet idei állattenyésztési tervét előreláthatólag 120 százalékra telj esi ti. Nyereségesen termelnek állami gazdaságaink MIKLÓS JÁNOS, az állami gazdaságok megyei igazgatója, emlékeztetett arra, hogy az 1959. októberi megyei pártértekezlet, valamint az azt követő megyei párt-végrehajtóbizottsági határozat az állami gazdaságok elé feladatul tűzte a jövedelmező gazdálkodás biztosítását, a termelékenység növelését, a költségek csökken1 > - sét, a termésátlagok és az árutermelés fokozását, a naav mi termelési módszerek bevezetését, a termelőszövetkezeteik gazdasági, politikai segítését. Elmondhatjuk, hogy a megye állami gazdaságai országos viszonylatban is a legjobbak közé tartoznak, nyereségesen dolgoznak. Míg 1959-ben 64 716 000 forint, addig 1961-ben 98 162 000 forint volt a gazdaságok nyeresége. örvendetes jelenség, hogy 1961-ben már megszűnt az állami támogatás. Ezután megemlítette, hogy míg 1959- ben 321 000 000, addig 1981- ben 452 000 000 forint értékű árut adtak el megyénk állami gazdaságai az államnak. Az ez évi áruértékesítés körülbelül 520 000 000 forint lesz. Mindezeket az eredményeket úgy érték el, hogy emelkedett a munka termelékenysége. Különösen a gabona, cukorrépa, lucerna, szőlő termésátlagát sikerült fokozatosan növelni. Az eredmények elérésében nagy része van a nagyüzemi módszerek alkalmazásának. Ezek között említette a szakosítást, mely biztosította a termelőerők növekedését, a termelés biztonságát. Szólt a mélyművelés előnyéről, a műtrágya jobb elosztásának módszereiről, majd megemlítette az új fajták bevezetésénél elért sikereket. Ezek szerint az intenzív búzafajtákat ez évben a szántóterület 75 százalékán termelték. A kukoricánál az előző években alkalmazott 12— 13 ezres tőszámot 15 ezerre emelték, az öntözött területeken pedig 24—25 ezerre. Ezután a gépesítésről beszélt, hangsúlyozta, hogy megteljék az első lépéseket a sertéshizlalás gépesítésére, a takarmány korszerű előkészítésére. A jobb munka elvégzése érdekében központosították a vén javítást, megszervezték a szerviz-szolgálatot. Szólt arról, hogy a kunfehértói gazdaságban a metszés és szüret kitételével minden munkát géppel végeznek. A zöldségtel eoitéssel kapcsolatban megemlítette, hogy az úiböffi nagyüzemi zöldséges kialakítása után az idén a Városföldi Áúami Gazdaságban vonnak be úiabb területet Ön- ‘äzAco«; zöldségtermesztésre. Szólt a termelőszövetkezetek segítéséről. Elmondotta, hogy ‘avalv 247 szakembert adtak át mesvénk közös gazdaságai(Folytatás a 4. oldalon.) *’ Példát mutatnak Huszonkétezer ho!d erdő négy év alatt Az ösztönző módszerek eredménye A szűrővizsgálatok fontossága
