Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-12 / 213. szám
1982. szeptember 12, szerda S. oldal „Stabil vágányon” 1960-ban — megalakulásának első esztendejében — sok gonddal, nehézséggel küzdött a tassi Rákóczi Termelőszövetkezet. — Bajok vannak! — hallatszott akkoriban gyakran a vezetőségi üléseken, s nem minden ok nélkül. A gazdálkodás nagyon is elmaradt a közepes tsz-ekének a színvonalától. Elegendő erő pedig lett volna — ma is 240 gazdája van a közösnek —, csakhogy a munkából abban az időben igen kevesen vették ki részüket. A kapálást is elhanyagolták. Hogy a gaz mégse lepje el a kukoricát, meg a többi kapásnövényt, a vezetőségnek a gyomirtásra „külső vállalkozókat” kellett felfogadnia. Ilyen és ehhez hasonló mulasztások miatt a szövetkezet 1960 végén félmillió forint mérleghiánnyal zárta az esztendőt! A veszteséget a következő évben, 1961-ben pótolni kellett, vagy ahogy a tsz elnöke mondotta: „Ki kellett gazdálkodni.” Harminckilenc forint munkaegységenként Az idén a szövetkezet gazdálkodása „stabil vágányra” jutott, amelyen — bízvást remélhetjük — sikerrel halad tovább. Nőtt a munkaegység értéke, a tavalyi 17 forint 45 fillérrel szemben az idén már 39 forintot oszthat a közös gazdaság, amelyből húszat havonta előlegként fizet. Nőtt a gazdák munkakedve is. Mindez pedig a vezetés megjavításának, az ösztönző módszerek alkalmazásának az eredménye. Amióta a növénytermesztés több ágában eredményességi munkaegységért dolgoznak a szövetkezet gazdái, azon vannak, hogy minél többet, jobbat termeljenek. Ezért sokuknak a családtagjaik is segítenek a növényápolásban. Az idén már nem okozott gondot a kapásnövények művelése. A kapálást háromszor végezték el, pontosan, lelkiismeretesen. Az anyagi ösztönzés révén nem csekély jövedelemhez jutnak a szövetkezeti gazdák. A több mint háromszáz hold kukorica holdankénti megműveléséért járó 10 munkaegységen felül például minden mázsa csöves termésből 20 kilogrammot ad nekik a szövetkezet. A cukorrépa-termesztéssel foglalkozók minden száz mázsa répa után 30 munkaegységet, ezenkívül — prémiumként — mázsánként 10 kilogramm répából kivont cukrot kapnak. Téli burgonvaszükségletüket is fedezhetik majd, még pedig abból a termésből, amelynek „előál-1 lításáért” mázsánként — a munkaegység értékén felül — külön 10 kilogramm illeti meg őket természetben. : Százötven hízó terven felül Sokat fejlődött a tsz állattenyésztése is. Ennek megfelelően a közös gazdaság az idén már jelentős bevételre tett szert az eladásra szánt állatok és azok termékeinek értékesítésével. Az áruértékesítési tervben feltüntetett 590 sertés közül az első félévben 400-at hízott álla-: pótban már átadtak az Állatforgalmi Vállalatnak, amelynek a hiányzó mennyiséaen kívül év végéig még újabb 150 hízott disznót szállítanak terven felül. Nagy hasznot jelent az 1230 birka is, amelynek tejéből eddig csaknem 200 hektolitert értékesítettek. 28 száza-. lékkai többet a tervezett meny-: nyiségnél. Jócskán növelte a bevételt a gyapjú is. A 36 és fél mázsáért közel 120 ezer forintot fizetett a felvásárló. A szerződéses értékesítés lehetőségeit ezután is okosan kihasználja a szövetkezet: 87 hold őszi érésű burgonyájára meg-< állapodást kötött a MÉK-kel, s! a termésért mintegy fél millió j forint bevételre számít! Bármiről is írunk a szövet- < kezet gazdálkodásának fejlődé-* sével kapcsolatban, minden! eredményen a tagság élénk ! munkakedve, példás összefogása: iut kifejezésre. Az első év zökkenői ugvan kételyeket ébresz-i teltek egyesekben — de azóta! már nyoma sincs a csüggedés-! nek. borúlátásnak. Szorgosak,^ ioarkodóak a Rákóczi Tsz gaz-) dái. értelmet, célt látnak munkájukban, erőfeszítéseikben.! Védik a közös vagyontt ök és gazdatársaik legna-J gyobb többsége magukénak ér-5 zik a szövetkezetét — s ennek ! szellemében alakul gondolkozásmódjuk a közös vagyon vé-j delmét illetően is. Nem enge- - dik herdálni, dézsmálni azt,; amit saját erejükből már meg-! teremtettek. í Ezt kellett tapasztalnia leg- ' utóbb Ny. Antal fogatosna.k is, aki több ízben megdézsmálta a tsz takarmányát. Amikor ez napvilágra került, a közösség tagjai valamennyien elítélték, és a vezetőség — a gazdákkal egyetértésben — öt munkaegység levonásával büntette. A tassi Rákóczi Tsz tagjai ma már a jó gazda szemével látják % értékelik a közös gazdálkodást. Kohl Antal Egyszerűbben is lehet A napokban megkérdeztem a Bajai Ruhagyár illetékes előadóját, miként kapják meg fizetésüket a távollevő munkások. A szakelőadó készséggel elmondotta, hogy a munkahelyüktől távollevők írásban meghatalmazlak valakit, s ennek alapján kapják meg munkabérüket. Közölte továbbá, hogy a meghatalmazást tintával kell írni, a papíron két tanú nevét, pontos lakcímét, valamint a személyi igazolványának sorszámát is fel kell tüntetni. Be miért kell a meghatalmazásokat feltétlenül tintával írni, amikor a bérjegyzékek tintaceruzával készülnek. Érdemi választ nem kaptam, ezért úgy következtettem, hogy talán az idők vasfoga előbb elmarja a tintaceruza festékanyagát, s a meghatalmazás szövege nem lesz olvasható. (Ugyanis a bérjegyzéket tíz évig kell megőrizni.) Elhatároztam, hogy egy precíz adminisztrációs munkát végző szervtől, az SZTK-tói kérek felvilágosítást ez ügyben. Azt kérdeztem: milyen módon történik a fekvőbetegek táppénz-kifizetése? Ezt válaszolták: — A meghatalmazottnak csak saját személyi igazolványát kell felmutatnia. Ennek sorszámát feljegyzik a bérjegyzékre, majd ezután az illető felveheti a táppénzt. Így írja elő a kifizetés módját régebb idő óta az SZTK egyik körlevele. Még meg kérdeztem az SZTK illetékesétől: — Mi lenne ha egy „tréfáskedvű”, kifizetéssel megbízott SZTK-dolgozó a gyárakban előírt és meghonosodott módszert alkalmazná ? Megütközve válaszolt: — Megbüntetnénk, mert meg akarta nehezíteni a munkát. Igazat adtam neki. Azonban nem vagyok nyugodt. Azon aggódom, vajon mikorra hallják meg és veszik tudomásul az üzemeket irányító illetékes felsőbb szervek, hogy a távollevő munkások, amint a példa mutatja, egyszerűbb módszerek útján is hozzájuthatnának illetményükhöz. Tart Sándor Takarékos község A dunavecseá járás községei közül ez évben a járási székhely lakói voltak a legtakarékosabbak. A takarékbetétkönyvek száma 930-ra, a tervezett 450 000 forint betétösszeg pedig 685 ezer forintra növekedett. Az OTP oklevéllel és tízezer forinttal jutalmazta a községet. Mit láttunk a kiállításon? Naponta 200 mázsa lucerna liszt A fehérjében és vitaminokban gazdag lucemalisztet már rég« óta felhasználják az állattenyésztésben. Különösen a növendékállatok takarmányozásában fontos. Megyénkben a Hosszúhegy! és a Bajai Állami Gazdaságban működik lucernakészítő üzem. Képeink a Bajai Állami Gazdaság korszerű üzemét mutatják be, amelyet 5,4 millió forintos költséggel építettek és az idén júniusban adtak át rendeltetésének. Fenti képünkön: a frissen vágott lucernát az allami gazdaság dolgozói a szállító járműről a szecskázógépbe rakják, amely darabokra tépi és szállítószalagra továbbítja a zöidtakarmányt. A szállítószalagról egy nagyméretű forgódobba kerül a In-* cérna, ahol perceken belül megszárad. Balogh Zoltán műszakve- zetö-gépész kezeli az olajjal fűtött, forró levegőt szolgáltató berendezést. Megyénk iparának seregszemléje Az ember kíváncsian szem- lélgeti az Országos Mezőgazda- sági Kiállítás rengeteg látnivalóját, büszkeséggel is, hogy íme: micsoda nagyszerű produkcióval „rukolt elő” hazánk mezőgazdasága, s az azt szolgáló ipara Ami nekünk, Bács-Kiskun megyeieknek külön büszkeség . és meglepetés is: a 23 termelőszövetkezeti és több állami gazdaságunk terményein és többségében díjazott állatain kívül gazdag anyaggal szerepelnek városaink, községeink kisipari termelőszövetkezetei is. Az OKISZ pavilonja előtti térségen és benn, az üvegfalú épületben szinte „elnyomják” megyénk ipari termékei a többit. Külön prospektus kellene felsorolásukra, ehelyett azonban érdemesebb megnézni a különböző kisgépeket, amelyek elárulják, hogy alkotóik mennyire törődnek mezőgazdasági jellegű megyénk termelési szükségleteinek a kielégítésével. A Kecskeméti Autójavító KTSz például a gyümölcs és uborka osztályozását végző gépet, az üzemi és kórházi konyháknak ajánlatos — s hengercserével paszírozóvá is átalakítható — zöldborsó-fejtőt, valamint káposztát, burgonyát, hagymát, s egyéb zöldségféléket szeletelő masinát, a Kiskunfélegyházi Vas- és Fémipari Gépjavító KTSz barack- és szilva- magozót, miniatűr szeszfőzdéi berendezést, 750 literes gömb- vakuumot állított ki. Ezenkívül látható a Kiskőrösi Vegyesipari KTSz szalagfűrésze, „Dudás”-f íle battéria-töltőgépe, hidas-eszközhordozója, a Keceli Vegyesépítő KTSz lóvontatású gumikerekű platóskocsija, rönk- és oszlopszállítója, a Kecskeméti Fém- és Vasipari KTSz nyolcszemélyes lakókocsija, a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz szétszedhető — 6700 forintba kerülő — modem csőszháza, a Kiskunfélegyházi Rézműves és Lakatos KTSz szőlőbogyózó gépe, juhfürösztő kádja, s a Szabad- szállási Mezőgazdasági és Gépjavító KTSz lóvontatású sorköz- járó, motoros, légporlasztásos permetezőgépe. Egyszóval: megyénk „ipari oldalát” is gazdagon tükrözi a mezőgazdasági seregszemle. T. I. Az üzem berendezése teljesen automatikusan működik. Egy- egy műszakban mindössze heten dolgoznak, az ő munkájuk is inkább a gépekre való ügyelet és a két 48 kalapácsos darálóból kikerülő lucemaliszt zsákba gyűjtésé és elszállítása. A két műszakban dolgozó üzemben naponta mintegy 200 mázsa lucernaliszt készül. Képünkön Varga Imre a papírzsákokba zárt lucemalisztet szállítja a raktárba. (Lakatos József felvételei.) Ott áll a 15 holdas, görögdinnyék sötétzöld gömbjeitől súlyosodó tábla közepén, majd lassan elindul, közben többször lehajol, megkopogtatja a szemet- szájat gyönyörködtető, kívánatos, cukortól és nedvtől duzzadó „koba- kosokat”, s az éretteket késével megfosztja az éltető Indától, majd kupacokba hordja őket. Földvári Imre bácsi ő, a fülöpszállási diny- nyekertész, aki most takarítja le a termést a Vörös Csillag Terme- 1 őszövetkezet földjéről. Nem tagja a tsz-nek, abból él, hogy nyaranként dinnyeföldet bérel. Az idén a Vörös Csillag Tsz-ét vállalta el. mégpedig felesben. A dinnyekertész Ennek fejében a diny- nye ápolásának minden munkáját neki kellett elvégeznie. Érdeklődöm, hogy fizet a dinnye, milyen a termés. — A mennyiségét tekintve közepes — válaszol halkan, megfontoltan. — Előreláthatólag hat-hétszáz mázsát takarítunk le, de legalább 1200 mázsának kellene lennie. Persze, nem volt eső, amikor leginkább szükség lett volna rá. A szövetkezetnek pedig errefelé nincs csőkútja. Aztán arról beszél, hogy kitűnő az itteni dinnye minősége. Kijelentését rögtön igazolja, „kapásból” megszel egy görögöt, amelynek a belseje haragos-frissen piroslik elénk. (Meg kell vallani, az ízében sem csalódtunk.) Ilyen talaj kell a dinnyének, mint az itteni, tele- vény-dús barna homok. A fekete, kötött talajú föld nem jó. És fontos, hogy trágyázott legyen, ha nem is frissen. Aztán sok napfény is kell, meleg idő, de korántsem 40—50 fokos hőség, amilyen volt az idén is. A dinnyemagot április 10-ig el kell vetni, s legjobb gyepkockában kiültetni a palántát. Persze, ezenkívül még számtalan — látszólag apró. — „fogást” is kell alkalmazni De Földvári bácsi birtokában van ezeknek, hiszen több mint harminc éve foglalkozik dirin > ekertészkedés- sel. A tábla végén duruzsolva iramlik befelé a tehergépkocsi, majd megáll a dinnyehalmazok mellett, s az emberek gyorsan felrakják a 8—10 kilós gömböket. Mihelyt megtelik a kocsi, azonnal indul viszi a község és a környékbeli helységek piacaira a fülöpszállási határ ízes gyümölcsét; h. a.
