Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-07 / 209. szám
1962. szeptember T, péntek J. Családi vetélkedés Kisszálláson Gyorsabb in A kisszállási Petőfi Termelőszövetkezetben a családok kihívták egymást versenyre. Ez a versengés arra irányul, hogy a családi műveléssel ápolt öt kapásnövény-féleségből — kukoricából, cukorrépából, takarmány- répából, burgonyából és a köztesekből — ki éri «I a legnagyobb termésátlagot. Az első helyezett 2000 forint jutalomban részesül, illetve ennek megfelelő értékű terményt kap. vagy részt vehet külföldi utazáson. Sorsot húztak Mivel a több ezer holdas közös gazdaságban nem egyforma termőképességűek a területek, ezeket a terméshozam reális megállapítása végett különböző kategóriákba sorolták, aztán sorsot húztak a családok, hogy utóbb senki ne méltatlankodjék, amiért ez vagy az jobb területet munkált. Emellett minden család egyforma arányban vállalt valamennyi növényféléből. Ily módon elérték azt is, hogy a munkaigényessége miatt kevésbé „népszerű” cukorrépa megművelésére is megfelelő számú jelentkező akadt. Az idén a cukorrépa te a kedvelt növények közé tartozik, mivel ösztönző módszert alkalmaztak a megművelésére. A holdankénti 140 mázsa átlagtermés eléréséig mázsánként 60 deka cukrot és 2 forint 60 fillért kapnak a gazdák. az említett mennyiségen felüli minden mázsa után pedig még külön 10 forintot. Az idei átlagtermés, nem kis részt a versenyben végzett művelésnek is köszönhetően, 200 mázsa fölött ígérkezik, tehát jelentős jövedelemre tesznek szert az illető szövetkezeti tagok. A többi növényfélénél is hasonló módszert alkalmaznak. Kukoricából szintén’ a tervezett fölött lesz az átlagtermés: holdanként 30—32 mázsa. A tőállomány egy-egy holdon 22— !24 ezer, s majdnem mindegyik száron két cső terem. A szövetkezeti gazdák közgyűlésen mondották ki, hogy a kukoricát mindenkinek háromszor kell megkapálnia — s valamennyien eleget is tettek e határozatnak. Ki hizlal többet Ki hizlal szerződésre több háztáji sertést? — e célból már tavaly is versenyeztek a Petőfi Tsz gazdái. Érthető, hogy a vezetőség erősen pártfogolja ezt a vetélkedést is, hiszen a szövetkezet áruértékesítési tervének teljesítésébe a háztáji hízók átadását is beszámítják. A múlt évben három tsz-gazdát jutalmaztak. Közülük az első, Húczek József, 33 ezer forint értékű hízott sertést adott át a felvásárlóknak, s a gazdaságától ezer forint jutalmat kapott. Az idén a háztáji gazdaságok 90 százalékában hizlalnak szerződésre sertést. Jó néhányban nem egyet, hanem többet is. Ahány háztáji gazdaság, annyi híző — ez az elv itt úgyszólván maradéktalanul érvényesül. A gazdák szövetkezetüktől közös legelőt is kaptak. Nemcsak a családok, de a két üzemegység és a hat brigád között is indult verseny, még peMegyénk állami és szövetkezeti gazdaságai szép sikerrel szerepelnek állataikkal és terményeikkel az Országos Mező- gazdasági Kiállításon. A bírálat során a kiállítás egyik nagydíjával a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet Nu- si nevű tehenét tüntették ki, mivel évi tejhozama jóval több mint 10 ezer liter, tejének zsír- tartalma pedig 4 százalékos. A Városföldi Állami Gazdaság jersey tehenéért elismerő oklevelet, egy racka kosáért és két birkájáért pedig aranyérmet dig a termelési terv teljesítésére, illetve túlteljesítésére. A teljesítmény arányában A terméstöbbletnek a terményenként meghatározott százaléka a teljesített munkaegységek arányában kerül elosztásra. Egyes esetekben a jelentősebb termények — például a gabonafélék — betakarítására külön versenyt is indítottak. Ennek értékelése után a termés meghatározott részét osztják ki prémium címén. Ez a módszer nagyszerűen bevált az idei aratásnál: több mint ezer holdról 26 nap alatt takarították be a gabonát. Nemcsak a szövetkezeti gazdák, hanem az aratásban részt vett gépállomási dolgozók is kaptak prémiumot. A szövetkezet egyébként búzából 17 mázsa átlagtermést ért el. Szerződésre 51 vagon gabonát adott át az állami felvásárlónak. A járási felvásárlási kirendeltség vezetője meg is jegyezte: — Csak tíz ilyen szövetkezet kellene a járásban, mint a Petőfi Tsz. Nem lenne gond a felvásárlási terv túlteljesítésére. H. D. Megyeszerte városainkban, községeinkben új lakótelepek épülnek. Lapunk eddig minden évben hírt adott az építkezésekről, arról, hogy 500—600, vagy ennél is több új családi ház létesült magánerőből vagy OTP-hitellel. Esztendők során a kijelölt házhelyeken szinte új községrészek nőttek ki a földből. Hasonló a helyzet városainkban is, sőt Kecskeméten a Leninvárosban már új, modern városnegyed alakult ki. Öröm ezt látni, hiszen a lakásprobléma megoldása egyik legégetőbb tennivalónk. Építőiparunk és énítőanyaginarunk jól fel is készült az e téren rá váró feladatok végrehajtására, azonban úgy vesszük észre, a kereskedelem a bolthálózat fejlesztésében már nem tart lépést a nagyarányú építkezésekkel járó igényekkel. Több mint ezer ember lakik például Kecskeméten a Leninvárosban, s ha háztartásuk részére kenyeret, telet, zöldséget, húst stb. akarnak vásárolni, gyalogolhatnak vagy autóbu- szozhatnak be a városba. Baján két éve beköltöztek már a KISZ-lakótelepre, de a bolt — ahol a háztartásukhoz a legszükségesebbeket beszerezhetnék az új városrész lakói — még most sem készült el. Hasonló gondokkal találkozunk Kiskunhalason és még sorolhatnánk néhány helységet. Tudomásunk van arról, hogy az új lakótelepek tervezői üzleteket, óvodákat, iskolákat és egyéb kommunális létesítményeket is beiktattak terveikbe. Kereskedelmi szerveink beruházásaikban szintén Hereiembe vették, hogy az úi lakótelepeken is ki kell elégíteni a lakosság igényeit. Például a tsé ninvárosban reprezentatív kivitelű, modern — az új lakótelep* hoz illő — üzletek létesítését vették tervbe. Az elgondolás helyes, korszerű bolthálózatra van szükség* amely méltó módon képviseli a szocialista kereskedelmet. Am mindennek megvalósítása nem megy máról holnapra. Hosszabb idő eltelik-, íhire a korszerű üzletek megnyílnak, és addig... ? Addig is vásárolni kell valahol az új lakónegyedek lakóinak. Véleményünk szerint nem lehet és nem is szabad várni az áruellátás megszervezésével a reprezentatív üzletek megnyitásáig. Áthidaló megoldásra van tehát szükség. Az új településeken lakók is elmondtak néhány ötletet, amit most tolmácsolunk a kereskedelmi szerveknek. Szükségmegoldásként fel lehetne állítani olyan bódékat az új bérházak közelében, mint amilyenek segítségével például az iskolaév kezdetén, vagy télen, a karácsonyi vásárok alkalmával és egyéb időszakokban megoldják a kereskedelem nagy forgalmának lebonyolítását. Alkalmasak lennének a nyaralóhelyeken látható, úgynevezett „gombák” is e célra. Ezenkívül igénybe lehetne venni közeli, alkalmi boltnak alkalmas helyiségeket. Lehetséges, hogy mindez kereskedelmi beruházásnak számít és az ezzel járó kiadásokat nem egykönnyű előteremteni, de a „szükség néha törvényt bont”. A lakosság érdekében gyor- sabb, rugalmasabb megoldásokat is alkalmazni kell az új lakótelepek ellátására. Nagy Ottó sával akarjuk hasznosítaná. Ige» nagy gondot fordítunk az állattenyésztés fejlesztésére. Nálunk elsősorban a szarvasmarha- és juhtenyésztést érdemes fellendíteni, mert a szálastakarmányok termesztésére — figyelembe véve nagy legelő- területeinket — kedvezőbbek a feltételek. A takarmánybázis növelésére a homoki lucernatermést a jelenleginek kétszeresére kívánjuk emelni. Ezenkívül a somkórót — a talajjavításon túlmenően — az eddiginél nagyobb mértékben hasznosítjuk majd takarmányozásra. E feladatok megvalósítása érdekében még sokat kell javítani a tanácsok irányító, gazdasági szervező tevékenységén. Fontos, hogy a községi tanácsok vezetői is több agrárismeretre tegyenek szert, elsősorban a vezetés és az üzemszervezés terén. Jelenleg nyolc községi tanácselnök mezőgazdasági technikumi tanulmányokat végez. Ezen felül nagv gondot kell fordítanunk a termelőszövetkezetek brigád- és munkacsapatvezetőinek, a tnnácsaonarátus- nak és nem utolsósorban a tanácstagoknak szakmai kénzésére. Az utóbbi azért is fontos, hogy a tanácsok testületi tevékenységében minél jobban érvényre jusson a mezőgazdasági termelést 'nyitó és szervező munka. Ez a politikai és gazdasági feltétele annak, hogy végrehajtsuk az irányelvek által is megszabott, nagyarányú feladatainkat: segítsük a szocialista szemléletű egységes paraszti osztály kialakulását, ezzel egy időben korszerű nagyüzemi színvonalra emeljük járásunk mezőgazdaságát. —gy —o Telnek a vagonok Gyorsan telnek a tehervagonok a mellékvágányon, a MÉK tiszakécskei kirendeltségének felvásárló telepén. Képünkön: munkában a kirendeltség brigádja, amelynek tagjai gyors egymásutánban rakják a vagon belsejébe a paprikával telt ládákat. A cecei paprika a tiszakécskei Szabadság Tsz öntözött földjén termett, s eddig több vagont adtak át a felvásárlóknak, négyötödrészt exportminóségben. Natrydíi — aranyérem — ohlevél Jól szerepelnek gazdaságaink a kiállításon kapott. Szintén aranyéremmel díjazták — miként már közöltük — a vaskúti Kossuth Termelőszövetkezet négy komval kanját, a Szalkszentmártoni Állami Kostelep 24 birkáját és kosát. A Kalocsai Állami Gazdaság egy öves kocájáért aranyérmet, egy öves kanjáért pedig ezüstérmet kapott. Szla- nyinka József nagybaracskai lakost tehenéért elismerő oklevéllel, Tóth Balázst, a Kiskun- halasi Városi Tanács mező- gazdasági osztályának vezetőjét két komval kocájáért bronzéremmel, a Hosszúhegy! Állami Gazdaságot pedig három cigája birkájáért ezüstéremmel tüntették ki. Sikereket értek el nagyüzemi gazdaságaink terményei is. őszi búzájáért ezüstérmet ka- nott a hartai Béke. a kisszállási Petőfi és a solti Szikra Tsz. Rostleniéért, illetve rotkende- réért bronzéremmel jutalmazták a hartai Lenin és a herceg- szántói Üj Tavasz Tszt. A gazdaságok ezen kívül még több arany-, ezüst- és bronzérmet kanták a kiállított zöldség- és gyüm öles fél ékért. A kiállítás iránti érdeklődés egyébként egyre fokozódik megyénkben. A bajai járásból már az első nap nvolcvanan vettek részt a mezőgazdasági seregszemlén. Ezen a héten még 1300-an tesznek csoportos látonntást. de hamarosan indul pnv kiilönvonat is. amelyre már több mint ötszázan jelentkeztek. Élénk az érdeklődés Kiskunhalason is. ahol szinte valamennyi szövetkezeti gazdasósból csonertosan utaznak a fővárosba. Nem maradnak el mögöttük a, mpgvesrékhelv termelőszövetkezetei és szakszö- ve+Ve-zetei sem Vyveöfjj a Béke Tsz 1 ?t főből álló csoportot indít útnak. Százezer köbméter siló Megyénk állami és termelőszövetkezeti gazdaságaiban a jelenlegi legfontosabb munkák egyike a dús silótermés betakarítása. Naponta — jórészt két műszakban — több mint száz járvasilózó gép aprítja a termést. A Bajai Állami Gazdaság 2300 hold silókukorica-földjén éjjel Is dolgoznak a betakarító gépek. A hartai Lenin Tsz-ben rekordtermést értek el: 250— 260 mázsa zöldtakarmányt taA mezőgazdasági termelés g/orsütemű fejlesztésére buzdítanak a kongresszusi irányelvek Tanácsaink is nagy érdeklődéssel tárgyalják az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit és saját területük vonatkozásában boncolgatják az ebből adódó feladatokat. Bene András, a Kecskeméti Járási Tanács vb-elnöke. ezzel kapcsolatban a következőket mondta: — Járásunkban a tanácsok irányító, gazdasági, szervező és ellenőrző tevékenységének is elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztésére kell irányulnia. A homokterületek hasznosításának több féle módját dolgoztuk ki. A jelenlegi ötéves tervben 8000 hold szőlőt és 4200 hold gyümölcsöst telepítünk. Ezzel párhuzamosan a meglevő termő szőlők nagyüzemi rekonstrukcióján is dolgozunk az Izsáki Állami Gazdaság tapasztalatai alapján. A következő ötéves terv időszakában újabb 10 000 hold szőlő és 5000 hold gyümölcsös telepítését vettük tervbe. Egy-két év alatt természetesen járásunk összes homokterületét nem tudjuk szőlővel és gyümölcsössel betelepíteni. Megmaradó homokterületeinket a szántóföldi művelés megjavítákarítanak be egy-egy holdról Megyénk nagyüzemi gazdaságaiban az idén a tavalyinál jóval nagyobb mennyiségű — összesen mintegy 400 ezer köbméter — zöldtakarmányt tartósítanak télire. Eddig összesen már mintegy 100 ezer köbméter silót készítettek; a munka jó ütemben halad, de nem ártana, ha a nagy tömegű zöldtakarmány betakarítását és tartósítását a jelenleginél kétszer több gép végezné.
