Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

Befelezte munkáját a megyei pártértekezlet (Folytatás a 3. oldalról.) nak. 1961-ben 250 csoport láto­gatott el tapasztalat céljából a megye állami gazdaságaiba. Ezenkívül 3 400 000 forint anya­gi segítséget és 15 ezer munka­napra gépeket adtak kölcsön az állami gazdaságok. Végezetül bejelentette, hogy elfogadja a beszámolóban az állami gazdaságra vonatkozó javaslatokat, majd utalt arra, hogy az elkövetkezendő idők­ben az állami gazdaságokban is jobban kell felhasználni a tudományos eredményeket. Tízszeresére nőtt az öntözött terület TESCH REZSŐ, a dtmavecsed járási pártbizottság első titkára hozzászólásában elsősorban azok­kal az eredményekkel foglalko­zott, melyeket a közös gazda­ságok erősítésében értek el. Ma már a szövetkezetek közös va­gyona megközelíti a 80 millió forintot. Különösen nagy az a fejlődés, ami az utóbbi három esztendőben az öntözéses gaz­dálkodás növelésében bekövet­kezett. 1959-ben 520 holdat ön­töztek a járásban. Az idén en­nek éppen tízszeresére, 5200 holdra nőtt az öntözött terüle­tek nagysága. A második ötéves terv végére pedig ennek több mint kétszeresét hálózzák majd be az öntöző csatornák, öntöző berendezések. áz asszonyokra VITÉZ JÁNOSNÉ, az úszó­éi Dózsa Termelőszövetkezet tagja, a kalocsai járás és vá­ros küldötte, felszólalásában többek között a következőket mondotta: — Termelőszövetkezetünkben jelenleg öt női munkacsapat dolgozik, s kora tavasztól ké­ső őszig jól kiveszik a részüket a munkából. Olykor még a fér­fiakat is túlszárnyalják egy-egy területen. Ezek a munkacsapa­tok versenyben állnak egymás­sal, s most az őszi betakarítás­nál, amikor különösen sürge- tőek a tennivalók, még inkább összefogtak és segítik egymást. Elvégzik a tsz-ben adódó min­denféle aprómunkát is egész éven át. Gondoskodunk arról is, hogy asszonyaink, lányaink a munka mellett tanuljanak, művelődje­nek. Télen különböző tanfo­lyamokat szervezünk számukra. Mintegy húszán elvégezték a varrótanfolyamot, s ezt család­juk körében hasznosítják, a na­gyobb lányoknak kézimunka- tanfolyamot szerveztünk. De a politikai tevékenységben is le­het számítani asszonyainkra. Segítettek a részleges tanácsvá­lasztásnál, ott voltak a terme­lőszövetkezetek szervezésénél, négy közeli községbe is elju­tottak ennek a munkának a so­rán, Minden vonatkozásban előbbre jutunk tehát, s nincs A járás területi adottságai le­hetővé teszik a juhtenyésztés nagymérvű fejlesztését is. Jelen­leg a közös gazdaságok juhállo­mánya 57 ezer darab. 1965-re vi­szont ennek háromszorosa lesz a juhállomány. A járás vezetői­nek és több közös gazdaságnak gondot okoz a járás viszonylag nagy kiterjedésű szikterületének megfelelő hasznosítása. E tekin­tetben több, sokat ígérő elképze­lés is jelentkezik. A Kiskunság Termelőszövet­kezetben a jelenlegi gyöngyös­állomány 10 ezer darabot szám­lál, s belőlük a szövetkezet tisz­ta haszna meghaladta a 120 ezer forintot. Az állományt szeret­nénk legalább 50 ezer darabra növelni. Gondot okoz viszont, hogy tenyésztésükhöz a megfe­lelő tápszert csak egyharmad- részben tudják az országos szer­vek biztosítani. Ehhez kérnénk az újonnan megválasztandó me­gyei pártbizottság hatékony se­gítségét. A gyöngyös mellett több szö­vetkezetünk szorgalmazza a pulyka tenyésztést. Idén 120 holdon létesült ha­lastó járásunkban, ahol kedve­zően fejlődik a betelepített pontyállomány. Jövőre a halas­tavak nagysága eléri a 460 hol­dat, s víziszárnyas telepet is lé­tesítünk ezeken, ahol első lép­csőben mintegy 20—25 ezer ka­csát tenyésztenek maid szövet­kezeteink. lehet számítani olyan területe a munkának, a társadalmi tevékenységnek, amelyikből a nők ne vennék ki részüket. Hogy a hiányosságokról is szóljak, el kell mondanom, hogy termelőszövetkezetünk még a gyengébbek közé tartozik. Aránylag kevés a fiatal, s elő­fordulnak gazdasági természetű hibák is. A tsz vezetősége pél­dául nem akar baromfit te­nyészteni. Néhány évvel ezelőtt nem sikerült a baromfiállo­mány jó felnevelése, s ebből azt a következtetést vonták le egyesek, hogy nem Is érdemes vele foglalkozni. Szerintem helytelen ez a gondolkodás, okulni kell a korábban előfor­duló hibákból, tapasztalatokból, s bátran neki kell fogni ismét ennek a munkának. Őtvenhét brigád küzd a szocialista címért VÉGVÁRI ISTVÁN, a Kecs­keméti Konzervgyár igazgató­ja felszólalásában az üzem fej­lődését és a tervek teljesítésé­nek alakulását ismertette, majd a munka termelékenységének növelésével foglalkozott. 1960- ban a termelés emelkedésének csak 56 százaléka származott a munka termelékenységének növekedéséből, az elmúlt évben viszont már 66,7 százaléka. Az idén még szembetűnőbb a mun­katermelékenység növekedése, mert a többtermelést most mindössze 1,7 százalékos mun- káslétszám-emeléssel érik eh A termelékenység növekedé­sében nagy szerepe van a mun­kafegyelem megszilárdulásának, a helyes munkaszervezésnek, a gépek és berendezések fokozot­tabb kihasználásának, a gyártá­si technológia korszerűsítésének és a szocialista munkaverseny­nek. A munkaverseny hagyo­mányos egyéni formája mellett egyre jelentősebb szerepet tölt be a szocialista brigádmozga­lom. A szocialista cím elnye­réséért 1959-ben 24 brigád küz­dött, az idén pedig már 57-re növekedett a kitüntető rang megszerzéséért versenyző brigá­dok száma. A továbbiakban a gyár nyers­anyagszükségletének ellátásával foglalkozott Az eredmények is­mertetése mellett megemlítette a gondokat, nehézségeket, majd a műszaki fejlesztés és a ká­derutánpótlás feladatairól szólt Elmondotta, hogy jelenleg a gyár 34 dolgozója tanul társa­dalmi ösztöndíjjal. Káderfej­lesztési tervüknek megfelelően el akarják érni, hogy a csoport- vezetőknek legalább a 30 szá­zaléka technikumi végzettség­gel rendelkezzen a második öt­éves terv végéig. A művezetők­nek ekkorra meg kell szerez- niök legalább a technikumi vég­zettséget. Az üzemvezetőknek, és a magasabb beosztású veze­tőknek pedig az egyetemi, vagy főiskolai képesítést Hegszilárdult a párt vezetése NÉMETH KÁROLY, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője felszólalá­sában egyetértett a megyei pártbizottság beszámolójával, amely — mint mondotta — jól tükrözi azokat az eredménye­ket, amelyeket a megye kom­munistái a pártonkívüliekkel vállvetve a VII. pártkongresz- szus határozatainak megvalósí­tása során elértek. Sikerrel ol­dották meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését, szép eredményeiket értek el a kultúra területén, s nem utolsósorban nagy lépést tettek előre a pár­tonkívüliekkel való együttmű­ködést illetően is. Miként az egész országban, Bács-Kiskun megyében is az alkotás nagyon jó légköre ala­kult ki az elmúlt három esz­tendőben. Ebben nagyon fon­tos szerepe van a megyei párt- bizottságnak, amely felkarolja a gazdasági és a kulturális élet­ben jelentkező kezdeményezése­ket. Az eredményekért elisme­rés illeti a megye egész la­kosságát. Meggyőződésem — mondotta —, hogy Bács-Kiskun megyé­ben a kommunisták és a pár- tonkívüliek továbbra is jól dol­goznak. Ami a kongresszusi irányelveket illeti, ezeket nem­csak a kommunisták, hanem a nártonkívüli tömegek is magu­kénak érzik, mert tudják, nogy helyesen foglalják össze a há­roméves együttes munka ered­ményeit. s ezek alapján mutat­nak előre. Amikor a kommunisták az irányelvek tükrében számvetést készítenek, büszkén állapíthat­ják meg, hogy a párt vezetése megszilárdult, s a párt egy­ségessé kovácsolódott. Nemcsak pártunk fejlődött azonban, ha­nem egész népünk társadalmi rendje is. s nőtt nemzetközi te­kintélyünk. A magyar ipar a termelést és a munka termelékenységét tekintve felzárkózott a szocia­lizmust építő többi országok mellé. Pártunk Vili. kongresszusán a mezőgazdaságnak is óriási' fejlődéséről adhatunk számot. Az elmúlt három év alatt az ipar fejlesztése mellett 19 mil­liárd forintot tudtunk fordí­tani a mezőgazdaság fejlesz­tésére. Ez idő alatt 550 ezer szarvasmarha, másfélmillió ser­tés és 6 és fél millió baromfi befogadására alkalmas istállók, ólak épültek; 27 ezerről már az elmúlt év végére 52 ezerre növekedett a traktoregységek száma, amely ez év végén meghaladja a 61 ezret. A há­rom év előtti 126 ezer holddal szemben az idei idény végén már 360 ezer holdon folytattunk az országban öntözéses gazdál­kodást. Ugyanezen idő alatt az egy holdra jutó műtrágya mennyisége 49 kilogrammról majdnem 110 kilogrammra nö­vekedett. Ami a kulturális életben elért eredményeinket illeti, ezzel kapcsolatban is gazdag lehet a kommunisták és a pártonkívü- liek kongresszusi számvetése. Ebben az évben például az ál­talános iskolát elvégzetteknek az 50 százaléka iratkozott kö­zépiskolába. Büszkén elmond­hatjuk, hogy Angliában és Olaszországban csak kétszer- annyi egyetemi és főiskolai hall­gató tanul, mint hazánkban. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem. hogv ered­ményeinket meg is kell véde­nünk. Az imperialista tábor háborús politikája miatt kor­szerű alapokra kellett helyez­nünk honvédelmünket. Ez kö­telességünk népünk, a szocia­lista tábor és az egész világ iránt. Ha tehát azt nézzük, hogy oéldául a mezőgazdaság beru­házása az elmúlt három év­ben háromszorosa volt a terve­zettnek, s emellett növeltük honvédelmünk erejét is, akkor ümondhatiuk. hoav pártunk politikája helves, kiállta a gya­korlat próbáját. A mezőgazdaság termelése az “9—60—61-es években 8,5 szá­zalékkal növekedett, s tavaly 13.3 százalékkal több árut vá­sároltunk fel, mint 1958-ban. Az egyik le^énvesebb kultú­ránk, a szőlő sem sínylette meg az átszervezést. Mindebből azt az elméleti következtetést vonhatjuk le, hogy a társada­lom nagyobb fordulatait nem követi szükségszerűen a terme­lés visszaesése. Ez a tapaszta­lat a nemzetközi munkásmoz­galom számára is fontos. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének köszönhető, hogy amíg a szintén aszályos 1952-s esztendőben búzából 7, kukoricából 6,4, burgonyából 30, cukorrépából 67 mázsát taka­rítottunk be átlag az országba» egy-egy holdról, az idén — az aszály ellenére — már bú­zából 10.34, kukoricából közel 13, burgonyából 52. cukorré­pából pedig 120 mázsa az át- lagtermés. Tíz évvel ezelőtt vágósertésből 16 ezer, vágó- 'marhából 11 ezer, baromfiból 2200 vagonnal gyűjtöttünk be, az idén viszont ez állatfélesé­gekből 30 ezer és 26 ezer. illet­ve 4600 vagon a felvásárlás eredménye. A tavalyi és az idei aszályos év ellenére nerí) csökken I az alapvető fogyasz­tási cikkek mennyisége, sót — a tej kivételével — növekedett Amíg például 1951-ben az egy főre eső hús mennyisége 41,3 kilogramm; tavaly már 48,2 ki­logramm volt. zsírból és olaj­ból az egy fő által elfogyasz­tott mennyiség e két időszak­ban 20.7, illetve 23 kilogramm. Ebből is látható, hogy pár­tunk vezetésével valóban tör­ténelmi tettet hajtott végre né­pünk, amikor felszámolta a mezőgazdaság évszázadi» el­maradottságát. Világosan látnunk kell azon­ban, hogy nem helyes az állaté tenyésztésben és a növényter­melésben addig korszerű mód­szerekről beszélni, amíg a meg­levő lehetőségeket nem hasz­náljuk ki. A továbbiakban arról beszélt, hogy a tsz-ek megerősítését, a szövetkezeti gazdák jövedelmé­nek növelését, a jó politikai és szervező munkával együtt az anyagi ösztönzés helyes mód­szereinek az alkalmazása biz­tosítja. Bács-Kiskun megye mezőgazdasága gazdagon sok­rétű, s ennek megfelelően min­denütt keressék meg, s alkal­mazzák az anyagi ösztönzés helyi viszonyoknak legjobban megfelelő formáját. A szövetkezeti és a háztáji gazdaságok viszonyával kapcso­latban elmondotta, hogy a kö­zös alapok erősítése mellett tö­rődni kell a háztáji termelés­sel is, hiszen ez a tez-parasz- tok ellátását szolgálja, s mint árutermelő tényező is jelentős szerepet játszik népgazdasá­gunkban. Ha például minden szövetkezeti család csak egy Hükkal csökkentené a háztáji állományát, ez az országban 1 millió tyúk, 100 millió tojás és 2 millió kilogramm hús hiá­nyát ielentené. Ugyanez vonat­kozik a sertésre, tejre, zöldség­félékre stb. is. Helvesen hangzott el az ér­tekezleten. hogy a szövetkezeti demokrácia a tsz-parasztok bi­zalmának megszerzésével és n felelősség megosztásával erő­síthető Ehhez arra van szük­ség, hogy a szövetkezetekben ’eaven oolitikai erő, s ahol csak lehet, működjön párt- szervezet. A munka leaven szö­vetkezeti gazdaságainkban az ’ti berek megítélésének alapja, ",e pedig g származás. Németh elvtórs felhívta a kommunistákat, hogy harcolja­nak mind a revizionista, mind pedig a szektás és dogmatikus

Next

/
Oldalképek
Tartalom