Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-12 / 213. szám
C oldal 196?. szeptember 12, szerda ' némem-e^KPosnoiiOMA „Az Öreg Kelha bácsi nem tud aludni ... Csak kívánja, kívánja a halált, de meghalni nem tud... Kilencvenkét esztendős ... olyan lesz, mint a kivert kutya, mert amikor már nem tud dolgozni, úgy bánnak vele a gyerekei, hogy még enni se adnak neki, 8 ha adnak, csakúgy odavetik elébe .. .** Nagy Lajos,1 Kiskun halom, 1932. Török Pista, a cserzett- arcú, fiatal titkár nézi a lebukó napot. Majd az órájára pillant, de mire fölnéz, már zúg a motor a kapu előtt, megjött az elnök. A szövetkezet elnöke szintén fiatal ember, kutatóintézetből jött a faluba, a szőlőhöz jól ért, és a többit se itt tanulja. — Végre megjöttél. Menjünk, mert az öregek korán fekszenek. — Jól van — feledi az elnök —, de élőbb fussuk át a névsort, Bemennek az irodába s a kétszáznegyven nyugdíjas öreg névsorából, a közepéről, kiválasztanak hármat Azért a közepéről, mert nem most mennek először. Egy kicsit vitatkoznak, s végül megállapodnak abban, hogy először Habuda bácsit keresik fel. Az öreg nincs otthon, fodrásznál vakartatja hetes szakállát ■— Az tarák adóért jöttek? — ■— kérdezi félénken Habuda mama, amikor kinyitja a kiskaput. Habuda mama igen öreg már, álig lát, nem ismeri a vendéXX. — Dehogy, a szövetkezettől vagyunk, meglátogatni jöttünk magukat — mentegetőzik Török Pista — majd, hogy az adó gondolatát is elhessegesse a néni fejéből, hozzáteszi: — Hoztunk egy kis szerény ajándékot. Szereti-e Habuda néni, a galambot? — Már hogyne szeretném, lelkem, csak hát nem tudunk mi már azzal vesződni — mondja éneklő, de már bátrabb hangon a mama. — No, épppen hoztunk egy pár fiatal galambot, főzze meg holnapra, ha étvágyuk támad rá — esik túl az ajándékozás nehezén az elnök s már veszi is élő a Török Pista kerékpárjára kötött kosárból a galambokat. Habuda néni úgy elérzéke- nyült, hogy a két látogató nem tudta, melyik lábára álljon. Gyorsan kellemesebb témára igyekeztek fordítani a beszélgetést. — Hát aztán a gyerekek, hogy vannak? Habuda mama hallgat egy ideig, nyilván azon gondolkozik, mit is illik mondani. — Hát bizony, édes fiaim, (így, nem máshogy, ez lett az ^urakból”) nem igen néznek azok félénk. Laci Újvárosba lakik, múltkor itt járt a faluba, Szlukáné látta is, a szomszéd, de arra nem volt ideje, hogy bejöjjön. Juliska pedig úgy el van foglalva a három gyerekével, hogy nem kívánom szegénytől, még rám is gondoljon, így hát, magunk vagyunk az urammal. Éldegélünk a kis nyugdíjból, még jó, hogy azt kapjuk, mert ha nem lenne, akkor bizony a gyerekektől felfordulhattunk volna régen . i. Török Pista kinéz az udvarra. Ismeri már ezt. Nem az első ház, ahol hallja. Éppen ezért indultak él, hogy fölkutassák a kétszáznegyvenből azokat, akik elhagyottan élnek. Van is belőle élég baj, mert Pista nem nézi tártJeruil az j1yegm.it. A liubucla. ÖREQEK fiú üzemében a jövő héten a művezető már tudni fogja, hogy a jól kereső ember, nem törődik a tehetetlen szüleivel. A fiú aztán vagy észretér, ez a ritkább, vagy füstölög s tiltakozik, hogy Török Pista, milyen új szokás ez, ne avatkozzon a titkár a magánéletbe, mert följelenti itt meg ott. Habuda nagymama vacsorát készít s az elnök látja, amint . száraz marhaganéjt rak a tűzre. összenéznek. Biztos a réten szedte össze a mama, itthon meg megszárítgatta. Nem szólnak semmit, de az elnök előveszi a kis sárga noteszét és föl jegyzi, hogy a jövő héten egy kocsi gallyat, nyári tüzelőt hozzon Habuda néniéknek. — Jaj, de jó, hogy eljöttek, nem is hittem volna, hogy valaki még ránk is gondol ebben a faluban — búcsúzkodik a mama, s amint kimennek az ajtón, gyorsan hátulról keresztet vet a hátukra. Este nyolcat öt az óra. amikor a két ember befejezi a látogatást, s visszatér üres kosárral, s egy oldalnyi jegyzettel. — No, azt hiszed, Pista, hogy valami nagy jót tettél? — kérdezi csúfondárosan az elnök, miközben a motorját piszkálja. — Csak a kötelességed tetted, sőt még adósok vagyunk legalább húsz háznál a látogatással — No, de azonkívül, hogy megtudjuk, mi a helyzet, mit segítünk? A galamb édeskevés a boldogsághoz, csak olyan, mint az alamizsna. — Én is ilyesmit éreztem, már régen, szinte szégyellem odaadni. pedig nem is az enyim. Tudod, ez a galamb csak afféle jelkép lehet, olyan mint a békegalamb, ami után jönni kell a békének is, különben megette a fene a galambot. Érted? — Értem én. de mit csináljunk. mikor olyan sok az öreg, s a fiatalt nem találom sehol! Az lenne az egészséges, hogy a fiatalok segítsék a magukra maradt öregeket. De nálunk nem így van! Itt az öregeknek kell segíteni az öregeket? Ezért megy nehezebben, mint a bacsói Szikrában, ahol ott maradt a fiatalság! — Tehát? — Tehát mindent meg kell tenni, hogy legalább a legsürgősebb esetekben segíteni tudjunk. Mit csináljunk? Ha gyermekeik nem törődnek velük, nekünk kell a sorsukat vállalni. Besötétedett, s az elnök motoron. a titkár kerékpáron, mennek hazafelé. Az elnök ott megy el éppen Habudáék háza előtt, amikor látja, bogy sokadalom van a ház előtt. Dombai doktor éppen most jön ki a kiskapun. — Mi történt, doktor úr? — Megütötte a szél az öreg Habudát — feleli az orvos. Táviratozni kell a fiáért, mert nem éli meg a reggelt Az elnök csak áll, s arra gondol, hogy szegény öreg nem eszik már galambhúsból. Egy nappal elkéstek. — A borbélynál történt — mondja Lukácsné Juhász Tercsinek. Éppen megborotválták, s mintha csak a halálára készült volna, mindjárt ledűlt a székből. Varga Mihály, aki velük átel- lanben lakik, sietve ér a kapuhoz. Vállán kapa. Meghallja a hírt. szót se szól, csak hallgat. Épp most fejezte be Habuda bácsi háztájijának a kapálását. — Pedig milyen szép kukoricái lesznek az idén... — sóhajtja. A% elnök nézi Varga Mihályt, s arra gondol, úgy látszik, nemcsak ketten törődnek az öregeikkel, lám Varga M ihály is megtette, hogy megkapálta az öreg kukoricájá/t. Rendes ember ez a Mihály, már gondolt is rá, javasolni kéne a vezetőségbe. Sötét éjszaka van, amikor Habuda László megérkezik Újvárosiból Páran még mindig ott állnak a kapuban, de nem szól hozzá senki, csak utat nyitnak előtte. Habuda László bemegy haldokló apjához. — Későn jöttél, fiam — borul rá Habuda mama. (Folytatjuk.) TERVEK ÉS GONDOK az őszi kulturális évad előtt Az ősz beálltával újból megpezsdült megyénk városainak, falvainak a nyári pihenő alatt kissé egyoldalúvá vált kulturális élete. Új ötletek pattantak ki, egészséges tervektől, kezdeményezésektől válik a művelődési program színessé, változatossá és érdekessé. Milyen célok valóra váltását tűzték ki maguk elé, vagy ml az, amelynek kifejlesztése, tökéletesítése „szívügye” a kulturális intézmények vezetőinek, a lakosságnak — ezt néztük meg három helyen: egy városban és két község művelődési otthonában Baja Ügy látszik, egyre növekszik a filmkészítés rejtelmeinek feltárása Iránt nagy kedvet érző amatőr filmesek tábora. Már Baján is megalakult a járási-városi pártbizottság és a József Attila Művelődési Ház irányítása mellett — a néhány lelkes dolgozóból álló, eredményesen munkálkodó filmcsoport. — Nyár elején létesült a kis alkotóközösség — mondja róluk Faludi Gábor, a járási-városi pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője — és most készült el a napokban első, önálló filmjük — egy névadó ünnepségről. Akik látták — többek között Túrkeve és Dunaújváros Baján tartózkodó népművelési dolgozói — elismeréssel nyilatkoztak róla. Távlati terveik azt tükrözik, hogy öncélú „művészkedés” he- jett filmjeikkel, munkájukkal az ismeretterjesztés ügyét kívánják segíteni. — A készülő kisfilmek témakörét a városfejlesztés és a társadalmi ünnepek bemutatása, népszerűsítése mellett, a mezőgazdasági termelés és állattenyésztés korszerű módszereinek ismertetése képezi. Eddig jóformán, saját „zsebA ssőlőgyümölcs itthon és a nagyvilágban Megyei szerző könyve sajtó alatt Tompa Béla, a Bács-Kisikun megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője ,.A szőlgyümölcs itthon és a nagyvilágban’ címmel könyvet írt, amely már nyomdába is került. Szőlészetünk szakirodalma tehát újabb könyvvel gazdagodik, ami egyszersmind a hazad szőlőművelés fontosságát is hangsúlyozza. A termelés szakmaiságán kívül messzemenően foglalkozik a mű a fogyasztás és a forgalom kérdéseivel is, mégpedig világviszonylatban. A közgazdasági, üzemgazdasági szempontok éppúgy érvényesülnek tartalmában, mint a termelésiek. A könyv több mint 200 oldal terjedelmű lesz, s 88 ábra, 108 táblázat illusztrálja. Három fő fejezetből az első a szőlőgyümölcs fogyasztásának alakulását, megoszlását, az élelmezésben betöltött szerepét, társadalmi szükségletét és a fogyasztása iránti igényt tárgyalja. Második fejezete — az export-import kereskedelem kapcsán — a szőlő- termelésnek és fogyasztásnak a különböző országok és állam- csoportosulások szerinti mértéHálával és köszönettel Kedves vendége volt a napokban a Bajai Múzeumnak. Dési Huber Istvánné, a nagy festőművész özvegye látogatta meg a múzeumot, hogy újra láthassa férjének Baján őrzött képeit. Az öreg csősz és a Háztetők című képek még 1936-ban a múzeum alapító Oltványi-gyűjteménnyel kerültek Bajára, míg az Ivó című festményt később ajándékozta a művész a képtárnak. A kiállítások megtekintése után Dési Huber Istvánné a vendégkönyvben így foglalta össze véleményét: „Hálával és köszönettel a látottakért és v7 áldozatos munkáértjj g, & két ismerteti számtalan adattal. A harmadik fejezet a legbővebb terjedelmű, és a szőlőgyümölcs termelési, közgazdasági és üzemgazdasági kérdéseávei foglalkozik. A szőlőgyümölcs-termesztés hazai vonatkozásában a szerző a következő fő kérdésekre kutatja művében a választ: 1. A hazai és külföldi piacok milyen arányú szükségletére számíthatunk a szőlőgyümölcs termesztését illetően; 2. A reálisan, és perspektivikusan feltárt szükségletnek megfelelően milyen típusú fajták termelését indokolt fejleszteni, milyen változókban és mely termőhelyeken; 3. Milyen gazdaságpolitikai, üzemszervezési és technikai eszközökkel lehet, illetve kell segíteni a kívánt fejlesztési irány kibontakozását (árak, minőségi osztályok stb.) Érded Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának lektori véleménye szerint a mű „rendkívül aktuális és teljesen tisztázatlan kérdést dolgoz fel lényegében helyesen és megalapozottan. Fő érdeme, hogy a teljesen egyoldalúan és szubjektiven kezelt csemegeszőlő- problémát az objektív vizsgálat alapjára helyezi, s ezen a réven megalapozott következtetésekre jut.. ,’i A könyv a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában a jövő év februárjában, a Mezőgazdasági Könyvhónap alkalmával jelenik £Ué& bői”, saját félvevőgéppel dolgoztak. Most — hogy valóban széleskörű és hasznos tevékenységet tudjanak folytatni —• nem ártana némi anyagi támogatás. Ígéret már van rá, *— * remélhetőleg nemcsak ígérek marad... Vaskút — Az utóbbi időben nem sokat törődtek országszerte a falusi énekkarok helyzetével — panaszkodik Reile József, avaskúti művelődési otthon igazgatója. — Lebecsülték jelentőségét, pedig nagyszerű lehetőségei nyújt falun a zenekultúra, fejlesztésére, a közösségi élét kialakítására. Mindjárt saját példájával igazolja szavait. Egy éve alakult náluk 45 fiatal lány részvételével az énekkar és nemhogy csökkene az érdeklődés# de egyre többen kérik felvét^ lüket — Egy-két szólamú dalokat adunk elő, zenekari kísérettel — mondja — főleg mozgalmi és népdalokat. Szeretnénk bővíteni a műsorszámokat, de nehéz jó anyagot kapni, sajnos, kevés a vidám, ütemes, kőny- nyen énekelhető dal. Pedig ilyenek vonzzák elsősorban ma még a közönséget. Igaz, népszerűségből így sincs hiány. Sokat szerepel a kórus és érdeklődés kíséri minden fellépésüket. A próbák és szereplések után aztán tovább szövődnek a meleg, baráti kapcsolatok. Együtt töltik szabad idejüket, közösen szórakoznak, kirándulnak, vesznek részt a művelődési otthon egyéb rendezvényein a lányok. Hogy mi a tervük? Többszólamúvá tenni, — fiatal legényekkel bővíteni az énekkart És könnyebb, klasszikus számok betanulásával, fokozni elmélyíteni a muzsika szeretetét hatékony zenei életet teremteni Vaskúton. Pálmonostora A szépen rendbehozott művelődési otthon vezetője — Mala- tinszky Antal né — ottjártunk- kcxr — éppen ügyes-bajos dolgait intézte Kiskunfélegyházán. Helyette férje — egyben munkatársa, segítője is — ismertette az őszi-téli évad művelődé® tervének leglényegesebb tennivalóit. — Tavaly 43 ezren látogatták a művelődési otthon rendezvényeit — büszkélkedik — ezt az érdeklődést jó műsorokkal, érdekes előadásokkal szeretnénk továbbra is ébrentartani. Különös gondot fordítunk az ismeretterjesztő előadások, tsz- és falusi akadémiák színvonalának emelésére, valamint a gyermek- foglalkozásokra. Most szervezzük a bábszakkört és a télen elsőízben tartunk folyamatosan filmankétokat — főleg a község ifjúságának számára. A színjátszó csoport valami igényes, mai témájú darab élőadására készüL Egyelőre még nem találtak megfelelőt. Kevés a műsorfüzet. Végezetül hangoztatja: — Ahhoz, hogy még sokrétűbb, elevenebb legyen községünk kulturális élete, nem elég kizárólag a pedagógusok munkája. Részt vállalhatna belőle más is, — elsősorban a tsz-ek- ben dolgozó értelmiségiek. így a terhek jobban megosztanának, több szabad idő jutna egyiknek is meg a másiknak is, ráadásul nagyobb eredményeket érhetnénk el... Megszívlelendő javaslat * Vágyak és tervek. Nagy táv- ' latokat nyitó eredmények, ki- sebb-nagyobb nehézségek. Tükrözői annak, hogy álakul, fejlődik, formálódik megyeszerte a népünk felemelkedését szolgáló, az életet szépséggel, tartalommal megtöltő kulturális mozgalom. Vadas Zsuzsa
